Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-07 / 158. szám

NÉPÚJSÁG 1978. július 7., péntek Megnyílt az országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás a 3. oldalról) feladatainkkal. A gyakorlat azt mutatja, hogy a magyar gzdaság ösztönzőrendszeré­ben még ngyobb mértékben érvényesíteni kell a világ- gazdasági hatásokat. Termelői és fogyasztói ár­rendszerünket is korszerűsí­teni kell: árrendszerünk he­lyesen orientáljon, tegye le­hetővé, hogy reális központi és vállalati döntések szüles­senek. Egész szabályozórend­szerünknek együttesen segí­tenie kell a vállalatokat, hogy gazdálkodásuk megfe­leljen a belső és külső piac követelményeinek. A válla­lati nyereségnek végered­ményben ezt az alapelvet kell a mindennapos gyakor­latban érvényre juttatnia. A központi tervező szervek felelőssége igen nagy, mert a terv és a szabályozók útján nagy befolyásuk van a ter­mékszerkezet korszerűsítésé­re. Mégis külön aláhúzom a vállalatok és a vállalati kol­lektívák szerepét. A legjobb vállalati vezetők és dolgozók tudják, hogy szakmájukban mi a tenniva­ló. A környező világ maga­sabbra állította a mércét, ne­künk nagyobb teljesítmény­nyel kell válaszolnunk. A magyar munkásosztály, szövetkezeti parasztságunk és értelmiségünk rendelkezik a nagyobb teljesítmény nyújtá­sához szükséges képességgel és szorgalommal is — fejez­te be fölszólalását Szekér Gyula. • • » Az országgyűlés csütörtöki ülése Apró Antal zárszavá­val ért véget. A képviselők pénteken folytatják tanács­kozásukat. II területi aránytalanságokat csökkenteni, megszüntetni a megyék egyedül nem képesek ■nmmnmmmnmmHHBmmi Klaukó Mátyás A kormány elnökének be­számolójához szót kért és kapott megyénk 9. számú or­szággyűlési választókerületé­nek képviselője. Klaukó Má­tyás. Felszólalásának beve­zetőjeként kifejezésre jut­tatta, hogy a Miniszterta­nácsnak az országgyűlés elé terjesztett beszámolójával egyetért, és azt reálisnak, jónak tartja. Hozzászólásá­ban a kormányzati és a ta­nácsi munka összefüggésével foglalkozott, valamint a ha tározatok, rendeletek végre­hajtásának ellenőrzésével kapcsolatban tett néhány ja­vaslatot. Megyénk képviselője par­lamenti beszédét a követke­zőkkel folytatta: Tisztelt Országgyűlés! Ami a Minisztertanács munkáját illeti, a gyakorlati tapasztalatok is igazolják, hogy az irányító, szervező tevékenység az utóbbi időben számos területen fejlődött. Javult a kormány testületi és ágazati irányító munká­jában a döntések előkészí­tése, jobb az összhang a központi és az állami szer­vek tevékenységében. Nagy jelentőséget és fontosságot tulajdonítok annak is, hogy a megyei tanácsok a testületi munkájukról beszámolnak a Minisztertanácsnak. Ennek jelentőségét főleg abban lá­tom, hogy ezzel tovább fej­lődött az államélet és a szo­cialista demokrácia, tovább nő és erősödik a tanácstör­vénynek megfelelően a vá­lasztott testületek helye, sze­repe és jelentősége. Igen jó módszernek tartjuk, hogy a Minisztertanács egy-egy me­gye értékelését, elemzését és hozott határozatait megkül­di a megyei tanácsok számá­ra, amelyek nagyon hasznos segítséget nyújtanak a taná­csok tevékenységéhez és munkájához. Az utóbbi években számos területen több jogszabály, törvényerejű rendelet került megalkotásra, amelyek össz­hangban vannak társadalmi életünk fontos feladatainak végrehajtásával. Nem tart­juk viszont jónak, hogy egyes rendelkezéseket követő végrehajtási - utasítások ki­dolgozása, területi szervek­hez való eljuttatása hosszú időt vesz igénybe. Mindez hátráltatja a feladatok idő­beni elkezdését és végrehaj­tását. (Ilyenek