Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-07 / 158. szám
1978. július 7., péntek Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) a minisztériumok kapcsolata a területi szervekkel és a vállalatokkal. A kormány idejében előkészítette a népgazdasági terveket és gondoskodott azok végrehajtásának megszervezéséről. Napirendre tűztük és megoldottuk a jogalkotás legfontosabb időszerű feladatait. A követelmények azonban — mint az élet minden területén — a kormány munkájával szemben is gyorsan növekednek. így ebből a nézőpontból vizsgálva saját munkánkban is számos javítanivalót látunk. Mindenekelőtt azon kell változtatni, ami sajnos nemegyszer előfordul, hogy hosszú idő telik el a helyzetfelismerés, a döntés és a cselekvés között, esetenként pedig lassú, vontatott a döntések végrehajtása is. Tisztelt Országgyűlés! Most, hogy elérkeztünk a tervidőszak közepéhez, ismét megállapíthatjuk: az ötödik ötéves tervben alapjában véve helyesen vettük számba azokat a világgazdasági és belső folyamatokat, amelyek lényeges befolyással vannak fejlődésünkre, jól terveztük meg az irányt és a feladatokat helyesen határoztuk meg. A felkészülés is időben megtörtént. A Szovjetunióval és a KGST többi országával a tervidőszak kezdete előtt megkötöttük — a terveink megalapozásában nagy fontosságú — kölcsönös áru- szállítási szerződéseket, egyeztettük a termelési együttműködés fejlesztésének feladatait. A minisztériumok és a vállalatok a dolgozó kollektívákkal tanácskozva kidolgozták a cselekvési programokat. A széles körű, nyílt és felelősségteljes politikai munka pedig jól mozgósított a végrehajtásra. Az eredmény, amiről számot adhatunk, nem kevés. Népgazdaságunk a nehezebbé vált feltételek közepette is az ötéves tervben kijelöl irányba fejlődött. Javult a gazdasági munka hatékonysága, számos területen mérhető előrehaladás van a műszaki fejlődésben, növekedett a munka termelékenysége, új elemekkel bővült, tovább erősödött a nemzetközi együttműködés, jelentős számú korszerű termelőkapacitást helyeztünk üzembe. Az első két évben az ipar közel 12 százalékkal, a mezőgazdaság mintegy 8 százalékkal, az építőipar 11 százalékkal növelte termelését. A közlekedés kielégítette a szállítási igényeket. Dinamikusan, két év alatt körülbelül 16 százalékkal emelkedett a külkereskedelmi forgalom. A nemzeti jövedelem 11 százalékkal emelkedett, és ennek forrása teljes egészében a munkatermelékenység növekedése volt. Ezek a tények jól érzékeltetik, hogy a növekedés üteme évi átlagban minden fő ágazatban elérte vagy megközelítette az ötéves terv előirányzatát, és kiállja a nemzetközi ösz- 6zehasonlítást is. Ez jelentős teljesítmény, ha meggondoljuk, hogy az indulás évében, 1976-ban a mezőgazdaságot sújtó aszály visszavetette a fejlődés ütemét, ami a nemzeti jövedelemből komoly kiesést okozott. Ezért jogosan mondhatjuk, hogy egész ötéves tervünk szempontjából nagy fontossága van az 1977-ben elért kimagasló termelési eredményeknek, amelyek az iparban és a mezőgazdaságban a dolgozók tudatos ösz- szefogásával, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére kibontakozott szocialista munkaverseny lendületében születtek. Az ötéves terv. végrehajtásában — a megbecsülést érdemlő eredmények mellett — vannak gondokat okozó gyenge pontok is. Ezek lényege abban foglalható össze, hogy a termelés lendületes fejlődésével nem járt együtt gazdaságunk egyensúlyi viszonyainak kívánt mértékű javulása, ami leginkább a külkereskedelmi mérlegben és a költség- vetésben mérhető le. Közvéleményünket gyakran foglalkoztatja az a kérdés, hogyan lehetnek és miért vannak egyensúlyi gondjaink, amikor a termelés fejlődik, nő a termelékenység, a fogyasztás pedig nem lépi túl az előirányzott mértéket. A kérdésre válaszolva vissza kell utalni arra, amit előre jeleztünk, arra, hogy a megváltozott világgazdasági árak olyan tetemes veszteséget okoznak, amit csak hosszú idő alatt, csak céltudatos és kemény munkával tudunk ellensúlyozni. Az utóbbi években ennek érdekében sokat tettünk, de a feladat a vártnál is nehezebb. A világgazdasági hatások erőteljesebbek, a cserearányromlásból származó hátrány lényegesen nagyobb, mint ahogy azt előre meg tudtuk becsülni. A tőkés piaci feltételek nem javultak, sőt az elhúzódó válság és a szaporodó protekcionista intézkedések következtében bizonyos mértékben még rosszabbodtak is. A tapasztalat másrészt azt is megmutatta, hogy a gazdasági hatékonyság, különösen a termelési szerkezet olyan mértékű megjavítása, ami az egyenúly teljes visszaállításához szükséges, összetettebb, költségesebb és hosszabb időt igényel, mint azt feltételeztük. A kormány elsődleges feladatai közé tartozik a nép- gazdasági tervezés, a közgazdasági szabályozás, az ágazati gazdaságszervező munka egyidejű továbbfejlesztése. A gazdaság központi irányításának a népgazdasági terv az alapja. A mai bonyolult viszonyok között a tervezés szerepe, a tervezők felelőssége kétszeresen megnő. Ezért a népgazdasági tervezés gyakorlatát is tovább kell fejlesztenünk, úgy, hogy növekedjen az előrelátás biztonsága és a döntések megalapozottsága, a tervezés még inkább betölthesse koncepcióalkotó. irányt kijelölő és összehangoló funkcióját. Tisztelt Képviselő Elvtársak! Az ötéves terv végrehajtásának, távlati céljaink elérésének egyaránt gyakran hangoztatott és nélkülözhetetlen feltétele, hogy a Központi Bizottság múlt év októberi határozatának szellemében meggyorsítsuk az anyagi termelés, különösen az ipari és a mezőgazdasági termelés szerkezetének korszerűsítését. Az ötéves tervben elhatározott intézkedések végrehajtásával az utóbbi két évben is előreléptünk a termelési szerkezet korábban megkezdett korszerűsítésében. Folytatjuk a központi fejlesztési programok megvalósítását, kormányzati döntésekkel véglegesítettük az öt legnagyobb gépipari vállalat fejlesztési perspektíváját, újabb szakosítási szerződéseket kötöttünk a Szovjetunióval és a szocialista országokkal, beszüntettük számos korszerűtlen vagy gazdaságtalan termék gyártását. A kormány döntése alapján a Magyar Nemzeti Bank 45 milliárd forint hitelt nyújt azoknak a vállalatoknak, állami gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek, amelyek a verseny- képes export növelésére gazdaságos és gyorsan megtérülő fejlesztést valósítanak meg. Tisztelt Országgyűlés! Ahhoz, hogy időben végrehajthassuk a fejlesztési feladatokat, eleget tegyünk a hatékonysági és az egyensúlyi követelményeknek, tovább kell javítani a beruházási munka minden fázisát, a döntéstől a befejezésig. A mai helyzettel nem lehetünk megelégedve. Az ötéves terv első két évében a beruházási folyamatban — részben a központi irányító munka gyengeségei miatt — a terv- szerűséget zavaró aránytalanságok keletkeztek. Az előirányzatokat összességében túlteljesítettük, és a növekedés gyors üteme jellemzi az idei év eddig eltelt időszakát is. önmagában véve nem a túlteljesítés a probléma, sőt, mivel a tervezettet meghaladó növekedés elsősorban a vállalati forrásokból és az exportfejlesztő hitelek nagyobb arányú félhasználásból ered, ez még bizonyos előnyt is jelenthet. Mindemellett következetesebbnek kell lennünk saját elveinkhez, ennek megfelelően a fejlesztési döntésekben, a hitelek, a támogatások odaítélésekor valóban szigorú és ellenőrizhető gazdaságossági követelményeket kell támasztanunk. Az érdekeltségi viszonyokat olyan irányba kell továbbfejleszteni, ami az erők koncentrálására, a jobb előkészítésre, a gyorsabb kivitelezésre, nagyobb szervezettségre, a takarékosabb megoldásokra ösztönöz. A beruházókat pedig rá kell szorítani, hogy a fejlesztési döntéseiket jobban hangolják össze a reálisan számításba vehető munkaerőforrásokkal és a területi munkamegosztás követelményeivel. Gazdasági életünk következő fontos területe, ahol átfogóbb és mélyrehatóbb javulást kell elérnünk, a munkaerő-gazdálkodás. A képviselő elvtársak rendelkezésére bocsátott statisztikai összeállításból kitűnik, hogy az utóbbi két évben a munka- erőforrások nem növekedtek, sőt némileg csökkenték, ehhez hozzátehetem: a jövőben sem számíthatunk a munkaerőforrások érdemleges bővülésével. Ez önmagában véve is elegendő ok arra, hogy a munkaerővel tervszerűen gazdálkodjunk. Tisztelt Országgyűlés! A kormány arról adhat számot, hogy a lakosság élet- körülményeit meghatározó minden fontos területen, e gazdaságilag nehéz évben is. előreléptünk. Növekedett a fogyasztás, bár — az 1976- ban előállt ismert okok miatt — az ötéves terv időarányos előirányzataitól kissé elmaradtunk. Az egy főre jutó reáljövedelem két év alatt — a nominál jövedelmek 15,5 százalékos, a fogyasztói árak 9,1 százalékos növekedését együttesen figyelembe véve — 5,3 százalékkal, a munkások és alkalmazottak reálbére 3,8 százalékkal, a termelőszövetkezeti parasztság reálkeresete 4,6 százalékkal emelkedett. A jövedelmek növelésében egyaránt fontos szerepe volt a vállalatok nyereségéből és a központi pénzalapokból való bérfejlesztésnek, a társadalmi juttatásokra és a szociális ellátásra fordított ősz- szegek növelésének. Több fontos intézkedést határoztunk el és hajtottunk végre a bérarányok és egyes foglalkozási ágak kereseti viszonyainak javítására. Felemeltük és egységesítettük az iparban, az élelmiszer-kereskedelemben és a vendéglátásban a műszakpótlékot; központi bérintézkedésekre került sor a villamosenergia- és a ruházati iparban. A művelődés, az oktatás és az egészségügy területén több mint 400 ezer dolgozó részesült béremelésben. Ez évi tervünknek megfelelően július elsejei határidővel újabb szakmákra terjesztettük ki. s ezzel általánossá tettük a felemelt műszakpótlékot. Már megszületett a határozat, ami szerint ez év október 1-től fel kell emelni azoknak az egészségügyi dolgozóknak a bérét is, akik tavaly a rendezésből kimaradtak. A soron következő feladatok között most mindenekelőtt a régi, alacsony nyugdíjjal rendelkező idős emberek és a többgyermekes családok helyzetének javítását tartjuk számon, az elxövetkező egy-két évben p»;dig konkrét lépéseket is teszünk , helyzetük javítására. A lakosság mindennapi igényeinek kielégítésében, a dolgozó nők helyzetének javításában egyre fontosabb szerephez jutnak a különböző szolgáltatások. A beruházások és a központi pénzügyi támogatás eredményeként a lakosságnak nyújtott szolgáltatások értéke az utóbbi két évben átlagosan mintegy 10 százalékkal, a IV. ötéves terv időszakához képest kétszeres ütemben nőtt. Kedves Elvtársak! A lakosság életkörülményeiről szólva, úgy gondolom, elengedhetetlen kötelességünk számot adni az elhatározott lakásépítési terv megvalósításának helyzetéről. Az ötödik ötéves terv első felében 187 ezer, a tervezettnél mintegy 17 ezerrel több lakás épült fel. Két év alatt több mint félmillió ember költözött új otthonba. A megépült lakások felszereltsége korszerűbb, és több a háromszobás lakás. Az építés ütemével — ezer lakosra számítva 8,8 lakás — továbbra is az európai élvonalban vagyunk, s ez nem kis teljesítmény. Sajnos, a múltból örökölt lakásállományunk műszaki állapota «olyan, hogy különösen a fővárosban szükségszerűen — bár esetenként talán indokolatlanul is — magas a szanálások aránya. Tisztelt Országgyűlés! Jelentőségének megfelelően nagy figyelmet fordítottunk a lakosság egészségügyi és szociális ellátására, a gyermekintézmények, az oktatási hálózat fejlesztésére. Lehetőségeinkhez mérten javítottuk a személyi feltételeket, tovább bővítettük az anyagi alapokat az egészség- ügyi, szociális és oktatási célokra fordított költségvetési összeget csupán az utóbbi két évben 17 százalékkal növeltük. Különösen nagy gondot okoz a kórházak, a bölcsődék és a szociális otthonok zsúfoltsága. Itt is, mint oly sok helyen, ma még szembe találjuk magunkat a nehéz történelmi örökség és az általunk tudatosan keltett új igények ellentmondásaival. Törvényeink, társadalombiztosítási rendszerünk állampolgári joggá tette az egészségügyi ellátást. Az oktatás helyzetéről szólva ugyancsak mérhető előrehaladásról számolhatok be. Emelkedett az oktatás színvonala, és megfelelő ütemben folyik a tananyagok korszerűsítése. A közép- és felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatán még sohasem tanult annyi fiatal, mint jelenleg. Ezt jól érzékelteti, hogy az 1977—78-as oktatási évben a középfokú iskolákban 361 ezer, az egyetemeken és a főiskolákon pedig 65 ezer fiatal vett részt a képzésben. Az esti és levelező tagozaton szintén nőtt a tanulólétszám. Társadalmi céljaink elérésében csakúgy, mint az egyéni életút alakításában növekvő szerepe van az oktatásnak. j Kedves Képviselő Elvtársak! A fejlett szocialista társadalom építésének feladatai, a fejlődés újszerű és magas követelményei a társadalom és a gazdaság minden területén megalapozott valóságismeretet és megbízható előrelátást követelnek. Ennek a szükségletnek a kielégítésében már ma is, de a jövőben még inkább növekvő szerepe van a tudománynak. Tisztelt Országgyűlés! A nemzetközi politikában néhány év óta az enyhülés az uralkodó irányzat. A békés egymás mellett élés térhódítását Európában és máshol a kedvező nemzetközi fejlemények egész sorozata jelezte. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy az enyhülésnek nemcsak hívei, de ellenzői is vannak. Léteznek olyan erők, amelyeket önös és szűklátókörű érdekek vezetnek, és amelyek készek kockára tenni az eddigi eredményeket, veszélyeztetik a népek békéjét, minden eszközzel arra törekszenek, hogy megállítsák, sőt visszafordítsák az enyhülés folyamatát. Kormányzatunk aktív részt vállal az enyhülésért folytatott küzdelemből. Ott voltunk és hallattuk szavunkat minden olyan nemzetközi fórumon, ahol a béke megszilárdításáról volt szó. Mi úgy véljük, hogy az európai béke és biztonság megerősítése szempontjából elsőrendű fontossága van a helsinki záróokmányban lefektetett elvek maradéktalan valóra váltásának. Ettől a szándéktól vezetve a magyar delegáció a belgrádi találkozón számos javaslattal járult hozzá a munka sikeréhez, a szocialista országok pozitív törekvéseihez, a helsinki záróokmány szellemével ellentétes kísérletek visszaszorításához. . Tisztelt Országgyűlés! Ügy vélem, a beszámolóból kitűnik, hogy a munka, amit elvégeztünk, nem kevés, de az is, hogy a feladattok, amelyeket a jövőben "meg kell oldanunk, még nagyobbak. Az eredmények mellett leküzdésre várt nehézség is van bőven, mégis bizakodással nézhetünk a jövőbe, világos célunk és programunk. A kormány azon lesz, hogy a Központi Bizottság áprilisi ülésének határozata szellemében tovább javítsa a végrehajtás feltételeit. Ehhez kérjük az országgyűlés és egész dolgozó népünk segítségét és támogatását. Köszönöm a figyelmet. Ezt követően megkezdődött a Minisztertanács beszámolója fölötti vita. amelyben felszólalt Cservenka Ferencné; (Pest megye, 4. vk.), Jurato- vics Aladár (Csongrád megye, 7. vk.), Salamon Hugóné (Komárom megye, 3. vk.). Németh Károly beszéde Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársnők és Elvtársak! Képvise lőtársaim ! A Minisztertanács — amint azt a beszámoló tükrözi — eredményesen hajtotta végre az országgyűlésben csaknem három esztendeje jóváhagyott munkaprogramját. Lázár elvtárs szólt arról, hogy a kormány munkájának értékeléséhez, a feladatok kijelöléséhez jó alapot szolgáltatott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága áprilisi ülésének határozata. A beszámolóban adott elemzés csakúgy, mint a kijelölt feladatok összhangban vannak a Központi Bizottság értékelésével, társadalmunk valóságos helyzetével. A párt számvetése reális, bevált politikájához híven nem a vágyainkon, óhajainkon, hanem életünk valóságán nyugszik. A^ Központi Bizottságunk nagy elismeréssel állapította meg, hogy a kommunisták és a pártonkí- vüliek együttműködéséből, együttes erőfeszítéseiből jelentős eredmények születtek, de munkánk gyengéi felett sem hunyt szemet. Felelőssége tudatában kritikusan és önkritikusan szólt az irányítás, a végrehajtás gyenge f pontjairól, arról a nem kevés nehézségről, amely részben rajtunk kívül álló okokból, de tekintélyes részben munkánk fogyatékosságaiból eredően akadályozta, s bizonyos mértékig ma is fékezi a gyorsabb előrehaladást. Természetesen a fejlődéssel együttjárnak problémák, megoldást sürgető ellentmondások is. Pártunk a nép érdekeit szolgáló politikájának és munkastílusának megfelelően feltárta a gondokat, ellentmondásokat, és mindent elkövetünk a helyes megoldás érdekében. Ilyen szellemű a kormány beszámolója is. Tisztelt Országgyűlés! A tárgyalt időszak tapasztalatai ismételten megmutatták, hogy reális céljaink, feladataink megvalósításában bizton számíthatunk a «párt, a kormány, az egész nép egységére. Munkásosztályunk megfelelően tölti be történelmi küldetését; politikai öntudatának, szakmai felkészültségének, társadalmi aktivitásának növekedése, helytállása a termelőmunkában arról tanúskodik, hogy a vezető szerepéből eredő felelősséggel vállalja a szocializmus építéséből reá háruló feladatokat. A szövetkezeti parasztság is helytáll, megtanult élni a kollektív gazdálkodás lehetőségeivel, és mind jobban kihasználja azokat. Munkásosztályunk oldalán, vele szövetségben eredményesen veszi ki részét a termelőerők gyarapításából, szocialista társadalmunk fejlesztéséből. A munkásságnak és a szövetkezeti parasztságnak egyenrangú társa a létszámban és tudásban egyaránt gyarapodó értelmiségünk, amely odaadóan támogatja országépítő céljainkat, felelősen kiveszi részét a gazdaság, a tudomány, az oktatás, a kultúra, a művészetek, az egészségügy fejlesztéséből, népünk szocialista tudatának alakításából. Méltán emelte ki debreceni beszédében Kádár János elvtárs, hogy a fejlett szocialista társadalom építése hazánkban nemzeti programmá vált. Ennek köszönhető minden, amit hazánk, életünk szebbé, jobbá tételében elértünk. Legyünk tudatában, hogy pártunk, kormányunk és népünk egysége a szocialista célokban — a legfőbb előre vivő erő, eddigi eredményeink forrása, s további sikereinknek is a záloga. Nagy vívmányunk, hogy a fejlett szocialista társadalom építésén a kölcsönös bizalom jegyében, egymást megbecsülve és segítve, jó egyetértésben, közösen munkálkodnak a különböző világnézetű emberek, a kommunisták, a pártonkívüliek, a nők és a férfiak, a Magyar Népköz- társaság nemzetiségi állampolgárai, a szocializmust építő dolgozók. A bővülő és szilárduló szocialista nemzeti egységet megtestesítő, alkotó összefogás ez, amelyet őrizni és tovább erősíteni fontos feladatunk. A közös munka eredményeit, a kormány beszámoló(Folytatás a 3. oldalon)
