Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-30 / 178. szám

1978. júlins 30., vasárnap o IgUíWfcfiTd Holnaptól kedvezményes áron Gazdag választék ruhából, cipóból az engedményes tanszervásár százalékos árengedménnyel. Mintha csak a kereske­dők rendelték volna az időjárást: a nyári vásár kezdetét megelőző napokban igazi kánikula köszöntött az országra. így aztán valószí­nűleg a július 31-i, hétfői nyitáskor sokan felkeresik majd az üzleteket, áruháza­kat megyénkben is, hogy strandcikkeket, divatos hol­mikat vásároljanak. A megyei tanács kereske* delmi osztályán elmondot­ták, hogy az állami vállala­tok, szövetkezetek bőséges árukészlettel jó választékkal állnak a lakosság rendelke­zésére. A beszerzési lehetősé­geket, a takarékos árufor­galmi gazdálkodást figye­lembe véve alakították ki a kedvezmény mértékét. A ko­rábbi évekhez hasonlóan az idén sem vonják be a vá­sárba a tőkés importból származó, a rögzített áras gyermekruházati, egyes cse­csemőruházati cikkeket és a szőnyegeket. Persze, lesz miben válogat­ni az érdeklődőknek, hiszen leértékelt áron számolva összességében csaknem 32 millió forint értékű áru: ru­ha, cipő vár gazdára me­gyénkben. A nagykereske­delmi vállalatok lerakatai mintegy 6,4 millió forint ér­tékű méter- és lakástextilt, felső konfekcionált ruhát, divatárut, cipőt szállítanak az üzletekbe. Természetesen ezenkívül a kiskereskedelmi egységek saját készletükből és az ország más nagykeres­kedelmi. ipari vállalataitól is szereztek be árut. A két hét alatt méteráruból, lakástex­tíliából 6,9, készruhából 7,5, divat, és kötöttáruból 10,8, lábbeliből 6,4 millió forint értékűt kínálnak 20—30—40 Szarvason, a Krecsmarik Endre úttörőtáborban július 20- . tói 29-ig a járás minden községéből a közlekedési szabályo­kat elsajátítani kívánó gyerekek vettek részt továbbképzé­sen. Harmincöt úttörő hallgatta a KRESZ-alapismeretekről, szabályokról szóló előadásokat. Jelenleg Szarvason és Kon­doroson működik közlekedési úttörőraj. A terv az, bogy a járás többi községeiben is megalakítják. Képűnkön az egyik foglalkozást láthatjuk Fotó: Gál Edit Befejeződön Július hónapban, országos rendelkezés alapján, 20 szá­zalékkal olcsóbban vásárol­hatták meg a szülők és diá­kok az iskolai tanszereket, füzeteket. Az akció ered­ményéről három város pa­pír- és írószerboltjában ér­deklődtünk. Orosháza, Varga György boltvezető: — Július hónap­ban a legnagyobb sikere az iskolatáskáknak volt. Eddig mintegy 500-at vásároltak meg. A nagy érdeklődés érthető, hiszen most lénye­gesen olcsóbban juthattak az egyébként elég drága tás­kákhoz a vásárlók. A fü­zetcsomagokból is sok fo­Gázlámpával kezdődött Százéves a főváros elekt­romos közvilágítása — erről készítenek dokumentumfil­met a televízió munkatársai. A szombaton kezdődött for­gatás első színhelye a Bu­dafoki út, egy gázlámpa- javító műhely volt. Felke­restek egy korabeli lámpa- gyújtogatót if/, aki a közvi­lágítás hőskorát elevenítette fel. A körüliéiül 35 percre tervezett dokumentumfilm készítői forgatnak majd a budai várban, ahol még világítar/ak a régi gázlám­pák. Érti fényben mutatják be a forgalmas fővárosi uta­kat, tereket. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság hétfőn, a Nép­stadion sajtótermében ren­dezi a lottó júliusi jutalom- sorsolását. A húzáson a 28. játékhét szelvényei között összesen 1290 tárgynyere­ményt, köztük két Lada sze­mélygépkocsit sorsolnak ki. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság ismét pályázatot hirdet, amelyen az augusztus havi előfizetéses lottószelvé­nyek vesznek részt. A fő­nyeremény Lada személy- gépkocsi. A pályázati felté­telek az augusztus havi elő­fizetéses lottószelvények hát­oldalán találhatók. * * * Megyénk lakossága az idei első félévben jóval több to­tó—lottószelvényt vásárolt, mint 1977. első felében. Ez tűnik ki az Országos Taka­rékpénztár Békés megyei Igazgatóságának tájékozta­tásából. amely szerint totó- szelvényekből 410 ezerrel, lottóból pedig egymillió 700 ezerrel többet vásároltak a gyott. Eddig 1500 talált gaz­dára. Reklamáció még nem volt, igyekeztünk gondosan, a központi lista alapján ösz- szeállítani a tanszer- és fü­zetcsomagokat. Gyula, Benye Gáborné el­adó: — Az akció ragyogó­an sikerült. Az általános is­kolás diákok zöme már be­szerezte a táskákat és fü­zetcsomagokat. Eddig több mint ezer iskolatáskát ad­tunk el. s az eladott iskola­szerek összértéke megha­ladja a 700 ezer forintot. A kollégisták és bejárók úgy látszik, most is ragaszkodnak a hagyományokhoz; ők szeptember elején szerzik be a szükséges tanszereket. A szakmunkásképzőbe járó diákok még alig fordultak meg boltunkban. Szarvas, Zentai Istvánná boltvezető: — A tapasztala­A Gyomai Fa. és Építő­ipari Szövetkezet első fél­évi termelése értékben elér­te a 32 millió forintot, s ez 2 millióval több a tavalyi­nál. a tervezetthez képest azonban — létszámcsökke­nés miatt — kisebb lemara­dás következett be. A ter­melékenység főként az épí­tőiparban javult, ami első­sorban az emelő- és föld- munkagépek jobb kihaszná­lásának tulajdonítható. szerencsepróbálók az idén az év első hat hónapjában, mint tavaly hasonló időszakban. Borítékos sorsjegy iránt is nagyobb volt a kereslet; az áprilisi akció során 120 ezer darabbal több fogyott, mint tavaly tavasszal. A szelvények 41,4 száza­lékban a takarékpénztár, il­letve annak bizományosai, totó-lottó kirendeltségei, míg 58,6 százalékban a postahi­vatalok, és a takarékszövet­kezetek révén kerültek for­galomba. A megyei igazga­tóság arról is tájékoztatta lapunkat, hogy megyénk idei utolsó lottósorsolását augusz­tus 4-én. Gyulán rendezi a Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság. A 31. játékhét nye­rőszámainak sorsolását jó időben a szabadtéri színpa­don, rossz idő esetén pedig az Erkel Művelődési Köz­pontban bonyolítják le. A sorsolás előtt — fél 9-től — vidám zenés műsor szóra­koztatja a közönséget. tok jók. Legtöbb az elsős és ötödikes írószercsomagok- ijpl kelt el. A táskáknak is nagy keletje volt, majd­nem négyszázat értékesítet­tünk. Régi tapasztalatunk, hogy a fizetések arányában oszlik meg a forgalom. így szeptember elején is vár­ható egy nagyobb hullám, de alaposan felkészültünk. Nyugdíjas munkatársak is besegítenek. Tetszett a vá­sárlóknak, hogy a csomagok­ban minden darabot fel­tüntettünk egyenkénti meg­nevezéssel és árral. A tan­könyvborítókkal van egy kis baj. Három nagyságban kaptunk, s ez nem mindig egyezik a könyvek méreté­vel. Azt tanácsolhatjuk, hogy a nagyobb méretűeket vágják el és ragasszák újra a szülők. A kívánt tansze­rek, füzetek azonban hi­ánytalanul beszerezhetők. A szövetkezet az idén elő­ször szállított bútort export­ra, mégpedig 10 vagon fes­tett kerti garnitúrát Francia- országba. A minőség jó volt, aminek további megrendelés az eredménye. Üjabb garni­túra is készült, amelyet az ARTEX Külkereskedelmi Vállalat bemutat Franciaor­szágban. Ha megfelel az igényeknek, az export nö­velhető lesz. Belföldre — mint eddig — kiegészítő bútorokat, fotelo­kat, egy- és kétszemélyes rekamiékat székeket, ülőké­ket gyárt a szövetkezet. Ezekből augusztus 10-én Gyomán, az 1-es számú is­kolában bemutatót rendez, melyre a nagykereskedelmi vállalatok szakembereit hív­ta meg. Űj termék lesz a létravázas, variálható szek­rény és polc, amely modern kislakásokba való. Ugyan­csak új termék az állítható, étkezésre és tanulásra is al­kalmas gyermekszék és asztal, valamint az össze­hajtható nyugágy. Az építőrészlegel; a szö­vetkezet tovább gépesíti. Az idén másfél millió forintért markoló-, rakodógépet sze­rez be és betonkeverő tele­pet létesít. Jövőre hasonló összegért két gyorsfelvonót, habarcsszivattyút, simítógé­pet, szakipari kisgépeket és 2 tehergépkocsit vásárol. A fejlesztés lehetővé teszi, hogy Gyoma és Endrőd kö­zött olyan négyszintes házak épüljenek, amelyekben 100 lakást alakíthatnak ki. Az alapokat a szövetkezet, a falakat középblokkból a Bé­kés megyei Állami Építő­ipari Vállalat készíti majd el. A befejező külső és bel­ső munka ugyancsak a szö­vetkezet feladata lesz. Közgazdasági könyv­újdonságok A második félévben újabb klasszikus kötettel bővül a magyar nyelvű közgazdasági irodalom: * Érték és tőke címmel megjelenik John R. Hicks 400 oldalas műve, amelyben a legegyszerűbb alapfogalmaktól a legbonyo­lultabb közgazdasági problé­mákig vezeti el áz olvasót. A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó egy sor más meglepetést is tartogat a gazdasági kérdések iránt ér­deklődőknek. Növekedés, szabályozás és stabilitás a gazdasági folya­matokban címmel lát napvi­lágot Ligeti István és Sivák József kötete, amely főleg a hazai kutatási eredmények­re támaszkodva nyújt mód­szertani útmutatót a nép- gazdasági tervezéshez. Az iparvállalatok számítógépes termelésirányítási rendsze­rének szervezéséhez ad hasz­nos útmutatást Fésűs Ká­roly műve. Olajos Árpád Szakképzés és foglalkoztatás című kötete tudományos igényességgel foglalja össze a technikai haladásnak a munkahelyi struktúrára és a képzésre gyakorolt hatását. Utaznak a halak Az idén 200 vagon busát és amurt exportált a HAL­ÉRT Irakba, Kuwaitba és Iránba, és várhatóan még további 100 vagonnal külde­nek ki belőlük az év végéig. A közel-keleti országokban nagyon kedveltek a növény­evő halak, de szállításukat csak most tudták megolda­ni. A HALÉRT olyan új mélyhűtési technológiát dolgozott ki, amelynek al­kalmazásával a halakat nem préselve, hanem erede­ti alakjukban szállíthatják. Az eljárás megvalósítá­sánál jó partnerre találtak a Kömyei Mezőgazdasági Kombinátban, ahol a nyúl- feldolgozó üzem mélyhűtő alagútjában fagyasztják a halakat. Az alapanyagot hal­szállító autókkal viszik Kör- nyére, főként a hortobágyi, a biharugrai és a szegedi halgazdaságokból. A mínusz 42 fokos alagútban úgy le­hűlnek az állatok, hogy hő­mérsékletük a mélyhűtő ka­mionokban sem emelkedik mínusz 25 fok fölé, s kitűnő­en bírják a nyolcnapos utat. A Hungarocamion egy ko­csival 170 mázsa mélyhűtött halat szállít a közel-keleti piacokra. Hétfőn jutalomsorsolás lugusztus 4-én Gyulán húzzák a lőttét Bútorexport Gyomáról Tanácskozzunk a tanácstaggal! □ közelmúltban be­csöngetett hozzám a Békéscsabai Kerté­szeti és Köztisztasági Válla­lat megbízottja. Mint a la­kóközösség alkalmi képvise­lője, két elismervényt ír­tam alá. miszerint átadtam a régi nagyméretű szemét- gyűjtő konténert a válla­latnak, és átvettem az új, korszerű szemetes ládát. Persze, ahogy ilyenkor ál­talában lenni szokott, disku- ráltunk is. Például arról, hogy milyen jó lenne, ha legalább a lakótelepeken ki­jelölnének egy állandó he­lyet ezeknek a konténerek­nek a sok személygépkocsi között. Tulajdonképpen nem nagy dologról van szó, csu­pán néhány tonna cement, kavics és már el is készült a biztonságos placc. Megelé­gedéssel vennék tudomásul e módszert a lakók, a szállító- munkások és az autójukat féltő tulajdonosok. Csak- hát' mindezt az állampolgá­roknak kellene kezdemé­nyezni, a vállalat hozzájá­rulása kevés hozzá, hiszen mégiscsak több tízezer fo­rintról van szó. Felvetődött: mi lenne, ha az érdekelt ta­nácstagok vennék kezükbe az ügyet? Megvallom, először arra gondoltam : mi közöm mindehhez? Ma már a taná­csoknál olyan, jól felkészült szakemberek dolgoznak, akik önállóan fel tudják mérni a település legcélsze­rűbb fejlesztésének ütemét, a megvalósítás gazdaságos­ságát. Ez látszólag valóban azokat igazolja, akik arra esküsznek : semmi szükség a ,.laikus” közösség részvéte­lére, a város és községpoli­tika kialakításában. Az kétségtelen, hogy óhatatlanul felvetődik ez a kérdés a gazdasági fejlettség, a társa­dalmi munkamegosztás mai szintjén, az életforma-válto­zás gyorsulása nyomán. Ne­künk azonban nem az a feladatunk, hogy belenyu­godjunk ez örvendetes, ám a közösségi életben vissza­húzó szerepet betöltő jelen­ség egysíkú magyarázásába. Ellenkezőleg, azon szüksé­ges munkálkodni : hogyan lehet a gazdasági fejlődés, a modernizálódás közepette növelni az emberekben a közügyek iránti érdeklődést, a beleszólás, a részvétel igé­nyét? A szocialista demok­rácia keretei között elenged­hetetlen, hogy a választó akarata legyen a meghatá­rozó, ennek rendeljük alá a szakigazgatási szervek végrehajtó tevékenységét. No, de hol a kapocs, mi­lyen fórumok állnak ren­delkezésünkre? Mondhat' nám azt is: a tanácstagok és a környék lakói ismerik körzetük ügyes-bajos gond­jait, benyomásaik alapján szerzik meg a továbbítandó információkat. A dolog kézenfekvő, annál is inkább, mivel a választott tisztség- viselő ugyanazon a sáros, poros úton jár, gyalog, vagy gépkocsival, maga is tapasztalja, hogy este gyér a közvilágítás és így to­vább. Igen ám, mindez ma­gában hordozza az egyéni szükségletek elsődlegességé­nek a veszélyét. Ugyanis el­képzelhető, hogy a környé­ken lakó nyugdíjasoknak más megvalósítása sokkal fontosabb lenne. Ezért nem elég pusztán a környék is­merete, a választók igényei­ről kell elsősorban tájéko­zódni, amely végül is meg­egyezik a közösség elképze­léseivel. Az utca és lakóbi­zottságok hálózata, a lakó­gyűlések, a tanácstagi be­számolók, fogadóórák mind alkalmasak éfre. A békés­csabai Városi Tanács leg­utóbbi ülésére előterjesz­tett beszámolóban olva­som: „Az évente megtartott tanácstagi beszámolókon el­hangzott nagy számú köz­érdekű bejelentést, javasla­tot a tanácstagok továbbít­ják intézkedés, feldolgozás végett a tanácshoz.” Melles­leg: tavaly és azelőtt a me­gyeszékhelyen a 963 javas­latból 655 megvalósult, a többi folyamatban van. Eh­hez hasonló arányokkal ta­lálkozhatunk a megye többi kisebb-nagyobb helységei­ben is. Ennek ellenére kár lenne tagadni, hogy ez a fo­lyamat teli van ellentmondá- sokal. Erre vall a tanácstagi beszámolók gyér látogatott­sága, a néhol fellelhető tel­jes tájékozatlanság a fej­lesztési programokról. Az is igaz: ezeket a terveket úgyszólván teljesen a taná­csok vezetői állítják össze, nem mindig ismerve eléggé a lakosság, illetve a tanács­tagok kívánságait. Miért van ez így? A leg­szembetűnőbb talán az, hogy településeink kommunális ellátottsága — a számottevő fejlődés ellenére — nem tud lépést tartani az igények­kel, rangsorolni kell. A ta­nácsoknál az az alapelv: a körzetek mindegyike éven­te kapjon valamit. Vannak ezek között gyors, látvá­nyos dolgok, mint a parkosí­tás és elhúzódó beruházás­ként a csatornázás, vagy éppen az üzletépítés. Mi tagadás: a fejlesztési dönté­sek mai gyakorlata fékezi a tanácstagok aktívabb köz­életi szereplését. A taná­csok általában hosszabb távú tervekkel is rendelkeznek, amely lényegében meghatá­rozza, hogy melyik körzet, kerület, mit, mennyit és mikor kapjon. amely be­határolja a tanácstagok le­hetőségeit. Elég, ha arra utalok: amikor a tanács úgy határoz, hogy mondjuk Békéscsabán az V. kerület­ben épít járdát az idén, ak­kor a VII. kerület tanács­tagja nem kezdeményezhet hasonló beruházást, még ha erre szükség is lenne. Kényszerpálya ez, hiszen az előkészítés folyamatában nem mindenütt vesznek részt a tanácstagok. A tanácsülé­sen pedig a fejlesztési terve­ket egyöntetűen jóváhagy­ják. Megfordultam jó né­hány ilyen tanácsülésen, ahol szinte módosítás nél­kül fogadták el a javasla­tot, hiszen ezen már amúgy sem lehetett volna lényege­sen változtatni. Nem ment­ségképpen, de el kell mon­dani: különösen az utóbbi években nagyban befolyá­solta a tanácsi beruházáso­kat az anyaghiány és a szű­kös kapacitás. Még ha van is pénz valamire, nem biz­tos, hogy meg is valósul jó minőségben és határidőre. Erre számos példát tudnék felhozni Mezőkovácsházá- tól Szarvasig. Is most fordítsuk meg a kérdést. Termé­I szetes igény-e manap­ság mindenkinél, hogy bele­szóljon saját lakóhelyének fejlesztésébe, irányt szab­jon a település vezetőinek? Komolyan veszi-e minden tanácstag a megbízatást? Nem akarok felelőtlen ta­lálgatásokba bocsátkozni, hiszen ennek pontos felmé­rése a szociológusok dolga. Abban viszont aligha téve­dek, hogy némi passzivitás mindkét oldalon tapasztal­ható. A fentebb említett tanácsülési anyagban buk­kantam rá : a tanács az utóbbi két esztendőben 12 alkalommal ülésezett, ahon­nan 1976-ban a tanácstagok 16, egy évvel később 15 szá­zaléka igazolatlanul hiány­zott. Vajon, hogyan tudja az ilyen tanácstag valami­ről is tájékoztatni az ál­lampolgárt? Szerencsére nem a többségről van szó. Ez utóbbi társadalmi mun­kások lelkiismeretesen dol­goznak, munkálkodnak szű- kebb hazájuk, környezetük jobbá, szebbé tételén. Együttműködnek a párt-, a társadalmi és tömegszerveze­tekkel, segítik a fiatalok közéleti szereplését. Rájuk kell tehát alapoznunk, ne­künk választóknak, így előbb-utóbb belső kénysze­rünkké válik, hogy egy- egy felmerült, megoldásra váró gond előtt tanácskoz­zunk a tanácstagokkal. Seres Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom