Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-27 / 202. szám
1978. augusztus 27., vasárnap o Feltárják a Gyula-monostort Néhány évvel ezelőtt, amikor a jelenlegi törökzugi lakótelep talajrendezési munkálatait végezték, a markológép téglafalba mart. A munkások értesítették a múzeum munkásait, akik rövid vizsgálódás után megállapították, középkori épület romjaira bukkantak. A közben megkezdődött építkezés miatt akkor nem kezdtek hozzá a feltáráshoz. Az idén a Nemzeti Múzeum régészei Jankovics Dénes vezetésével megkezdték a romok feltárását. Már kirajzolódtak az épület alapjainak körvonalai, és a feltárást végző régészek megállapították, hogy beigazolódott a feltevésük, miszerint az épület Gyula-monostor maradványa. Az 1250- es évek táján, a tatárjárás után épült monostorban és környékén sok sír is előkerült. Egy kérdés azonban tisztázatlan maradt. Ugyanis a régészek feltételezése szerint itt kellene lennie a kolostornak is, a szerzetesek volt lakhelyének. Eddig azonban erre még nem bukkantak rá. Az ásatásokat rövidesen befejezik, helyreállítják a falakat, és helyén romkertet alakítanak ki. Fotó: Béla Ottó Megjelent a Statisztikai Évkönyv Egy év számokban — megjelent a tavalyi év legfontosabb adatait tartalmazó Statisztikai Évkönyv, 1977. Az 530 oldalas, 27 fejezetre tagolt kiadvány áttekintést nyújt a gazdasági és társadalmi élet változásairól, belső összefüggéseiről, a nemzeti jövedelem felhasználásáról, az állóeszközök és beruházások alakulásáról. A jobb tájékozódást segíti, hogy a számadatok mellett idősorok és indexek is találhatók a könyvben, lehetőséget adva ezzel az összehasonlításra. Először kerültek önálló fejezetbe a társadalom és a gazdaság szerkezetét bemutató adatok. Ezekből képet nyerhetünk a társadalmi szektorok és a népgazdasági ágak arányáról, az ipar, a mezőgazdaság és a külkereskedelem szerkesztéséről, a forgalom megoszlásáról. A társadalmi folyamatokkal foglalkozó fejezetek — az igényeknek megfelelően — az oktatásról közölt adatokkal bővültek. Tájékoztató a sérültek állapotáról Mint lapunkban tegnap közöltük, Füzesgyarmaton súlyos közlekedési baleset (történt. A 19 sérültből ötöt a karcagi, 14-et a békéscsabai kórházba szállítottak. Tegnap délelőtt érdeklődtünk a kórházakban a sérültek állapotáról, s a következő tájékoztatást kaptuk: Békéscsabán a könnyebb sérülteket az ellátás után hazaengedték, egyet közülük szombaton délelőtt. A többiek állapota a körülményekhez képest kielégítő, jelenleg a csabai kórházban négy sérültet ápolnak. A karcagi kórházban négy súlyos, egy könnyebb sérült fekszik, állapotuk szintén kielégítő. R szakma becsületéért Fejöverseny Eleken Évek óta nagy gondot jelent a mezőgazdaságban egyes szakmák népszerűségének csökkenése, a szakmák művelőinek kiöregedése. Szükség van tehát fiatal, jól képzett szakemberekre, akik szakmailag és emberileg egyaránt megállják - helyüket a munkában. Egy foglalkozás népszerűségét nemcsak a fizetés határozza meg, egyre inkább előtérbe kerül az a jogos igény, hogy a társadalom erkölcsileg is becsülje meg az egyes szakmák képviselőit. .Ezek a tények vezették a KISZ országos vezetőit arra az elhatározásra, hogy szakmai-politikai vetélkedőkkel szerezzen megbecsülést az egyes, kevésbé népszerű szakmáknak és művelőiknek. A vetélkedősorozat részeként Békés megyében is sor került járási szintű vetélkedőkre, többek között a gépifejő szakmában. A járási versenyek első két helyezettje jogot szerzett a megyei döntőn való részvételre. Tegnap délelőtt, Eleken került sor a megyei döntőre, a KISZ megyei bizottságának rendezésében. Kora hajnalban 18 lelkes, fiatal szakmunkás gyűlt egybe, hogy összemérje szakmai, politikai tudását, számot adjon elméleti és gyakorlati felkészültségéről. A verseny gyakorlati részében minden versenyző bemutatta, hogyan tud nagyüzemi módon, az egészségügyi követelmények megtartásával fejni és menynyire jártas a fejés berendezéseinek szerelésében. Az elméleti próba egyrészt politikai kérdéseket tartalmazott, második felében pedig a fejés elméleti ismeretanyagából vizsgáztak a versenyzők A színvonalasan összeállított kérdések jól tükrözték azokat az igényeket, amelyek erre a szakmára is jellemzőek — nem elég csak a szakmához érteni, egy jó szakember tájékozott a politika, a társadalom eseményeiben is. Hattagú szakmai-politikai zsűri bírálta a versenyzők szereplését, szem előtt tartva, hogy az képviselje az országos döntőben megyénket, aki valóban érdemes rá Döntésük értelmében első helyezést ért el: Vajgely Pál (kondorosi Egyesült Tsz), második lett Chrappán Mihály (mezőberényi Petőfi Tsz), harmadik pedig Pet- rovszki János (orosházi Béke Tsz). A szeptemberben sorra kerülő országos döntőben az első két helyezet indul Békés megye színeiben — reméljük, sok sikerrel. —m. szabó— Biztosítási díj befizetésének igazolása bizalom alapján Az ügyfélszolgálat további javítása, gyorsítása érdekében az Állami Biztosító a közeljövőben új rendszert vezet be a kötelező gépjármű-biztosítás befizetését igazoló, elvesztett okmányok tanúsítására. Amennyiben a magángépkocsi-tulajdonos, motoros büntetőjogi felelősséget vállalva kijelenti, hogy a biztosítást befizette, a díjigazoló lapot azonnal kiállítják részére. A befizetés tényleges ellenőrzésére, számítógépes azonosításra, az esetleges eltérések utólagos rendezésére később kerül sor. * * * Az érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Mgtsz-ben az idén negyvennyolc hektáron ültettek gépesített megmunkálásra és szedésre alkalmas, tizenkét hektáron pedig hagyományos kerti dohányt. A képen: munkában a dohánytörő kombájnok (MTI-fotó — Király Krisztina felvétele — KS) A Pénzügyminiszter rendeletére tavaly megszűnt a kötelező gépjármű-biztosítás díjbefizetésének tételes, manuális nyilvántartása. Az autósok, a motorosok saját díjigazoló lapjukkal tanúsítják a y befizetést. Gyakori azonban, hogy mind az igazolólap, mind a befizetőcsekk elveszik — az elmúlt fél évben például havonta 2500-an jelezték ezit a tényt —, s a hatósági ellenőrzéshez, a műszaki vizsgához elengedhetetlen okmányokról a biztosítótól kémek pótlást. Sokan panaszkodtak, hogy az igazolást csak hosszú idő után kapják meg. Az Állami Biztosító a miniszteri rendelet után — éppen az iratok el- kallódásával számolva — külön szolgáltatásként megszervezte a számítógépes nyilvántartási rendszert. A gép ugyan gyors, de mert nem a biztosítóé, s gazdaságos kihasználása érdekében pontos munkarend szerint dolgozik, a biztosító csak meghatározott időben veheti igénybe, nincs mód tehát arra, hogy minden ügyfél miatt hozzá forduljanak. így a díjigazolás nehézkes volt, gyakran sokait kellett rá várni. Ezt szünteti-meg majd a bizalmon alapuló rendszer. Termelési és termékszerkezet □ termelési szerkezet tá- gabban és szűkebben értelmezhető. Népgazdasági szinten a termelési szerkezet az anyagi termelés ágazatainak arányait fejezi ki. A népgazdaság termelési szerkezetében — például az ipar és a mezőgazdaság részesedésében, egymáshoz viszonyított arányában — a gazdasági fejlettség már elért szintje tükröződik. A népgazdaság termelési szerkezete viszonylag lassan módosítható; az ezzel kapcsolatos célok általában hosszú távúak. A magyar gazdaság jelenlegi termelési struktúrája alapján közepesen fejlett ipari-agrár ország. Ahhoz, hogy fejlett ipari-agrár országgá váljék, mindenekelőtt termelési szerkezetét kell erre a szintre- rangra emelni, átalakítani. A fejlettség magasabb fokára a termelési szerkezet szemszögéből az a jellemző, hogy a mezőgazdaság részesedése — miközben termelése folyamatosan növekszik — egyre csökken; éspedig azért, mert a szolgáltatásokat végző gazdasági ágazatoké emelkedik. Hasonló folyamat játszódik le az ipar vonatkozásában is, amelynek 50 százalék körüli aránya a nemzeti jövedelem előállításában korántsem a ..túlzott’ iparosításnak, sokkal inkább a szolgáltató-ágazatok elmaradottságának a következménye. A termelési szerkezet átalakításának, fejlesztésének távlati céljai mostani ötéves tervünkben elsősorban a foglalkoztatáspolitikában tükröződnek : az iparban változatlan, a mező- gazdaságban 120—130 ezerrel alacsonyabb létszámmal kell a termelést növelni, részben annak érdekében, hogy a szolgáltatások fejlesztésének munkaerőigényét fedezni lehessen. Szűkebb gazdasági területen, az anyagi termelés fő ágazataiban, az iparban és a mezőgazdaságban külön- külön is vizsgálható a termelési szerkezet, amely az ágazaton belüli arányokat mutatja. Az ipar termelési szerkezetéből például kitűnik a termelőeszközöket előállító A-, és a fogyasztási cikkeket gyártó B-szektor aránya; a szerkezeti anyagokat termelő és a feldolgozó- iparok aránya; az ipar ágazati struktúrája, azaz az egyes iparágak részesedése. Tovább szűkítve a területet: egy-egy iparággal kapcsolatban is beszélhetünk termelési szerkezetről, amely az adott iparág alágazati struktúráját fejezi ki. A gépipart például egész sor alágazat — gépgyártás, közlekedési eszközök, villamosgépek, híradástechnikai és vákuum- technikai készülékek, műszeripar, fémtömegcikkipar alkotja, de ugyanez elmondható a látszólag homogén vegyiparról, avagy a textiliparról és az élelmiszeriparról is. A mezőgazdaságban is a termelési szerkezet az alapja az ágazati csoportosításnak : növénytermesztés, állattenyésztés ; a növénytermesztés ágazatban a termelési struktúra összetevői: kenyérgabona-takarmánygabona — Ügyvitel-gépesítési Kecskeméten A mezőgazdasági üzemek még nem mindenütt tudnak élni a korszerű technikával, s okosan gazdálkodni szegyre fogyó munkaerővel. A többi között ezt hangoztatták Kecskeméten, a „hírős napok” keretében rendezett mezőgazdasági ügyvitelszervezési konferencián. A pénteken kezdődött kétnapos országos tanácskozáson a gyorsan iparosodó agrárgazdálkodás üzem- és munkaszervezéséről, a gépi adatszolgáltatásról tartottak eszmecserét az érdekelt szakemberek. egyéb takarmánynövények — ipari növények-zöldség-gyü- mölcs, stb. Vannak tipikus — a fejlődéssel és a fejlettséggel ösz- szefüggő — tendenciák: például a gépipar és a vegyipari termelés növekvő aránya, a gépiparon belül az elektronika vívmányaira, a vegyiparban az olefinekre épülő termelés gyors ütemű fejlődése. Egy-egy ágazat •termelési szerkezete — legyen ipar, vagy mezőgazdaság — egyidejűleg tükre fejlettségének és adottságainak, s az utóbbiak — például a természeti erőforrások, tényezők szűkös, vagy kedvezőtlen volta — csak részben ellensúlyozhatok. A termelési és a termék- szerkezet iker fogalmak, tulajdonképpen mindkettőnek azonos a jelentése, tartalma. Csakhogy népgazdasági szinten avagy egyetlen iparág esetében a gyártott termékek sokfélesége még gyűjtőfogalmakkal sem jellemezhető — gyakran egy-egy ipari alágazat is, például a műszeripar több ezer gyártmányt állít elő —, a vállalatok termelési szerkezete viszont termékekben, gyártmányokban is bemutatható. Pontosabban fogalmazva: a vállalati termelési struktúrát szemléletesen és konkrétan csak a termékösszetétellel lehet jellemezni. Mindenekelőtt az iparban nap-nap után hangsúlyozott követelmény a termelési, illetve a termékszerkezet átalakítása egyrészt a gazdaságosság, másrészt a szükségletekhez való rugalmas alkalmazkodás jegyében. Az utalás a termelési szerkezetre, illetve a termékösszetételre nem felesleges szószaporítás, hanem a teendőkkel kapcsolatos felelősségre, hatáskörökre utal. Az ipar, vagy egyetlen iparág termelési szerkezetének módosítása ugyanis jelentős befektetést és esztendőket igényel, s az ilyen szerkezeti változások a kapcsolódó ágazatokra is hatnak. Ezért a termelési szerkezetet alakító döntés a központi gazdaságirányító szervek feladata, s ezek a döntések az iparpolitikában, illetve az ötéves tervékben jelentkeznek. étségtelen, hogy a gazdaságirányítás — adott esetben a kormány — termelési szerkezetet alakító iparpolitikája a fejlesztés által érintett terület a termékszerkezetekre is hat — például az autóbuszprogram következtében alapvetően módosult a járműipar termékszerkezete, a számítástechnikai program az elektronikai ipar gyártmányszerkezetét változtatta meg — az ipar egészére azonban a központi gazdaságirányításnak nincs termékszerkezetet alakító-változtató befolyása. Egyrészt nincs elegendő fejlesztési eszköze, másrészt információja. Ezért a termékszerkezet folyamatos korszerűsítése, gazdaságosságának, külpiaci versenyképességének javítása a vállalatok döntési, cselekvési körébe tartozik, azok feladata, felelőssége. Garamvölgyi István kiállítás Kovács Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes vitaindító előadásában elmondta, hogy a mezőgazdaság egyes ágazataiban — a gabona-, a kukoricatermesztésben és baromfitenyésztésben — kiemelkedőeredményeink vannak, de az egyéb területeken még sok a tennivaló az elmaradás behozására. A tanácskozás alkalmából ügyvitelgépesítési kiállítás nyílt a kecskeméti kertészeti főiskola tornacsarnokában.
