Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-20 / 196. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LÁPJU 1978. AUGUSZTUS 20., VASÄRNAP Ara: 1,50 forint XXXm. ÉVFOLYAM. 196. SZÁM Alkotmányunk betűi és szelleme szerint haladunk előre ^ÊtÊÊKÊK^ÊÊKÊÊÊKKKÊÊK^ÊIÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊKÊÊÊÊÊ^ÊKÊtÊKÊ^^ÊtÊKI^KÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊKÊÊKÊÊÊÊÊÊÊÊIÊÊIÊÊtÊÊM Színpompás felvonulás, ünnepi nagygyűlés Békéscsabán Éltető fénnyel íródott be történelmünkbe alkotmá­nyunk születésének és az új kenyér jelképének napja. Megyénk dolgozói méltóképpen ünnepeltek. Tegnap, augusztus 19-én sokéves hagyományként zászlódíszbe öltözött Békéscsaba. Fellobogózták a Tanácsköztársaság útját, középületeket, lakóházakat. A gazdag program délelőtt kulturális rendezvényekkel kezdődött. A Kos­suth téren a Békés megyei Röpülj páva körök és cite- razenekarok léptek fel. Az ifjúsági és úttörőház épülete előtt megnyitották a népművészeti vásárt. Délután 3 órakor már ezrek gyülekeztek a Tanács- köztársaság útján, az István király téren, hogy szem­lélői, részesei lehessenek az alkotmánynapi felvonulás­nak, ünnepségnek, az új kenyér köszöntésének. A me­net élén a békésszentandrási pávakör énekesei, tánco­sai haladtak, ízelítőt adva a régi és az új életet be­mutató művekből. Okét követte a Kiváló címmel ki­tüntetett Lenin Termelőszövetkezet kollektívája. A szlovák népviseletbe öltözött parasztok búzakoszorúval nyitották meg a sort, majd magvetők, aratók, marok­szedők következtek. A termelőszövetkezetek után a Békéscsabai Állami Gazdaság, a város élelmiszeripari üzemeinek termékei arattak nagy sikert. A kertészeti vállalat az alkotmány és az új kenyér ünnepét jelké­pező díszkocsija zárta a sort. Jól érezték magukat a gyerekek is, akik este 7 óráig a felvonuláson részt ve­vő hintákon kocsikázhattak. A Széchenyi ligetben, a szabadtéri színpadon délután 5 órakor kezdődött az ünnepi nagygyűlés. A díszelnök­ségben ott volt Győri Imre, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, Frank Ferenc, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Szabó Miklós, a KISZ Központi Bi­zottságának tagja, a KISZ Békés megyei Bizottságának első titkára, dr. Fekete Antal, az MSZMP békéscsabai városi bizottságának első titkára, Araczki János, a bé­késcsabai Városi Tanács elnöke, Szikszai Ferenc, a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottságának titkára. Ott volt az elnökségben Kulkova Jelena Boriszovna, a penzai delegáció vezetője, továbbá országgyűlési képvi­selők, a megye és a város politikai, társadalmi szervei­nek és a fegyveres testületeknek a vezetői, a vállala­tok és szövetkezetek képviselői, a munkásmozgalom veteránjai és élenjáró dolgozók. A Himnusz elhangzása után a nagygyűlést dr. Fekete Antal nyitotta meg. Köszöntötte a vendégeket, a nagy­gyűlés résztvevőit, majd átadta a szót Győri Imrének. Győri Imre beszéde Tisztelt Nagygyűlés! Kedves Elvtársnők! Kedves Elvtársak! Barátaim! Alkotmányunk és az új kenyér ünnepén a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága nevében tisztelettel köszöntőm nagyr gyűlésünk minden résztvevő­jét, az Önök személyén ke­resztül Békéscsaba város, Békés megye lakosságát Egyben átadom Önöknek Kádár János elvtáre üdvöz­letét Közel 30 esztendeje együtt ünnepeljük augusztus 20-án az életet jelentő új kenyér megszegését és a népünk új életét megtestesítő alkot­mány születésnapját. Au­gusztus 20-a a jog, a népha­talom és a munka, a kenyér egységét jelképezi, összekap­csolja múltunkat, jelenünket jövőnket E napon, az alkotmány ün­nepén tisztelgünk annak em­léke előtt aki létrehozta a magyar állam építményét emlékezünk az államalapító I. Istvánra, akinek alakjához, nevéhez történelmünk első sorsdöntő változásai fűződ­nek. *• A maga idejében — a X. és a XI. század fordulóján — a történelmi haladást szolgálta. Törekvései abban foglalhatók össze, hogy a magyar népet itt, Európa kö­zepén, fennmaradásának biz­tosításáért, a régi életmódot felváltva egy korszerűbbel, újjal, beillessze az egyetemes fejlődésbe. Államalapító tet­te, életműve azt példázza századokon át nem halvá­nyuló tanulsággal: a nagy társadalmi átalakulások ve­zetői csak olyan személyisé­gek lehetnek, akik felisme­rik koruk szükségleteit, mernek