Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-26 / 174. szám

1978. július 26., szerda o ■J I I LTf! \z ország legforgalmasabb határátkelőhelyén, Hegyeshalomnál, a nyári hétvégeken mintegy tizenötezer gépkocsit fogadnak (MTI-fotó, Tóth Gyula felvétele — KS) /////////////7//W///// ///////////vr/vy'/'///////////v/v7/^v///7///////y//A////y///// / Baráti beszélgetés a közművelődésről Harmónia és visszajelzés A Munkácsy Mihály Mú­zeum, a Jókai Színház, a moziüzemi vállalat, a Megyei Művelődési Központ, az SZMT-könyvtár vezetői és munkatársai jöttek el hétfőn este a vállalati művelődési bizottságok titkárainak tan­folyamára, hogy megyénk művelődési életéről beszél­gessenek. Az egész napon át tartó képzés, tanulás követ­kezménye lehetett, hogy bi­zony a tanfolyamhallgatók közül csupán néhányan vet­tek részt a baráti találkozón. Ök viszont fokozódó érdek­lődéssel kérdeztek, vitatkoz­tak és beszéltek saját mun­katerületükről is. Sokan fog­lalkoztak színházi témával, így például a battonyai MOM-gyáregység képviselője elmondta, hogy nemzetiség lakta községükben szívesen látnák a zrenjanini szerb Körhinta A vár előtti téren ál­lították fel. A kisebb, a játékautós tetszett meg a gyerekeknek strandról jövet. Nem hagyták ab­ba a nyafogást, amíg be­le nem ültettük őket. Még a legkisebb is bol­dogan visongott, amikor nyikorogva elindult az öreg motor. Addig-addig szemlél­tük a gyerekek örömét, hogy magunk is kedvet kaptunk a „repülés illú­ziójához”. A mögöttünk levő ülésbe hatvan körü­li asszony telepedett le. Elcsodálkoztam. Beval­lom, nekem is jó néhány évet kell visszaszámlál­nom az időben, hogy ha­sonló élményre találjak. A Körhinta, Törőcsik Marija jutott eszembe. Egykor talán az idős asszony copfja-szoknyája után is kapkodott egy kalapos, fiatal legény. Lassan körbefordult, majd egyre magasabbra szállt a körhinta. Előt­tünk kacagva pörgetőd- zött egy fiatal pár. Ha­junkat, ruhánkat fölkap­ta, borzolta a szél. A forgás káoszában szem elől tévesztettem az öreg­asszonyt. Az ötödik kör után már tarka foltnak tűnt a füvön táborozók sere­ge, s a zene is csak fosz­lányokban jutott el hoz­zám. Lassan lazult a fe­szes forgás, lábunk köze­ledett a földhöz. Megéle­sedtek a kontúrok is. Sápadtan, kócosán kászá­lódtunk le az ülésekből. Hirtelen megpillantottam az idős asszonyt. Elme­rengve igazgatta sötét ruháját. Ráncos arcát egy pillanatra mosoly világította meg, majd hátát kiegyenesítve, büszke tartással elindult várakozó unokája felé. (gubuez) színház előadásait. Többen érdeklődtek a színész-közön­ség találkozók lehetőségeiről, kamaraműsorok, előadói es­tek rendezésének feltételei­ről. Fontos feladat a vállalati szakszervezeti letéti könyv­tárak létrehozása. Belicza Ilona, az SZMT-könyvtár vezetője segítséget kért a je­lenlevőktől ehhez a munká­hoz, mert például a batto­nyai MOM-gyáregységben, vagy a Szeghalmi Állami Gazdaságban még mindig nem sikerült letéti könyvtá­rakat berendezni, pedig a könyv juthat el legkönnyeb­ben az emberekhez. Szó esett az épülő battonyai könyvtár beszerzéseiről, s arról, hogy itt minden Magyarországon kapható szerb nemzetiségi könyvet megtalálnak majd az olvasók. A Megyei Moziüzemi Vál­lalat is szeretne egyre több üzemhez eljutni, hiszen fil­met vetíteni nemcsak mozi­ban lehet. Hasonló gondolat vezérli a Munkácsy Múzeu­mot is, amikor vándorkiállí­tásaival keresi