Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-20 / 196. szám
1978. augusztus 20.» vasárnap Barátaink életéből Magyar internacionalisták Lukács tábornok — a színigazgató Zalka Mátéról, a kiváló magyar internacionalistáról, íróról sokan és sokat írtak már. Gazdag életének azonban van egy olyan fejezete, amely kevéssé ismert. Az a két év, 1926—28-ig, amikor a moszkvai Forradalmi Színház igazgatójaként működött. Jelentős szakasza volt ez Zalka, az író életének, és maradandó a megérdemelt népszerűségnek örvendő, ismert színház történetében is. „Színházunknak az a törekvése, hogy közvetlenül juttassuk el a munkásnézők tudatához azokat a feladatokat, melyeket a párt állít eléjük” — írta Zalka Máté az. egyik újságban, ö kezdeményezte, hogy a színházban művészetpolitikai tanácsot hozzanak létre, amelynek munkájába bevonják a társadalom különböző rétegeinek képviselőit. Kísérletező kedvű vezető volt, új, tehetséges rendezőket, dramaturgokat hívott meg, akik segítségére lehettek a színháznak, hogy feltárja az új, szocialista valóság problémáit, bemutassa a két világ kérlelhetetlen harcát. A művészeti élet más kiválóságai mellett Zalka bevonta a színházi munkába honfitársait, a később világszerte ismertté vált Illés Bélát, aki a Magyar Tanácsköztársaság bukása után emigrálni kényszerült, s 1923-tól Moszkvában élt és dolgozott. Illés Béla Revolvert - vegyenek című darabját 1926- ban vitték színre a Forradalmi Színházban. Az előadás nagy sikert aratott Moszkvában, és szerte az országban a vendégjátékok alkalmával. Lunacsarszkij művelődés- ügyi népbiztos egyik legragyogóbb színházi cikkét szentelte ennek az előadásnak. „A Revolvert vegyenek eleven, bölcs szatíra a kapitalista Európáról — írta —, a legszellemesebb előadások egyike, valódi harci győzelem a szocialista színház frontján”. Zalka Máté maga is írt színdarabokat. Gárdisták című művében a történelmi személyiségek és a tömegek szerepe a forradalomban témájához nyúlt, s ebben a darabban kifejezésre jutnak Zalkának a Vörös Hadseregben szerzett parancsnoki tapasztalatai. Zalka Máté — Lukács tábornok (Fotó; APN—KS) Ebben az időben Zalka legnagyobb örömére a Forradalmi színházban már játszották olyan tehetséges, fiatal szerzők és dramaturgok darabjait, mint A. Gle- bov, B. Romasov, A Fajko. Ezeknek a szerzőknek minden egyes műve lépést jelentett előre, az új életanyag feldolgozásának, a jelenkor legfontosabb kérdéseinek feltárása útján. A moszkvai nézők úgy emlegették a Forradalmi Színházat, mint érdekes, szellemes, harcos, művészi közösséget. Zalka Máté, amikor a színházhoz került, mindösz- sze 29 éves volt, de azonnal tekintélyt tudott szerezni magának. Tehetsége, csillogó humora, az a képessége, hogy a legsúlyosabb konfliktusokat is meg tudta oldani, higgadtan tudta elviselni a kudarcokat is — olyan értékes emberi tulajdonságok, melyek elengedhetetlen kellékei annak, hogy valaki jó színházigazgató legyen. „ ... eleven, temperamentumos, kellemes, érdekes, nagytudású, tehetséges ember volt, akit kezdettől fogva rajongva szerettünk. Megmutatta nekünk, menynyire elvhűnek, demokratikusnak, figyelmesnek, közvetlennek kell lennie egy művészeti területen dolgozó vezetőnek, egy színigazgatónak”. — így ír K. Zubov, a