Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-27 / 202. szám
1978. augusztus 27., vasárnap Lány egyenruhában Klubélet az öregek napközi otthonában JEGYZET Cserebere „Igaz: A-töl Z-ig nem ismerem a vásárlók jogait. Lehet, ha utána nézek, akkor kemény érvekkel megelőzök egy kellemetlenséget, ami Orosházán, augusztus 17-én, az ÁFÉSZ járműboltjában ért” — hadarta nagy hévvel a szomszédom. Elmondása szerint Orosházán biztonsági övét vett, darabját 240 forintért, s így nem nehéz kiszámolni, hogy az egy pár majd 500 forintjába került, örült, mert Trabantjához régen kereste a kötelező biztonsági eszközt. Öröme nem sokáig tartott. Békéscsabán, a szerviz dolgozója kibontás után megállapította: hiányzik az egyik rögzítő zárrész. Enélkül pedig használhatatlan az öv. Méreg — dohogta a szomszéd, de bízott szerencséjében, hogy lesz még Orosházán biztonsági öv és a boltban kicserélik a hiányos csomagot. Uccu neki, hiszen Orosháza a „szomszédban” van ... — Kérem... azért jöttem, hogy a tegnap vásárolt (blokkal igazolt) biztonsági övét kicseréljem, mert így a biztonsági egy csöppet sem biztonságos... Az üzletvezető-helyettes roppant udvariasan közölte, hogy nem megy ... ezt a csomagot ugye bár felbontották ... és nem lehet tudni, hogy... — Kérem az üzletvezetőt. Az üzletvezető ránézett a kifogásuk árura... és ismételt. Mármint a helyettesének szavait és döntését. Nem megy... de a kedves vevő mehet... a központba, ha a döntés nem tetszik... És a kedves vevő eltalpalt a körülbelül két kilométerre levő központba, ahol a dolgozók már hazafelé szállingóztak — a munkaidőnek tehát vége volt. Szerencséjére a Főnök nem tartotta a szigorú munkaidő befejezését és szóba állt a reklamálóval. Igaz, a kedves vevő kissé ingerült volt... de ezt a Főnök megértette (lám, ilyen is van!). Meghallgatta a panaszt ... és a telefon után nyúlt. Felhívta az üzletvezetőt... Elmondta, hogy ö magából indul ki (de jó lenne, ha mindenki ezt tenné...) és nem jönne át Békéscsabáról reklamálni, ha az jogtalan lenne... Így hát kéri az üzletvezetőt — tegye meg és cserélje ki a „bizonytalan” csomagot biztonságosra. Sőt... ha az üzletet emiatt kár érné, vállalja a felelősséget ... küldi tehát a kedves vevőt. A szomszédom megköszönte a Főnök szolgálatkészségét és elcsodálkozott, hogy az üzletvezető „udvariasságból” már a bolt ajtajában várta, sűrű bocsánatkérés közepette. Azután útban Békéscsaba felé meg azon gondolkodott, hogy mennyi energiát vett igénybe az orosházi „átug- rás”, a vitatkozás először az eladóval, a helyettessel, majd a boltvezetővel... Igaz, a kétkilométeres gyaloglás (a központba) nem ártott, ezúttal letudta az aznapi egészségügyi sétáját... Csak valami sehogy sem fért a fejébe: miért kellett ehhez a jogos reklamációhoz a Főnök szava, miért kell feltételezni, hogy aki reklamál az csal, lop vagy hazudik? Miért kellett a Főnököt egy tárgyalásában megzavarni? Nem lett volna egyszerűbb ezt az ügyet bolton belül elintézni, felsőbb utasítás nélkül? Mert hogy akkor a kedves vevőnek nem lenne keserű a szája, ha erre az esetre gondol ... amikor feltételezték, hogy a zárrész az ő kezén „tűnt el”... ' Béla Vali Az utóbbi évtizedekben a nők érdeklődése olyan területekre is kiterjedt, amelyek eddig „férfiuralom” alatt álltak. Ilyen a fegyverrel, a hadászattal való foglalatoskodás is. Megszoktuk már az orvosnőket, mérnöknőket, taxisofőr-nőket. Felvilágosult korunk embere azonban ma is furcsállva nézi a rendőrnőt. a katonatiszt nőt. Hogy egy 20 éves lány vágyálmaiban nem a szép ruha, hanem a munkásőr egyenruha szerepeljen? Ez bizony ritkaság! Szabó Magdolna 20 éves, rövid hajú, békéscsabai lány, a MEZŐGÉP 1-as számú gyárának utókalkulátora. A munkásőrség megyei parancsnokságán találkoztam vele. Előadásról jött ki, szürke egyenruhát viselt. — Férfiak, nők egyformát hordanak — mondta. — Igaz, csak négyen vagyunk nők. Ha egy szakaszra valóan lennénk, talán kaphatnánk külön egyenruhát is. Beszélgetésünk akadozva indult. Magdi kevés beszédű, szépen formált mortdataival csak a kérdésre válaszolt. — Hogyan jutott eszedbe, hogy munkásőr legyél? — Elsődleges szerepet a család játszott. Édesapám ugyanis évtizedek óta munkásőr. Már kislány koromban érdekelt a fegyver, a haditechnika. Ez furcsa egy lánynál ugye? — mosolyog. — Meg akartam mutatni, hogy én is érek annyit, mint egy fiú. — Mit szóltak döntésedhez szüleid, barátaid? — Édesapám örült, anyám próbált lebeszélni, végül ő is belenyugodott. Az utóbbi években kezdték felfedezni Szanazug festői szépségét, s aki a pihenést, a csendet, a nyugalmat választja, az szívesen tölt itt kellemes napokat. A Doboz felőli parton jó néhány vállalati, üzemi, szövetkezeti hét végi üdülő és egyre több magán vfkendház is felépült. Az utóbbiaknál csupán az a szépséghiba, hogy itt is érvényesült a ma már sok helyen tapasztalható jelenség : egymás túllicitálása. így az apró telkeket valósággal uralják a nagy — néhol többszintes — „hét végi” házak.- Kerítésen kívül és belül Ezekre akarva-akaratlanui is odafigyel az ember. De, ha jobban körülnéz, furcsa dolgot tapasztal. A kerítésen belüli parányi gyep olyan tiszta, selymes, akár a bársony. Néhol üde színfolt a virág, díszbokor. Ám ha néhány lépéssel arrébb megy, a kerítésen kívül, és az új út túloldalán az erdőben egészen mást lát. A gyanútlan természetbarát sétálni indulna az erdőbe, de megriadva fordul vissza, mert ami szemét csak van, az mind ott található. A csodás víkendházák építésénél megmaradt hulladék; vagy, ha •már lakják, a háztartási szemét mind az út mellé, a közterületre, vagy az erdőbe kerül. Kannákban, vödrökben, régi fazekaikban hordják, viszik a fák közé. „Az én házam, az én váram” — szemlélet uralkodik a kerítésen belül, de a közterület az más. Oda mindent ki lehet szórni, ami nem a telekre való. Nesze néked környezet- védelem...! A kérdés csupán az, hogy a rothadó, bornló anyagok vajon nem szennyezik-e azok levegőjét is, akik a közeli víkendházakban laknak? A vállalati, üzemi üdülőket kötelezi a tanács a szemét elszállítására. Nem lehetne ugyanilyen szigorúan tenni — Te már tapasztalhattad, hogy a fegyver nem játékszer. Képes lennél vele embert ölni? Fotó: Martin Gábor — Remélem, erre nem kerül sor, de ha szükséges volna, azt hiszem lenne hozzá erőm. — Meddig akarsz munkásőr lenni? — A felavatás öt év elkötelezettséget jelent. Hogy azután mi lesz, még nem tudom. Természetesen én is szeretnék családot, mint a többi fiatal lány. Remélem, ez sem fog akadályozni abban, hogy azt csináljam, amit szeretek. — Bizonyára van barátnőd, öt nem próbáltad rábeszélni, hogy legyen munkásőr? — Erre nem Jlehet rábeszélni senkit. Mindenki egyedül dönt. és egyedül vállalja a döntéssel járó kötelezettségeket is. ezt a víkendházák tulajdonosai esetébeg. is? Utcanevek, táblák Szépen fejlődik, alakul ez a település. Van már közvilágítás is, sőt a kiparcellázott telkek mellett utcák születnek. Nevet is adtak már mindegyiknek: van Ibolya utca, Kárász utca stb. Vannak ötletes emberek, akik ház híján — mert még csak most épül — a telek szélén levő fára szögezték ki a táblácskát, az utca és a házszám megjelölését. A fejlődés során új út épült Sza- nazugban. Mégpedig Doboz felől, a gát mellett levő telkek végénél vezet el. A légtöbb üdülőbe nemcsak a gát felől, hanem innen is van bejárat. Jó volna, ha ezekre szintén kitennék a névtáblát, hogy könnyebb legyen megtalálni egy-egy üdülőt. Sokak örömére van már rendszeres buszjárat is. Békéscsabáról a nyári hónapokban naponta háromszor közlekedik oda—vissza. A végállomás a Kárász utca, persze csak ideiglenesen. De addig is, míg elkészül a buszforduló, jó lenne egy táblával jelölni, ha másként nem, akár úgy, mint a telektulajdonosok a házszár'ot. Persze kellene egy menetrend is, legalább a végállomáson, mert most senki sem tudja, mikor érkezik vagy indul az autóbusz. Vízpart is fiirdőzök Kellemes, lágy a Körös vize. Sokan szívesen megmártóznak, úsznak, fürödnek benne. De a legtöbb helyen szigorú tábla áll: A Körös vizében fürödni szigorúan tilos és életveszélyes ! A parton sorjában kiépítették a vállalatok a saját mólójukat, de tiltó táblák itt is vannak : A móló X. Y. vállalat tulajdona, idegeneknek tartózkodni szigorúan tilos! Zsadányban két éve működik az öregek napközi otthona. Az ÁFÉSZ-től vásárolt épület felújítására már eddig is igen sokat költött a tanács. Még mindig nem megoldott azonban a közművesítés, s a növekvő igények miatt hamarosan bővítésre is szükség lesz. Az otthonnak jelenleg 22 tagja van, jórészt tsz-nyugdíjasok. Ellátásuk két gondozónő feladata. A községi tanács évente A gyermekek szervezett üdültetésében a szakszervezeteken kívül részt vállalnak a nagyvállalatok, a KISZÖV és más jellegű szövetkezetek is. A gyermekek nyári pihenésének többféle módja előrelépést -jelent, ugyanakkor azt is, hogy szétforgácsolód- nak az erre koncentrálódott erők, és ennek következtében egyre nagyobb különbségek mutatkoznak. Ha iskola vagy vállalat üdültet gyermekeket, épület híján többnyire csak sátorral rendelkezik, ahol tábori körülmények között kell a tisztálkodást, az étkezést biztosítani. Ha azonban minden vállalat összeadná az anyagi eszközöket és összpontosítaná a szellemi energiákat, szervezettebbé, tökéletesebbé lehetne tenni a gyermeküdültetést. Természetesen az ilyen pihenés hasznosságát sem kell lebecsülni, mert mindenképpen önállóságra nevelődnek a gyermekek. A szakszerveNem túl sok ez? Hát hova menjen a szegény halandó, aki sem vállalathoz, sem üdülőhöz nem tartozik, csak éppen kirándul, esetleg sátrát a parton verte fel? Van a Körösnek olyan homokos, sekély partrésze, amely kiválóan alkalmas fürdőzésre és strandolásra. Valamikor volt is itt strand. Talán akadna illetékes, aki ismét kijelölne egy ilyen szakaszt, s engedélyt adna a fürdésre. Mert aki idejön, az nemcsak horgászni, csónakázni, hanem fürödni is szeretne. Egyébként sokan a tilalom ellenére is ezt teszik. Miért ne lehetne hát legálisan ? Ellátás némi nehézséggel Ez az, ami még sok bosz- szúságot okoz Szanazugban azoknak, akik nem készülnek fel kellőképpen hosszabb itt- tartózkodásra. Persze nem is szeret mindenki málhás szamárként felpakolva útnak indulni. Igaz, Doboz, Gyula és Békéscsaba közel van. Kony- nyen beszerezhető a hiányzó élelmiszer, csak be kell ülni a kocsiba, vagy megvárni, míg a busz bevisz. Csakhogy milyen üdülés az, ahonnan minduntalan be kell „ugrani” a községbe vagy a városba valamiért, főleg kenyérért és tejért. Okos gondolat, hogy a legtöbb vállalati üdülőben ma már g®n- doskodnák napi egyszeri főtt ételről. De a reggelihez és a vacsorához is kell valamilyen élelmiszer. Jó volna hát, ha a tervezett élelmiszerbolt minél hamarabb felépülne. Addig is javasolnánk, hogy a jelenleg működő ÁFÉSZ-büfé — ahol egyébként több minden kapható, és kifogástalan az ellátás — áruljon kenyeret és tejet is. Szanazug idegenforgalma egyre növekszik, s minél jobb az ellátás, a szolgáltatás, annál nagyobb lesz. Kasnyik Judit mintegy 200 ezer forintot fordít az otthon fenntartására. Sajnos, az itézmény az étkeztetésen kívül eddig mást nemigen nyújtott lakóinak. Ezért nemrég tervbe vették, hogy klubformában megszervezik szórakoztatásukat, foglalkoztatásukat. A klub létrehozását, programjainak összeállítását a község úttörői és néhány szocialista brigád vállalta. zeti üdülőkben más a helyzet. Játékos délutánokat, kirándulásokat szerveznek számukra, ezentúl bőséges ellátást adnak. Nagyon sok barátság is születik a gyermekek között, sokat tanulnak a felügyelőktől és egymástól. A szervezett gyermeküdültetés hasznossága mellett vannak azonban apró bosszúságok is, amelyek nemcsak a szülőknek, hanem a szakszervezeteknek, vállalatoknak egyaránt gondot jelentenek. Sok esetben gond az, hogy nem elég egyértelmű az, amit a szülők tudomására hoznak. Például utazás előtt el kellene mondani, hogy ha a gyermek gyomai, ott is felszállhat a Pest felé menő vonatra, nem kell ezért Békéscsabára utaznia. A szakszervezeti gyermek- üdültetés esetében nincs úgynevezett „befagyasztott beutaló”. Ez a fel nem használt üdülőjegyekre vonatkozik. Ilyen azonban már több éve nem hangzik el. Ebben az évben a szakszervezet üdültetésben ezer gyermeket részesít, ebből nyári, 14 napos nyaralásban 376 lány és 374 fiú vett részt. Az iskola időtartama alatt is szervez a szakszervezet a gyermekeknek 23 napos turnusban Parádsasváron, Kőszegen, Vaj tán és más magasabb fekvésű vidékeken úgynevezett pihentető üdülést. Ide többnyire azok a gyermekek kaphatnak beutalót, akiknek betegség vagy családi okokból környezetváltozásra van szükségük. Iskolai felszerelést is kell vinniük és ugyanolyan oktatás folyik, mintha iskolába járnának. A Békés megyei KISZÖV is szervezetten üdülteti dolgozóinak gyermekeit. Az idén 150 gyermeket nyaraltatnak kéthetes turnusokban. Ezenkívül természetesen az OKISZ által biztosított üdültetésekben is sok dolgozó gyermeke vett részt. Gondolatok a társadalmi esküvőkről A közelmúltban egymásután kétszer (július 8-án, augusztus 5-én) vettem részt esküvőn a -békéscsabai Városi Tanács igazán impozáns házasságkötő-termében. Előző alkalommal nevelőotthonos, család nélkül felnőtt fiatalok, az utóbbin boldog családi körben felnőtt szocialista brigádtagok mondtak örök húséget egymásnak. Mindkét esküvőn a Magyar Népköztársaság megbízásából Farkasinszky Agnes anyakönyvvezető képviselte a hivatalos személyt, akinek szépsége, kedves lénye úgy érzem, hogy kimondottan megfelel az elvárt követelményeknek. A terem kivilágítása, a zene, a szavalat e társadalmi ünnepség színvonalát emelte és megható volt. Az anyakönyvvezető mindkét házasulandó párnak ugyanazt a nagyon szép, emberi bölcsességekkel. idézetekkel tarkított szöveget mondta. Sajnos... Miért? Mert ez a szöveg nagyon jó „útravaló” a családban felnőtt ifjaknak, de romboló hatású ugyanezt mondani ad állam által felnevelt fiataloknak. Nem lenne szabad azokat a szülőket dicsérni, akik meg sem jelentek, vagy csupán annyi közük van saját gyermekeikhez, hogy megjelennek ezen a szép napon. A szülői szeretetről, az önfeláldozásról, a lemondásról fogalmuk sincs ezeknek a szülőknek. Az előbb említett nevelőotthonos fiatalok egyikét például az apa hároméves korában a forró tűzhelyre ültette, csak azért, mert „hisztis” volt a gyerek. Sok példát említhetnék még, amivel alátáifiaszthat- nám, hogy semmiféle dicséretet nem érdemelnek ezek a szülők. Sőt, az ünnepélyesség rovására nem menő finom elmarasztalás lehetne azáltal, hogy kiemelnék az állam áldozatvállalását, a szocialista brigádok, jóérzésű családok és nem utolsósorban a nevelőotthonokban dolgozó pedagógusok, technikai dolgozók áldozatos, fárasztó, de a gyerekek érdekében szívesen végzett munkáját. Nem dicshimnuszra gondolok, hanem az előéletet figyelembe vevő, reális, tartalmas „útravalóra”. Ez kellett volna életüknek e sorsdöntő pillanatában. Tudom, van Békéscsabán olyan anyakönyvvezető, aki tanulmányozza a házasulandó fiatalok eddigi életútját, a család összetételét (mert sok csonka család is van társadalmunkban). Bár ez a fáradságosabb, de érdemes, mert az elhangzó szöveg így nem kelt visszás érzelmeket a körülményeket jól ismerő, ünneplő seregben. Bagi Lajosné G. K. Szanazugi apróságok Üdülnek a gyermekek Sz. J. Nagybánhegyesen a Zalka Termelőszövetkezet brigádja építi a termálfürdőt. A létesítményt előreláthatólag jövőre adják át rendeltetésének . Fotó: Martin Gábor