és tudnak támasz­kodni az új társadalmi erők­tssm tott nép elnyomására és ki­zsákmányolására. A jogsza­bályok és törvények kizáró­lag a lakosság' elenyésző ki­sebbségét jelentő uralkodó osztályok jogait, kiváltságait biztosították. Népünk nehéz küzdelmet folytatott jogaiért, a társadalmi haladásért, az ország függetlenségéért; számtalan megpróbáltatás közepette védte, őrizte nem­zeti létünket. Viharos ezredév, sok meg­próbáltatás után népünk 33 esztendővel ezelőtt, 1945 ta­vaszán, a felszabaduláskor kapott szabadsággal élve — amit a szovjet nép fiai hoz­tak el számára — új honfog­lalást valósított meg. Végleg a történelem süllyesztőjébe került az úgynevezett „ősi”, „történelmi”, „ezeréves” al­kotmány korszaka, amelynek — bármely szívesen emle­gették is a régi Magyaror­szág képviselői, jogászai —, írott alkotmánya tulajdon­képpen sohasem volt. A népé a jog és a hatalom re. István király ilyen ki­emelkedő egyénisége nemzeti történelmünknek, ezért tisz­teli népünk őt mint állam- alapítót, mint bölcs állam­férfit, aki a történelem pa­rancsát magáévá tette és tel­jesítette. Az a tény, hogy a magyar állam több mint ezeréves fennállását jelképező koro­nát, István király koronáját az Amerikai Egyesült Álla­mok kormánya a közelmúlt­ban visszaszolgáltatta jogos tulajdonosának, a magyar népnek, kifejezi új államunk; népi államunk, szocialista rendszerünk, a Magyar Nép- köztársaság széles körű nem­zeti tekintélyét. Tisztelt Nagygyűlés! Magyarországot történelme során a nép munkája, áldo­zatvállalása, társadalomfor­máló ereje éltette és tartot­ta fenn. Az államhatalom ugyanakkor az elmúlt száza­dokban az uralkodó osztá­lyok eszköze volt a jogfosz­A magyar nép végérvénye­sen honára, hazájára lelt eb­ben az országban, minden jog és hatalom birtokosa lett. Hatalma birtokában lét­rehozta a modem, a legha­ladóbb célokat kifejező és megvalósító államot, a szo­cialista államot. Az 1949 augusztusában el­fogadott, majd 1972 áprilisá­ban módosított alkotmány szocialista. létünk alaptörvé­nye, államunk fundamentu­ma, társadalmunk jogi fel­építményének forrása. Meg­fogalmazza, hogy hazánk szocializmust építő ország. Kimondja; minden hatalom a dolgozó népé. Kiemeli a munkásosztálynak és pártjá­nak felelősségteljes szerepét a társadalom életében. Ki­fejezi a több mint ezeréves magyar állam és társadalom történelmi folyamatosságát, forradalmi változásait. Fog­lalata és sérthetetlen törvé­nye a szocializmus útjára lé­pett magyar nép minden történelmi vívmányának. Alkotmányunk az állam- polgári jogokat nemcsak megfogalmazza, érvényesíté­séhez intézményes garanciá­kat teremt. Szocialista álla­munk más társadalmi rend­szereknél szélesebb körben biztosít jogokat állampolgá­rai számára. A jogok között a legalap­vetőbb a munkához való jog és annak gyakorlati érvénye­sülése. Ez az élettevékeny­ségnek, az egész társadalom létének, fejlődésének, az em­ber létbiztonságának legfon­tosabb feltétele. A tőkés or­szágokban a gyárból az ut­cára dobva senki sem érez­heti magát szabadnak még akkor sem, ha munkanélküli segélyben részesülhet. Még akkor sem, ha jogában áll a szólás- és gyülekezési sza­badság révén felpanaszolni, hogy megfosztották a mun­kájától, korlátozzák képessé­geinek kibontakozásában, a tanulásban, a művelődésben, olyan posztnak az elfoglalá­sában a munkában és a köz­életben, ami tehetsége, em­beri értékei alapján megil­letné. Hazánkban az állampolgá­rok részvételi jogának szava­tolása és gyakorlati biztosí­tása a közérdekű döntések­ben s a közügyek intézésé­ben, a tanuláshoz, a művelő­déshez, a pihenéshez, az in­gyenes orvosi ellátáshoz, a társadalombiztosításhoz való jog. a nyugdíjrendszer kiter­jesztése minden dolgozóra, a szociális juttatások széles köre teszi mind teljesebbé és harmonikusabbá életünket. Ezek a jogok szocialista rendszerünk lényegéből fa­kadnak. Örökre száműzik társadalmunk életéből a ka­pitalista országokra oly any­(Folytatás a 2. oldalon) A felvonulás élén a békésszentandrási pávakor énekesei, táncosai haladtak, őket követte a csabai Lenin Tsz kollek­tívája A régi mezőgazdasági munka jellegzetes képviselői a búza­vetők A Békéscsabai Sütőipari Vállalat dolgozói a kenyér formá­zását, sütését mutatták be Fotó: Martin Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom