Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-10 / 187. szám

1978. augusztus 10., csütörtök NÉPÚJSÁG SZERKESSZEN VELÜNK! Tömény szesz kapható — tej nincs... Kardos község tejellátásá­nak gondjairól ír Rá- gyanszki Pál olvasónk. Mint mondja, körülbe­lül 400 család él a faluban, mintegy 1400 ember. Egy részük a település központ­jában lakik, a többiek ta­nyákon, szétszórtan. Az egyetlen hely a körzetben, ahol tejét lehet kapni, az Egyetértés Termelőszövet­kezet tehenészete, ez azon­ban messze esik a község központjától : épp azoktól a házaktól, ahol nem, Vagy csak igen kevesen tartanak tehenet. S aki tart, az is szívesebben viszi a téeszhez, mert anyagilag jobban jár, a gazdaság pedig jól szer­vezte meg a felvásárlást. Olvasónk többször felve­tette tanácsülésen, hogy ezt a gondot meg kell ol­dani. A szarvasi ÁFÉSZ ügyintézőjétől legutóbb azt a választ kapta, hogy mesz­sziről, Salgótarjánból (!) nem kifizetődő az üzletbe tejet szállítani, sőt, amíg a községben tehenet tartók lesznek, a tej ellátás megol­dását az ÁFÉSZ nem is tartja szükségesnek. Ha vol­na is tej — úgymond —, nem volna vásárló. A ta­nácsülés úgy döntött, hogy ki fogja vizsgálni a dolgot, és tájékoztatja a tanácsot. Ezzel olvasónk egyetért, hiányolja azonban a meg­oldásra tett konkrét ígére­tet. Megjegyzi továbbá : „fur­csának találom, hogy 1978 januárjában a kardosi ve­gyesbolt — korábban félig üres — polcai megteltek fél- decis, tömény szeszt tartal­mazó üvegekkel, mivel a szomszédos presszóban reg­gel 9 óráig szeszes italt ki­szolgálni nem lehet... Pe­dig az üzlet alig van mesz- szebb a téesz gépüzemétől kétszáz méternél...” II rossz út Gyulavári András, Békéscsaba, Pozsonyi út 93. szám alatti lakos a környékbeli utcák rossz állapotáról ír levelében. „Erzsébethelyen, a Franklin utcából nyíló Pozsonyi utcában egy kertrészt a tanács 15 évvel ezelőtt kisajátított útrendezés céljából. Sajnos, az út közepén maradt a vízlevezető árok, emiatt az utcába még a mentőautó sem tud behajtani. Né­hány elakadt autót kellett kiszabadítani. A Tavasz és Po­zsonyi utca sarkán levő fűszerüzletbe az árut nagy teher­kocsikkal szállítják, emiatt ez az út is teljesen tönkrement. Az itt lakók nevében kérem, tegyenek valamit az utak meg­javítása érdekében.” Segítség a nagyszülőknek Ritkán fordul elő, hogy gyermekektől kapunk le­velet, főként komoly té­májút, mint amilyet P. Kiss Jánosék hetedikes unokája írt. Segítőkészsége példa­mutató lehetne néhány fel­nőtt számára is. „A nagymamáéknak sze­retnék segítséget kérni. Lö- kösházától 5 kilométerre laknak egy tanyán, amely félig romos, az út rossz, a víz ihatatlan, ráadásul a környék igen vizes. Hár­man laknak itt, a nagyszü­leiül, akik idősek, betege­sek, és süketnéma fiuk.” — írja az unoka. Mivel a ta­nya alig volt lakható, az idős emberek csekély nyugdíjukból, az OTP se­gítségével a faluban vásá­roltak egy kis házat. Itt azonban egy beteges, idős ember lakott, akit a tanács már régóta szociális otthon­ba akart vitetni. Sajnos, hosszú ideig nem sikerült elhelyezni, ezért az újdon­sült tulajdonosok nem köl­tözhettek be a házba. A hoz­zánk küldött levelet továb­bítottuk a lökösházi Községi Tanács Végrehajtó Bizott­ságához, ahonnan meg­nyugtató választ kaptunk. „P. Kiss János március I6-án vásárolta meg az em­lített lakást. A vásárlás előtt a tanácselnök közölte, hogy a lakásban élő jóhiszemű, jogcím nélküli lakót a szo­ciális otthonok túlzsúfoltsá­ga miatt előreláthatóan csak hosszabb idő után tudja a szakigazgatási szerv elhelyezni. A nevezettek ennek ellenére úgy döntöt­tek, hogy megvásárolják az ingatlant. P. Kiss Jánosné ezt követően több alkalom­mal kérte, hogy intézked­jünk Gróza László jóhisze­mű, jogcím nélküli lakó szociális otthoni elhelyezésé­ről. Türelmüket kértük. Tekintve, hogy a