például a honvédelmi törvény, a pol­gári törvény.) Talán hasznos volna a jö­vőben — ha ez megvalósít­ható —, hogy a törvények és törvényerejű rendeletek al­kotásával együtt a végrehaj­tási jogszabályok is elkészül­nének. A Minisztertanács munká­jának pozitív értékelése mel­lett jövőbeni egyik alapvető feladatát abban látom, hogy szorgalmazza a döntések és határozatok végrehajtását, melyek sem szervezetileg, sem az ellenőrzés szempont­jából nem mondhatók kielé­gítőnek. Tapasztalataink • is igazol­ják, hogy egyes fontos társa­dalompolitikai, gazdaságpo­litikai határozatok végrehaj­tásában vontatottság, lassú­ság és késedelem tapasztal­ható. A hozott döntés és a felszólalása feladat elkezdése között na­gyon hosszú idő telik el. őszintén meg kell mondani, hogy ebből a szempontból a mi munkánkban, a tanácsok tevékenységében is ez az alapvető fogyatékosság. És teljesen igazuk van egyes minisztériumi vezetőknek, akik joggal bírálják ebből a szempontból a tanácsi szer­veket, főleg azért, mert te­vékenységükben egyes ága­zati feladatok lassan és nem elég következetesen valósul­nak meg. Javítanunk kell a vezetés, irányítás munkastí­lusán, a végrehajtási felada­tok gyorsabb, tervszerűbb és hatékonyabb megszervezését fent is, középen is egyaránt. Meg kell ezt tennünk annál is inkább, mert az MSZMP Központi Bizottságának ez év áprilisi ülése joggal tett kri- tikai észrevételt e hiányossá­gokkal szemben. Országgyűlési képviselőnk hozzászólásának második ré­szében a végrehajtás ellen­őrzésével kapcsolatosan tett néhány észrevételt és javas­latot. Az egyik: az MSZMP XI. kongresszusa is szorgalmazta a megyék közötti gazdasági fejlettség területén jelentke­ző aránytalanságok fokoza­tos csökkentését. Azóta bi­zonyos intézkedések történ­tek, de számottevő változás ezen a területen nem követ­kezett be. Sőt a Miniszterta­nács egyik ülésén megálla­pította azt, hogy egyes ága­zatokban az aránytalanságok nem csökkentek, hanem nö­vekedtek. Nekünk is ez a tapasztalatunk — mondotta Klaukó Mátyás. Hangsúlyozta továbbá, egyetértünk azokkal a véle­ményekkel, hogy a jobb ará­nyok megteremtéséért a me­gyék is sokat tehetnek. So­kat, de nem eleget! A me­gyék egyedül a terület aránytalanságait csökkente­ni, felszámolni, megszüntetni nem képesek. Ennek oka vé­leményem szerint a megyék között fennálló anyagi, gaz­dasági feltételek különböző­ségében rejlik. Például ab­ban, hogy iparilag gazdagabb és fejlettebb megyék külön­böző társadalmi, gazdasági szervekkel folytatott anyagi koordinációs lehetőségei sok­kalta gazdagabbak, mint az iparilag gyengébb, nem ön­álló iparral rendelkező, ha­nem zömében gyáregységek­kel és telephelyekkel gazdál­kodó megyéknél. Nehezíti az ilyen megyék fejlődését az a tény is, hogy a terven felüli létesítmények üzemeltetési feltételeit a központi szervek nem vállal­ják, valamint a beruházási színvonallal kapcsolatos in­tézkedés is, amely visszaszo­rítja a társadalmi összefogás jelentőségét és fontosságát. A kérdés tehát nem az — mondotta képviselő —, hogy egy-egy megye akarja-e a különbözőségeket megszün­tetni, hanem, hogy milyen feltételekkel rendelkezik ah­hoz, hogy ezeket megszüntet­hesse. Például az általános iskolai tantermi ellátottság, a szükségtantermek száma lassan Í5—20 esztendeje Bé­kés, Vas, Szabolcs megyében a legrosszabb. De saját erőnkből ezen változtatni kevésbé tudunk. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ÉH Ezért javasolnám, hogy a Minisztertanács — mivel las­san a VI. ötéves terv terve­zési előkészítési szakasza kezdődik — ellenőrizze, biz­tosítsa, hogy a VI. ötéves terv központi költségvetésé­ben az illetékes országos szervek megfelelően diffe­renciáljanak és jobban csök­kentsék a jelenleg meglevő aránytalanságokat. Hasonlóképpen nagyobb ellenőrzés szükséges a tele­püléshálózat fejlesztésénél is, főleg a lakosság szolgáltatási és ellátási igényeinek kielé­gítésénél. Az a tapasztala­tunk, hogy a központi terve­zésnél néhány város eseté­ben túlzott kiemelés történik. Nem tagadjuk a nagyobb vá­rosok fejlődésével kapcsola­tos indokolt igényeket, főleg nem a főváros esetében. Csupán azt szeretnénk, hogy jobban vegyék figyelembe a kisebb városok, nagyközségek ezzel összefüggő igényeit, hi­szen az összlakosságunk kö­rülbelül 50—60 százaléka ezeken a településeken él. A másik téma, amit szóvá tennék: javasolnám, hogy a Minisztertanács a jövőben még nagyobb gondot fordít­son az országgyűlés vitájá­ban elhangzott javaslatok, kérések, észrevételek végre­hajtására. Szervezettségben tovább kell erősíteni azt a helyes gyakorlatot, amelyet a Mi­nisztertanács követ, hogy a vitában elhangzottakat fel­adatként kiadja egyes mi­nisztériumok, főhatóságok számára. Helyes és jól be­vált gyakorlat az is, hogy az illetékes minisztériumok, főhatóságok a képviselőknek meghatározott időn belül választ adnak, összességében reálisan és helyesen. Amiért mégis javaslatot teszek e feladatok végrehajtásának jobb ellenőrzésére, ennek oka az, hogy tapasztalataink sze­rint egyes javaslatok és kér­dések megoldásában bizonyos szubjektivizmus tapasztalha­tó. Ez főleg akkor jelentke­zik és olyan témákban, ame­lyek az országgyűlés vitájá­ban megelőzően valamilyen formában az adott tárcánál már szerepeltek és ezekre ott elutasító, nemleges válasz született. Hivatkoznék itt a közérde­kű bejelentések és panaszok vitájában a tetőkazános fű­tési technológiával kapcso­latban tett javaslatra és ké­relemre, amely több ezer embert érintő panasz és ké­rés volt, főleg nagycsaládo­sok és nyugdíjasok esetében. Az illetékes minisztériu­mok — mivel az üggyel már többször foglalkoztak — nem azt keresték, hogy hogyan lehetne megoldást találni, hanem a válasz kategórikus és elutasító volt. Külön be­advánnyal a Minisztertanács elnökéhez kellett fordulni a panasz orvoslására, ahol rö­vid időn belül méltányolták a nyugdíjasok és nagycsalá­dosok kérelmét. De lehetne más példát is felsorolni. A harmadik javaslatom: indokoltnak tartom, hogy a Minisztertanács vizsgálja meg a minisztériumok, a fő­városi és a megyei tanácsok éves szinten tartandó koor­dinációs és egyeztető tárgya­lások eddigi tapasztalatait, módszereit. Ügy gondolom, hogy ezek a megbeszélések szükségesek is. Erősíteni kell a jól bevált tapasztalatokat, munkamódszereket és köl­csönösen meg kell szüntetni a nem kívánatos jelensége­ket, helytelen gyakorlatot. Hiányosságot abban látom, amikor egyes feladat nem egy, hanem több tárca, fő­hatóság együttműködését és koordinációját igényli. Ilyen esetekben a koordinációval kapcsolatos feladatok egyez­tetésénél vontatottság ta­pasztalható, néha éveket vesz igénybe egy-egy ügy tisztá­zása és rendezése. Továbbá nem egy esetben fordul elő, hogy elmosódik a felelősség. Mindez késlelteti a döntést, s nem egy esetben komoly hátrányokat jelent az adott megye, de népgazdasági szempontból is. Indokoltnak tartom e ta­nácskozások megvizsgálását azért is, mert különböző módszerek alakultak ki az utóbbi időben. Vannak mi­nisztériumok, például a KPM, ahol felelős vezető (esetleg 1—2 fő) vesz részt a megbeszéléseken. Ezzel szem­ben egyes főhatóságok részé­ről előfordul, hogy 10—12 ember is megjelenik a me­gyében. Ha ez így folytató­dik tovább, akkor ezek a tanácskozások nem operatív, koordinált megbeszélések lesznek, hanem kisebbszerű aktívatanácskozások, ame­lyek sem a célnak, sem a kö­vetelményeknek nem felel­nek meg. Ugyanakkor meg kell őszintén mondani azt is, hogy mi sem vagyunk angya­lok és az a megállapítás, amit Kádár elvtárs a Köz­ponti Bizottság áprilisi ülé­sén elmondott, teljes egészé­ben igaz és reális, hogy: „a területi munkában ha nem is széleskörűen, de helyenként provinciális szemlélet mutat­kozik.” Mindezek figyelembe véte­lével, de egyéb tapasztala­toknál fogva is úgy gondo­lom, hogy a feladat jelentő­ségét és fontosságát mérle­gelve érdemes volna átte­kinteni, erősíteni a jó ta­pasztalatokat, változtatni bi­zonyos helytelen szemléleten és gyakorlatpn. A továbbiakban megyénk képviselője ismételten kife­jezésre juttatta egyetértését a kormányfő által előter­jesztett minisztertanácsi be­számolóval, amelyet a parla­mentnek elfogadásra aján­lott. Felszólalását a követke­zőkkel fejezte be. Tisztelt Országgyűlés! Békés megye lakossága ne­vében megköszönöm a Mi­nisztertanácsnak, hogy a legutóbbi ülésén állást fog­lalt a földrengés által oko­zott károk megsegítésében és támogatásában. A gyors in­tézkedés megnyugtatóan ha­tott a földrengés sújtotta la­kosság részére. HÍREK HÍREK HÍREK Ma: Apollónia napja A Nap kél 3.55 — nyugszik 19.43 órakor A Hold kél 5.58 — nyugszik 20.36 órakor ÉVFORDULÓ Nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1893. július 7-én született Miroslav Krleza, horvát köl­tő, regény- és drámaíró, esz- széista és kritikus, a jugo­szláv kulturális élet nagy örege. Megélénkülő szél Várható időjárás ma estig: délután elszórtan átfutó zá­porral, esetleg zivatarral. Időnként megélénkülő nyu­gatias szél. Várható legala­csonyabb éjszakai hőmérsék­let 8—13, legmagasabb nap­pali hőmérséklet 20—25 fok között. Távolabbi kilátások kedd reggelig: időnként megnö­vekvő felhőzet, főként az idő­szak elején, többfelé zápor, zivatar. Legalacsonyabb haj­nali hőmérséklet 8—13 fok között, legmagasabb nappali hőmérséklet eleinte 19—24, később 25 fok körül. Jelentős mennyiségű (legalább 5 mm) csapadék az ország területé­nek 60 százalékán várható. — ÜRHAJÓSBÉLYEG. A Szojuz—30 jelzésű űrhajó felbocsátása, az első szovjet —lengyel legénység űrutazá­sának emlékére bélyeget adott ki a szovjet postaügyi minisztérium. A hat kopejka névértékű, több színű bélyeg azt a jelenetet mutatja be, amikor a hordozórakétát — csúcsán az űrhajóval — az indítóállomáshoz szállítják. A bélyeg jobb felső sarkában a szovjet és a lengyel zász­ló, valamint az Interkoz- mosz-program emblémája látható. — MAGYAR EMLÉKPLA­KETT ARGANNAK. Ady- emlékplakettet adtak át Giu- lio Carlo Argannak, Róma polgármesterének szerdán a római- magyar nagykövetsé­gen. A bensőséges ünnepsé­gen a meghívottak között volt Amerigo Toth is. Az Ady-emlékplakettet Gáti Gá­bor készítette. — SOFŐRÖK SZTRÁJKJA. Az osztrák teherautó-szállí­tók és -vezetők hétfő óta tar­tó sztrájkja ellenére a ma­gyar—osztrák határállomáso­kon a személygépkocsi- és autóbuszforgalom zavartalan. Ausztria egyéb kisebb határ­átkelő helyein a személygép­kocsik csak üggyel-bajjal közlekedhetnek, a teherautó­forgalom viszont továbbra is szünetel valamennyi határ- állomáson. — „HAJRÁ BALATON.” Ez­zel a jelszóval idén is meg­szervezték a gyermekek úszásoktatását a Balatonnál. Ebben az évben 40 helyen ötven oktató foglalkozik ve­lük. Tavaly négyezer gyer­mek tanult meg úszni, s az idén legalább öt-hatezret várnak a balatoni