Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-20 / 196. szám
1978. augusztus 20., vasárnap Színpompás felvonulás, Együtt a családi asztalnál A szocialista Magyarországon — Kádár elvtárs szavait felidézve — a munkásnak van a legnagyobb rangja. De ehhez nyomban hozzáteszem — folytatta —, ezt nemcsak a munkásra értem, hanem a termelőszövetkezetékben vagy máshol becsületesen dolgozó ember előtt is megemelem a kalapomat. Ahhoz, hogy a mi rendszerünk, társadalmunk működhessék, mindenütt becsületesen dolgozó emberekre van szükség. Fejlődésünkben akkor lehetünk úrrá a feladaA penzai delegáció tagjai a megyei és a városi vezetők között Többet, jobban, eredményesebben Van tennivaló az egyébként jól bevált gazdasági irányítási rendszerünk további javításában is. Szabályozóinkat úgy kell változtatnunk, hogy világosabtek, a párt-, az állami vezetés és a különböző vezetői kollektívák állandó és elengedhetetlen feladata. Nemcsak az érdekek alapján jelentkezhetnek nézet- különbségek. A forradalmi fejlődés sodrában vannak és lehetnek véleménykülönbségek az előrehaladás ütemét, a feladatok sorrendjét vagy irányát illetően. Pártunk az együttes gondolkodás, az elvi alapon folytatott közös vita gyakorlatát követve — kihasználva a szocialista demokratizmus lehetőségeit, fórumait — kívánja biztosítani a társadalmi továbbhaladás irányának és tempójának helyességét. Vannak még társadalmunkban a szocializmustól idegen jelenségek, tendenciák. Ezeknek a gyökerei korábbi életünkből nőttek át a mába, egyesek viszonyaink között is keletkezhetnek, illetve újjáéledhetnek. Végleges kigyomlálásuk feltételei majd a fejlett szocializmus felépültével alakulnak ki össztársadalmi méretekben. Egyre határozottabban e felé haladunk. Mindinkább tapasztaljuk az ilyen vadhajtásnak nevezhető jelenségek társadalmi méretű elítélését, az öntudatos, a közösségért, a családjáért, országáért felelősséget érző emberi magatartás megnyilvánulását. Tömegesen találkozunk a helytállás mindennapi példáival. Gondoljunk csak a szocialista munkabrigádokban folyó kezdeményezésekre, alkotó munkaverseny- mozgalmakra, a társadalmi munkában épített óvodákra, gyermekjátszóterekre, sportpályákra, iskolák patronálá- sára. Gondoljunk az aratásra, arra, hogy jó együttműködéssel, segítőkészséggel sikerült legyűrni a nehézségeket, s nemcsak a falu népét izgatta az időjárás, az egész ország figyelte aggódva reggelenként az égboltot, hogy a megtermett gabonát be tudjuk-e takarítani. Ez a hozzáállás az országos, a közös ügyekhez garancia arra, hogy társadalmunk egészséges lelkülettel, magabiztosan halad előre a fejlett szocializmus építésének útján. Alkotmányunk betűi és szelleme szerint megyünk előre, pártunk XI. kongresszusa programnyilatkozatának megvalósításáért dolgozunk nap mint nap. Számvetés és előretekintés Tisztelt Nagygyűlés! A közös célokat illetően elmondhatjuk: társadalmunk egvre erősödő és szélesedő szocialista nemzeti egysége szemléletesen megnyilvánul az országépítésben, kifejeződik a mindennapi tettekben. Ezt jól példázza alkotmánynapi számvetésünk is. Idei alkotmánynapi számvetésünk gerincét pártunk Központi Bizottságának áprilisi határozata alkotja. Reálisan értékeli az utóbbi három évben elért fejlődést, munkánk eredményeit. Nyü- tan szól gondjainkról, fogyatékosságainkról is. Népünk helytállásának köszönhetően a XI. kongresszus határozatainak végrehajtása sikeresen halad az élet minden fő területén. Az ötödik ötéves terv feladatainak megoldásán eredményesen munkálkodva töretlenül folytatjuk hazánkban a fejlett szocialista társadalom építését. A gazdasági munka — jelentőségének megfelelően — a párt, a társadalom tevékenységének középpontjában áll. Arról adhatunk számot, hogy népgazdaságunk az utóbbi években a bonyolultabbá vált külső és belső feltételek közepette is fejlődött. Alapjában sikeresen oldjuk meg az intenzív. fejlődésre való áttérés és a számunkra nehezebb nemzetközi gazdasági viszonyokhoz történő alkalmazkodás nagy erőfeszítést igénylő feladatát. A legfrissebb adatok szerint az idei első félévi gazdasági fejlődés alapján arra következtethetünk, hogy a gazdasági növekedés ez évben is tervszerű, jó tempójú. A magunk elé tűzött célokat a legtöbb területen elérhetjük. Az ipari termelés a tiszteletet érdemlő erőfeszítések eredményeként a tervezettet valamelyest meghaladó mértékben, 6,4 százalékkal nőtt. A termelés növekedése a munkatermelékenység emelkedéséből származott. Kedvező, hogy azok az iparágak fejlődtek gyorsabban, amelyek céljaink szerint is fejlesztendők. Kedvezőtlen viszont, hogy a mennyiségi növekedés nincs mindig összhangban a minőségi követelményekkel, a gazdasági hatékonyságot nem sikerült még a szükséges mértékben, kielégítően fokozni. Az építőipar termelésének növekedése is meghaladja a tervezettet. A közlekedés és szállítás alapjaiban kielégítette az igényeket. Most már bizonyosnak látszik, hogy a mezőgazdaságban a kemény helytállással, az összehangolt erőfeszítésekkel sikerül úrrá lenni az időjárás szeszélyein, a terméskilátások ösz- szességükben biztatóak. ■A mezőgazdaság dolgozói a jól végzett munka, az aratás során tanúsított de- rekas és eredményes helytállás tudatában készülhetnek a további nagyobb feladatokra, az őszi teendők sikeres elvégzésére. A népgazdaság egészében a beruházások frontján na- gyob következetességre és összefogottabb munkára van szükség. Ez ismert követelmény, de ehhez a gyakorlati tevékenységet még jobban hozzá kell igazítani. Az ünnepi nagygyűlés díszelnöksége. Dr. Fekete Antal, az MSZMP Békéscsaba városi bizottságának első titkára megnyitó beszédét mondja (Folytatás az 1. oldalról) nyira jellemző munkanélküliséget, létbizonytalanságot, hátrányos megkülönböztetést. Világos összefoglalását adják a szocialista emberi jogoknak. Kifejezésre juttatják rendszerünk humanizmusát és demokratizmusát. Olyan mértékben szélesednek és teljesednek ki, amilyen mértékben előrehaladunk a szocialista társadalom építésében. Meghirdettük — megvalósítottuk A fejlett szocialista társadalom építését szolgáló és védő alkotmány alapján élünk, munkálkodunk. A hat esztendeje megújított, továbbfejlesztett alkotmány rögzíti a hazánk gyarapításában, életünk gazdagításában elért eredményeinket, és megerősíti a társadalmi előrehaladásunkat jól szolgáló elveket. Az alkotmányunkban történt módosítások a mai igényekhez, a holnapi követelményekhez igazították alaptörvényünket. Betűjében és szellemében , megfelel a társadalom építése során jelentkező új feladatoknak. Alkotmányunkban testet ölt mindaz, amiért pártunk alapításakor, hatvan esztendővel ezelőtt zászlót bontott a társadalmi igazság győzelméért; az, amit a dicső 1919- es Magyar 'Tanácsköztársaság elkezdett, de aminek a kiteljesedését a külső imperialista túlerő megakadályozta; az, amiért a nemzet legjobbjai évtizedek során állhatatosan harcoltak. Alkotmányunk megfogalmazása, törvényerőre emelése óta népünk, hazánk nagy utat tett meg. Meghirdettük a gazdasági, szociális és kulturális felemelkedést. Megdolgoztunk érte, megvalósítottuk. Rohamos fejlődésünket jól jelzi az, hogy a háború előttihez képest öt és félszeresére nőtt a nemzeti jövedelem, tizenkétszeresére áz ipar termelése. A mezőgazdaság kisebb területen lényegesen kevesebb ember munkájával csaknem 80 százalékkal ad többet. Hazánkat szocialista nagyiparral, szocialista nagyüzemi mezőgazdasággal rendelkező, gazdaságilag közepesen fejlett ipari-agrár országgá változtattuk. Ennek során az egész országban uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. Történelmi léptékkel mérhető csak az a tény, hogy szocialista termelési viszonyokat teremtettünk. Nem is egy egész emberöltő, hanem annál rövidebb idő alatt a nép megszabadult a társadalmat antagonisztikus részekre szabdaló osztályellentétektől és ellentmondásoktól, a kizsákmányolókra és kizsákmányoltakra való megosztottságtól, annyi gyűlölet és átok, annyi szenvedés és meghasonlás, a nemzet annyi értékes alkotó energiáját felemésztő küszködés és viszály forrásától. A mai nemzedék már csak könyvekből ismeri, de az idősebb emberek még tudják, emlékeznek rá, mit jelentett akkor béresként, inasként, 8 éves kortól dolgozni; mit jelentett a szó, hogy summás, cseléd, tiszttartó vagy főszolgabíró. Fiataljaink nem ismerik — és ne is ismerjék meg soha — azt az egykori élet kegyetlen törvényét kifejező mondást, hogy „suba subához, guba a gubához”, amely annak idején oly sok tehetség kibontakozását fojtotta el csírájában, egyúttal számtalan fiatalt taszított egy életre boldogtalanságba. Ez a mondás, s a benne kifejeződő szemlélet és törvény örökké a múlté, miként a letűnt régi társadalom is. Ha felemlítjük, csak azért, hogy jobban ítélhessük meg mai életünket. Ma társadalmunk a gyökeres változások nyomán a munkásosztály és a termelőszövetkezeti parasztság s a velük egyenrangú társként munkálkodó értelmiség —tehát a baráti, testvéri osztályok és rétegek — nagy alkotó közössége. Hazánk fejlődésének, a fejlett szocialista társadalom felépítésének a munkásosztály az irányítója, a tényleges vezető osztálya és jó vezetője. Hatalmát marxista —leninista pártja révén a parasztsággal és a többi dolgozóréteggel együtt a nép, az ország érdekében gyakorolja. A munkásosztály, a parasztság, az értelmiség együtt alapozta meg, együtt védte meg, együtt építi a szocialista Magyarországot, és együtt halad a jövőbe vezető úton is. A közös harc és munka, a sikerek és győzelmek szilárdra kovácsolták a munkás-paraszt szövetséget, megteremtették és kibontakoztatták a szocialista nemzeti egységet. Ez minden sikerünk, minden eredményünk forrása és egyben záloga. tokon, gondokon, ha mindenki helytáll a maga posztján, becsülettel végzi teendőit. Társadalmunkat tagjainak együttes munkája, párttagok és pártonkívüliek, különböző nemzetiségiek, minden nemzedék, hívők és nem hívők összefogása élteti, viszi előre a közös célok felé. Alkotmánynapi ünnepünk felemelő hangulatát, légkörét is ez határozza meg. Valahogy úgy vagyunk orszá-. gos méretekben is, mint ahogy sok-sok családban: együtt ül a családi asztalnál jó egyetértésben munkás, paraszt és értelmiségi. így van ez nagy családunkban is, a szocializmust építő társadalmunkban. Természetesen nem ámítjuk magunkat azzal, hogy mai életünket legszebb eszményeink már megvalósult gyakorlatának fogjuk fel. Tudjuk, sóik még a' gond. Van még emberi gyarlóság, nem veszett ki még a naplopás, az önzéssel társult, közügyek iránti érdektelenség. Jutnak még emberek munkával meg nem szolgált jövedelemhez is. Azzal is tisztában vagyunk, hogy osztályok és társadalmi rétegek baráti viszonya és érdekazonossága mellett van még érdekütközés is osztályok, rétegek, csoportok és egyének között. Ezeknek az érdekeknek országos méretű és magas szinten történő figyelembe vétele és egyeztetése az össztársadalmi érdek elsődlegessége alapján a társadalmat képviselő szervek, szervezeban rajzolódjék ki, mi mibe kerül a társadalomnak, mi hasznos vagy hasznosabb, vagy esetleg mi ráfizetéses. Termelői áraink elszakadását a ráfordításoktól meg kell szüntetni. A termelői és a fogyasztói árak egészséges arányát kell fokozatosan kialakítani, s mindezt úgy, hogy közben szocialista építésünk egyik legfontosabb alapelve, az életszínvonalnak a gazdasági eredményektől függő rendszeres emelkedése továbbra is megvalósuljon. A jobb, eredményesebb munka jusson kifejezésre a fizetésben, részesedésben, jövedelmekben. Ez — tudjuk — nem érhető el könnyen, egyik napról a másikra. De amit már ma megtehetünk a hatékonyság meglevő, viszonylag kevés befektetéssel felszínre hozható tartalékainak feltárásáért, azt ne halasszuk holnapra; ahol szemléleti elmaradás az akadály,' ott ne késlekedjünk a szemlélet- formálással. Minden irányító poszton, minden vállalatnál, minden munkahelyen naponta és céltudatosan tenni kell a tervszerűség fokozása, a gazdasági hatékonyság növelése érdekében. Ez igényli az alkotó erők összefogását, a szaktudás magas fokú kamatoztatását, az előrelépéshez fellelhető helyi tartalékok tervszerű feltárását és legteljesebb kiaknázását. Jövőbeni fejlődésünket saját lehetőségeink jobb hasznosítására, tartalékaink feltárására, népünk odaadó munkájára, a szocialista gazdasági integráció elmélyítésére, a KGST keretében folytatott együttműködés további erősítésére alapozzuk. Emellett törekszünk a tőkés országokkal létrejött, kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok lehetőségeinek jobb kihasználására is. A párt és a kormány — politikájának, munkastílusának szellemében — számon tartja a- jogos igényeket. Ugyanakkor továbbra is nyíltan és felelősen képviseljük álláspontunkat, hogy az igények kielégítésének feltételei a jövőben is csak jobb, fegyelmezettebb munkával teremthetők meg. Békés megye új arca Kedves Elvtársak! Az alkotmánynapi összegezésben tisztelettel és örömmel szólok arról, hogy Békés megye népe is jogos büszkeséggel tekinthet visz- sza a megtett útra. A megye gazdasága az elmúlt években, évtizedekben tervszerűen fejlődött. A Viharsarok dolgozói forradalmi hagyományaikhoz híven, aktív részesei a szocialista építőmunkának. Adottságaikhoz, lehetőségeikhez mérten járulnak hozzá szűkebb hazájuk gyarapításán, gazdagításán túl országépítő feladataink megoldásához. Valamennyien jól tudjuk: a felszabadulás előtt Békés megyében külterjes és nem mindenki kenyerét biztosító mezőgazdálkodás folyt, jelentéktelen ipari háttérrel. A szocialista építés során — különösen a harmadik és a negyedik ötéves terv időszakában — lendületes fejlődésnek lehettünk tanúi és részesei. Ma Békésben a szocialista ipar . korszerű üzemeiben mintegy hatvanezren dolgoznak, s munkájuk eredményét szerte az országban és határainkon túl is mind szélesebb körben ismerik, értékelik. Az ötvenes évek elején még csak a Békéscsabai Forgácsolószerszám-gyár testesítette meg az ipari fej(F oly tatás a 3. oldalon)