tehetetlen, nagyothalló, szociális se­gélyből élő idős ember gon­dozása nehézséget okozott, a szakigazgatási szerv kérte P. Kiss Jánosné segítségét, ö azonban nem vállalta Gróza László házi szociális gondozását, hivatkozva be­teg férjére. Megértve prob­lémájukat, válaszukat tudo­másul vettük. Ez év június végén P. Kiss Jánosné ismét megje­lent, és közölte, hogy a ta­nya körül olyan magas a belvíz, hogy be kell köl­tözniük. A vb-titkár telefo­non kereste meg a Békés megyei Tanács V. B. egész­ségügyi osztályát, ahol ígé­retet kaptunk a soron kí­vüli intézkedésre. Néhány nappal később megérkezett a szociális otthoni beutaló.” A probléma tehát meg­nyugtatóan rendeződött, az idős házaspár beköltözhetett a faluba. Foltos lett a szoknya Fazekas Andrásáé Gyulá­ról írta rovatunknak a kö­vetkező levelet: „A közel­múltban Gyulán az egyik közértben hipót vásároltam. Mit sem sejtve a kosaramba tettem, majd kenyeret és tejet vásároltam. A gyümöl­csös pultnál láttam meg, hogy a farmer szoknyámon egy nagy fehér folt keletke­zett. Mint kiderült, a hipó műanyag üvegének kupakja nem zárt jól. Így tönkre­ment a szoknyám, ami elég nagy veszteség, hiszen én betegség miatt nem dolgo­zom. Amikor reklamáltam, az eladók csak széttárták a karjukat. Mi a teendő, hogy megtérüljön a 270 forint, amibe a szoknya került?” Olvasónk levelét elküldtük a Békés megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályára, ahonnan a következő választ kaptuk: Fazekas Andrásáé levele alapján az élelmiszer­kiskereskedelmi vállalat 1-es számú gyulai élelmiszerbolt­jában kivizsgálást végeztünk. Megállapítottuk, hogy a vá­sárló panasza indokolt. A vállalat vezetői intézkedtek, hogy a hipó által tönkre­ment szoknya árával (270 forint) őt kártalanítsák, ami időközben meg is történt. Hulladék­gyűjtés —de kinek? Naponta felhívják figyel­münket arra, hogy ne dob­juk ki a feleslegessé vált fém-, papír- és más hulla­dékokat, hanem vigyük a MÉH-be. Az újságok is fog­lalkoztak a témával, hogy riincs elég átvevőhely. Gya­korlati tapasztalatom is ez — írja levelében Kiss Já­nos mezőhegyesi olvasónk. A községben egy átvevőhely van, ahová vinnénk a hulla­dékokat, de az hébe-hóba veszi csak át a MÉH-be va­lókat, mert gyakran kikerül a tábla: „Áruelszállításig az átvétel szünetel”. Máskor meg fizetni nem tud a te­lep, mert nincs pénz, mert csak áruszállítás után kap újabb kifizetésre pénzt a járási MÉH-teleptől a me­zőhegyesi részleg. A lakosság így inkább a már felhalmozott — az ál­lami gazdaságból származó — géproncsok mellé dobja, vagy otthon tárolja, nem éppen az erre a célra szánt helyen, arra várva, hogy ez a furcsa helyzet megoldódik. így tehát a jószándék mellett sem tudnak a me- zőhegyesiek az akcióban részt venni, pedig az nem­csak az egyén, hanem a népgazdaság érdeke is. Csetepaté a libalegelőn FARKAS LÁSZLÓNÉ gyomai olvasónk elkesere­dett hangulatban kereste fel szerkesztőségünket. El­mondta, hogy immár 15 éve libatenyésztéssel foglalko­zik. Jelenleg mintegy 480-at tart. Gyomán a Mátyás ki­rály út végén levő Körös­gát léjáróján túl az árterü­leten legelteti a libákat. Éveken keresztül senki sem zavarta ebbéli teendőiben. Az utóbbi hónapban azon­ban felháborító dolog tör­tént. Mégpedig azt követő­en, hogy a libalegelőt a ta­nács átadta a termelőszö­vetkezetnek. Többen meg­fenyegették, hagyja el libái­val a legelőt. Sőt, mivel a felszólításnak nem tett ele­get, tettlegességre került sor. Egy ízben, amikor 67 éves édesanyja őrizte a li­bákat, a gátról lejött egy tehergépkocsi. A gépkocsi- vezető nekihajtott a libák­nak, majd megkergette az idős asszonyt. Mikor olva­sónk a legelőre ért, édes­anyja eszméletlenül a föl­dön feküdt. A libákat csak másnap számolta meg, s 15 hiányzott belőle. A PANASZT a gyomai tanács elnöke is megvizsgál­ta. Onnan kaptuk a követ­kező választ. A Győzelem termelőszövetkezet libale­geltetés céljára, a gátról a folyópart felé haladva balra a vasúti hídig fekvő terüle­tet jelölte meg. A jobbra eső rész a szarvasmarha­tartók részére lett kiadva. A termelőszövetkezet nem kö­tött Farkas Jánosnéval szer­ződést, csak május 7-én. A háztáji bizottság elnöke ugyanis csak ekkor szerzett tudomást, hogy a panaszos is ott legeltetei a libáit. A libalegeltetéssel kapcsola­tos ügyet sikerült a tanács­nak rendeznie. Panaszosunk nyugodtan igénybe veheti a libalegelőt. A bántalmazás ügyében forduljon a szarvasi járás- bírósághoz. Űj és a régi Kántorkertnek nevezték az endrődiek azt a több holdas területet a gyomai műút mellett, amelynek mai neve November 7. ifjúsági lakótelep. Sok lakást épített itt már a Gyo­mai Építőipari Szövetkezet. Októberben ismét átadnak új épületeket, amelybe 24 család költözik be. Az újak mellett azonban még ott áll a múltat idéző Kántorkerti tornyos házak egy része. Jelenleg raktárnak használják. A lakótelepi szülők azonban azt tervezik, hogy tavasszal, társadalmi munkában játékteret alakítanak ki a tornyos ház környékén. Sőt, azt is felújítják. Sztanyik Károly tudósító SZERKESZTŐI ÜZENETEK Veres Lászlóné, Békéscsa­ba: Többek által aláírt le­velében a napközis tábor­ban elrendelt zárlatot teszi szóvá. Mégpedig azt, hogy egyesek a szigorú egészség- ügyi zárlat ellenére elhagy­ják a tábor területét. Beje­lentését kivizsgálásra és in­tézkedésre elküldtük a Kö- JÁL-hoz. A. György, Békéscsaba: Közérdekű bejelentését a Szegedi Postaigazgatóság kivizsgálta. Az elmúlt hóna­pokban a kábelrongálások és beázások miatt sok távbeszé­lő állomás nem működött. A távközlési üzem szabály­talanul járt el, amikor a Fogtechnikai Vállalat bead­ványára nem válaszolt. Az igazgatóság felhívta az üze­met, hogy a közérdekű be­adványokra írásban adjon választ. Ifj. Kókai Szabó Jánosné, Elek: Panaszát kivizsgálásra elküldtük a Békés megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályához. P. János, Békéscsaba: A műanyag és faredőnyöket Makón, az Épület-, Asztalos- ipari és Faipari Vállalat ké­szíti. Egyéni megrendelés végett nem kell Makóra utazni, hiszen a megrende­léseket a TÜZÉP-telepek is felveszik és továbbítják a vállalathoz. Tájékozódásunk szerint a megrendelés nap­jától a faredőnyt három hó­nap, a műanyag redőnyt pe­dig egy hónap alatt szállítja a vállalat. Fábián József, Doboz: Az utca zajával kapcsolatos köz­érdekű bejelentését intézke­dés végett elküldtük a do­bozi tanácshoz. B. K., Békéscsaba: Fény­képpel illusztrált levelére a Békés megyei Élelmiszerke­reskedelmi Vállalat igazgató- helyettese válaszolt. Békés­csabán, a kórházi büfé cím- tábláján valóban elírás tör­tént. A dekorációs csoport a feliratot helyesbítette. Szabó Andrásné, Kétegy- háza: Levelében azt írja, hogy nemcsak az utcán, ha­nem az udvarán is megáll a víz. Pedig a bajt könnyű­szerrel orvosolni lehetne. Le­folyót kellene készíteni. Pa­naszát továbbítottuk a Bé­kés megyei Tanács V. B. épí­tési-, közlekedési- és víz­ügyi osztályához. Szatmári Jánosné, Békés­csaba: Mivel ügyében bíró­sági végzés született, pana­szával nem tudunk foglal­kozni. Andrási Istvánná, Békés­csaba: A felmondási idővel kapcsolatos panaszára a Bé­kés megyei Vendéglátóipari Vállalattól kérünk választ. özv. Bagi Pálné, Békés: Az eltartási szerződéssel kap­csolatos levele megdöbbentő. Panaszát kivizsgálásra el­küldtük a békési Városi Ta­nácshoz. MIT MOND aiOGSZÜBÁLY? Kovács András, Békéscsa­ba: Gyermekenként 30 ezer forint, más családtagokra személyenként 20 ezer fo­rint, de a kedvezmény ősz- szege nem haladhatja meg az építési költségnek vagy az eladási árnak 45 százalé­kát. A szociális kedvezmény szempontjából gyermeknek minősül a vérszerinti, örök­be fogadott és a nevelt gyermek ha még nem töl­tötte be a 16. életévét, vagy betöltötte ugyan, de nappa­li tagozatos iskolán tovább tanul, s a 25. életévét még nem élte meg, vagy 16 éves elmúlt már, de testi, szelle­mi fogyatkozása, betegsége miatt munkaképességét le­galább kétharmad részben elvesztette, s ez az állapota egy évig, vagy ennél hosz- szabb ideig tart. Egyéb el­tartottnak minősül a kereső tevékenységet nem folytató házastárs vagy élettárs ak­kor, ha a háztartáson belül legalább két családi pótlékra jogosult gyermeket lát el, vagy ha olyan gyermeket gondoz, aki állandó ápolásra szorul, vagy ha olyan idős szülőről, nagyszülőről gon­doskodik, aki munkaképessé­gét teljes egészében elvesz­tette. Eltartottnak minősül a házastárs akkor is — fér­fi esetében —, ha a 60. élet­évét — nő esetében —, ha az 50. életévét már be­töltötte. Egyéb eltartot­tak esetében feltétel az is, hogy egy éve közös háztar­tásban éljenek, együtt köl­tözzenek be az új lakásba. Továbbá az is, hogy havi jö­vedelmük ebben az évben ne haladja meg az 1140 fo­rintot. A szociálpolitikai kedvez­ményt az Országos Takarék- pénztár helyi fiókjától kell kérni. Ha lakásvásárlásról van szó, az igényt az adás­vételi szerződés megkötése­kor kell bejelenteni. Ha még egyikük sem töltötte be a 35. életévét, a kedvezményt két gyermekre, kérelmükre meg fogja előlegezni az OTP. A megelőlegezés egy gyer­mekre három év, két gyer­mekre hat év. A harmadik, illetőleg a hatodik év kez­dő időpontját az adásvételi szerződés aláírási napjától kell számítani. Levelében azt is írja, hogy mi lesz a szociálpoli­tikai kedvezménnyel, ha a gyermek nem születik meg. Miként már arról az elő­zőekben szó volt, azt a gyermeket nem lehet figye­lembe venni, aki nem a háztartásban él, jól lehet, tartásdíjat fizet. Ha viszont az újabb házasságból nem született gyermek, a vállalt határidőre örökbefogadás sincs, a szociálpolitikai ked­vezményt vissza kell fizetni. Visszafizetésre a következő szabály vonatkozik. Kész­pénzben csak a kölcsönszer­ződés megkötésekor megál­lapított előtörlesztési há­nyadnak megfelelő összeget kell visszatéríteni, a mara­dékösszeggel csak a kölcsön­tartozást kell növelni. Két gyermek esetén a szociálpoli­tikai kedvezmény 60 ezer forint. Ha határidőre egyik sem születik meg, készpénz­ben 15 ezer forintot kell visszatéríteniük. A kölcsön­tartozást ugyanakkor 45 ezer forinttal fog növekedni. Több olvasónk a szoba­bérlők házáról érdeklődik. Ezzel kapcsolatos a békés­csabai tanács 2/1978. (IV. 26.) számú rendelete. A városi tanács a szobabérlők házát azért hozta létre, hogy ké­nyelmes, olcsó, átmeneti el­helyezést biztosítson azoknak a fiatal házasoknak, pálya­kezdő fiataloknak, eseten­ként egyedülállóknak, akik lakásigényt nyújtanak be és vállalják a meghatározott pénzügyi feltételeket (elő­takar ékosságot), valamint azt, hogy lakáshelyzetük végle­ges megoldása után a ház­ból kiköltöznek. Az albérlők háza egyben lehetőséget ad a városban működő egész­ségügyi és oktatási intézmé­nyek dolgozóinak, valamint Békéscsaba társadalmi, kul­turális és sportéletének gaz­dagításán munkálkodók át­meneti elhelyezésére. A bér­letet az elsőfokú lakásügyi hatóság 'kijelölése alapján az IKV-val kötött bérleti szer­ződés hozza létre. A kijelö­lés csak ideiglenes, határ­időhöz, vagy valamilyen fel­tételhez kötött lehet. A ha­tározatlan időre szóló szer­ződés semmis. A kijelölt bérlő az ezzel kapcsolatos jogerős határozat kézhezvé­telét követő 15 napon belül köteles a bérleti szerződést megkötni és el kell foglalnia a szobabérlők házában a számára kijelölt lakóegysé­get. Ha a határidőt felróható okból elmulasztja, se kijelölő határozat is hatályát veszti. Egy lakóegységben legfel­jebb két felnőtt személy he­lyezhető el. Dr. Serédi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom