Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-26 / 201. szám

1978. augusztus 26„ szombat Hallomásból tudom, hogy egy kisgyereket, aki manapság testvérek között is 30 ezer forintot ér, megfenyített édesany­ja, mert az ABC-ben vá­sárolva a fiú a rábízott pénzből lecsípett magá­dnak egy kétforintos fagy­laltra valót. Nevetséges volt a „kedves” szülő, csodálkoztam is viselke­désén, meg máson is cso­dálkoztam az elmúlt hé­ten. Ugyanis engem szin­tén kinevettek ismeröse- im, amikor 94 ezer fo­rintot kértem tőlük köl­csön. Mondtam: semmi­ség ez, csupán egy más­fél szobás, hatodik eme­leti lakás beugrója, s már csak azért is semmi­ség, mert hozzájön majd számomra a havi törlesz­tés és a rezsi. Tessék elképzelni, nem adott senki 94 ezer fo­rintot! Még a legjobb barátaim is cserbenhagy­tak! Pedig milyen ragyo­gó a kilátás a bé­késcsabai Lencsést úti házrengetegben a többi épülettömbre, s közben elábrándozhat az ember, hogy park, szobor, sé­tány is lehetne ezen a tájon. Mondom, csodálkoz­tam barátaimon, sőt csa­latkoztam bennük. Hát hogy a csodában nem tudnak adni nekem po­tom 100 ezer forintot?! (Így hatezer forint ma­radna a lakás berende­zésére.) Hiszen jóformán semmi az- egész, nyugdí­jas koromra megadnám, és közben letörleszteném az OTP-részleteket is.. Valahogy az az érzé­sem: nem bízunk egy­másban. Például — ha már lakásra nem futja — vettem egy óraszíjat. Az igen kedves qladónő kitöltött egy elismer­vényt — én már men­tem volna, de maradnom kellett■: a megrendelő­nek és a vállalónak alá­írással kellett igazolnia a „vállalási javítási irány­árat”, a „számlázott árat”, a „vállalási határ­időt”, a dátumot, a „vál­lalási számot”. Két perc alatt megvásárolhattam volna az óraszíjat, de így?! Persze, szinte horri­bilis összegről volt szó: 27 forint 20 fillért kel­lett fizetnem. Az elis­mervényt eltettem em­lékbe, hátha egyszer majd bekereteztetem. Apropó, horribilis ösz- szeg! A föníciaiak felta­lálták a pénzt, a náluk okosabbak pedig a lottót és a totót. Namármost! Megint a bizalomra kell apellálnom, hiszen va­jon miért nem bíznak egyesek abban, hogy te­szem azt, nyerek a lot­tón három és fél milliót. Velem is megtörténhet egyszer __De aztán le­h iggasztottak: október elejétől havi jövedel­mem hetente szelvényen­ként nem 3,30-cal csők- ; ken, hanem öt forinttal, viszont a legnagyobb nyeremény összege most már kisebb lesz. No, mindegy, jegyeztem meg. Azért bízhatnak bennem, másképpen is össze le­het szedni milliókat. És nem csak úgy, hogy le­bukott benzinkutasként a Kék fényben ismerte- ; tik e tevékenységünket... Vitaszek Zoltán l J Szezonzárás előtt a Vérfürdőben A naptár szerint nyár vé­ge van, már közeledik az ősz. Bár végleges adatok nem állnak rendelkezésünk­re a nyári idegenforgalom alakulásáról, de annyi már igen, hogy következtetéseket lehessen levonni arról, ho­gyan alakul a gyulai Vár­fürdő tevékenysége, vendég- forgalma, eleget tudott-e ten­ni az évről évre nagyobb kö­vetelményeknek. Erről be­szélgettünk . dr. Bereczki Sándor nyugdíjas vb-titkár- ral, a gyulai Városi Tanács idegenforgalommal foglalko­zó munkatársával. — Kezdjük az elején. A fürdőt üzemeltető gyulai vízművek vezetői és dolgo­zói a tőlük már megszokott alapossággal készültek fel a főszezonra. Felújították, ja­vították a közműveket, gon­dosan ápolták a parkokat, virágokat, újra festették a bútorokat, s 'ennek köszön­hető, hogy már május ele­jén szemet gyönyörködtető látványt nyújtott a fürdői — Hogyan készültek fel a vendéglátóipari egységek az évenként növekvő forgalom­ra? — A fürdő területén mű­ködő kereskedelmi és ven­déglátóipari egységek is igyekeztek időben felkészül­ni. Most már megállapíthat­juk, több-kevesebb sikerrel. A meglevő egységeket rend­be hozták és — amennyire a hely engedte — egy kevés bővítés is megvalósult. Ezek közé tartozik a koktélbár — amely a látogatók előtt még kevéssé ismert —, s bár üze­mel az új automatasor is, sajnos ebből csak a kávé­adagoló működik kifogástala­nul. Mindenesetre megálla­pítható, hogy az országos átlaghoz képest a fürdőn be- belüli ellátottság jó. A Békés megyei Vendéglátóipari Vál­lalat étterme a büfékkel a legforgalmasabb hónapban, júliusban, több mint három és fél millió forintot forgal­mazott. Ebből az eladott étel csaknem hárommillió fo­rint értékű. Mintegy 20 szá­zalékkal emelkedett a tej és a különböző hűsítő italok forgalma. Az ÁFÉSZ-büfé ez év augusztus 10-ig 2,6 mil­lió forintot forgalmazott. Eb­ből arra lehet következtetni, hogy alaposan túlszárnyalja Lehetőleg csak sört A szeszes ital értékesítésé­nek korlátozásáról szóló ta­valyi belkereskedelmi mi­niszteri rendelet értelmében az ifjúsági táborokban tilos a szeszes ital árusítása. A minisztérium most meg­jelent állásfoglalása az Ex­pressz nemzetközi ifjúsági táborait — miután azok a nemzetközi idegenforgalom szolgálatában állnak — mentesítette a tilalom alól. Mivel azonban a nemzetközi ifjúsági táborokat is többsé­gében a fiatal korosztályhoz tartozó turisták, üdülők ve­szik igénybe, a minisztérium kívánatosnak tartja, hogy a táborok szeszes ital értékesí­tésére jogosult üzleteiben ki­zárólag sört árusítsanak. A minisztérium egyben felhív­ta a figyelmet a szeszrende­letnek a fiatalkorúakra vo­natkozó és természetesen a nemzetközi ifjúsági táborok­ra is érvényes előírásaira, amely szerint a 18 éven aluli személyeknek bármilyen sze­szes italt kiszolgálni tilos. Augusztus 21-én nyitották meg Békésen a kosárgyár klubhá­zában a gyári, valamint a Hunyadi téri és a Kereszt utcai hímzőszakkörök kiállítását. A kétszázhúsz hímzést bemutató kiállításon sok érdeklődő fordult már meg, és gyönyörködött a három szakkör munkáiban Fotó: Orbán Károly a múlt évi teljesítést. Az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat boltja eddig 460 ezer forintos forgalmat bo­nyolított le, ami máris több mint az elmúlt egész évi. — El tudnak-e helyezni minden vendéget kultu­rált körülmények között? — Sajnos itt van a legna­gyobb gond. A forgalom még jóval nagyobb lehetne, ha több lenne a szállás. Jelen­leg két szálloda van 235 ággyal. A kemping faházai­ban és sátraiban alig 500 em­bert tudunk elhelyezni. A kihasználás természetszerű­leg 100 százalékos. Rengeteg jelentkezőt kénytelenek va­gyunk elutasítani éppen szálláshely hiánya miatt. Ezenkívül a SZOT-MEDOSZ- gyógyüdülő, az AFIT-üdülő, a vállalatok, intézmények vendégszobái, a fizetővendég­szolgálat szálláshelyei és a kollégiumok időleges igény- bevételével háromezer ven­dég szállását tudjuk biztosí­tani. — Tavaly egymillió em­ber kereste fel a Várfürdőt. Az idén mi a kilátás? — Az idén is várható a forgalom további növekedé­se, mint ahogyan ez megszo­kott volt az elmúlt években is. Bár a rendkívül változé­kony időjárás nem volt ked­vező, de még így is várható, hogy év végére több mint egymillióan keresik fel a Várfürdőt. Augusztus 11-én számuk ugyanis meghaladta a 720 ezret. Érdekes, hogy a hétköznapok forgalma egyen­letesebb, és nincsenek olyan kiugró vasárnapi csúcsok, mint az előző években vol­tak. Megítélésünk szerint to­vább emelkedett a külföldi — elsősorban a jugoszláv, a román és a német — vendé­gek száma. — A nagy forgalom nem okoz zavart a fürdő üze­meltetésében? — Eddig zökkenőmentesen zajlott le az Üzemeltetés- Sajnos, sok kár keletkezett a vihar következtében az érté­kes fákban, 28 pusztult el, vagy rongálódott meg, közte néhány több száz éves is. A károk elhárítása jelentős többletmunkát okozott • a fürdő dolgozóinak, de dicsé­retükre legyen mondva, gyorsan megcsinálták, így azok a működtetést nem akadályozták. A napi kar­bantartás, a vízcsere terv­szerű. Időnként viszont az okoz gondot, hogy egy-egy medencét sokkal többen vesznek igénybe, mint amennyire azt eredetileg méretezték. Nagyon kedvező a vízszűrő használata. Ezzel szinte teljesen megoldották a hidegvíz-ellátást. Mégpedig úgy, hogy a Körösből ideve­zetett vizet ivóvíz-minőségű­re tisztítják és ebből napon­ta ezer—ezerötszáz köbmé­tert használnak fel. Az elmúlt hónapok ta­pasztalatai alapján úgy ítél­jük meg, hogy a Várfürdő minden tekintetben megfelel az igényeknek, jól szolgálja ellátásával, szolgáltatásaival megyénk idegenforgalmi jó hírét. Remélhető, a jövőben is így lesz B. O. Háromezer lakás gazdája A Békéscsabai Lakásszö­vetkezetnek csaknem három­ezer tagja van. Ez egyúttal a lakások számát is jelenti, amely 77 épületben osztódik el. Az épületek értéke meg­közelíti a 700 millió forin­tot. Egy-egy lakásban általá­ban 3-4 személy lakik, így a szövetkezet mintegy tízezer ember érdekét képviseli. A lakások fenntartására, a kü­lönböző szolgáltatások költ­ségeinek biztosítására a há­romezer tag üzemeltetési és fenntartási díjat fizet. Az üzemeltetési díjból fedezi a takarítás, a szemétszállítás, a kéményseprés, valamint a közös helyiségekben és közös vezetékekben előforduló hi­bák javításának, tetőkazános fűtésnél pedig a gáznak és a meleg víznek a költségeit. Külön tételt jelent a magas házakban a liftdíj. A fenntartási díj képezi az időszakos karbahelyezés, ál­lagmegóvás költségeinek az alapját. A befolyt összegből azonban a homlokzatig fel­újítás költségei nem fedez­hetők. Évente kétezer hiba A lakásszövetkezetet a hét­tagú igazgatóság irányítja, amelyet a száztagú küldött- értekezlet 5 évre választ meg. Az igazgatóság havonta ülé­sezik. Meghatározza a gond­nokság feladatait és tevé­kenységéről évente egyszer beszámol a küldöttértekez­letnek. A 97 személyből álló gond­nokság a tulajdonképpeni végrehajtó szerv. Az éves terv alapján szervezi meg a karbantartást, felújítást a közös helyiségekben. Ha va­lahol hiba keletkezik, telefo­non, levélben vagy szóban történő értesítésre kiküldi a javító (vízvezetékszerelő, vil­lanyszerelő, lakatos, kőmű­ves) szakembereit. A dolgo­zók ennek megfelelően mű­szakiak, adminisztrátorok, szak- és segédmunkások, ta­karítónők és — mellékfog­lalkozást vállaló — fűtők. A 77 épület közös helyisé­geiben és vezetékeiben éven­te átlag kétezer hiba fordul elő. Az új épületekben elég sok a garanciális hiba, ami­nek a kijavítása a kivitelező vállalatok feladata. A szövetkezetek tagjai kö­zül egyesek úgy vélik, hogy a lakáson belüli javítási munka is a gondnokságra tartozik. Ez a tévedés tájé­kozatlanságra vall. Pedig ér­demes az alapszabállyal meg­ismerkedni, hogy ne legye­nek félreértések. Ehhez se­gítséget nyújtanak a házbi­zottságok elnökei, akik éven­te egyszer tagértekezletet is tartanak. Nehéz a gazdálkodás Berényi Mátyás a gondnok­ság ügyvezetője, aki évek óta ebben a tisztségben van. A gondok között említi meg, hogy többen elmaradtak a fűtési, üzemelési és felújítá­si díj, néhány an a szolgál­tatási díj befizetésével. Va­lóban . egyes családoknak vagy egyedülálló több gyer­mekes anyáknak a keresete nem áll arányban a lakással kapcsolatos költségekkel. A szövetkezet azonban nincs felhatalmazva arra, hogy kedvezményt adjon. A tagok befizetéséből tartja fenn ma­gát, a kintlevő összeg pedig jelenleg csaknem 770 ezer fo­rint. Ám például a DÉGÁZ egy tételben emeli le a szö­vetkezet egyszámlájáról a gázdíjat, még ha utána egy fillér sem marad a „kasz- szában”. Ilyen körülmények között igen nehéz a gazdál­kodás. A gondnokság szinte nap-nap mellett küldi az adósoknak a felszólítást, a munkahelyekre a fizetésle­tiltást és nemegyszer peres­kedésre is sor kerül. Való igaz, hogy egyes költ­ségek a lakásszövetkezeti ta­gok többségének a kereseté­hez képest magasak. Ilyen egyebek közt a liftdíj, amely az állami lakásokban egy családnak 30, itt pedig 130 forint havonta. Hogy lehetne csökkenteni? Ügy, hogy több épület liftjének a vészjelző­jét és visszajelzőjét egy kö­zös ügyeleti helyiségbe kap­csolnák. Egyébként nemegyszer el­romlik a lift, ami bizony rendkívül megnehezíti a fel­sőbb szintéken lakók helyze­tét. És 2-3 napig tart, amíg Debrecenből ide érkeznék a szerelők, ök vannak a leg­közelebb, Békéscsabán nin­csenek szakemberek, pedig már itt is szükség lenne egy szerelőcsoportra, amely rö­vid idő alatt kijavítja a hi­bát. Ntinek a költségek Egyre több szövetkezeti la­kás épül Békéscsabán, a szá­muk hamarosan a négyezret, a lakóké pedig — mint egy nagyközségé — a 14 ezret is elérj 'majd. Már most szük­ség lenne megfelelő telep­helyre műhelyekkel, gépek­kel, raktárakkal, szociális lé­tesítményekkel, irodákkal. Erre azonban nincs pénze a szövetkezetnek. A szolgálta­tásfejlesztési alapból 1976- ban kapott ugyan a tanácstól 600 ezer forintot, ami azon­ban csak egy kis szükség­műhely és raktár létrehozá­sára volt elegendő. Szociális létesítmény nélkül. A továbbiakban, mivel nemcsak növekszik a szövet­kezeti lakások száma, hanem a meglevők egyre öregednek és a 'karbantartásukra évről évre több munkát és költsé­get kell fordítani, szükséges­sé vált a lakásszövetkezet gazdasági megerősítése. Ér­demes lenne erre a célra je­lentősebb összeget juttatni a tanács szolgáltatásfejlesztési alapjából, hogy olyan telep­helyet alakítson ki, amely megfelel a követelmények­nek. Azért is mutatkozik cél­szerűnek ez, mert a gond­nokság a saját keretén belül önköltséggel dolgozik, a szö­vetkezeti lakások tulajdono­sai pedig általában közép- és kiskeresetűek. Pásztor Béla fl mormota bundája Mongólia szőrmében gaz­dag ország. Erdeiben honos a coboly és a róka, a hiúz, a mókus és a vidra. A Góbi­sivatag határvidékein és a köztársaság déli részén elte­rülő hegyekben juhok, anti­lopok és tevék találhatók. A vadászok évente több ezer értékes bőrt készítenek ki. Az utóbbi években külö­nösen a szibériai mormota szőrméje iránt nőtt meg az érdeklődés. Ez az állat Mon­góliában igen elterjedt, s könnyen feldolgozható bun­dája megfelelően helyettesíti a cobolyt és a vidrát. A szőrme az egyik legfon­tosabb mongol exportcikk. Mongólia 1960 óta vesz részt nemzetközi szőrmeaukció­kon. A Lipcsében nemrég megtartott aukción is nagy tétel szőrmét vonultatott fel és adott el.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom