Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-01 / 153. szám

1978. július 1„ szombat o HNF-bizottsági ülés n közegészségügy helyzete megyénkben Nyugdíjas pedagógusok kitüntetése Fotó: Gál Edit Közvélemény-kutatásunk „Nemcsak beszélni, ha­nem sürgősen tenni is kell valamit!” — mondotta egy orosházi felszólaló azon a kibővített ülésen, amelyet a Hazafias Népfront Békés megyei bizottsága június 30- án tegnap délelőtt tartott Békéscsabán. Dr. Horváth Éva, a HNF megyei elnöke köszöntötte a megyei pártbizottság, a megyei tanács képviselőit, a járási és városi tanácsok vezetőit, valamint a ta­nácskozás résztvevőit. Ez­után dr. Maurer József, a Békés megyei KÖJÁL igaz­gató főorvosa megyénk köz­egészségügyi helyzetét elem­ző beszámolójához szóbeli kiegészítés't fűzött. Többek között szólt arról is, hogy hazánkban a víz-, levegő- és talajszennyezés; az ur­banizáció és az iparosítás által okozott károk együt­tes összege évente megha­ladja a 14 milliárd forintot. Sajnálatos, hogy a fásítási akciók csekély eredménnyel jártak, mert gondot oko­zott a facsemeték beszerzé­se. Borsod, vagy Zala me­gyék területének 80, Békés­nek mindössze csak nyolc százalékát borítja erdő. Az írásos anyag egy-egy témájával kapcsolatban több referátum is elhang­zott. A szakemberek meg­említették, hogy Békés me­gye 48 településén a la­kosság vezetékes ivóvizet fogyaszt; három község a Strand­meteorológia Érdekes adatokat árul el fürdőink látogatottsága ar­ról, hogy nyarunk mennyire szeszélyes. Bizonyára vissza­emlékezünk a májusi fagyok­ra, a június eleji nagy, esős időkre. Békéscsabán az Ár­pád fürdőben arról érdek­lődtünk, hogy milyen a strand látogatottsága a má­jus eleji nyitás óta. Nos, akárcsak a meteoro­lógiai intézettől, pontos jel­zést kaptunk a strand veze­tőitől az elmúlt időszak idő­járásáról, illetve a vendégek számáról. Ez számokban konkrétan: az egyik legme­legebb nyári nap a június 4-i — vasárnap — lehetett. Ezen a napon csaknem 3000 vendég látogatott ki hűsölni és napozni az Árpád fürdő­be. Ennek ellentétes példája június 28., szerda. Ezen a napon mindössze 103 forint bevételt könyvelhettek el, s a sportolókon kívül mind­össze 29 vendég kereste fel a strandot. 1 SZEM ÉLYGÊPKOGSIK ÁTVÉTELI SORSZÁM! 1378. június 30-án Trabant Hycomat 7046 Trabant Limousin (Bp) 13962 Trabant Limousin (Győr) 5210 Trabant Speciál (Bp) 21008 Trabant Speciál (Győr) 10422 Trabant Combi (Győr) 983 Trabant Combi (Bp) 2984 Wartburg de Luxe 10532 Wartburg Limousin 9921 Wartburg de Luxe tolótetős 2511 Wartburg Lim. tolótetős 3483 Wartburg Tourist 3684 Skoda 105—S 92979 Skoda 120 (Bp) 919 Skoda 120 (Debrecen) 624 Skoda 120 (Győr) 1097 Zsiguli 2101 (Bp) 95203 Zsiguli 2101 (Debrecen) 46373 Zsiguli 21011 (Bp) 9401 Zsiguli 21011 (Debrecen) 5993 Zsiguli 2103 12332 Zsiguli Combi >1759 Polski Fiat 126 11033 Dacia 10#! 