úszótanfo­lyamokra. — TARTALÉKOSOK VE­TÉLKEDŐJE. A közelmúlt­ban került sor a gyulai járás tartalékos tisztjeinek, tiszt- helyetteseinek záró foglalko­zására. A 12 gyakorlati fel­adatból álló vetélkedőn a négytagú csapatoknak kato­nai ismeretekből, tereptan­ból, menetvégrehajtásból, és más egyebekből kellett tu­dásukról számot adni. A 60 résztvevő közül a két korcso­portban a sarkad! területi tartalékos klub és a cukor­gyár tartalékos csapata lett az első. — TÜRELMET KÉR AZ AB. A legfrissebb adatok szerint az Állami Biztosítóhoz 4300 kárbejelentés érkezett a föld­rengés sújtotta települések­ről. Ebből 1400 kárt rendez­tek, amelyre hárommillió fo­rintot fizettek ki. Huszonhat kárszakértő értékeli a beje­lentéseket. és a nagy szám miatt az Állami Biztosító ké­ri a károsultak türelmét. — SEGÍTIK A HÄZTÄJI GAZDÁLKODÁST. A szeg­halmi ÁFÉSZ Füzesgyarma­ton az elmúlt évben 200 va­gon tápot és szemes takar­mányt, valamint két vagon lucernalisztet értékesített a háztáji gazdaságok állatállo­mányának ellátására. Az idén a tavalyihoz hasonlóan elegendő takarmányt adnak el a tenyésztőknek. — VIHAR UTÁN. A szerdal vihar után csütörtök reggel ismét helyreállt az idegen- forgalmi egyensúly a Bala­ton vidékén. A szállodákban nem csomagoltak, a kempin­gekben nem bontottak sát­rat. A vendégek száma foko­zatosan növekszik. Csütörtö­kön főleg a csehszlovák és a jugoszláv határ felől érkez­tek a tóhoz a gépjárművek százai. Siófok, Balatonfüred, Tihany és Keszthely szállo­dái megteltek. A szerdai zi­vatar csökkentette a tó vi­zének hőmérsékletét, ezért a vendégsereg egy része ki­rándulóprogramot válasz­tott. — TANULÓ FIATALOK. A Gyulai Húskombinátban a dolgozó fiatalok közül 135-en rendelkeznek középiskolai érettségivel, illetve maga­sabb végzettséggel. A tanulá­si kedv nem lanyhult, hi­szen jelenleg közülük 52-en jának szakközépiskolába, 12-en szaktanfolyamra, nyol­cán egyetemre és főiskolára. — NEGYEDSZÁZAD UTÁN. A sarkadkeresztúri általános iskolában 25 év után a na­pokban ismét találkoztak az 1952'53-as tanévben végzett egykori diákok. Az ünnepség délelőtt 9 órakor rendkívüli osztályfőnöki órával kezdő­dött, majd a résztvevők fel­elevenítették diákköri élmé­nyeiket. Elmondták, mi tör­tént velük azóta, hogy elbú­csúztak az iskolából. — VONATTÜZ. Csütörtökön hajnalban tűz ütött ki egy London felé tartó éjszakai expresszvonat hálókocsijá­ban. A lángok gyorsan átter­jedtek a szerelvény másik két vagonjára is. Az első je­lentések szerint 14-en meg­haltak, 20 embert pedig égé­si sérülésekkel kórházba szállítottak. — VAKOK. Az amerikai szö­vetségi légügyi hivatal előtt szerdán ezer vak ember tün­tetett az ellen, hogy elveszik tűlük a fehér botot, ha repü­lőgépre szállnak. A tüntetők Baltimore-ból érkeztek, ahol a vakok szövetségének évi kongresszusán vették részt. — GYŰJTŐ. Több mint négymillió darabos bélyeg­gyűjteménnyel büszkélked­het Nikola Hiev, a bulgáriai Velikon Timovo lakosa. A csaknem 80 esztendős ember hatéves kora óta gyűjti a különböző országok bélye­geit. — JUBILEUMI KÉPZŐMŰ­VÉSZETI KIÁLLÍTÁS. Va­sárnap Gyulán, a Dürer-te- remben Koszta Rozália fes­tőművész nyitja meg azt a képzőművészeti kiállítást, amelyen a gyulai művészte­lep tagjainak egy évtizedes alkotásait mutatják be. — KÓRTEVARASODÁS. Me­gyénkben a körtefákon sok helyen a varasodás veszélye fenyeget. Ezért gazdasága­inknak és a kistermelőknek rendszeresen kell védekezni­ük Orthocid növényvédő szerrel. A szakszerű kezelés hatására az erős gyümölcs­károsodás megelőzhető, il­letve csökkenthető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom