Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-07 / 158. szám

1978. július 7., péntek Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) a minisztériumok kapcsolata a területi szervekkel és a vál­lalatokkal. A kormány idejé­ben előkészítette a népgaz­dasági terveket és gondosko­dott azok végrehajtásának megszervezéséről. Napirend­re tűztük és megoldottuk a jogalkotás legfontosabb idő­szerű feladatait. A követelmények azonban — mint az élet minden te­rületén — a kormány munkájával szemben is gyorsan növekednek. így eb­ből a nézőpontból vizsgálva saját munkánkban is számos javítanivalót látunk. Minde­nekelőtt azon kell változtat­ni, ami sajnos nemegyszer előfordul, hogy hosszú idő telik el a helyzetfelismerés, a döntés és a cselekvés kö­zött, esetenként pedig lassú, vontatott a döntések végre­hajtása is. Tisztelt Országgyűlés! Most, hogy elérkeztünk a tervidőszak közepéhez, ismét megállapíthatjuk: az ötö­dik ötéves tervben alapjá­ban véve helyesen vettük számba azokat a világgaz­dasági és belső folyamato­kat, amelyek lényeges be­folyással vannak fejlődé­sünkre, jól terveztük meg az irányt és a feladatokat helyesen határoztuk meg. A felkészülés is időben meg­történt. A Szovjetunióval és a KGST többi országával a tervidőszak kezdete előtt megkötöttük — a terveink megalapozásában nagy fon­tosságú — kölcsönös áru- szállítási szerződéseket, egyeztettük a termelési együttműködés fejlesztésé­nek feladatait. A miniszté­riumok és a vállalatok a dolgozó kollektívákkal ta­nácskozva kidolgozták a cselekvési programokat. A széles körű, nyílt és felelős­ségteljes politikai munka pedig jól mozgósított a vég­rehajtásra. Az eredmény, amiről szá­mot adhatunk, nem kevés. Népgazdaságunk a nehezeb­bé vált feltételek közepet­te is az ötéves tervben ki­jelöl irányba fejlődött. Ja­vult a gazdasági munka ha­tékonysága, számos terüle­ten mérhető előrehaladás van a műszaki fejlődésben, növekedett a munka terme­lékenysége, új elemekkel bő­vült, tovább erősödött a nemzetközi együttműködés, jelentős számú korszerű termelőkapacitást helyez­tünk üzembe. Az első két évben az ipar közel 12 szá­zalékkal, a mezőgazdaság mintegy 8 százalékkal, az építőipar 11 százalékkal nö­velte termelését. A közle­kedés kielégítette a szállítási igényeket. Dinamikusan, két év alatt körülbelül 16 szá­zalékkal emelkedett a kül­kereskedelmi forgalom. A nemzeti jövedelem 11 szá­zalékkal emelkedett, és en­nek forrása teljes egészé­ben a munkatermelékenység növekedése volt. Ezek a té­nyek jól érzékeltetik, hogy a növekedés üteme évi át­lagban minden fő ágazatban elérte vagy megközelítette az ötéves terv előirányzatát, és kiállja a nemzetközi ösz- 6zehasonlítást is. Ez jelentős teljesítmény, ha meggondoljuk, hogy az indulás évében, 1976-ban a mezőgazdaságot sújtó aszály visszavetette a fejlődés üte­mét, ami a nemzeti jövede­lemből komoly kiesést oko­zott. Ezért jogosan mond­hatjuk, hogy egész ötéves tervünk szempontjából nagy fontossága van az 1977-ben elért kimagasló termelési eredményeknek, amelyek az iparban és a mezőgazdaság­ban a dolgozók tudatos ösz- szefogásával, a Nagy Októ­beri Szocialista Forrada­lom tiszteletére kibontako­zott szocialista munkaver­seny lendületében születtek. Az ötéves terv. végrehaj­tásában — a megbecsülést érdemlő eredmények mel­lett — vannak gondokat okozó gyenge pontok is. Ezek lényege abban foglal­ható össze, hogy a termelés lendületes fejlődésével nem járt együtt gazdaságunk egyensúlyi viszonyainak kí­vánt mértékű javulása, ami leginkább a külkereskedel­mi mérlegben és a költség- vetésben mérhető le. Közvé­leményünket gyakran fog­lalkoztatja az a kérdés, ho­gyan lehetnek és miért van­nak egyensúlyi gondjaink, amikor a termelés fejlődik, nő a termelékenység, a fo­gyasztás pedig nem lépi túl az előirányzott mértéket. A kérdésre válaszolva vissza kell utalni arra, amit előre jeleztünk, arra, hogy a megváltozott világgazda­sági árak olyan tetemes veszteséget okoznak, amit csak hosszú idő alatt, csak céltudatos és kemény mun­kával tudunk ellensúlyozni. Az utóbbi években ennek érdekében sokat tettünk, de a feladat a vártnál is ne­hezebb. A világgazdasági ha­tások erőteljesebbek, a cse­rearányromlásból származó hátrány lényegesen nagyobb, mint ahogy azt előre meg tudtuk becsülni. A tőkés piaci feltételek nem javul­tak, sőt az elhúzódó válság és a szaporodó protekcionis­ta intézkedések következ­tében bizonyos mértékben még rosszabbodtak is. A ta­pasztalat másrészt azt is megmutatta, hogy a gazda­sági hatékonyság, különösen a termelési szerkezet olyan mértékű megjavítása, ami az egyenúly teljes visszaál­lításához szükséges, össze­tettebb, költségesebb és hosszabb időt igényel, mint azt feltételeztük. A kormány elsődleges fel­adatai közé tartozik a nép- gazdasági tervezés, a közgaz­dasági szabályozás, az ágaza­ti gazdaságszervező munka egyidejű továbbfejlesztése. A gazdaság központi irányításá­nak a népgazdasági terv az alapja. A mai bonyolult vi­szonyok között a tervezés szerepe, a tervezők felelőssé­ge kétszeresen megnő. Ezért a népgazdasági tervezés gya­korlatát is tovább kell fej­lesztenünk, úgy, hogy növe­kedjen az előrelátás bizton­sága és a döntések megala­pozottsága, a tervezés még inkább betölthesse koncep­cióalkotó. irányt kijelölő és összehangoló funkcióját. Tisztelt Képviselő Elvtársak! Az ötéves terv végrehajtá­sának, távlati céljaink eléré­sének egyaránt gyakran han­goztatott és nélkülözhetetlen feltétele, hogy a Központi Bizottság múlt év októberi határozatának szellemében meggyorsítsuk az anyagi ter­melés, különösen az ipari és a mezőgazdasági termelés szerkezetének korszerűsítését. Az ötéves tervben elhatá­rozott intézkedések végrehaj­tásával az utóbbi két évben is előreléptünk a termelési szerkezet korábban megkez­dett korszerűsítésében. Foly­tatjuk a központi fejlesztési programok megvalósítását, kormányzati döntésekkel véglegesítettük az öt legna­gyobb gépipari vállalat fej­lesztési perspektíváját, újabb szakosítási szerződéseket kö­töttünk a Szovjetunióval és a szocialista országokkal, be­szüntettük számos korszerűt­len vagy gazdaságtalan ter­mék gyártását. A kormány döntése alapján a Magyar Nemzeti Bank 45 milliárd fo­rint hitelt nyújt azoknak a vállalatoknak, állami gazda­ságoknak, termelőszövetkeze­teknek, amelyek a verseny- képes export növelésére gaz­daságos és gyorsan megtérülő fejlesztést valósítanak meg. Tisztelt Országgyűlés! Ahhoz, hogy időben végre­hajthassuk a fejlesztési fel­adatokat, eleget tegyünk a hatékonysági és az egyensú­lyi követelményeknek, to­vább kell javítani a beruhá­zási munka minden fázisát, a döntéstől a befejezésig. A mai helyzettel nem lehetünk megelégedve. Az ötéves terv első két évében a beruházá­si folyamatban — részben a központi irányító munka gyengeségei miatt — a terv- szerűséget zavaró arányta­lanságok keletkeztek. Az elő­irányzatokat összességében túlteljesítettük, és a növe­kedés gyors üteme jellemzi az idei év eddig eltelt idő­szakát is. önmagában véve nem a túlteljesítés a prob­léma, sőt, mivel a tervezet­tet meghaladó növekedés el­sősorban a vállalati forrá­sokból és az exportfejlesztő hitelek nagyobb arányú fél­használásból ered, ez még bizonyos előnyt is jelenthet. Mindemellett következete­sebbnek kell lennünk saját elveinkhez, ennek megfele­lően a fejlesztési döntések­ben, a hitelek, a támogatá­sok odaítélésekor valóban szigorú és ellenőrizhető gaz­daságossági követelményeket kell támasztanunk. Az érde­keltségi viszonyokat olyan irányba kell továbbfejleszte­ni, ami az erők koncentrá­lására, a jobb előkészítésre, a gyorsabb kivitelezésre, na­gyobb szervezettségre, a ta­karékosabb megoldásokra ösztönöz. A beruházókat pe­dig rá kell szorítani, hogy a fejlesztési döntéseiket job­ban hangolják össze a reá­lisan számításba vehető munkaerőforrásokkal és a területi munkamegosztás kö­vetelményeivel. Gazdasági életünk követ­kező fontos területe, ahol át­fogóbb és mélyrehatóbb ja­vulást kell elérnünk, a mun­kaerő-gazdálkodás. A képvi­selő elvtársak rendelkezésére bocsátott statisztikai össze­állításból kitűnik, hogy az utóbbi két évben a munka- erőforrások nem növeked­tek, sőt némileg csökkenték, ehhez hozzátehetem: a jö­vőben sem számíthatunk a munkaerőforrások érdemle­ges bővülésével. Ez önmagá­ban véve is elegendő ok ar­ra, hogy a munkaerővel terv­szerűen gazdálkodjunk. Tisztelt Országgyűlés! A kormány arról adhat számot, hogy a lakosság élet- körülményeit meghatározó minden fontos területen, e gazdaságilag nehéz évben is. előreléptünk. Növekedett a fogyasztás, bár — az 1976- ban előállt ismert okok mi­att — az ötéves terv időará­nyos előirányzataitól kissé el­maradtunk. Az egy főre ju­tó reáljövedelem két év alatt — a nominál jövedelmek 15,5 százalékos, a fogyasztói árak 9,1 százalékos növeke­dését együttesen figyelembe véve — 5,3 százalékkal, a munkások és alkalmazottak reálbére 3,8 százalékkal, a termelőszövetkezeti paraszt­ság reálkeresete 4,6 száza­lékkal emelkedett. A jövedelmek növelésében egyaránt fontos szerepe volt a vállalatok nyereségéből és a központi pénzalapokból va­ló bérfejlesztésnek, a társa­dalmi juttatásokra és a szo­ciális ellátásra fordított ősz- szegek növelésének. Több fontos intézkedést határoztunk el és hajtottunk végre a bérarányok és egyes foglalkozási ágak kereseti vi­szonyainak javítására. Fel­emeltük és egységesítettük az iparban, az élelmiszer-keres­kedelemben és a vendéglátás­ban a műszakpótlékot; köz­ponti bérintézkedésekre ke­rült sor a villamosenergia- és a ruházati iparban. A műve­lődés, az oktatás és az egész­ségügy területén több mint 400 ezer dolgozó részesült béremelésben. Ez évi ter­vünknek megfelelően július elsejei határidővel újabb szakmákra terjesztettük ki. s ezzel általánossá tettük a fel­emelt műszakpótlékot. Már megszületett a határozat, ami szerint ez év október 1-től fel kell emelni azoknak az egészségügyi dolgozóknak a bérét is, akik tavaly a ren­dezésből kimaradtak. A soron következő felada­tok között most mindenek­előtt a régi, alacsony nyug­díjjal rendelkező idős embe­rek és a többgyermekes csa­ládok helyzetének javítását tartjuk számon, az elxövet­kező egy-két évben p»;dig konkrét lépéseket is teszünk , helyzetük javítására. A lakosság mindennapi igényeinek kielégítésében, a dolgozó nők helyzetének ja­vításában egyre fontosabb szerephez jutnak a különbö­ző szolgáltatások. A beruhá­zások és a központi pénzügyi támogatás eredményeként a lakosságnak nyújtott szolgál­tatások értéke az utóbbi két évben átlagosan mintegy 10 százalékkal, a IV. ötéves terv időszakához képest kétszeres ütemben nőtt. Kedves Elvtársak! A lakosság életkörülmé­nyeiről szólva, úgy gondolom, elengedhetetlen kötelessé­günk számot adni az elhatá­rozott lakásépítési terv meg­valósításának helyzetéről. Az ötödik ötéves terv első felé­ben 187 ezer, a tervezettnél mintegy 17 ezerrel több la­kás épült fel. Két év alatt több mint félmillió ember költözött új otthonba. A megépült lakások felszerelt­sége korszerűbb, és több a háromszobás lakás. Az építés ütemével — ezer lakosra szá­mítva 8,8 lakás — továbbra is az európai élvonalban va­gyunk, s ez nem kis teljesít­mény. Sajnos, a múltból örö­költ lakásállományunk mű­szaki állapota «olyan, hogy különösen a fővárosban szükségszerűen — bár ese­tenként talán indokolatlanul is — magas a szanálások aránya. Tisztelt Országgyűlés! Jelentőségének megfelelő­en nagy figyelmet fordítot­tunk a lakosság egészségügyi és szociális ellátására, a gyermekintézmények, az ok­tatási hálózat fejlesztésére. Lehetőségeinkhez mérten ja­vítottuk a személyi feltétele­ket, tovább bővítettük az anyagi alapokat az egészség- ügyi, szociális és oktatási cé­lokra fordított költségvetési összeget csupán az utóbbi két évben 17 százalékkal nö­veltük. Különösen nagy gondot okoz a kórházak, a bölcső­dék és a szociális otthonok zsúfoltsága. Itt is, mint oly sok helyen, ma még szem­be találjuk magunkat a ne­héz történelmi örökség és az általunk tudatosan kel­tett új igények ellentmon­dásaival. Törvényeink, tár­sadalombiztosítási rendsze­rünk állampolgári joggá tette az egészségügyi ellá­tást. Az oktatás helyzetéről szólva ugyancsak mérhető előrehaladásról számolha­tok be. Emelkedett az ok­tatás színvonala, és megfe­lelő ütemben folyik a tan­anyagok korszerűsítése. A közép- és felsőfokú oktatási intézmények nappali tagoza­tán még sohasem tanult annyi fiatal, mint jelenleg. Ezt jól érzékelteti, hogy az 1977—78-as oktatási évben a középfokú iskolákban 361 ezer, az egyetemeken és a főiskolákon pedig 65 ezer fiatal vett részt a képzés­ben. Az esti és levelező ta­gozaton szintén nőtt a ta­nulólétszám. Társadalmi céljaink el­érésében csakúgy, mint az egyéni életút alakításában növekvő szerepe van az ok­tatásnak. j Kedves Képviselő Elvtársak! A fejlett szocialista tár­sadalom építésének felada­tai, a fejlődés újszerű és magas követelményei a tár­sadalom és a gazdaság min­den területén megalapozott valóságismeretet és meg­bízható előrelátást követel­nek. Ennek a szükségletnek a kielégítésében már ma is, de a jövőben még inkább növekvő szerepe van a tu­dománynak. Tisztelt Országgyűlés! A nemzetközi politikában néhány év óta az enyhülés az uralkodó irányzat. A bé­kés egymás mellett élés tér­hódítását Európában és más­hol a kedvező nemzetközi fejlemények egész sorozata jelezte. Ugyanakkor tagadha­tatlan, hogy az enyhülésnek nemcsak hívei, de ellenzői is vannak. Léteznek olyan erők, amelyeket önös és szűklátó­körű érdekek vezetnek, és amelyek készek kockára ten­ni az eddigi eredményeket, veszélyeztetik a népek béké­jét, minden eszközzel arra törekszenek, hogy megállít­sák, sőt visszafordítsák az enyhülés folyamatát. Kormányzatunk aktív részt vállal az enyhülésért folyta­tott küzdelemből. Ott vol­tunk és hallattuk szavunkat minden olyan nemzetközi fó­rumon, ahol a béke megszi­lárdításáról volt szó. Mi úgy véljük, hogy az európai bé­ke és biztonság megerősíté­se szempontjából elsőrendű fontossága van a helsinki zá­róokmányban lefektetett el­vek maradéktalan valóra váltásának. Ettől a szándék­tól vezetve a magyar delegá­ció a belgrádi találkozón számos javaslattal járult hozzá a munka sikeréhez, a szocialista országok pozitív törekvéseihez, a helsinki zá­róokmány szellemével ellen­tétes kísérletek visszaszorí­tásához. . Tisztelt Országgyűlés! Ügy vélem, a beszámoló­ból kitűnik, hogy a munka, amit elvégeztünk, nem ke­vés, de az is, hogy a felada­ttok, amelyeket a jövőben "meg kell oldanunk, még na­gyobbak. Az eredmények mellett leküzdésre várt ne­hézség is van bőven, mégis bizakodással nézhetünk a jövőbe, világos célunk és programunk. A kormány azon lesz, hogy a Központi Bizottság áprilisi ülésének határozata szellemében to­vább javítsa a végrehajtás feltételeit. Ehhez kérjük az országgyűlés és egész dolgo­zó népünk segítségét és tá­mogatását. Köszönöm a figyelmet. Ezt követően megkezdődött a Minisztertanács beszámoló­ja fölötti vita. amelyben fel­szólalt Cservenka Ferencné; (Pest megye, 4. vk.), Jurato- vics Aladár (Csongrád me­gye, 7. vk.), Salamon Hugóné (Komárom megye, 3. vk.). Németh Károly beszéde Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársnők és Elvtársak! Képvise lőtársaim ! A Minisztertanács — amint azt a beszámoló tükrözi — eredményesen hajtotta végre az országgyűlésben csaknem három esztendeje jóváha­gyott munkaprogramját. Lá­zár elvtárs szólt arról, hogy a kormány munkájának ér­tékeléséhez, a feladatok ki­jelöléséhez jó alapot szolgál­tatott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága áprilisi ülésének hatá­rozata. A beszámolóban adott elemzés csakúgy, mint a ki­jelölt feladatok összhangban vannak a Központi Bizottság értékelésével, társadalmunk valóságos helyzetével. A párt számvetése reális, bevált politikájához híven nem a vágyainkon, óhajain­kon, hanem életünk valósá­gán nyugszik. A^ Központi Bizottságunk nagy elismerés­sel állapította meg, hogy a kommunisták és a pártonkí- vüliek együttműködéséből, együttes erőfeszítéseiből je­lentős eredmények születtek, de munkánk gyengéi felett sem hunyt szemet. Felelőssé­ge tudatában kritikusan és önkritikusan szólt az irányí­tás, a végrehajtás gyenge f pontjairól, arról a nem ke­vés nehézségről, amely rész­ben rajtunk kívül álló okok­ból, de tekintélyes részben munkánk fogyatékosságai­ból eredően akadályozta, s bizonyos mértékig ma is fé­kezi a gyorsabb előrehala­dást. Természetesen a fejlő­déssel együttjárnak problé­mák, megoldást sür­gető ellentmondások is. Pártunk a nép érde­keit szolgáló politikájá­nak és munkastílusának megfelelően feltárta a gondo­kat, ellentmondásokat, és mindent elkövetünk a helyes megoldás érdekében. Ilyen szellemű a kormány beszá­molója is. Tisztelt Országgyűlés! A tárgyalt időszak tapasz­talatai ismételten megmutat­ták, hogy reális céljaink, fel­adataink megvalósításában bizton számíthatunk a «párt, a kormány, az egész nép egységére. Munkásosztályunk megfelelően tölti be történel­mi küldetését; politikai ön­tudatának, szakmai felké­szültségének, társadalmi ak­tivitásának növekedése, helytállása a termelőmunká­ban arról tanúskodik, hogy a vezető szerepéből eredő fe­lelősséggel vállalja a szocia­lizmus építéséből reá háruló feladatokat. A szövetkezeti parasztság is helytáll, megta­nult élni a kollektív gazdál­kodás lehetőségeivel, és mind jobban kihasználja azokat. Munkásosztályunk oldalán, vele szövetségben eredmé­nyesen veszi ki részét a ter­melőerők gyarapításából, szocialista társadalmunk fej­lesztéséből. A munkás­ságnak és a szövetke­zeti parasztságnak egyen­rangú társa a létszám­ban és tudásban egyaránt gyarapodó értelmiségünk, amely odaadóan támogatja országépítő céljainkat, felelő­sen kiveszi részét a gazdaság, a tudomány, az oktatás, a kultúra, a művészetek, az egészségügy fejlesztéséből, népünk szocialista tudatának alakításából. Méltán emelte ki debrece­ni beszédében Kádár János elvtárs, hogy a fejlett szocia­lista társadalom építése ha­zánkban nemzeti programmá vált. Ennek köszönhető min­den, amit hazánk, életünk szebbé, jobbá tételében elér­tünk. Legyünk tudatában, hogy pártunk, kormányunk és népünk egysége a szocia­lista célokban — a legfőbb előre vivő erő, eddigi ered­ményeink forrása, s további sikereinknek is a záloga. Nagy vívmányunk, hogy a fejlett szocialista társadalom építésén a kölcsönös bizalom jegyében, egymást megbe­csülve és segítve, jó egyetér­tésben, közösen munkálkod­nak a különböző világnézetű emberek, a kommunisták, a pártonkívüliek, a nők és a férfiak, a Magyar Népköz- társaság nemzetiségi állam­polgárai, a szocializmust építő dolgozók. A bővülő és szilárduló szocialista nemzeti egységet megtestesítő, alkotó összefogás ez, amelyet őrizni és tovább erősíteni fontos feladatunk. A közös munka eredmé­nyeit, a kormány beszámoló­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom