Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-20 / 196. szám

1978. augusztus 20., vasárnap o fejlődésére, a szocializmus vívmányaira és arra, hogy népünk az emberi haladás élvonalába került. A fejlett szocialista társa­dalom építésének felemelő programját, országunk gya­rapítását, népünk jólétének növelését jobb, magasabban szervezett, fegyelmezettebb munkával válthatjuk valóra. Ezt igényli tőlünk a szocia­lista haza, de proletár inter­nacionalista elkötelezettsé­günk is, hiszen minden ered­ményünk egyben a társadal­mi haladás erőinek gyarapí­tását, a világbéke vélelme­zését, az emberiség legne­mesebb ügyét is szolgálja. Tudatában kell lennünk, hogy szocialista alkotmá­nyunk nemcsak a jogok fog­lalata, hanem a kötelessége­ké is. Ez minden egyes em­berre vonatkozik. Azt kíván­juk tehát mindenkinek, hogy jogaival élve munkálkodjék egyéni boldogulásán, azt kér­jük mindenkitől, hogy a jö­vőben is legjobb képességei szerint tegyen eleget köte­lességének a közös gyarapo­dásunkat szolgáló munká­ban, a közéletben és a tár­sadalmi élet minden terüle­tén. Az alkotmány ünnepén, az új kenyér megszegésének a napján jogos optimizmussal tekintünk a jövőbe. Rendel­kezünk mindazokkal a felté­telekkel, amelyek feladataink megoldásához szükségesek. Pártunk Központi Bizottsága nevében e gondolatok jegyé­ben kívánok mindnyájuknak jó egészséget, eredményes al­kotó munkát és további sok sikert. Győri Imre ünnepi be­szédét hosszan tartó taps követte. Ezután dr. Fekete Antal zárszavában hang­súlyozta, hogy az egész nép közös ügye a fejlett szo­cialista társadalom felépí­tése. Kedves színfoltja volt az ünnepségnek, amikor a Lenin Termelőszövetkezet fiataljai jelentést tettek a Központi Bizottság titkárá­nak, hogy megyénk mező- gazdasági üzemei eredmény­nyel fejezték be az ara­tást. Átnyújtották Győri Imrének az új kenyeret és egy kulacsot. A nagygyűlés az Internacionáléval ért véget. Este a szabadtéri színpa­don a csehszlovák breznói és a békéscsabai Balassi táncegyüttesek léptek fel. Alkotmánynapi nagygyűlés Zalaegerszegen és Debrecenben Békét, biztonságot a világban! Kedves Elvtársnők, Elvtársak! Tisztelt Nagygyűlés! Alkotmányunk szellemé­ben alakítjuk nemzetközi kapcsolatainkat és folytatjuk külpolitikai tevékenységün­ket. Pártunk politikájának, né­pünk törekvéseinek és érde­keinek megfelelően, alkot­mányunk kimondja: hazánk, a Magyar Népköztársaság, mint a szocialista világrend- szer része, fejleszti és erősíti barátságát a szocialista or­szágokkal, a béke és az em­beri haladás érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével, országával. Ez érvényesül nemzetközi erőfeszítéseink­ben, ez hatja át egész kül­politikánkat. . Eredményes építőmunkánk, elvi alapo­kon nyugvó internacionalista nemzetközi tevékenységünk, szilárd békepolitikánk to­vább növelte a világban a Magyar Népköztársaság te­kintélyét. A nemzetközi színtéren végzett tevékenységünkben mindenekfelett az vezérel bennünket, hogy együtt a Szovjetunióval, szövetségese­inkkel, összefogva minden haladó békeszerető erővel, mindazokkal, akik a bizton­ság növelése, a béke érdeké­ben készek cselekedni, vég­leg elhárítsuk egy új világ­háború lehetőségét. Ez a mi külpolitikánk alapvető cél­ja. Ebből következően vall­juk és gyakorlati lépéseink­ben is képviseljük, hogy a legfontosabb közös feladat : megállítani a fegyverkezési versenyt, megszilárdítani az enyhülés nehezen kivívott, értékes eredményeit. Meggyőződésünk, hogy ez az ismert nehézségek ellené­re járható út. Ezt támaszt­ják alá a történelmi tapasz­talatok. Abban, hogy az em­beriség az elmúlt három év­tizedben nem szenvedett újabb világégést, s hogy földrészünkön nem dúlt há­ború, majd pedig a helsinki konferenciával történelmi lé­pést tettünk előre az európai biztonság és együttműködés fejlesztéséért, fontos szerepe volt a szocialista közösség egységének, egyeztetett kül­politikájának, a társadalmi haladás és a béke összefo­gott erőinek, a realitásokkal számoló, józanul gondolkodó polgári politikusoknak. Ez tette lehetővé, hogy 35 or­szág vezetői tárgyalóasztal­hoz üljenek, s megegyezze­nek az európai biztonság és együttműködés fontos kérdé­seiben. A Helsinkiben elért meg­állapodások után mindazok, akik ellenezték a kibontako­zást, akik nem hívei a nem­zetközi enyhülésnek, aktivi­zálódtak, és ellentámadáso­kat indítottak. A reakciós, szélsőséges elemeket és a je­lentős befolyással rendelkező monopoltőkés csoportok ag­resszív köreit láthatóan ag­gasztja a nemzetközi helyzet stabilizálódása, az enyhülési politika erősödése és kiterje­dése. Attól tartanak, hogy a növekvő nemzetközi bizton­ság és a rendezetteb viszo­nyok. az egyenjogú államkö­zi kapcsolatok közepette a haladás erői világszerte to­vább izmosodnak, újabb te­ret .nyernek, ami a monopó­liumok hatalmának, diktátu­mának fokozódó visszaszorí­tásához, korlátozásához ve­zet. Ezért igyekeznek gáncsot vetni az enyhülés híveinek. Nagyratörő és rendkívül költséges fegyverkezési prog­ramot hirdettek meg; a nem létező „szovjet fenyegetés” meséjére hivatkozva akarják népeikkel és a világ közvé­leményével elfogadtatni az egyre növekvő katonai ki­adásokat, amelyek révén a hadiipari komplexumok, a fegyverkezésben érdekelt monopóliumok hatalmas pro­fitra, jövedelmekre tehetnek szert. Ezek a körök nem veszik figyelembe a nemzetközi rea­litásokat. Attól sem riadnak vissza, hogy nyomást próbál­janak gyakorolni a Szovjet­unióra, a szocialista orszá­gokra. Lépéseik, makacs kí­sérleteik ellentétben vannak a Helsinkiben aláírt megál­lapodásokkal, ártanak a bé­ke ügyének, a népek erősö­dő barátságának, a kölcsö­nösen előnyös kapcsolatok fejlődésének; átmenetileg le­fékezhetik, de nem állíthat­ják meg az enyhülés folya­matát. A továbbiakban is számol­nunk kell könnyebb és nehe­zebb helyzetekkel, csúcspon­tokkal és mélypontokkal. Amikor könnyebb a helyzet, amikor a feszültség csökken, ne keletkezzenek illúziók; s ne csüggedjünk, harcunkban ne tévesszük szem elől a továbbhaladás lehetőségét és távlatát, amikor bonyolul­tabbá, nehezebbé válnak a feltételek, s az enyhülés megvédése, folytatása érde­kében fokozott erőfeszítések­re van szükség. Mi a jövőben is azért fo­gunk harcolni, hogy az eny­hülés folytatódjék. Továbbra is készek vagyunk kölcsönö­sen előnyös alapon sokolda­lúan fejleszteni kapcsolata­inkat a tőkés országokkal. Bízunk abban, hogy az erő­viszonyok realitására tá­maszkodó józan fellépéssel, minden békeszerető erő ak­tív, céltudatos összefogásával le tudjuk, le fogjuk küzdeni az enyhülési folyamattal szemben emelt akadályokat. Ez minden ország valódi ér­deke. Az enyhülésnek nincs és nem is lehet ésszerű alternatívája. A nemzetközi helyzet elő­térben álló kérdéseinek fe­lelős áttekintéséhez is fontos és érdemi hozzájárulást je­lentett Kádár János és Leo- nyid Brezsnyev elvfársak krím-félszigeti, immár ha­gyományos megbeszélése. Rendszeres konzultációk A találkozón kifejtett ál­láspontok szellemében meg­győződéssel valljuk: ma különösen fontos a szo­cialista közösség egységének erősítése, az enyhülés ered­ményeinek megvédése és to­vábbfejlesztése, a fegyverke­zési hajsza megfékezése. El­ítéljük a világpolitikai lég­kört mérgező nemzetközi té­nyezőket, az imperializmus kalandorságra hajló erőinek mesterkedését és a kínai ve­zetők politikáját, amely nem­csak akadályozza a meglevő feszültséggócok felszámolá­sát, hanem új konfliktusok szítására törekszik. Szoli­dárisak vagyunk a Vietnami Szocialista Köztársasággal, amelyre most a maoista po­litika durva nyomása nehe­zedik. A magyar nép a ne­héz harcokban győzedelmes, hős vietnami nép mellett áll. i A találkozó — amelyen je­lentős figyelmet szenteltek a magyar—szovjet együttmű­ködés kérdéseinek — újólag demonstrálta pártjaink, or­szágaink, népeink egységét. A Szovjetunió megbízható szövetségesként és igaz ba­rátként áll mellettünk a harcban és az építőmunká­ban. Ügyünk és utunk közös a Szovjetunióval. A magyar —szovjet barátság elevenen él népünk szívében, áthatja társadalmunkat. Tisztelt Nagygyűlés! Kedves Elvtársak! Szocialista hazánk minden vívmányának, országunk gazdasági, kulturális felemel­kedésének, nemzetközi te­kintélyének legfőbb forrása dolgozó népünk döntő több­ségének tudatos, a szocializ­mus ügye iránt elkötelezett, szorgalmas munkája. Ez elő­rehaladásunk, további sike­reink szilárd alapja. Eredményeink megbecsü­lése és mértéktartóan büszke tudata a szocialista hazafi- ság része, egyik nagy, fontos éltető forrása. Nem volnánk igaz hazafiak, ha nem len­nénk büszkék szülőföldünk A nagygyűlés résztvevőinek egy csoportja Fotó: Veress Erzsi (Folytatás a 2. oldalról) lesztést. Azóta már felépült és termel az Orosházi Üveg­gyár. Az ipar, főként az élelmiszeripar átrajzolta a megye gazdasági térképét. Ez évben az élelmiszeripar termelési értéke már több milliárd forintot tesz ki. A termelés fejlesztését új be­ruházások is segítik, pél­dául a Békéscsabai Konzerv­gyár új üzeme alig két hó­napja kezdte meg működé­sét. A közeljövőben kerül átadásra a Gyulai Húskom­binát. Korszerű technikával és termelékenyebb művelési eljárásokkal fegyelmezett, jó szellemű munka folyik a magasabb osztályba lépett mezőgazdaságban is. Az or­szág közvéleménye a nagy munkának kijáró megbe­csüléssel figyelt az aratók, köztük a békésiek küzdel­mére, amelyet a mostoha időjárással vívtak. Most örömmel nyugtázhatjuk, hogy siketesen. Hogy a megkésett aratás, a sok dőlt gabona, a nem kívánt kiadós esőzések ellenére a lehető legkisebb legyen a szemveszteség, ez Békés megyében is közös akarata volt mindazoknak, akik a termés betakarításá­ért dolgoztak. Helytállá­suk hozzájárult ahhoz, hogy az ország kenyere a jövő termésig biztosítva legyen. Most, alkotmányunk nap­ján, amikor az új kenyeret is ünnepeljük, köszönet és elismerte érte mindannyi­unk nevében. örvendetes tény, hogy a megye a gazdasági fejlettsé­gében és az életviszonyaiban mindjobban felzárkózik az ország egészéhez. Itt is, me- gyeszerte fokozatosan tovább javulnak az életkörülmények, tervszerű a lakásépítkezés, a kommunális, a kulturális, a kereskedelmi és az egész­ségügyi intézményhálózat bővítése. A gazdasági fejlődést előre hajtó te az életviszonyokat javító sikeres erőfeszítések­ben, az országos jelentőségű helyi eredményekben fontos szerepe van annak, hogy a megye román és szlovák nemzetiségű állampolgárai a magyar anyanyelvű lakos­sággal egyenrangú társként, jó egyetértésben, alkotó szel­lemben munkálkodnak. A jeles állami ünnepünk­kel összekapcsolt gyárava­táson beszédet mondott Né­meth Károly. < Az ünnepség további ré­szében kitüntették a gyár­építésben élenjáró dolgozó­kat, majd Felházi Sándor, a Zalaegerszegi Állami Gazda­ság dolgozója és Tamás Lász­ióné, a zalaegerszegi terme­lőszövetkezet dolgozója az új búzából készült kenyeret nyújtott át Németh Károly- nak.-A Hazafias Népfront Haj- dú-Bihar megyei és debrece­ni városi bizottsága szomba­ton — alkotmányunk tör­vénybe iktatásának 29. év­fordulója alkalmából — nagygyűlést rendezett Debre­cenben, a városi sportcsar­nokban. A nagygyűlésen több mint hatezren vettek részt, ott voltak Debrecen vá­ros ipari üzemeinek, vállala­tainak, intézményeinek kép­viselői, szocialista brigádok tagjai, a munkában élenjáró dolgozók. Képviseltették ma­gukat a megye mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetei és ál­lami gazdaságai is. A Himnusz hangjai után Sikula György, a megyei pártbizottság első titkára kö­szöntötte a résztvevőket, majd Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára mondott ün­nepi beszédet. Ezután a kábái Vörös Csil­lag Tsz fiataljai új búzából sütött kenyeret adtak át a népfront főtitkárának. Nagy sikert aratott a csehszlovák breznói együttes Élelmiszeriparunk egyik legkorszerűbb létesítményé­nek, a Magyar Hűtőipar za­laegerszegi gyárának avatá­sával ünnepelték alkotmá­nyunk évfordulóját Zalaeger­szegen. A zászlódíszbe öltö­zött hűtőház egyik nagy üzemcsarnokában megtartott nagygyűlésen részt vett és az elnökségben foglalt helyet Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára, Romány Pál mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter. Szabó János építésügyi te városfej­lesztési minisztériumi ál­lamtitkár, Balogh Károlyné, az ÉDOSZ főtitkára. Varga Gyula, a megyei pártbizott­ság első titkára és Újvári Sándor, a megyei tanács el­nöke. A Himnusz elhangzása után Kustos Lajos városi ta­nácselnök köszöntötte az al­kotmánynapi nagygyűlés résztvevőit, majd Farkas Sándor, a hűtőház igazgató­ja tájékoztatta az ünneplő közönséget legújabb élelmi- szeripari gyárunk építéséről, az ellátásban betöltött sze­repéről. Az ütemes, jól szer­vezett munka eredménye­ként a 11 500 tonna befoga­dóképességű mélyhűtőtároló kevés híján fél évvel a ha­táridő előtt elkészült, s azóta 50 000 tonna húst, baromfit, vajat és mirelitárut foga­dott. Nagy sikernek számít, hogy jelentős időmegtakarí­tással és a tervezett beruhá­zási költségnél 30 millió fo­rinttal olcsóbban, az előírt­nál magasabb műszaki szín­vonalon valósult meg az új létesítmény. ünnepi nagygyűlés Békéscsabán

Next

/
Oldalképek
Tartalom