Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-20 / 196. szám

Már-már szokásos az éb­redés utáni látvány: ragyo­gó napsütés, szelíd, kék ten­ger, s pálmafák mindenütt. Zuhanyozás közben a rádiót hallgatjuk. A bemondó a fesztiválról beszél: „A dal közelebb hozza egymáshoz a fiatalokat” és váratlanul a Fonográf együttes „Álom­szép regény” című száma következik. Reggeli után Trinidad tör­ténelmi városkába kirándul­tunk. Út közben lassítunk egy emlékműnél. Milyen igaz gondolatok állnak kő­be vésve: „Ahol elesik egy hős, ott új nemzet születik”. Megtudjuk, hogy az 1961. áprilisi ellenforradalmi tá­madásnál nagy harcok dúl­tak itt, s a területet védő forradalmi erők parancsnoka hősi halált halt. Róla ne­vezték el a falut, emlékét megőrizték, tisztelik. Trinidadban rövid sétát tettünk a városban. Kö­szöntöttük a szalmakalapo­kat fonó munkáslányokat. Itt nincs szükség tolmácsra, néhány szó bőségesen elég: „Viva Fesztivál — Viva Cuba” és a jól ismert kö­szöntés, az ujjakból formált V betű — a győzelem jele. Az iskolamúzeumban ter­mészetrajzi kiállítás, kitö­mött krokodilok, rákok so­kasága. Nem messze innen egy régi kastély eredeti be­rendezéssel. Igen gazdag le­hetett tulajdonosa, mert a világ minden tájáról hoza­tott bútorokat, edényeket. A sok külföldi holmi között kubai mesterek által fara­gott asztalok és székek, öt­letes a víztisztító berende­H távolság: 24 óra zés, nevetésre ingerlő a szo­bában álló, fából faragott W. C. A délutánt pihenéssel a tengerparton töltöttük. Szo­kás szerint igencsak meg­szomjaztunk, ezért beáll­tunk egy hosszú sorba. Ér­demes volt: 1 literes papír- kancsókba frissen csapolt sört mértek. Várakozás köz­ben igazán nehéz volt elma­gyarázni a kubaiaknak, hogy milyen, amikor esik a hó télen, és egyáltalán mi az, hogy hó? Mindenesetre azt gondolkodás nélkül kijelen­tették, hogy mínusz 10 fo­kos hideget ép ésszel nem tudnának elviselni. Azt már itthon is hallottuk, hogy Kubában teljes egyenjogúság van a különböző színű em­berek között. Mégis, feleme­lő érzés volt látni egy fia­tal családot, amelynek két gyermeke közül az egyik néger, a másik kreol volt. Este vacsoránál vendég­látóink meglepetéssel szol­gáltak. Vágó Laci — akivel egyébként egy szobában vol­tunk mindvégig — 31. szü­letésnapját itt, Cienfuegos- ban ünnepelte. A Cubatur vezetői megnézték az utas­listát, ennek alapján egy hatalmas (80 személyes) tortát készítettek. Lacinak sok-sok ilyen boldog szüle­tésnapot kívántunk. 3 napos kirándulásunk végére értünk. Ebéd után rövid körséta Cienfuegosban és irány haza (?) Guanabó- ba. Amíg kirándulni voltunk, kedves vendéglátóink ra­gyogó rendet csináltak kis házainkban. Minden, amit elölhagytünk, kimosva, ki­vasalva a szekrényekbe, a nadrágok vállfára kerültek. Ügy vártak bennünket, mint egy család a kirándulásról hazaérkezett gyermekeit. (Folytatjuk) Kibédi-Varga Lajos Sok kicsi — lakást ér Nyolcéves az ifjúsági takarékbetét Nyolc esztendővel ezelőtt vezette be az Országos Takarék- pénztár az ifjúsági takarékbetétet, amely a 14—30 éves fia­talok betétformája. A takarékossági megállapodás alapján a résztvevő vállalja, hogy öt éven át havonta rendszeresen 100—800 forint betétet helyez el, s az így összegyűjtött pén­zét csak öt év elteltével veszi fel. A takarékpénztár évi 5 százalékos kamatot, és az ötödik év befejeztével a kamaton kívül, további évi egy százalék prémiumot fizet. Ezenkívül az OTP az ifjúsági takarékbetéteseknek külön- kölcsönt is nyújt lakásépítésre, vagy -vásárlásra, és ez kivé­telesen már a takarékossági időszak negyedik évének letelte után is igénybe vehető, s saját erőként, készpénzként fogadja el a takarékpénztár. A különkölcsön összege 200 forint havi befizetés esetén 14 ezer forint, 400 forintnál 28 ezer, 800-nál pedig 56 ezer forint lehet. Külön kedvezményt jelent az is, hogy az ifjúsági betéttu­lajdonosok takarékpénztári társasház-lakás vásárlásánál előnyben részesülnek, az értékesített lakások 10 százalékát ifjúsági betéttulajdonosok kapják. Amennyiben öt év után a betéttulajdonos nem lakásvásár­lásra akarja igénybe venni a különkölcsönt, akkor azt ked­vezményes áruvásárlási hitel formájában is megkaphatja. Itt 200 forint havi betétállomány esetén maximum 10 ezer fo­rint, 400 forintnál 20 ezer, 600 forintnál pedig maximum 30 ezer, s az ezt meghaladó havi betétvállalásnál legfeljebb 40 ezer forint kedvezményes áruvásárlási kölcsön adható. Ez jelentősen eltér a hagyományos áruvásárlási kölcsöntől, ugyanis az ifjúsági betétes nem köteles készpénzelőleget be­fizetni, és a hitel visszafizetési határideje is hosszabb: maxi­mum 60 hónap. E kölcsönből különféle híradástechnikai cik­kek, háztartási gépek, konyha- és fürdőszoba-berendezések, fűtőberendezések, lakásberendezési és felszerelési cikkek vásárolhatók. Békésben igen sokan kötöttek ifjúságibetét-megállapodást. A megye OTP-fiókjainál jelenleg több mint 14 ezer ifjú gyűjti rendszeresen pénzét az akció keretében, takarékosko­dik jövője érdekében. Az eddigi összegyűjtött összeg megha­ladja a 106 millió forintot. Az eltelt időszakban 63 ifjúsági betétes vette igénybe a különkölcsönt OTP-beruházású tár­sasház-lakás, illetve tanácsi értékesítésű lakás vásárlásához, s ehhez több mint 1 millió 200 ezer forint különkölcsönt kaptak. Szintén jelentős az olyan ifjúsági betéttulajdonos család iház-épí tők száma, akik ehhez a különkölcsönt igénybe vették: ötvenegyen 1 millió 100 ezer forintot. A már említett kedvezményes áruvásárlási kölcsönt 52-en kérték, összesen 540 ezer forint hitelt igényelve. V. Z. Megérkezés a táborba Mesterségünk címere: golyóstoll és mikrofon — Ez már Kiskorpád! Hurrá! Hurrá! Hurrá! Bizony, a jó négyszáz ki­lométeres út után nem cso­da, hogy így kiáltottak fel a Békés megyeiek, amikor a 250-es Ikarusz elhaladt a falu határát jelző táblánál. A kis Somogy megyei köz­ség — 16 kilométerre a leg­közelebbi nagyvárostól, Ka­posvártól — olyan középis­kolás diákoknak ad otthont egy hétre az augusztus 13-án kezdődött táborban, akik az iskolájukban diáklapot és rádiót írnak, szerkesztenek. Nem hiába találkoznak immár hetedik éve az ifjú toliforgatók, a szervezés úgy megy, mint a karikacsapás. A kaposvári állomáson „Kis- korpádi gyülekező” feliratú táblával várta a táborveze­tőség néhány tagja az érke­zőket. Az örökifjú Ervinkó, akinek teljes neve Szabó Ervin, és a fővárosi Szabó Ervin könyvtárban dolgozik a Szabó Ervin téren, Hem- mert Laci, a tábor dekoro- sa, gitárosa és polihisztora, Opicz Viktória mint „doki”, és Weber Lajos, a fotós. Ne­kik aztán nem esett nehe­zükre eloszlatni a kezdeti fé­lelmet, amely minden diák­ban ott bujkált: milyen ez a tábor, szigorú vagy vidám, lesz-e tévé és jól főznek-e? Az évek óta Frank Iván, az Ifjúkommunista munka­társa által vezetett nyaran­ként találkozók a régebbi táborok lakói szerint felejt­hetetlenek, a hangulat csep­pet sem zord, inkább vidám, de azért szóba kerül a mun­ka iránti felelősség is, tévé nem lesz az esti programok miatt, és a konyha messze földön is híres a jó kosztról. Miután a különjárat az utolsó csoportot is bevitte a kaposvári állomásról a tá­borba, és mindenki megta­lálta a maga csoportját, megkezdődhetett az ismer­kedés egymással, a táborral. Nos a tábor a falu szélén terül el, 12 kocka alakú épületben lakik a jó másfél­száz, az ország minden ré­széből összesereglett diák. A völgyben egy tavacska, vagy inkább kacsaúsztató. -A ro­mantika szerelmeseinek nagy örömére, hiszen már az egész tábor hangulatát meg­határozta, amikor a Kuba csoport tagjai koromsötétben — este fél nyolctól már sö­tétedett — a vízparton tar­tották meg az ismerkedő be­szélgetést. A csoportvezető, Pogány György, aki az „5. sebesség” című rádióműsor munkatársa, pár szavas be­mutatkozás után átadta a szót a diákoknak, akik a sö­tétre való tekintettel, vala­hogy így kezdték önmaguk bemutatását: — Bozó Gab­riella vagyok, Békéscsabáról, a Rózsa Ferenc Gimnázium­ból, barna a hajam és hátul feltűzöm, 172 centiméter magas vagyok. Gabin kívül még hét Bé­kés megyei van a táborban: Gyöngyösi Regina, szintén „Rózsás”, Kolop László és Oláh Tibor Orosházáról, a mezőgazdasági szakközépis­kolából. Eddig a rádiósok, és az újságírók: Radnóti Edit, gyulai Erkel Ferenc Gimná­zium, Kocsis Ilona, Sebes György Közgazdasági Szak- középiskola, Békéscsaba, László Edit, 611. sz. Szak­munkásképző Intézet, Békés­csaba és Szokolai Ágnes, sarkadi Ady Endre Gimná­zium. ök nyolcán ismerkednek meg tehát Békés megyéből az augusztus 20-ig tartó tábor­ban az újságírás, a rádió­szerkesztés fortélyaival, sze­reznek elméleti és gyakorla­ti felkészültséget. A fogadó bizottság Fotó: Weber Lajos Úttörők építőtábora Kondoroson Hurguly Ferenc, a táborvezetőség egyik tagja A brigádvezetők együtt dol­goznak a fiatalokkal Igrényi Zsuzsa Csorvásról ér­kezett, a tábortanács elnöke Gyorsan telnek a ládák A kondorost Egyesült Ter­melőszövetkezetben a tavalyi kedvező tapasztalatok nyo­mán az idén ismét szervez­tek, a megyei úttörőelnök­séggel közösen úttörő építő­tábort. A fiúk, lányok re­mekül érezték magukat a táborban. A kondorosi álta­lános iskolai diákotthonban kaptak szálláshelyet, ahol — úgy mondják a fiatalok — jól főznek, otthonos a kör­nyezet. Az első turnusban, július 30-tól augusztus 10-ig 58, augusztus 10-től 20-ig pe­dig 51 úttörő dolgozott, még­pedig dicséretesen a tsz ker­tészetében. Képriportunk a határban, paradicsomszedés közben készült. Vagyon Mariann békéscsa­bai. örökké vidám, „csípős nyelvű” és fürge kezű Jólesik a rövid pihenő. Közben Móroez László, a 8-as számú brigád vezetője — „civilben” a csanád apácai Széchenyi Tsz KISZ-titkára — elmondja, ki mennyit teljesített aznap * Fotó: Veress Erzsi CS. P. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom