Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-18 / 194. szám
1978. augusztus 18., péntek Aratás utáni körkép Szeghalomról Az aratásnak vége... De a határ még zajosabb, mint amikor kombájnok arattak a földeken. Szalmalehúzók, kazalrakók, műtrágyaszórók, talajt művelő gépek... Nincs megállás. A földet elő kell készíteni, rövidesen itt a vetések ideje. Délelőtt volt. Juhász Sándor párttitkárral és Hajdú Zsigmond elnökhelyettessel a szeghalmi Sárrét Termelő- szövetkezet központjában találkoztunk. Az aratást éppen előtte való nap délutánján fejezték be. Az eredményről még nem szívesen beszélnek, mert mint mondták, nincs ugyan miért szégyenkezniük, de a „végső” számítások még nem készültek el. Így az aratást kővető munkákról tájékoztattak... — Kétezer-hatszáz hektárról kellett a kalászosokat betakarítani. A szalmát eddig mintegy 750 hektárról húztuk le. Még- 600 hektáron végezzük el ezt a munkát. Szövetkezetünknek ennyi szalmára van szüksége. A többit?! A többit azt elégetjük. .. Rövid az idő, kevés a gép. Azután meg mit kezdenénk annyi szalmával? Mások is így tesznek — magyarázza a párttitkár. Ez hát a szalma sorsa. Mert sok van belőle. — Ahol tudunk, takarékoskodunk — folytatja. A műtrágyát eddig 800 hektárra szórtuk ki. A lágy talajon a munkát végző IFA- tehergépkocsik még most is sokszor elakadnak. A szerves trágyát legalább 1200 hektárra akarjuk kijuttatni. Ezzel jelentős költséget takaríthatunk meg. A szerves trágya kiszórása azonban gondot okoz. Várják a nagy teljesítményű trágyaszórót. Az AGRO- KER augusztusra ígérte. I II lézer segít A földeken dolgoznak. Amint körbejárjuk a tízezer hektáros gazdaságot, sok, a jövőt és a múltat idéző érdekességgel találkozunk. Az egyik táblában a lézervezérlésű mikroegyengető Kater- pillar gépek rizstelepet építenek. A lézer tehát már utat tört magának a mező- gazdaságban is. így a munka gyorsabb és pontosabb. — A műszerek a nagyobb szelet is érzékelik. A berendezés két-három -centiméter különbséggel egyengeti el a talajt. Ezzel biztosítható a vetések után az egyenletes vízborítás — mondja Muhai Pál gépészmérnök, aki a két gépkezelő, Varga Sándor és id. Serb József munkáját irányítja. — Régebben hidraulikus vezérlésű berendezések egyengették a rizstelepek földjeit. Azzal többet kellett vesződni. Itt beállítjuk a műszert, azután „csak” any- nyi a dolgunk, hogy vezetjük a lánctalpas erőgépet — teszi még hozzá Varga Sándor. A tábla egy magasabb pontján a vezérlőberendezés. És akik néhány éve még elképzelni sem tudhatták, milyen is az — hiszen ezekről az eszközökről még az egyetemeken is alig tanulnak —, most részesei egy korszerű rizstelep-építési módszernek. A szövetkezet 1200 hektáros rizstelepét négy ütemben építik át. Most a második ütemben 200 hektáron dolgoznak a korszerű amerikai gyártmányú gépsorok. I Nyugdíjas kazalrakók Távolabb két-három kilométerrel. .. Szalmát húznak, kazlaznak. A kazalrakás még ma is a földet művelő ember „művészete”. A kazalnak vihart, esőt havat kell kiállnia. Egy 30 méter hosszú, majd ezermázsás óriás tetején három ember küzd a nagy adag szalmával, / amelyet Lengyel Sándor traktoros emelt fel a kazalra gépével. — A tsz „legfiatalabb” brigádja — jegyzi meg a tsz elnökhelyettese. A legfiatalabb?! A legidősebb 74, a legfiatalabb 50 éves. ö tudja, hogyan érti ezt. Közülük Vigh József a 74 éves. Tíz éve nyugdíjas. Mégis ott volt eddig minden nyáron a kazlazók között. — Dolgozni kell, míg az ember bírja — fogalmazza, Új alumínium huzal Anesin R. Istvánné a HÓDIKÖT csorvási üzemében Reece- típusú félautomata gomblyukazó gépen dolgozik. A pulóverek, szetterek kiszabva érkeznek a telephelyre, ahol ügyes kezű asszonyok összevarrják, gomblyukazzák, s csomagolják Fotó: Veress Erzsi ««»«««wwwwwwwwwwwwwwiwwwwwmwwwwwwwwwww Amiből többet lehetne importálni A berlini Fémkohászati Művekben új eljárást dolgoztak ki az alumínium szennyezőinek az eltávolítására. Ezzel az alumíniumhuzal villamos vezetőképessége tetemesen növelhető. A villamos vezetékhuzalok készítésére szolgáló alumínium tisztasága csak 99,5— 99,7 százalékos. Az alumínium csekély mennyiségekben tartalmaz vanádiumot, krómot és titánt. Ezek az elemek ebben az esetben szennyezőknek tekinthetők, mert csökkentik az alumínium vezetőképességét. Az új eljárás szerint az olvadt fémbe bórt adagolnak, és ezzel bórvegyületek formájában kicsapják, vagy olyan formában kötik meg a vezetőképességet csökkentő anyagokat, hogy a villamos vezetőképességet már nem befolyásolják hátrányosan. Mindezekhez tudni kell, hogy a legkisebb a villamos ellenállása annak az alumíniumnak, amely abszolút tiszta. Minden idegen anyag rontja a villamos vezetőképességet, viszont javítja a szilárdságot. Ezért jelentős a bórvegyületekkel szeny- nyezett alumínium előállítása. A javított minőségű alumíniumhuzal azonos keresztmetszet mellett erősebben terhelhető árammal, és a csökkent elektromos ellenállás következtében csökken az energiaveszteség is. mintegy jelezve, nem az évek számítanak. S hogy ezt mennyire komolyan gondolja? A szövetkezet által, évente megrendezett öregek napjára nem ment el mindaddig, amíg azt át nem keresztelték nyugdíjasok napjára. Arra is sokan emlékeznek még, amikor visszaküldte a tsz-be a nyugdíjasoknak járó gabonát. — Nem fogadok el' kö- nyöradományt — üzente a vezetőknek. Két társával, K. Nagy Józseffel és P. Nagy Istvánnal az elmúlt évben harminc kazlat raktak össze. Most a nyolcadiknál tartanak. Onnan fentről, a kazal tetejéről időnként sűrű füstfelhőket látnak. Ég a szalma. .. A tsz szalmája, az állami gazdaság szalmája. Valamikor, ha ilyen tüzet láttak, rohantak oltani... Most legfeljebb rosszallóan csóválják fejüket. I Bosszúság egy hűtó miatt A termelőszövetkezet jól rendben tartott útjain hamar eljutunk a munkák következő helyszínére. A komplex melioráció részeként ebben az évben 1000 hektáron végeznek altalaj- lazítást. A két kétszázötven lóerős Rába—Steigerre szerelt talajlazító hatvan centiméter mélyen hasítja a földet. — Egy műszak alatt tíz hektáron végezzük el ezt a munkát — mondja Vizes Sándor. Csakhogy mindez sokkal bonyolultabb egy kijelentő mondatnál. Ez Szalai János, a másik traktor kezelőjének szavaiból is kiderül. — Hetek óta rossz a fülke hűtője. így napos időben 40 —50 fokra is felmelegszik bent a levegő. Az ajtókat a motor erős hangja miatt nem nyitjuk ki. Két-három óra múlva megfájdul a fejem, ilyenkor gépet cserélünk — mutat Vizes Sándorra. A hűtőt a Jászberényi Hűtőgépgyárnak kellene megjavítani. — Nekünk nem mindegy, milyen körülmények között dolgoznak azok, akik évek óta vállalják, hogy júniustól decemberig három műszakban, szombaton és vasárnap is gépre ülnek. A hűtőgépgyár bejelentésünket eddig figyelmen kívül hagyta. Új hűtőt akartunk venni, de azt sem kaptunk — bosszankodik Juhász Sándor párttitkár. * Látszólag tehát igen kis ügy... Mindössze egy hűtőről van szó. A munkásoknak azonban érthető; lényegbevágó. .. Jó terméshozamok Csabacsüdön — Nincsen nálunk semmi érdekesség — magyarázza szinte mentegetőzve Pa- lyov György, a csabacsüdi Lenin Tsz elnöke. — Dolgozgatunk az 5000 hektáros határban. A szalmalehúzás, a tarlóhántás befejezéséhez közeledik, s készülünk az őszi nagy betakarításra, szántásra, vetésre. Azt azonban hadd mondjam el, hogy a búzánk terven felül öt és fél mázsát adott hektáronként. Kukoricából 63 mázsát terveztünk átlagosan, de a jelenlegi kép azt mutatja: meglesz a 75 mázsa hektáronként. Hasonlóan jó termést ígérnek a többi őszi növények is. — Kialakítottuk az önálló ágazati rendszert a szövetkezetben. Fő ágazati rangra emeltük a növény- termelést, az állattenyésztést, a gépészetet és a beruházási egységet. A szövetkezet házi építőbrigádja ugyanis nemcsak nekünk épít és végzi a karbantartási munkálatokat. Szarvason például elvállaltuk 3,5 millió forint értékben hétlakásos, kétszintes családi házak építését, 1979-ben a főiskolán nyolcmilliós nagyságrendben végzünk fűtési rekonstrukciót. — Befejeztük a szakosított sertéstelep rekonstrukcióját, amire 10 millió forintot költöttünk, s a hízott- sertés-kibocsátást két és félszeresére növeljük. Gépvásárlásra az idén 10 millió forintot költöttünk, ugyanennyiért vásároltunk műtrágyaféleségeket. A jó gazda ősidők óta úgy véli: aratás után már látni lehet, mit ér az esztendő. Nos, mi úgy látjuk, hogy az idén sikerül több mint kilenc százalékos árbevételi növekedést elérni 1977-hez viszonyítva. Különösen az állattenyésztési ágazattól várunk sokat. — Szólni szeretnék arról is, hogy az idén hat szocialista brigádcím elnyeréséért indított mozgalmat hat munkahelyi kollektíva. Jó együttműködés alakult ki az AGROBER Kállai Éva és az OTP szocialista brigádjaival. Tőlük igen sok segítséget várunk és kapunk. Menet közben az eredményekről, a gondokról őszintén tájékoztatjuk a szövetkezel dolgozóit. Nem rejtjük véka alá a bajokat sem. Az a tapasztalatunk, hogy a tagság szívesen segít, szinte hegyeket mozgathatunk velük, ha a szövetkezet jövőjéről van szó. Végül is itt élünk egy községben, egy közös célért dolgozunk valamennyien. Hát, valahogy így élünk és dolgozunk, de nincs nálunk semmi érdekesség... z utóbbi időben — nem utolsósorban az Élet és Irodalom cikkeinek és a televízió műsorainak jóvoltából — ismét az érdeklődés középpontjába kerültek a magyar találmányok. A görgős eke, az „elromolhatatlan” lift, az égési sebek fájdalmát megszüntető kenőcs esetét már milliók ismerik az országban. A sikeres, de valahol elakadó, a hasznosításig esetleg el sem jutó hazai kutatások mellett azonban vannak kevésbé látványos, de gazdasági szempontból legalább ilyen jelentős veszteségei is a fejlesztő tevékenységnek. Ilyen a máshol már kitalált és onnan olcsóbban beszerezhető gyártási eljárások felesleges hazai „újrafelfedezése”, de ilyenek a gyakorlat számára nem, vagy csak gazdaságtalanul hasznosítható kutatások is. Az egyoldalú műszaki szemlélet, amely figyelmen kívül hagyja a piac követelményeit, a torz kutatói felfogás, amely a külföldi kutatási eredmények hazai alkalmazási lehetőségeinek vizsgálatát magához méltatlannak találja, ma gyakori és jellemző. Nyilvánvaló, hogy a termelés és tudomány mainál harmonikusabb kapcsolata esetén sem lenne mód a gyártásfejlesztést csak hazai tapasztalatokra alapozni. A kutatási eredmények hasznosításában a legnagyobb országok sem képesek az önellátásra. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben terjed a licenc- és know- how-vásárlás gondolata. Mindkettő közös jellemzője: a műszaki ismeret átadója a vásárlót olyan helyzetbe hozza, hogy az a szerződésben szereplő terméket képes legyen a megállapodásnak megfelelő módon gyártani, illetve valamilyen technológiát, vagy szervezési módszert eredményesen felhasználni. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság ez évben kidolgozta a licencforgalom növelésére vonatkozó irányelveit. Eszerint a külföldi ismeretek megvásárlása — ha az a beruházási lehetőségekkel és a hazai lehetőségekkel összhangban történik — az esetek többségében olcsóbban, gyorsabban és biztonságosabban teszi lehetővé korszerű termékek gyártását és értékesítését, mint a saját erőből történő fejlesztés. A licenc- ben ugyanis nemcsak műszaki, hanem szervezési és piaci ismeret is megtestesül. A hazai kutató-fejlesztő kapacitást úgy használhatják fel a leghatékonyabban, ha mind azt az ' ismeret- anyagot, melyre szükségünk van, és amely külföldről ésszerű feltételek mellett megszerezhető, megvásároljuk, a hazai kutatókapacitást pedig jelentős részben'ezeknek az .ismereteknek kiválasztására, mielőbbi továbbfejlesztésére fordítjuk. Csak szű- kebb területen — ahol adottságaink és hagyományaink a legfejlettebbb országok megközelítését is reálissá teszik — célszerű önálló kutatást és fejlesztést folytatni. Az OMFB irányelvei szerint a nagy erőkoncentrációt igénylő feladatok (például központi fejlesztési programok) esetében a li- cencvásárlási döntést a vállalatinál magasabb szinten kell meghozni, ez esetben is ösztönözni kell azonban a vállalatok vállalkozó kedvét. A szűkebb területet érintő fejlesztések esetében a vállalatoknak kell eldönteniük, vásárolnak-e, s ha igen, milyen licence! Természetesen előzőleg széles körű informálódásra van szükség, így értékelni kell a megszerezhető licenceket műszaki szempontból, a bevezetés feltételei, a szükséges beruházások, a külkereskedelmi érdekek stb. szerint. Különös figyelmet kell fordítani a hásznosítás szakaszát befolyásoló tényezőkre, az adaptáláshoz szükséges időre és az elavulás várható időpontjára. N emcsak a továbbfejlesztési eredmények folyamatos átadását, hanem a licencadóval való fejlesztési együttműködést is célszerű kikötni a megállapodásokban, ebben már a hazai fejlesztők is szerephez juthatnak. Ily módon lehetőség van arra, hogy fenntartsuk pozíciónkat, illetve felzárkózzunk a szak ma élvonalához. —aiKepenyes János A Csepel Művek Jármű- és Konfekcióipari Gépgyárának kerékpárgyárában az idén 280 ezer kerékpárt állítanak elő tőkés országok megrendelésére. Ez százezer darabbal több a tavalyinál. A kemping-, a verseny- és a félverseny-kerékpárokból legtöbbet Irán, Hollandia, Anglia, Svédország, Finnország, Kanada és Görögország vásárol (MTI-fotó, Fehér József felvétele — KS)