5 Polski Fiat 1500 13603 Zaporozsec 26458 Moszkvics 2140 3257 közeljövőben létesít víz­müvet; s a többi 25 helység­ben csak a VI., illetve a VII. ötéves tervidőszakban épülhet ki a vízhálózat. Ez is közrejátszik abban, hogy az értelmiség nehezen ma­rad meg azokon a telepü­léseken, ahol nincs vezeté­kes ivóvíz. Többen is java­solták, hogy a lakosság a je­lenleginél nagyobb összeg­gel járuljon hozzá a vízmű­vek és a csatornahálózat építési költségeinek fedezé­séhez. A vizsgálatok iga­zolták, hogy számos ipari üzemben és háztartásban valósággal pazarolják a vi­zet. A megyei tanács kép­viselője a vízgazdálkodás­sal, a fejlesztési tervekkel, valamint a belterületi víz­rendezés lehetőségeivel ösz- szefüggő kérdéseket elemez­te. Mint mondotta, 1981 és 1990 között mintegy 4,6 milliárd forintot fordítanak az ilyen jellegű munkák elvégzésére. A hozzászólók érintették a közétkeztetéssel, a tisztasá­gi akciókai, a környezet- és természetvédelemmel kap­csolatos tennivalókat, vala­mint a bírságolások ügyét is. Ezután dr. Horváth Éva, a HNF Békés megyei bi­zottságának elnöke ismer­tette azt az állásfoglalást, amelyet a népfront a me­gyei tanács illetékes szervei­hez, osztályaihoz eljuttatott. Ennek egyik legfontosabb pontja a gyermekintézmé­nyek fejlesztésére vonat­kozik. Sok helyen nagy zsúfoltság tapasztalható, amely fokozza a fertőzési veszélyt. A bölcsődékben, az óvodákban ezért az alapte­rületet és a légköbmétert is figyelembe kell venni a lét­szám megállapításakor. Egy­re több nehézséget okos a felgyülemlett szemét elhe- helyezése. A probléma meg­oldását elősegítené, ha a három város (Békéscsaba, Gyula, Békés) közös sze­métégető és hulladékfelhasz­náló telepet létesítene. Szorgalmazni kell továbbá a nyílt árakrendszerek felszámolását is. Az állásfoglalás kitér a népfrontbizottságok felada­taira. Eszerint: a bizottsá­gok vezetői és tagjai tár­gyalják meg a közegés±ség- ügy helyzetét, tárják fel a hibákat és dolgozzák ki a gyakorlati megvalósítás módjait. Az aktívák szer­vezzenek társadalmi mun­kákat és segítsék a sport­pályák létesítésére, a par­kosításra irányuló akció­kat, valamint ellenőrizzék az egészségügyi, a környe­zet- és természetvédelmi előírások, rendelkezések megtartását. A második napirendi pontban a HNF Békés me­gyei bizottságának és elnök­ségének 1978. II. félévi ta­nácskozási tervéről tájé­koztatták a résztvevőket, majd az ülés bejelentések­kel ért véget. Megható ünnepségre került sor június 30-án, tegnap délelőtt a Békés megyei Ta­nács művelődésügyi osztá­lyán. Nyugalomba vonulása alkalmából, élete összmun- kássága elismeréséül 23 Bé­kés megyei pedagógus ve­hette át az Oktatási minisz­ter „Pedagógus Szolgálati Emlékérem” kitüntetését. Az ünnepségen Deák Ferenc, a művelődésügyi osztály veze­tőhelyettese köszöntötte az ünnepeiteket, majd dr. Be­csei József, a művelődésügyi osztály vezetője kívánt nyu- galombavonulásuk alkalmá­ból jó egészséget, sikeres, A Kulturális Minisztéri­um megbízásából a Nép­művelési Intézet, a Békés megyei Cigányügyi Koordi­nációs Bizottság, valamint a Megyei Művelődési Köz­pont július 3. és 6. között országos tanácskozást ren­dez Békéscsabán, a cigány lakosság közművelődéséről. Az országos tanácskozá­son részt vesznek a megyei cigányügyi koordinációs bizottságok titkárai, a ci­gány klubok és cigány mű­vészeti csoportok vezetői, valamint azok a könyvtáro­sok és felnőttoktatási szak­emberek, akik cigányok­kal foglalkoznak. A tanácskozást, amelyre mintegy 100 résztvevőt vár­nak, 3-án délelőtt fél 11 órakor nyitja meg Kamarás Rezső, a Népművelési Inté­zet igazgatóhelyettese és Nagy János, a megyei ta­nács elnökhelyettese. Tizen­egy órakor dr. Kozák Ist­vánná, az Országos Tárcakö­zi Koordinációs Bizottság titkára, a Magyarországon fáradtságos pedagógus pálya­futásuk után megérdemelt, jó pihenést az ünnepeitek­nek, majd átadta a kitünte­téseket. Ezenkívül Balogh Sándor 76 éves hivatalsegéd 40 éves szolgálatáért átve­hette a „Kiváló Munkáért” kitüntetést. Keresztély Já- nosné tanár pedig a SZOT elnöksége dicsérő oklevelét vette át. Az ünnepség. hiva­talos része után a művelő­désügyi osztály vezetője vendégül látta a kitüntetet­teket. Képünkön dr. Salánki Lajosné gyulai pedagógus átveszi kitüntetését. élő cigány lakosság helyze­téről tart előadást. Délután dr. Becsei József, a megyei tanács művelődésügyi osz­tályának vezetője a Békés megyei cigányok közműve­lődési helyzetét ismerteti, ezt követően a megyei köz- művelődési intézmények vezetőinek korreferátumait hallhatják a jelenlevők. Es­te a Cséplő Gyuri című nagy sikerű filmalkotást tekintik meg az országos tanácskozás meghívottal, s találkoznak Schiffer Pál­lal, a film rendezőjével. Másnap Báthory János, a Kulturális Minisztérium munkatársa tart előadást _ a cigány lakosság közműve­lődési helyzetéről és az irá­nyítás ezzel kapcsolatos kérdéseiről. Ezután szek­cióülésekre kerül sor, a ci­gányság közművelődésének területi és helyi irányítása, a cigányklubok és művé­szeti csoportok munkája, valamint a könyvtári felvi­lágosító munka és a fel­nőttoktatás a cigányság kö­rében témakörökben. A szekcióviták délután foly­tatódnak, majd este Bé­késre látogatnak a résztve­vők, ahol a város cigány­klubjának komplex klub- foglalkozását nézik végig. Július 5-én, egész nap plenáris viták folynak, majd este Révész Tamás és Ta­más Ervin diavetítését lát­hatják, Búcsú a cigányte­leptől címmel. Az országos tanácskozás utolsó napján ajánlásokat tesznek a résztvevők s ösz- szegzik tapasztalataikat. A Megyei Művelődési Köz­pontban megrendezésre kerülő tanácskozást a Bé­kés megyei cigányok életét bemutató dokumentum-ki­állítás egészíti ki, amelyet ugyanitt — a hetes terem­ben — tekinthetnek meg az érdeklődők. - N. Á. O /. ön véleményét' kér­jük! Ezzel a felhívás­sal fordultunk min­den kedves olvasónkhoz va­sárnap óta megjelent min­den lapszámunkban. Holnap, a vasárnapi számunk utolsó oldalán kérdőívet helyezünk el. Együttműködésre kérünk mindenkit : őszinte lelkiis­merete szerint töltse ki a kérdőívet és ne sajnálja a fáradtságot attól sem, hogy másnap, hétfőn postára ad­ja. (A postaköltség minket terhel.) Nem valakiknek a szeszé­lye, nem is a divat parancsa készteti szerkesztőségünket arra, hogy a kérdőív kitölté­sére kérjük olvasóinkat. A közvéleménykútatás szá­munkra nem hobbi, hanem létszükséglet. Bízunk annak megértésében, hogy a vá­laszadásra fordított idő bő­ségesen megtérül. Hiszen a kapott válaszok számunkra iránytűt jelentenek. Mutatja szerkesztőségünknek a he­lyes haladási irányt. Még eredményesebbé teszi napi szerkesztési munkánkat. Te­hát majd a Békés megyei Népújság színvonalában kamatozik a válaszadásra fordított idő. Az elmúlt hónapok során több alkalommal találkoz­tunk személyesen olvasóink égy részével. Létszámuk el­enyésző volt, ha az ötven­ezernél is nagyobb napi pél­dányszámunkat vesszük ala­pul. Mégis: mint a cseppben az egész tenger, úgy tükrö­ződött az az egységes szán­dék, hogy jó tanácsokkal lássanak el bennünket, hogy felhívják figyelmünket nem kívánatos dolgokra. Kendő­zetlenül mondtak véleményt arról, hogy mi tetszik leg­inkább a Békés megyei Nép­újságban. Jóleső érzés volt tapasztalni, hogy ez volt többségben. De szóvá tették azt is, amin véleményük szerint javítani szükséges. Ilyen is volt számos. Siklósi Ferenc, volt mező- berényi nyugalmazott ta­nácselnök, szenvedélyes vi­tázó — ezen az ankéton ta­lálkoztunk vele utoljára —, szinte összegezte a sok-sok kimondott véleményt. „Ez a mi lapunk, nekünk sem le­het közömbös, hogy milyen. Azt szeretnénk, ha minden benne megjelenő írás, fény­kép mindannyiunknak tet­szene és nekünk, rólunk szólna, gondjainkról és örö­meinkről beszélne. Tanácsa­inkkal, bíráló szavainkkal nem bántani, hanem segíteni akarunk.” A Népújság-ankétokon nemcsak meghallgattuk a vé­leményeket, hanem vitáz­tunk, vitatkoztunk is. Volt olyan is az igények között, amelyről kölcsönösen megál­lapítottuk. hogy jogos lenne a kielégítése, de ahhoz szer­kesztőségünk ereje egyedül nem elegendő. Ilyen volt az, hogy még többet kellene ír­nunk a helyi eseményekről, azokról is, amelyek a kisebb községekben történnek. Ez­zel mi is egyetértettünk, de azt is könnyű volt beláttatni, hogy a húszegynéhány új­ságíró, ha mindig úton vol­na is, nem lenne képes min­denről tájékozódni. Ez az igény csak akkor elégülhet ki, ha olvasóink közül is töb­ben tollat ragadnak és tájé­koztatnak bennünket a vár­ható, vagy a volt események­ről. De ami megtörtént, arról sem majd, hanem azonnal, mert a „szakállas” hírekre már senki sem kíváncsi. Ezek a beszélgetések is­mételten meggyőztek ben­nünket, hogy olvasóinknak határozott véleményük van a lapunkban megjelenő cik­kekről, írásokról. Elmondot­ták, hogy nem mindig és nem mindenben értenek egyet azzal, amit és aho­gyan közlünk. Aztán sok olyan van, amit helyeselnek, amiről többet szeretnének hallani, olvasni. De ugyan­akkor elismerték, bizony a tollat nehezen fogják a kéz­be, hogy véleményüket kö­zöljék velünk. Abban is egyetértettünk, hogy nem jó dolog ez, sem nekik, sem nekünk. Az olvasónak azért nem, mert kételyeire, véle­ményére így nem kaphat vá­laszt (a szerkesztőségünk minden levélre válaszol!), nekünk azért nem, mert ma­gunkra vagyunk hagyatva annak megítélésében, hogy egy-egy írásunkkal segítet­tük-e az ügyet, vagy hatásta­lan maradt. Szerkesztősé­günknek is szüksége van ar­ra, hogy ami jó a lapban, azt az olvasóink is erősítsék meg véleményükkel, ami hiba, vagy javítani való, arra pe­dig hívják fel figyelmünket. Mert mindannyian úgy va­gyunk azzal, hogy. könnyebb más szemében a szálkát, mint magunkéban a geren­dát észrevenni. A közvetlen véleménycse­re félreértések tisztázására is a legalkalmasabb lehető­ség. Azok között, akikkel ed­dig találkoztunk, sokan több napilapot is olvasnak. Közü­lük egyesek megemlítették, hogy miért másoljuk mi a többi napilapot? S amikor konkrét példákra került a sor, akkor derült ki, hogy országos, vagy nemzetközi eseményekre gondolnak. Mo­solyogva tisztázhattuk közö­sen, a' jelenlevők segítségé­vel, hogy külön országos, vagy nemzetközi esemény csak a Népújság számára nem történik. Azt, hogy pél­dául az országgyűlésünk jú­lius 6-án összeül, csak egy­formán lehet közölni. Tehát, aki több napilapot olvas, lé­nyegében ugyanazt találja erről az egyikben, mint a másikban. De az egyéb jel­legű írások már „nem kö­szönnek vissza”. Azt viszont jogosan vetették szemünkre, hogy gyakori a sajtóhiba, az elírás. Azt is, hogy a mínu- szos jelű kis híreket jobban kellene válogatni. Aki figyel az ilyesmire, máris tapasztal­hatja a javulást. Tudjuk jól. hogy a szemé­lyes találkozásokat olvasó­inkkal nem helyettesítheti egyetlen kérdőív sem. Most mégis hetvenegy kérdésünk­re szeretnénk „igen — nem” válaszokat kérni és kapni. Mi alapvetőeknek ítéljük ezeket a kérdéseket munkánk irá­nyítása szempontjából. Leg­utóbb tíz éve kértük olvasó­inkat ilyen kérdőív kitöltésé­re. Már az is tanulságos lesz, ha e kettőt összehason­lítjuk. Több mint egy éve ofszet eljárással készül a la­punk, ennek nyomán belső szerkezetében, a cikkek el­helyezésében is változások történtek, nemcsak abban, hogy olvashatóbbá vált a lap betűszövege, élvezhetőbbek lettek a képek. Ez is indo­kolja, hogy kíváncsiak le­gyünk olvasóink ítéletére. A számítógép, amellyel a vála­szokat feldolgoztatjuk, s az ennek alapján elkészülő szö­veges elemzés nélkülözhe­tetlen útba igazításokat ad­nak majd számunkra. Szó­val, olyan demokratikus esz­köznek tekintjük ezt a kér­dőíves véleménykérést, amellyel minden kedves ol­vasónkat bevonhatunk a lap- szerkesztés hosszú -távú kon­cepciójának kialakításába, formálásába. D Vépújság-ankétokat, te­hát a személyes talál­kozókat ezután is fo­lyamatosan szervezzük. De ezzel a módszerrel évtizedek­re lenne szükség, hogy min­den olvasónkhoz eljuthas­sunk és véleményét meghall­gathassuk. A Békés megyei Népújságról kialakult köz­vélemény kérdőíves tudako- lása ezért szükséges. Bízunk abban, hogy olvasóink segítő szándékkal vállalják ezt az együttműködést, amelynek alapja az a közös érdek, hogy mindannyiunk lapja, a Békés megyei Népújság, még jobban megfeleljen annak, amit várunk tőle. —y—n Hz Ön véleményét kérjük! A Békés megyei Népújság már egy éve új formában kerül nap mint nap az őn kezébe, és évek óta arra törekszik, hogy az ország, a megye fontosabb esemé­nyeiről, életünk sikereiről és gondjairól minél teljesebb tájékoztatást nyújtson. Szeretnénk az On véleményét tudni arról, hogy mi­ként feleltünk meg ennek a feladatnak és mit kellene még tennünk, hogy olyan lap kerüljön a kezébe, amely még inkább megnyeri tetszését, kielégíti információs igényét. Vasárnap kérdőívet közlünk lapunk utolsó oldalán. Kérjük, töltse majd ki, s adja postára. Együttműködé­sével közös érdeket szolgál: lapunk színvonalasabbá té­telét. Számítunk az On véleményére! Országos tanácskozás ' a cigányság közművelődéséről

Next

/
Oldalképek
Tartalom