Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-26 / 201. szám

1978. augusztus 26., szombat o Jellel Múlt és jelen Jubileumi kiállítás és ünnepség a szarvasi Táncsics Tsz-ben Fennállásának 30. évfor­dulóját ünnepli a szarvasi Táncsics Tsz. Ebből az alka­lomból ma, szombaton nagy­szabású kiállítás nyílik és jubileumi ünnepségre kerül sor a szövetkezet Petőfi ut­cai klubhelyiségében, illetve az udvarban. A „Múlt és jelen” című kiállításon ott látjuk az ala­pító tagok fényképét, akik három évtizeddel ezelőtt 300 hold földön létrehozták a Táncsics Tsz-t. Megsárgult fényképek, okmányok, gra­fikonok, elavult mezőgazda- sági munkaeszközök, a leg­korszerűbb gépek, technikai berendezések „vallanak” ar­ról: milyen nagy utat tett meg a kollektíva 30 év alatt. Az első évben állatállomány nem volt, egy év múlva sze­reztek öt lovat, ugyanannyi sertést és 11 szarvasmarhát. Az első tehergépkocsit 1954- ben vásárolták. A közös va­gyon még a második eszten­dőben sem érte el a fél mil­lió forintot, most 78 millió forint. Ma már 2760 hektáron gazdálkodik a Táncsics Tsz. Az éves termelési érték meg­haladja az 58 millió forintot, a tiszta nyereség pedig meg­közelíti a hatmilliót. Csupán a géppark több mint 40 mil­lió forintot ér. A szabadtéri kiállításon ott látni a szö­vetkezet első G—35-ös kor­mos traktorát — amely ma már múzeális érték csupán, —, s a mezőgazdaság egyik legkorszerűbb gépét, a Claas Dominátort, Régi fényképek őrzik többek között a nehéz fizikai munkát igénylő kézi aratást, lóvontatású gépi aratást, a búzacséplést, a do­hánytermesztés különböző munkafázisait. Grafikonok adják tudtunk­ra azt is, hogy 30 évvel ez­előtt alig Í5 mázsa búza ter­A napokban látótt napvi­lágot „A vadgazdálkodás és természetvédelem” című ki­advány, melyet a MA VOSZ Békés megyei Intéző Bizott­sága a MAVOSZ 100 éves jubileuma, valamint a „Va­dászat, halászat, horgászat és természetvédelem Békés me­gyében” kiállítás alkalmából adott ki. Az ízléses kivitelű könyv a Békés megyei Lap­kiadó Vállalat gondozásában jelent meg. Dr. Sterbetz István írásá­ban a természet egyensúlyát fejtegeti, áttekintést ad a természetvédelemről, ecseteli napjaink helyzetét. De mit is nyújt a környezet, a termé­szetvédelem a horgásznak, halásznak és a hazai vadgaz­dálkodásnak? Dr. Sterbetz István így fogalmaz: „A vá­lasz egyszerű: tevékenységük minél gazdagabb, egészsége­sebb, esztétikusabb színterét. A környezet és természetvé­delmi hatóságok feladata az ország élő és élettelen kör­nyezetének, végső fokon az ember élőhelyének ápolása. Hivatottak jogszabályalko­tásra, védetté nyilvánító ha­tározatok hozatalára, s azok feldolgozására. Az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal, meg a szer­vezetébe tartozó intézetek, nemzeti parkok, felügyelősé­gek nemzetközi összehangolt­ságában kötelesek gondos­kodni a természeti értékek szakszerű természetvédelmi kezeléséről, vagy kezeltetésé­ről, kutatások szervezéséről, ismeretterjesztéséről, propa­gandáról. A sokrétű feladat­kör egyik leglényegesebbje a társadalmi erők felhasználá­sa is, és ennek során min­denekelőtt az olyan szerveze­tek jöhetnek számításba, amelyek a természeti adott­ságoknál nem csupán érzel­meit egy hektáron, az idén — a rendkívül szeszélyes időjárás ellenére — elérték az 52 mázsát. Jól fizetett a repce és a többi nyári nö­vény, az ősziek pedig rekord hozamokat ígérnek. A meg­sárgult régi fényképek mel­lett — amelyek a hőskort idézik —, ott sorakoznak a szövetkezet mai életét bemu­tató színes fényképek. A leg­modernebb gépekről, a nagyüzemi állattenyésztésről, a nyári betakarításról, és egyéb munkafolyamatról ad­nak hiteles tájékoztatást a színes fotók. * A iarmincéves jubileumra kiadvány is készült, amely­ben aprólékosan beszámol­nak a szerzők a megtett gö­röngyös útról, az elért ered­ményekről, és a további cél­kitűzésekről. Á Táncsics Tsz-ben jelenleg 372 tagot tartanak nyilván, s ebből több a nyugdíjas, mint az aktív dolgozó. De a korszerű gépek, technikai és technoló­giai berendezések sokat se­gítenek abban, hogy keve­sebb kézi munkaerővel min­den eddiginél nagyobb ered­ményeket produkáljon a szö­vetkezet. Dokumentumok vallanak arról is, hogy 30 évvel ez­előtt a szövetkezet tizedrész- nyi területe mintegy 60 par­cellában szétszórtan volt ta­lálható Szarvas határában. Ma szépen megművelt nagy táblák, országosan is elismert terméshozamok bizonyítják a nagyüzemi gazdálkodás fö­lényét a Táncsics Tsz-ben is, csakúgy, mint hazánkban másutt. A jubileum alkalmából az alapító tagok és a szövetke­zet volt elnökei jutalomban részesülnek. Az emlékünnep­ség aratási ebéddel zárul. A. R. mi megokolásból, hanem hi- vatottságuk révén is érde­keltek. Mi sem természete­sebb tehát, hogy ilyen vo­natkozásban a vadászt, a ha­lászt, és a horgászt kell el­sők között említenünk. Létszámuk tekintélyes tö­meget képvisel. Kezükben vadászfegyver, háló és hor­gászbot. A szabad természet­ben mindenütt jelen vannak. Közülük jó néhányan elis­mert biológiai tájékozottság­gal rendelkeznek. Mit vár tő­lük a természeti adottságok hivatásos gondviselője? El­sősorban fegyelmezettséget. Mindennél nagyobb segítsé­get jelent a természetvéde­lem számára az, ha a vadász, a halász és a horgász be­csülettel betartja a számára biztosított lehetőségeket.” „Békés megye vadásztársa­ságai” című fejezet feleleve­níti, bemutatja megyénk 47 vadásztársaságának életét, az alakulástól napjainkig. A Bé­kés megyei vadásztársaságok 1700 tagot tömörítenék so­raikba. A hivatásos vadá­szokkal együtt mintegy két­ezren járják rendszeresen az erdőket, mezőket puskával vállukon, egyfelől a nemes szenvedélynek hódolva, más­felől a népgazdasági tervben meghatározott vadgazdasági terveket igyekeznek teljesí­teni. Ez utóbbi bizonyságára elegendő csak annyit fel­hozni, hogy az elmúlt esz­tendőben vadásztársaságaink lőtt- és élővad-értékesítése meghaladta a 32 millió fo­rintot. Két ismert szakember — dr. Kozma Lajos, a Bihar- ugrai Halgazdaság igazgató­ja és Nagy Sándor, a Békés megyei Tanács mezőgazdasá­gi osztályának halászati fel­ügyelője — a „Halászat-hal- gazdálkodás Békés megyé­ben” címmel történeti átte= Nyomdász­vetélkedő Nyomdászvetélkedőt ren­deznek a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja megala­kulásának 60. évfordulója tiszteletére. A vetélkedőre, amelyet a kecskeméti Petőfi Nyomda kezdeményezett, 23 nyomda 38 csapata küldte el nevezését. Az országos nyomdászver­seny elődöntőit a budapesti Zrínyi Nyomdában, a Veszp­rém megyei Nyomdában és Kecskeméten a Petőfi Nyom­dában bonyolítják le, októ­ber 21-én. Az elődöntők első négy helyezettje — összesen 12 csapat — jut majd tovább a döntőbe, amelyre a kezde­ményező kecskeméti nyom­dában kerül sor, november 18-án. Föld alatti „óriástartály” Kardoskúton Csővezetéken útjára bo­csátották a szegedi szénhid­rogén-medencében kitermelt gázt, hogy a kardoskúti ki­merült gáztároló rétegekben, mint természetes tartályok­ban téli tartalékul szolgál­jon. A kezdetben továbbított — óránként 25 000 köbméte­res — mennyiséget folyama­tosan negyvenezerre, vagyis körülbelül napi egymillió köbméterre növelik. A föld alatti „óriástartály” mintegy 200 millió köbméter gáz be­fogadására alkalmas. természetvédelem kintést nyújt a XII. század­tól napjainkig. Részletesen foglalkoznak a halgazdálko­dás és a halászat jelenlegi helyzetével, a nemesítéssel, a korszerű takarmányozással. „A sporthorgászat a Körö­sök vidékén” című izgalmas írás a sporthorgász-egyesüle- tekről ad képet, bemutatja megyénk horgászvizeit, hor­gászhelyeit. Békés megye országos és megyei védettségű területeit Réthy Zsigmond „Termé­szetvédelem Békés megyé­ben” című írásában repre­zentálja. A könyv két külön fejeze­tet szentel a vadászat múlt­jának megismertetésére. Dr. Dózsa József >rAz ember és a vadászat” című írásában a vadászeszközök fejlődésének történetét mutatja be. A va­dászfegyverek fejlődésével dr. Zalay József foglalkozik. Müller Géza a vadorzókról és az orvhalászokról ír, rész­letezve azokat a károkat, amiket okoztak a vadgazdál­kodásban. A 28 fényképpel illusztrált kötet szerzői a leghitelesebb forrásokból merítették mon­danivalójukat, ennek alapján ismertetik a megyében fo­lyó vadgazdálkodást, bemu­tatják megyénk legszebb ré­szeit, állatvilágát. A kiad­vány szép kivitelezése a bé­késcsabai Dürer Nyomda munkáját dicséri. — Sz — Új, megyei kiadvány Vadászok, halászok, horgászok és a természet Lázár György látogatása Békésen és Gyulán Lázár György, a kormány elnöke tegnap Békésre és Gyulára látogatott. A láto­gatásról lapunk első oldalán részletes beszámolót közlünk, e helyen képekben mutatjuk be a látogatás néhány moz­zanatát. * 1. kép Lázár György megtekintette a békési Egyetértés Tsz mo­dern keverőüzemét 2. kép Gyulán virágcsokorral fo­gadták a kedves vendéget 3. kép A nemzetiszínű szalag átvá­gásával a miniszterelnök fel­avatta a húskombinátot 4. kép Lázár György Csiki József vezérigazgató kalauzolásával megtekintette az új üzemet 5. kép Az avatóünnepségen Lázár György köszöntötte a dolgo­zókat Lónyai László— Veress Erzsi képriportja *

Next

/
Oldalképek
Tartalom