Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-24 / 147. szám
1978. június 24., szombat o IZIIÜUkflTcü Az egészségügyi törvény végrehajtásáról tárgyalt a megyei képviselőcsoport (Folytatás az 1. oldalról) Mint ahogy az lenni szokott fontos tárgyalásoknál, itt is az országgyűlési képviselők boncolgatták a további előrehaladás lehetőségeit. Mérlegelték a gondokat, mely gondok megszüntetéséhez forintok kellenének, így például a fekvőbeteg-gyógyintézeteink rekonstrukciója. Az is szóba került, bár a járóbeteg-szakellátás a mezőkovácsházi, békési, gyulai, szarvasi, szeghalmi új rendelőintézetek átadásával jelentősen fejlődött, azonban jelenleg a tárgyi feltételek Orosházán és Békéscsabán kívánnivalót hagynak maguk után. A helyi tanácsoknak szűkös anyagi helyzete sok esetben nehézséget okoz. Viszonylag magas az üres körzeti orvosi állások száma is, és nem sikerült betölteni minden körzeti fogorvosi állást sem. Kitűnt, hogy az osztály a szülészeti ágyak fejlesztésére már javaslatot tett az Egészségügyi Minisztériumnak. azonban erre megfelelő lehetőséget biztosítani nem tudnak. Nagy gond a gyógyfürdők helyzete is megyénkben. Ezek fejlesztését szorgalmazzák, azonban anyagiak hiányában lassan haladnak. Az egészségügyről szóló törvény megjelenése óta Orosházán Gyopárost minősítették üdülőhellyé. Sajnos, a rang megadásán túl semmi anyagi támogatásban nem részesült. Szóba jött azonban olyan dolog is, melynek előrelépéséhez nem kell állami befektetés, dotáció, pénz. Ez az egészségügyi törvényben megfogalmazott etikai proga TIT-ben Tegnap délután TIT-el- nökségi ülést rendezett a Békés megyei szervezet Békéscsabán, az Értelmiségi Klubban. Dr. Sonkoly Kálmán, a természettudományi szakosztály elnöke köszöntötte az elnökség tagjait, a társszervek képviselőit, majd dr. Krupa András, a TIT megyei titkára vitára bocsátotta az ismeretterjesztő társulat elmúlt évi tevékenységét értékelő írásos beszámolót. Az értékelésből kiderült, hogy a szóbeli ismeretterjesztés eredményei ugrásszerűen javultak az utóbbi két évben. Például az iparban és a mezőgazdaságban tartott előadások száma megháromszorozódott. Az előadások mennyiségi növekedését minőségileg is javítani kell az ismeretterjesztés hatékonysága érdekében. A természettudományos, a matematikai és nyelvi ismeretterjesztés különböző formáit és módszereit a fizikai dolgozók körében is népszerűbbé kell tenni. A TIT eredményesen dolgozik a termelést segítő tudományágak terjesztésében, de a tsz-ekben sajnálatosan csökken az ilyen jellegű előadások száma. Mégis bizonyos, hogy a munkahelyi vezetők és szakszervezetek törekedtek arra, hogy dolgozó5 k kulturált helyen hallgassák meg az ismeret- terjesztő rendezvényeket. Sarkadon a cukorgyárban pedig, a megyében elsőként bemutatótermet alakítanak ki őszre, s itt a TIT-előadá- sok mellett a munkástovábbképző tanfolyamokat is megrendezik majd. 1977-ben több ismeretterjesztő előadást szerveztek Békéscsabán, mint a többi városokban összesen. Gyula jár élen az ezer lakosra jutó rendezvények számában, Orosházán kedvezően alakul a kép, Szarvason ugyanannyi előadást tartottak, mint tavaly, Békésen viszont az ismeretterram végrehajtása. Az etikai akcióprogramban elsődleges cél a lakosság egészségügyi ellátásának lehető legjobb, és legteljesebb biztosítása. Legfőbb követelmény, hogy az orvosok és az egészség- ügyi dolgozók szakmai ismereteiket állandóan bővítsék, és váljék általánossá az orvos, az egészségügyi dolgozó szocialista magatartása. Az indokolatlan és jogtalan igények visszaszorítására a kiváló ellátás biztosítása érdekében határozott intézkedéseket tettek megyénkben mindhárom általános kórházban, különösen a szülészeti és a nőgyógyászati osztályokon. Sikerült megvalósítani, hogy a szülészeti osztályokon az ügyeletes orvoson kívül más orvos behívására csak szakmai indokból kerüljön sor. A sebészeti osztályokon az ügyeleti ellátás ugyanilyen egyértelműen rendezett, de a dolog természetéből következik a nappal végzett műtéteknél az anyagi ellenszolgáltatás felajánlása, illetve elfogadása nehezen bizonyítható. Ezzel kapcsolatban a képviselők hangsúlyozták, hogy az együttérző, türelmes, emberi magatartás nem igényel különösebb anyagi ráfordítást. Az egészségügyi dolgozók bérrendezése kedvezően befolyásolja a betegágy mellett dolgozó ápolónők munkakedvét is. A közvéleményben a hálapénz megkövetelése etikátlan magatartás. Nem mindegy, hogy az orvos ezt megköveteli, elvárja, vagy elutasítja. Persze az etikának másik oldala is van, ami a beteget jesztők jobb mozgósítására lesz szükség a jövőben. A nagyközségi szervezetek egyre önállóbban oldják meg művelődési feladataikat, de a kisebb községekben átmenetileg csökkent az ismeretterjesztés eredményessége. A korszerű ismeretterjesztés komplex sorozatainak óraszáma is csökkent, de nőtt a vegyes sorozatoké és a szabadegyetemi rendezvényeké. A módszerek korszerűsítésében lesz még tennivalójuk az előadóknak. A konzultációval egybekötött, vagy közös feldolgozású foglalkozásokat kell előnyben részesíteni a hagyományos előadásokkal szemben. A lemezjátszós és vetített szemléltetést szívesen alkalmazzák az előadók. Az IBUSZ-szal kialakult jó kapcsolat eredményeként jelentősen emelkedett a TIT-es országjárások száma. A különböző szakkörök és filmklubok is kitűnő bázisai az ismeretterjesztésnek. Az elmúlt évben 62 közismereti tanfolyamot, 42 tudománybaráti kört, 11 egyetemi előkészítőt, 56 nyelvtanfolyamot és 33 orosz szoktatótanfolyamot indítottak megyeszerte. A természettudományi előadások száma csökkent, míg a társadalomtudományiaké nőtt. Egyes járásivárosi szervezetek nem fordítottak megfelelő figyelmet minden fontos tudományág arányos megismertetésére. A TIT együttműködési szerződést kötött a KISZ megyei bizottságával, így nagyon sok ifjúsági klubba jutottak el az ismeret- terjesztő előadások. A KISZÖV-vel, MÉSZÖV-vei és a KIQSZ-szal egyre jobb a kapcsolat, de a tsz-tagság jogi felvilágosítása érdekében javítani kell az együttműködést a tsz-szö- vetségekkel. Az ismeretterjesztő társaság jövő évi feladatául jelölte meg az előadások minőségi fejis érinti. Nagyon sokszor lehet találkozni jogtalan táppénzigénylőkkel. Az is közismert, hogy a táppénzen levők egy része házépítéssel, kertmegműveléssel foglalkozik. Ügy véleményezték a képviselők, hogy a társadalmi szervek és bizottságok hatásosabb ellenőrzést végezzenek ebben a tekintetben is. A felszólalók: Sebesi Lászióné kétegyházi, dr. Szent- kereszty Tamás vésztői, Bálint Istvánná szeghalmi, Németh Ferenc orosházi, Hankó Mihály békéscsabai, Varga Zsigmond gyomai képviselők több kérdésre is kértek és kaptak választ. Különösképpen megoldásra vár még néhány üzemben az üzemior- vos-ellátás biztosítása, az ottani rendelőintézetek fejlesztése. E napirendi pontnak mintegy kiegészítőjeként dr. Gelegonya Katalin, Békés város főorvosa ismertette a város egészségügyi intézményeinek helyzetét. összességében a képviselő- csoport hasznosnak ítélte meg mindkét tájékoztatót. Állásfoglalásukat úgy juttatták kifejezésre: minden tőlük telhetőt megtesznek megyénk egészségügyi helyzetének javítása érdekében. Ezt követően a képviselő- csoport bejelentéseket vett tudomásul, majd az ülés befejezése után a képviselők megtekintették a város egészségügyi intézményeit, valamint látogatást tettek az Egyetértés Tsz üzemegységeiben és a város földrengés sújtotta területein. lesztését, a természettudományos és társadalomtudományi eladások számának arányos alakítását, a korszerű előadói formák és módszerek alkalmazását, a kisközségek ismeretterjesztő munkájának javítását, valamint azt, hogy a vállalati, művelődési bizottságokkal együtt kell dolgozniuk (többek között a közművelődési munkásvetélkedők felkészítésében is). Az elnökség tagjai a beszámoló megvitatását követően Elek László irányításával értékelték a megyei szervezet témajavaslati kiadványát, amely nagy segítséget ad majd a TIT-titkárok és előadók munkájához, valamint az ismeretterjesztő előadásokat igénylő szerveknek. Dr. Krupa András javaslatára a matematikai szakosztály elnökévé, az elnökség tagjai sorába választották Bokor Józsefet, a békéscsabai 1-es számú iskola igazgatóját. Ez alkalommal jelölték ki az 1979- ben Szarvason öntözéses és haltenyésztési ágazatban induló Tessedik Sámuel pyári egyetem szervező és vezető tanácsát is. H Fáklya júliusi száma A Fáklya július 2-án megjelenő 13. száma összeállítást közöl a magyar könyvek fogadtatásáról, népszerűségéről a Szovjetunióban. Az olvasók megismerkedhetnek V. Kuz- nyecovnak, a történelemtudományok kandidátusának A kollektíva és a termelés hatékonysága című könyvével is, amelyről a lap recenziót közöl. Cikket olvashatnak továbbá a KGST-tagor- szágok együttműködéséről a számítástechnika területén, valamint a tudományos kaleidoszkópban az almatermelés új módszereiről és a fóliasátor elterjedt alkalmazásáról is. A kulturális cikkek közül kiemeljük azt a portrét, amely a 63 éves Tovsz- tonogov színházi rendezőt mutatja be. Egy másik színes képriport pedig litvániai utazásra invitál — az olvasók az Inturiszt egyik útvonalával ismerkedhetnek meg. Szokás szerint orosz nyelvlecke, Fáklya-fotó, kereszt- rejtvény, filmelőzetes, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza programismertetője zárja a számot. Diákok sikere A június 16 és 23 között lezajlott magyar—finn fizikai diákversenyen szép sikerrel szerepeltek a magyar középiskolások. Az első díjat Kauffman Zoltán, a Váci Sztáron Sándor Gimnázium III. osztályos tanulója nyerte. A második helyen Kálvin Sándor, a Debreceni Kossuth Lajos Gimnázium negyedik osztályos tanulója és Csordás András, az Esztergomi Dobó Katalin Gimnázium harmadik osztályos tanulója, míg a harmadik helyen a Pasi Koessi és Famu Pietäkui- nen finn diák, valamint Bene Gyula, a Miskolci Földes Ferenc Gimnázium harmadik osztályos tanulója végzett. Parkolóhely A Békéscsabai Hűtőház bejáratánál az elmúlt napokban kezdődött meg egy hatvanférőhelyes személygépkocsi-parkolóhely építése, melynek kivitelzeője a Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat. Az építkezés a hűtőház fejlesztési alapjából készül, mintegy 1,1 millió forint értékben, hogy a környező üzemek, valamint a város személygépkocsijainak parkolási gondjait enyhítse. A beruházás másik része a teherforgalmi várakozóhely, mely a Kétegyházi úti busz fordulóhelyén biztosítja majd a kamionok, teherautók várakozási lehetőségét. A városfejlesztési és környezetvédelmi feladatoknak megfelelően a munkálatokkal párhuzamosan — a környék parkosítását, fásítását is elvégzik. A beruházás várható befejezési időpontja augusztus húszadika. B. Zs. Folyamatos a földrengés okozta károk felmérése A csütörtöki Békés megyei földrengés okozta károkról Csepregi Pál, a Békés megyei Tanács elnökhelyettese elmondta, hogy Békésen 48 lakást kellett életveszélyessé nyilvánítani és az abban lakókat elköltöztetni. Ez folyamatosan történik már csütörtök óta. Békésen mintegy 1500 lakás helyreállítását kell elvégezni, ennek összegét 28—30 millió forintra értékelték a megye építészeti szakemberei. A földrengés után Békés város ipari üzemeiben, lakóházaiban máris hozzákezdték a helyreállítási munkálatokhoz. A közületi létesítményeknél, üzemeknél 48 kéményt rendbe hoztak. örvendetes az is, hogy a lakosság öntevékenyen hozzáfogott környezetében a károk felszámolásához. A megye vezetői úgy ítélik meg, hogy néhány héten belül a három nagy közületi oktatási, közművelődési, illetve ^szociális létesítményen kívül nem marad nyoma a Békés megyei földrengésnek a Körösök völgyében. — r. Elnökségi ülés az 1977-es ismeretterjesztésről Már most □ dologban az a nyugtalanító, hogy nem tudom, miként kezdjem ezt az írást. Mert a múlt vasárnap még vagy tízszer megáztam. A gépkocsi ablakán kitekintve megdőlt, sőt kúszált gabonákat láttam. Ha ez így megy tovább, akkor igen nehéz helyzet alakulhat ki: az aratás minden erőnk megfeszítését követelheti. Nem legyinthetünk azonban akkor sem, ha ezt az írást már szárazságban, simogató napsütésben böngészgeti a tisztelt olvasó. A vegetáció megkésett, a gabonák egy része megdőlt. Függetlenül tehát attól, hogy kicsit előbb vagy kicsit később kezdődik-e a nagy munka, „füttyös aratásra” nem számíthatunk.» A minisztérium nyugodt és bizakodó. Az utolsó tájékoztatón elhangzott, hogy negyvenmázsás búzatermésre szá- míthaunk, 14 200 kombájnunk van. Ezek húsz százaléka már korszerű, nagy teljesítményű, tehát 22—24 munkanap alatt túl lehetünk a gondon. Bár ez az optimizmus igazolódna. Mert ha tovább tart a monszunos időjárás, akkor a csupasz tény úgy is módosulhat, hogy kombájnjaink csupán húsz százaléka nagy teljesítményű, és 22—24 olyan napra van szükségünk, amikor dolgozni lehet. Nem elméleti eszmefuttatás mindez, hanem a dolgokhoz való nekikészülés jellegét szabja meg. Optimális időjárás ^esetén az aratásokkor kezdődik, amikor beérett a gabona. Most sokkal hamarabb erre a feladatra kell koncentrálni. Sokkal hamarabb: már most. A bizonytalansági tényezők láttán a felkészülés nem azonos a hagyományossal. Természetes, hogy a gabonabetakarítás emberek dolga, tehát mindig is fel kellet készülniük a kombájnosoknak, a szállítóknak, a szárítókezelőknek és magtárosoknak;de ezen túl a műhelyek, az alkatrészraktárak, az átvevőhelyek dolgozóinak is. Ez idén azonban ez a felkészülés akkor kielégítő, ha „többesélyes”. Tehát a kom- bájnos felkészül arra az idegjátékra, hogy esetleg húsz órát táblából a gépe mellett, mire meg tud vele indulni. A szárítósnak úgy kell felkészítenie masináját, hogy esetleg csurog az a szem, amikor behozzák. Az alkatrészraktárost (és persze a főnökét) nem nyugtathatja meg a jelentés, mely szerint „elegendő” a készlet. Egy gépnyúzó aratásban az az X darab főtengely, vagy mit tudom én mi, nagyon kevésnek bizonyulhat. Esetleg nagyon kevésnek a fölkészülés! idő is, ha csak akkor kezdünk el gondolkodni, amikor már recseg-ropog minden. Amiket eddig meglehetős tétován elsorolni próbáltam, mind a mezőgazdasági nagyüzemek, az Agrotröszt, a Gabona Tröszt kerítésén belüli dolgok. Gondoljunk azonban arra a bizonyos 22—24 munkanapnyi időigényre. Ez a kapacitás magyar történelmi mértékkel mérve gyönyörű, de korántsem nevezhető még ideálisnak. Különös tekintettel arra, hogy nem „átlagos”. Egyes gazdaságokban elég 14, másutt kell 40 munkanap is. Ha szorul a hurok, akkor nélkülözhetetlen lesz — de ha nem szorul, akkor is hasznos —, hogy a gazdaságok kisegítsék egymást. Tehát a jobban felszerelt segítse a gyengébben felszereltet. Ezt a gyakorlatot már ismerjük, de tudjuk azt is, hogy rengeteg intézkedést, nagyon precíz szervezést igényel. Kombájnosok kerülnek távol a családjuktól, gépek „gyalogolnak” másik megyébe, nagyobb szabású irányítások esetén pedig vonatszerelvények indulnak mező- gazdasági gépekkel megrakodva. D segítséget indítani kell, fogadni kell, ami nem nevezhető a mi mező- gazdaságunkban rutinmunkának. Már most karikákat kell rajzolni a térképre; keresni a kinyújtott segítő kezet vagy éppen kinyújtani ezt a kezet, és előkészíteni a dolgokat. Az ősi emberi hagyomány, az egymás segítése így lesz igazán nem csupán szép, de gördülékeny, eredményes is. Amiben a legszebb az volna, ha egy hónap múlva — szép időben, saját erővel, zökkenőmentesen haladó aratás közepén — jómagam is mosolyogva gondolnék vissza erre a cikkre, hogy ugyan, minek kellett egy vasárnap tíz esőtől any- nyira megijedni... Földeáki Béla ^wwwwMwwuMwwwvmtmwwwwww Virágerdö a ! * ■ ,!, é *PKifrornrí r * a mwiMLwrgrrsiT .»w n FIT ÍCIFTWI «PIPI. ' .... ._.......... , V w TT ~r p ...... ? y# : T*TT H T t .. ^ H P"--'T ■ TIT T o I 1 I A felüdülést kínáló Gyulai Várfürdő környéke is üdítő látvány. A fürdő bejárata előtt mindig szépen gondozottak a virágágyások. Felvételünkön a Gyulai Kertészeti Vállalat dolgozói az elnyílt virágok helyére friss palántákat ültetnek Fotó: Veress Erzsi