Szovjetunió népművésze a „Zalka Máté az író, tábornok, ember” című memoárgyűjteményében. N. Ter-Oszipjan, a Szovjetunió népművésze ugyanebben a kötetben Matvej Mihajlovics (így nevezték Zalka Mátét oroszul Moszkvában), a színigazgató munkanapjainak szokatlan kezdetét írja le. „Reggel 9 óra. A színházban megjelenik egy szép, zömök ember, kék lovagló- nadrágban, csizmában és gimnasztyorkában, kitüntetéssel a mellén. Elmosolyodik, mint mindig, jószívű mosolyával, elővillanak szép fehér fogai. Tiszta, nyílt arca van, világosszürke szeme és dús, gesztenyebarna haja. Az igazgató bátortalanul kopog saját szobája ajtaján. Az igazgatói iroda ugyanis foglalt. Itt éjszakáznak a színháznak azok a fiatal munkatársai, akiknek nincs szállásuk. Matvej Mihajlovics reggel kilencig a rendelkezésükre bocsátotta a dolgozószobáját...”1 A színházban stúdió működött a fiataloknak — színiiskola, amelynek hallgatói közvetlenül részt vettek a kollektíva alkotói életében. Később sokan közülük ismert mesterekké váltak. De megőrizték, és őrzik ma is emlékezetükben az ifjúság éveinek, a csodálatos szín- igazgatónak, a segíteni, harcolni, bátorítani mindig kész Zalka Máténak emlékét. Sz. Taranovszkaja (APN — KS) Szovjetunió niagútfúrás több fronton Naponta rázza meg a robbanás a Bajkál-hegységet a Bajkál—Amur fővonal egyik alagútjának építésén. A sziklás “boltozatot két sorban tompa fény világítja meg. Az alagútban folyamatos a kétirányú teherautó-forgalom. Bulldózer dübörög — tekintélyes méretei ellenére itt egyáltalán nem tűnik óriásnak. A közelben kővel megrakott, billenő teherkocsik sorakoznak. Szinte hihetetlen, hogy fölöttünk egy kilométer vastag sziklatömeg van. Lassan gördül a fejtéshez a rakodógép. A reflektor megvilágítja a hatalmas, kirobbantott kőtömböket. A fúrómester emberei előkészítik a fúróberendezést. Mindössze két percre van szüksége a gépnek, hogy egyszerre öt, 3,5 méter mély lyukat fúrjon a sziklában. 170 ilyen furatot töltenek meg robbanóanyaggal. összesen több mint harminc kilométer alagutat kell fúrni a BAM-on. Közülük a két legnagyobb a vasútvonal nyugati szakaszán található: a 6,7 kilométer hosszú baj káli és a több mint 15 kilométeres észak-mujszki alagút. E nagyszabású földalatti létesítményeket hagyományosan, a két végéről épÿve, a legtökéletesebb technikával is hosszú évekig tartana a munka. Ehelyett a szakemberek függőleges aknák beiktatásával bővítették a fejtés frontját. Az észak-mujszki alagút mentén három ilyen akna kialakítását irányozták elő. A fejtés mindegyikből két irányban folyik majd, vagyis egyszerre nyolc fejtőkomplexum rohamozhatja meg a hegyet. Ez lesz az ország leghosz- szabb, 15 kilométeres alagút- ja. Ebben az évben több mint 500 méterre hatolnak a sziklába. Pedig nehézség akad bőven. Maga a „bejárat” megközelítése sem volt egyszerű, mivel a szikla körzetében kiterjedt mocsár volt. Éjjel-nappal dolgoztak a terület lecsapolásán a bulldózerek és az exkavátorok. A talajvízszint csökkentésére aknákat fúrtak. A szakemberek a BAM kulcsának nevezik az észak- mujszki és a bajkáli alagutat. A feladat, hogy e két létesítmény minél hamarabb elkészüljön. Már sok száz métert megtettek az alagútfúrók, akiknek az idén több mint 4 ezer métert kell előrehaladniok a sziklában. V. Zaharenkov (APN — KS) Szovjet könyvek külföldre A Szovjetunió a könyvkiadás területén is a világ egyik nagyhatalma. A szovjet kiadóknál évente több mint 80 000 könyv jelenik meg összesen több mint 1 milliárd 700 millió példányban. A Szovjetunió egyike azoknak az országoknak, amelyeknek lakosai a legtöbb könyvet vásárolják. A szovjet könyveket több mint 110 országba exportálják. Csehszlovákiában 1953 óta működik a „Szovjet Könyv” vállalat, amely eleinte szovjet kiadványokat importált, később azonban importtevékenysége fokozatosan kiterjedt a világ minden tájára. Ezért neve is megváltozott — „Nemzetközi Könyv” lett —, de egyik legfontosabb feladata ma is a szovjet könyvimport lebonyolítása. Csehszlovákia 1971-ben 620 000 rubelért vásárolt szovjet könyveket, 1975-ben 730 000 rubelért, 1976-ban pedig 853 000 rubelért. Ez a három összeg együttvéve 14144 importált könyvet jelent és összesen 1597 913 példányt. Az importált szovjet könyveknek 70 százaléka politikai, gazdasági műszakitudományos és egyéb szak- tematikával foglalkozik. Bulgária Járványügyi kutatások Kilencvenöt évvel ezelőtt kezdte meg működését az északkelet-bulgáriai Raz- gradban a himlőellenes oltóanyag-laboratórium, amely később Szófiában folytatta munkáját. A kis laboratórium az elmúlt évtizedek során jelentős akadémiai kutatóintézetté fejlődött. A járványügy, az immunológia, a parazitológia problémáival, víruskutatással foglalkozó központnak ma 1100 magas képzettségű munkatársa van. A különféle szérumokból, oltóanyagokból, egyéb preparátumokból nem csupán a hazai szükségletet elégítik ki, hanem jelentős mennyiséget exportálnak is. A nagy hatékonyságú bolgár készítmények között olyan is van, amit jelenleg csak néhány amerikai és francia laboratórium készít, így a placenta-kivo- natból nyert fehérje, aminek az ára a nemzetközi piacon kilóként több mint ezer dollár. A kutatóközpontban jelenleg többek között a grippe és a bélfertőzések megelőzési módszereinek a tökéletesítésén dolgoznak. Jó munkájuknak, eddigi eredményeiknek köszönhető, hogy a Bulgáriában korábban igen elterjedt betegségeket — mint például a maláriát — sikerült felszámolni. Számítások szerint minden egyes bolgár állampolgár 18. életéve betöltéséig 37 immunobiológiai preparátumot kap egészsége védelmére, túlnyomórészt a járványügyi kutatóközpontban kikísérletezett és gyártott hazai készítményekből. Lengyelország II könnyűipar fejlődése A könnyűipar a lengyel népgazdaság egyik legfőbb ágazata. A könnyűiparban dolgozó, több mint 650 000 ember az iparban foglalkoztatottak teljes létszámának 14,2 százaléka. A fejlődés az 1970-es évek elején kezdődött. Az 1971— 75-ös időszakban új gyárak épültek, és több mint 200 régi üzemet korszerűsítettek. Beruházásokra kétszer annyit költöttek, mint az előző ötéves tervben. A könnyűipari termékeket 50 országba exportálják. A szövőgyárakban új festési és díszítési eljárásokat vezettek be. A modem szövőgépekkel rugalmas, szövetszerű, változatos mintájú kötöttáru is készíthető. Számos új termék gyártását kezdték meg, köztük a szőnyegekét, melyeket alig lehet megkülönböztetni a kézi szövésű perzsa, ill. szmimai szőnyegtől. A bőripari gépállományt fecskendezőgépekkel, vákuumos szárítókamrákkal egészítették ki. Egyre több kecske- és borjúbőrből készült női cipő, férfi- és női mokaszin kerül piacra. A cipőtalpak ma már többnyire gumiból és műanyagból készülnek. A jelenlegi ötéves tervben (1976—1980) az előzőhöz hasonló mértékű fejlesztést irányoznak elő. Az összes beruházások 40 százalékát a már meglevő üzemek rekonstrukciója alkotja. Tovább szélesítik a külföldi cégekkel folytatott együttműködést is. NDK Környezetvédelem A Német Demokratikus Köztársaság fennállása óta az országban 90 völgyzárógátat és víztárolót építettek, ezek összesen 1,2 milliárd köbméter víztároló kapacitással rendelkeznek. A kormányzat ebben az ötéves tervben 6,9 milliárd márkát fordít vízgazdasági célokra, a többi között lakóházak vízellátására és csatornázásra is. Jelenleg több mint 84 ezer hektáron 731 természetvédelmi terület van az NDK-ban. Jelölése egy stilizált bagoly ötszögletű táblán. A területek nagysága egyenként 50 —150 hektárt tesz ki. Ezen felül 1,9 millió hektáron — amely az NDK területének egyötöde — 408 tájvédelmi terület található. Több mint egymillió köbméter fagykárok által elpusztult fát és 750 ezer köbméter száraz ágat és gallyat használt fel az ipar 1977-ben. Az erdőkben heverő lue- és erdeifenyő több mint 150 ezer köbméterét rovarok pusztították el. Ehhez hozzájárultak az 1972 és 1975 közötti, orkán méretű viharokból származó károk is, melyeknek 10 millió köbmétert meghaladó fa esett áldozatul. Az 1975 és 1976 közötti nagy forróság és szárazság további erdőkárokat okozott. Ezért a tudósok speciális légi vegyvédelmi módszert dolgoztak ki: 1977-ben repülőgépekről mintegy 50 ezer hektár lue- és erdeifenyőt permeteztek növényvédő szerrel. Az 1976-os évben erdőtűz következtében elpusztult területeket ismét erdősítik. Képes hírek Csehszlovákiából A dinasztia legifjabb sarja Tomas Pilar ősi dinasztia sarja. Már nagyapja is művészi mesterséggel — hegedűkészítéssel foglalkozott. A most 24 éves csehszlovák szakember mesterhegedűivel már több nemzetközi kiállításon és versenyen szerepelt, s igen jó eredményeket ért el. A fiatal Hradec Kralove-i szakember négy évig tanulta édesapjától a mesterséget. Első munkáját három évi tanulás után készítette el, s húszéves volt, amikor tagja lett a Művészi Hegedűkészítők Klubjának. A hegedűkészítéssel nem lehet sietni — Tomas eddig tizenöt mestermunkát adott ki kezei közül. Eredményeit azonban nem a mennyiség, hanem az jelzi, hogy egyik alkotását a szakma „Mekkájában”, Cremonában is magas elismeréssel díjazták. Csehszlovákia egyik legkülönösebb sportegyesülete a prágai Veteran Car Club. Az egyesületet műszaki főiskolások alapították, s mint azt a klub neve elárulja, fő céljuk a történelmi értékű gépkocsik megőrzése. A klub tagjai jelenleg több mint 80 nyilvántartott értékes veterán autóval és nyolc motor- kerékpárral rendelkeznek, amelyekkel hosszú túrákat tesznek meg, s versenyeket is rendeznek. Legnagyobb teljesítményeik közé tartozott az a túra, amelyre egy 1929-ben gyártott Tatra 12 és 1933-as Praga Alfa indult, s 10 ezer kilométert tettek meg a Prága—Moszkva—Kaukázus— Odessza—Prága útvonalon. Az országutak veteránjai Egy 1908-ban gyártott Daraq a Zbraslav—Jilovista között rendezett versenyen (Orbis — K8)