fel a vállalati Vasárnap nyílik Megyei úttörő építőtábor Kondoroson Az elmúlt évi kedvező ta­pasztalatok alapján az idén ismét szervezett úttörők szá­mára megyei építőtábort az úttörőszövetség Békés me­gyei elnöksége és a kondoro- si Egyesült Termelőszövetke­zet. Az úttörő építőtábor július 30-án, vasárnap nyí­lik, és két turnusban, au­gusztus 20-ig összesen 160 fiatal tölti nyári szabadságá­nak b’z napját mezőgazdasá­gi munkával. A kondorosi termelőszövetkezetben — amelynek vezetői az elmúlt évben is vállalkoztak az út­törő építőtábor szervezésére — paprikát és paradicsomot szednek majd ,a fiatalok. A táborlakóknak a kondorosi tanyai diákotthon ad szál­lást. Az első, július 30-tól Békés megye közúthálóza­tán három helyen végeznek felújítási, szélesítési munká­kat — kaptuk a jelentést a KPM békéscsabai Közúti Igazgatóságától. Így felhív­juk a járművezetők figyel­mét, hogy az alább felsorolt helyeken körültekintően. ve­zessék gépjárműveiket: gyu­la—csorvási út Gyula és Sza­badkígyós közötti szakaszán; gyula—pitvaros—makói út Gyula és Kétegyháza közötti szakaszán; valamint a köte- gyáni és méhkeréki bekötő kultúrhelyiségeket, klubszo­bákat, ebédlőket. így a dol­gozók szünetben is megszem­lélhetik a legjobb képzőmű­vészeti alkotások posztereit, néprajzi vagy munkásmoz­galmi kiállításokat. A mú­zeumbaráti körbe pedig üzemei és vállalatok is be­kapcsolódhatnak, hogy köz­vetlen kapcsolatot tartsanak a múzeummal. A művelődési bizottságok jelenlevő tagjai megismer­kedtek még a Megyei Műve­lődési Központ sok irányú tevékenységével is. A köz- művelődési intézmények fel­ajánlották segítségüket a vál. lalati művelődési bizottságok tervkészítéséhez, a különbö­ző programok biztosításához. A baráti beszélgetésnek ép­pen ez volt a fő célja, hogy megismerjék egymást ,a mű­velődést igénylő szervezők, és a lehetőségeket biztosító intézmények munkatársai. Kár, hogy a tájékozódó, is­merkedő estről többen távol maradtak, pedig munkájuk­ban bizonyára hasznosíthat­nák az ott hallottakat. B. Zs. augusztus 10-ig táborozó cso­port vezetője Stefáni Mihályné, a kondorosi úttö­rőcsapat vezetője lesz, a kö­vetkező turnusban pedig Rakonczás János, ,a 611-es számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet kollégiumának vezetője látja el a táborve­zetői teendőket. A közös gazdaság egyébként — gon­dolva a mostanában uralko­dó rossz időjárásra — esős időben is tud hasznos elfog­laltságot biztosítani a fiata­loknak : az exportra kerülő hagymát csomózzák, ha nem lehet paprikát, paradicsomot szedni. A tavalyihoz hason­ló, gazdag, változatos prog­ramot állítanak össze a tábor vezetői a szabad idő hasznos eltöltésére is a táborlakók­nak. utakon. A munkahely előtt „Ütőn folyó munkák”, „Előz­ni tilos”, „Ütszűkület” és „40 km sebességkorlátozás” jel­zőtáblák figyelmeztetik az arra haladókat a veszélyre. A mezőberény—békéscsa­bai összekötő úton burkolat­jel-felújítás folyik. Hásonló táblák figyelmeztetik a jár­művezetőket, kiegészítve a „kikerülési irány” táblával. A kisújszállás—körösladá- nyi úton a jelzőtáblákat fényvisszaverő felületű táb­lákra cserélik ki. Kétfordulós vetélkedő A Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat Békés—Csongrád megyei Üzemigazgatóság mű­velődési bizottsága nem tét­lenkedik a nyári időszakban sem. A munkatervük alap­ján több intézkedést tettek a közművelődési munka szín­vonalának emelésére. A könyvterjesztés, a könyvköi- csönzés kiterjed a legtávo­labbi munkahelyekre, a dol­gozók folyamatosan vásárol­nak szépirodalmi és politi­kai műveket. E hónap prog­ramjai között szerepel töb­bek közt Molnár Antal bé­késcsabai festőművész kiál­lítása a gyulai telephely kul­túrtermében. Az MKP meg­alakulásának 60. évfordulója tiszteletére az MSZBT-tag- csoport és a szakszervezeti bizottság a 26 szocialista brigád részére kétfordulós politikai, szakmai, irodalmi vetélkedőt hirdetett meg. A nyár folyamán a szocia­lista brigádok a gyulai, sze­gedi szabadtéri színházi mű­sorokat tekintik meg. Ki­rándulnak a KISZ-fiatalok a hónap végén és ellátogatnak a budapesti Magyar Munkás- mozgalmi Múzeumba. Har­minc építési dolgozó részére az üzemigazgatóság vezető­sége autóbuszt kiztosít a Duna-kanyarnál teendő ki­rándulásokhoz. Húsz dolgozó utasók négynapos. IBUSZ- körútra a Szovjetunióba augusztus 20-án. A szabad idő hasznos kihasználásához tartozik, hogy augusztusban a helyi MHSZ-lövészklub a szocialista brigádok részére lövészversenyt hirdet meg. A szocialista brigádok egy­más közötti tapasztalatcseré­jüket sportrendezvényekkel, múzeumlátogatásokkal, ki­rándulásokkal kötik össze. Az önművelés, tájékozódás biztosított, a különböző fo­lyóiratok, újságok, napi-, he­tilapok minden nagyobb munkahelyre eljutnak. Mind­ezekhez a közművelődési fel­adatokhoz az anyagi alap biztosított, melyet a megala­kult bizottság igyekszik tervszerűen felhasználni. Juh — hal A Biharugrai Halgazdasá­got — neve is sugallja — el­sősorban á ruhái termelésével tartják 'számon. Az, hogy a mindössze 1750 hektár me­zőgazdasági területet művelő gazdaságban több mint 600 hektár a legelőterület, min­denképpen sejtetni engedi szárazföldi- állatfajok jelen­létét is. Ez a másik állatfaj a juh. Békés megye nyolc állami gazdaságából jelenleg csak a körösiben és a szeghalmiban * tartanak több anyajuhot, mirrtrtt, ahol eléri a 4 ezret a jerkék, jerketoklyók és a meglett anyaállatok száma. Biharugrán 1975-ben száz anyajuh 78 báránnyal szapo­rította az állományt, ezt á számot most a tavalyi 80 után száz fölé szeretnék emelni. Ennek alapján a négy évvel ezelőtti hat és fél ezerrel szemben csak­nem 8 ezerre tervezték az éves létszámot. Az előbbieknek megfelelő­en alakul a gyapjúértékesí­tés is. Az előzetes számítá­sok értelmében az 1975-ös 22 és fél ezer mázsa gyapjú helyett már tavaly is csak­nem 24 és fél ezer mázsát nyírtak le a birkákról. Ekkor több mint 5 és fél kilo­gramm gyapjút adott egy ál­lat, mintegy 80 dekagram­mal múlva fölül az 1975-ös átlaghozamot. S ha már szóba került a hal is, arról annyit: az 1975-ben értékesített 5732 mázsa halnak csaknem két­szeresét — 10 ezer 257 má­zsát — tették pénzzé tavaly a biharugrai haltenyésztők. O agytól a kicsiny felé közelítve: tekinté­lyes jövedelemtől esett el tavaly azért a nép­gazdaság, mert lábon, élő­állatként is kényszerült el­adni sertéseket, ahelyett, hogy tárolva, földolgozva került volna a teljes meny- nyiségű hús, húskészítmény a külföldi vevőkhöz. Az ok ismert: a sertéshúster­melés, s a hűtőterek, fel­dolgozó üzemek kibocsá­tó képessége között még nincs meg az összhang. Még nincsen meg; az ötö­dik ötéves tervben jelen­tős fejlesztéseket hajtanak végre, s e munka — az MSZMP Központi Bizott­sága 1978. március 15-i ha­tározata alapján — erőtel­jesen folytatódik 1980 után is. Leírhatjuk tehát: az ágazatok közötti kapcsola­toknak ezt a feszültségét az érintettek érzékelték, föl­fogták a gyakorlat közve­títette visszajelzéseket, s a cselekedeteket ehhez iga­zították. Most a kicsinyt, a gaz­daság alapvető alkotóele­mét, a termelőegységet szemügyre véve: gyakori eset, hogy a tényleges ered­mények azért maradnak el a tervezettektől, mert el­sikkadt a harmónia kialakí­tása, azaz a vállalati egysé­gek tevékenységének ösz- szehangolása. Ha csupán mennyiséget nézünk, volt elegendő ember, anyag, gép, szerszám“, megrende­lés, tehát minden rendben levőnek tűnt. A baj akkor ütött be, amikor — késve — kiderült, az új présgépe­ken nagy tömegben készü­lő alkatrészek fogadására, tárolására és osztályozására nem képes a raktár. Igaz. annak idején a raktárvezető „mondott valamit” a műsza­kiak értekezletén, de sen­ki sem figyelt fel a jelzés­re; kilenchetes időveszteség lett ennek az ára, addig tartott az elengedhetetlen átalakítás a raktárakban, az osztályozó tereken. Példánk parányi, ráadá­sul sajnálatosan mindenna­pos. Ahogy az ágazati kap­csolatokban, úgy a vállalati belső részegységek viszo­nyában is mind nagyobb szerepet kap a koordináció, az előzetes egyeztetés, hi­szen a feladatok egyre bo­nyolultabbak. Amíg az ága­zati kapcsolatok elemzésé­nél, javításánál érvénye­sül is ez a fölismerés, ad­dig a vállalati részelemek rövid időre bukkan fel a harmóniájának ügye csak véletlenszerűen, s akkor is teendők között, s úgy, hogy az érintettek sóhajtanak egy nagyot, mondván, ezt a dolgot egyszer már rendbe kell tenni. Az „ez a dolog” az egyik helyen a szer­számellátás, a másikon a ki­készítőüzem munkájának örökös akadozása, a harma­dik helyen meg éppenséggel a készáru csomagolása, s egységrakománnyá csopor­tosítása, azaz mind-mind olyan résztényező, ami visszahat a teljes tevékeny­ségre. Vállalatszociológiai vizs­gálatok és napi tapasztala­tok egyre nyomatékosab­ban figyelmeztetnek arra, hogy a termelőegységeken belül sokkal több jelzés, azaz információ termelő­dik, s kering a különböző információs csatornákon — ámde céltalanul —, mint amennyit a jelzőrendszer végpontjainál fölfognak, elemeznek, értékelnek. Egyszerűbben fogalmaz­va : - mivel az információs rendszerből is hiányzik a harmónia, a lényegtelen és a lényeges egybemosódik, a vállalati agyközpont min­dent tudni kíván, s valójá­ban azért nem tud arról sem, ami számára elsőran­gú, nélkülözhetetlen lenne. Amíg a fontos és a kevés­bé fontos szétválik, sok idő szalad el, egy már bekö­vetkezett hibát kell nehezen és költségesen korrigálni, ahelyett, hogy időben tett in­tézkedésekkel megelőzték volna keletkezését. Q termelők egy szeré­nyebb csoportja már rájött, hogy a részek közötti harmónia legalább olyan lényeges — ha nem lényegeseb —, mint a fej­lesztési források forintjai­nak számolgatása, az új beruházáshoz szükséges hitel megszerzése, a mun­kaerő megtartása. S azért ennyire fontos, mert való­jában minden más lépés­hez ez a harmónia — a folytonosan újjáteremtett harmónia — nyit utat, kí­nál szilárd alapot. A vissza­jelzések rendkívüli értékét egyrészt ez, a harmónia lét­rejöttében játszott szerepük adja, másrészt az, hogy — kellő érzékkel — fölismer­hető bennük a holnap, a jövő. Megyei közúti információ Lázár Gábor VAKÁCIÓ A LAKÓTELEPEN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom