Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-25 / 148. szám

1978. június 25., vasárnap

Rejtjelek

Kétségtelen, vannak bizonyos területek az életben, ahol nagy jelentősége van a rejtjeleknek, a különböző kódszámoknak. Ilyen például a honvédelem, a kibernetika és számos tudományág. Ezeken a helyeken azonban jól felkészült szakemberék dolgoznak, oktatnak és szinte a kisujjukban van a tudnivaló. Nem így az élelmiszerboltokban, ABC-áruházakban vásárlók népes táborának, akik azon meditálnak hosz- szú perceken át: vajon mit is jelentenek az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett számok és betűk.

Azt semmiképpen nem állíthatjuk, hogy nincs rendelet az élelmiszerek jelölésére. Sőt, az egy évvel ezelőtt életbe lépett élelmiszertörvény kimondja: a gyártási, a fogyaszthatósági időt vagy azt az időtartamot, ameddig az élelmiszer a minőségét megőrzi, fel kell tüntetni a csomagolóanyagon, világosan, közérthetően és a valóságnak megfelelően. A bökkenő csak ott van, hogy ahány gyár, üzem, annyiféle jelölési mód. Itt van mindjárt a Debreceni Konzervgyár pástétoma. A konzerv hátsó lapján felfedezni a domborítást: 8.3.36.84. Az első két számot még viszonylag könnyű megfejteni: 1978. márciusában készítették.

Hogy melyik napon? Arra is rájöhetünk könnyűszerrel, ha a 36-ot elosztjuk hárommal. Persze, ez nincs ráírva a dobozra, csak a szakemberek tudják, az egyszerű halandó meg silabizálhat napestig. A különleges vagdalthúson ez áll: 7.1.E.400. Valószínűleg: év, hónap. A napot elhagyták, hiszen a harmadik jelölés már a gyáregységre utal, az utolsó pedig a fogyasztó szempontjából lényegtelen. Most éles fordulat következik. A gyorsfagyasztott hasábburgonya csomagolására ilyeneket nyomtak: 10.7.11.2.42. A változatosság kedvéért az első jel az üzem számát jelenti, a többi az évet, hónapot, napot, s végül a műszak jelölése következik. A sor nem lenne teljes, ha megfeledkeznénk a gyorsfagyasztott vágott bab rejtjeleiről. íme: B.78.b.09.b. Az eredmény kétszer aláhúzva: melyik üzemben gyártották, év, hónap (február), nap és a műszak száma.

A gyakorló háziasszonyok, vásárlók a megmondhatói, mennyire bosszantó ez a számdzsungel. Es, ha a gyártási időt valamilyen csoda folytán mégis kitaláljuk, egyáltalán nem biztos, hogy győztünk. Ugyanis a fo- gyaszthatóság ideje gyakran hiányzik az élelmiszerekről. A szegedi csemegepaprikán jól olvasható a dátum: 1978. április 16. Most már csak az a kérdés : ez a gyártási vagy a fogyaszthatósági időt takarja? A sajtos ropogós eltarthatósági időtartama 90 nap. De mikortól számítsuk? Egyes csokoládékon a külső csomagolás alatt, az ezüstfólián van feltüntetve a szavatossági idő. Vajon hányán tudják ezt? Aztán vannak olyan termékek — főleg olcsóbb édességek — amelyek felmentést kaptak a közvetlen jelölés alól. Elegendő, ha a gyártó a gyűjtő- csomagolásra bélyegzi rá a fontos dátumot. Igaz, hogy ezek a dobozok rendszerint a raktárban maradnak.

A bajt az is tetézi, hogy maguk a kereskedők sem ismerik pontosan az élelmiszerek szavatossági idejét. Az ellenőrök is — némi túlzással élve — táblázatokkal, logarléccel felszerelve érkeznek egy-egy üzletbe. A vásárlóknak viszont nincs se táblázatuk, se számológépük, csak egy műanyag kosaruk és a józan Ítélőképességük. Ezekkel azonban nem sokra mennek. Legfeljebb otthon a szemétbe dobják a drága pénzen megvett árut és várják 1981-et, amikorra állítólag minden gyár, üzem egységes, világos, közérhető jelölést alkalmaz.

De mi lesz addig?

(seres)

Idegenforgalmunk

árnyoldala

Illegális valutafelvásárlás, piacezás, bűnözés

Június elején Békéscsabán, a megyei tanács és a Békés megyei Rendőr-fő-» kapitányság közös rendezésében koordinációs értekezletet tartott az idegen- forgalom helyzetéről, amelyen többek között jelen voltak a határőrség, a vám- és pénzügyőrség, a Magyar Nemzeti Bank, az IBUSZ, valamint a vendéglátóipari vállalat képviselői.

Bevezetőjében az előadó röviden szólt a turizmus külpolitikai, társadalmi és gazdasági jelentőségéről ;

majd néhány számadattal igazolta a megyénkbe érkező külföldiek számának növekedését. Mint mondotta : „Természetesen ezután sem téveszthetjük szem elől, hogy törvényeink sérthetetlenségét, társadalmi rendszerünk morálját semmilyen gazdasági előnynek nem rendelhetjük alá. Ezért igen fontos követelmény az elvek helyes alkalmazása a gyakorlatban.”

Az idegenforgalommal kapcsolatos célok és ellentmondások alapos ismeretének birtokában lehetséges csak az ilyen irányú feladatok sikeres megoldása.

Sajnálatos, hogy különösen a múlt évben, egyre több román és jugoszláv állampolgár kapcsolódott be a nyílt piaci árusításba. Mivel a magyar fizetőeszközt jogellenes úton szerezték be, megyénkben is csökkent a devizabevétel összege. Ennek megakadályozása végett javítani kell az ellenőrzést.

Ami a hazánk idegen- forgalmával összefüggő

közbiztonsági kérdéseket illeti, helyzetünk nemzetközi vonatkozásban is jónak mondható. Ez a megállapítás érvényes Békés megyére is. A deviza- és vámjogszabályok megsértésén kívül ugyanis más, súlyos bűncselekmény nem fordult elő.

A múlt évben növekedett az illegális forintforgalom, és a törvényellenes valuta- felvásárlásos ügyek száma. Egyesek meg nem engedett módon jutottak hozzá dinárhoz, leihez, nyugatnémet márkához és az utóbbi időben rubelhez is. A felvásárolt amerikai dollár összege viszont jelentéktelen.

Sokan „feketén” szerzik be a farmernadrágokat, az autórádiókat, a magnetofonokat, a gépkocsialkatrészeket, sőt bizonyos terményeket is. Ez utóbbival egyesek már nemcsak a deviza jogszabályokat, hanem a növényvédelmi előírásokat is megsértik.

A felelősségre vont magyar állampolgárok egy része a vendéglátóipar dolgozója, szervizállomás alkalmazottja, ÁFOR-kútke- zelő stb. volt. Akadt olyan gyulai lakos is, aki mintegy 40 ezer forint értékben követett el deviza-bűncselekményt.

A rendőri szerveknek nem kis feladatot jelent azoknak a fiataloknak és felnőttko- rúaknak a „kiszűrése” is, akik turistaként érkeznek megyénkbe. Létfenntartásuk céljából kisebb bűn- cselekményeket, például lopásokat követnek el.

Az idegenvezetők is hatékony segítséget tudnak adni a bűnesetek megelőzésével, felderítésével foglalkozó szakembereknek. Ezzel kapcsolatos a főkapitányság azon kérése, amelyet a jelen levő szervek képviselőihez intézett.

Eszerint : fel kell hívni a dolgozók figyelmét arra, hogy tartózkodjanak a szabálysértések és a bűncselekmények elkövetésétől. Az idegenvezetői hálózattal rendelkező irodák illetékesei rendszeresen számoltassák be a kiutazó csoportok vezetőit, akiknek

egyben kötelező felhívni a turisták figyelmét a vám- és devizajogszabályok betartására.

A vendéglátóipari vállalatra, a valuta árusításával foglalkozó irodák vezetőire; a KISZ és a tanácsok képviselőire, valamint az idegenforgalommal kapcsolatban álló gazdasági egységek és intézmények dolgozóira — mindenkinek a maga területén — több feladat is hárul. Ha az előírásokat betartják, és eleget tesznek az elvárásoknak, akkor a szabálysértések, a bűncselekmények megelőzésében és felderítésében számottevő segítséget nyújthatnak a rendőri szerveknek is.

Bukovinszky István

Gabi, Zoli meg anyuka

Otthon, a kertben, immár műtét után, kézimunkázás közben Fotó: Veress Erzsi

Sarkad

Tanácsülésről jelentjük

Az ifjúsági és a közművelődési törvény végrehajtásának tapasztalatairól tárgyaltak a sarkadi Nagyközségi Tanács legutóbbi ülésén. A beszámolóból és a hozzászólásokból kiderült: valameny- nyi munkahelyen kiemelten foglalkoznak az ifjúság problémáival. Sarkadon csaknem négyezer a 30 éven aluliak száma, szerepük a nagyközség társadalmi és gazdasági életében igen fontos. A szocialista brigádokban például 370 KISZ-fiatal tevékenykedik, s a munkaverseny-kez- deményezésben, társadalmi munka megszervezésében ők a példamutatók. A fiatalok véleményüket leginkább az ifjúsági parlamenteken

mondják el, az üzemek, intézmények vezetői pedig messzemenően figyelembe veszik kérésüket, javaslataikat.

A nagyközségi tanácsülés a korábbi hétezerről húszezer forintra emelte a KISZ-bizottság részére adott évi ifjúsági alapot.

Második napirendi pontként a munkásművelődés helyzetét vitatták meg a tanácstagok. Első helyen említették a vállalati közművelődési bizottságok szerepét, amelyek megalakulásuk óta aktívan tevékenykednek. A különböző rendezvényekre csoportosan érkeznek a dolgozók, nőtt a könyvtári látogatók száma is. Különösen a cukorgyárban és az ÁFÉSZ-nál működik jó eredménnyel a vállalati közművelődési bizottság. A munkahelyek, az intézmények és a nagyközségi tanács vezetői között jó együttműködés alakult ki a közművelődési törvény végrehajtására.

„Természetesen számíthat ránk”

Szeptembertől Tündi is járhat már iskolába. Tündi 7 éves, szőke kislány, csendes, halk szavú, visszahúzódó. Már ismerné a betűket, mint hasonló korú társai, ha a betegség nem avatkozik kis életébe. De ő szívrendellenességgel született, amelyen — kezdettől tudják szülei — csak műtéttel lehet változtatni. Az idén májusban eljött ennek is az ideje.

* * *

Vésztő, MÁV Vontatási Főnökség. Itt dolgozik, s az itteni KISZ-szervezet tagja Hódos Gyula motorvezető, a kislány édesapja.

— Amikor megtudtuk, hogy közeledik a műtét ideje, melyhez sok vérre van szükség, szóltam a taggyűlésen a fiúknak, hogy segítsünk, aki tud, jöjjön elvért adni — meséli Hunyadi György mozdonyvezető, a vontatási főnökség KISZ- bizottságának titkára. — Mondtam, akkor diktálja a nevét, aki jelentkezik. Erre azt javasolták, inkább húzzuk ki a névsorból, aki nem adhat vért, a többiek mind ott lesznek.

És ott is voltak május 29- én, a műtét előtti napon a véradáson, a vésztői kultúr- házban.

— A szülőkhöz alig szóltam, féltem, még elsírnám magam, olyan meghatottam hálásan nézték az emberek igyekezetét — veszi át a szót Csüllög Bálintné védőnő, a községi Vöröskereszt-csúcs- vezetőség titkára. — A KISZ-esékhez sokan csatlakoztak a falubeliek közül is, pedig április elején volt nálunk már egy községi véradónap. összesen 92-en nyújtották a karjukat. Sokan most először jöttek el — félelemérzetükön, gátlásukon felülkerekedett a segítőszándék. Még szolgálatban levő társaikat is leváltották a véradás idejére a KISZ-esek.

Tündét másnap, május 30- án Szegeden, az I. számú sebészeti klinikán megoperálták.

— Úgy terjedt a hír, mint a futótűz, hogy sikerült! Aztán azt is elmondta Gyuszi — néz a KISZ-titkár a mellette ülő fiatalemberre, a kislány édesapjára —, hogy másfél év múlva még egy műtétre lesz szükség. Természetesen akkor is számíthat ránk.

* * *

A kislány, aki megható türelemmel, panasz-szó nélkül viselte a betegséget, a lábadozást, jól érzi magát. Ősztől már iskolába is járhat, mint a többi hasonló korú gyerek. T. I.

Nem köves az út, amely az országgyűlési képviselőnő házához vezet. Sőt, a nehéz járművek annyira felszántották, hogy gépkocsival nem' érdemes ráhajtani. A házuk nem rí ki a sorból. Talán csak annyiban, hogy látszik rajta, nem régen épült. Any- nyira új, hogy még vagy a pénz, vagy az idő hiánya miatt rendes kerítés sincs. Az udvaron a kötélen frissen mosott fehérneműk. Ebből is látszik kisbaba van a házban.

o

A tágas, világos előszobában csend, nyugalom honol. Szigeti Gáborné, a Gyulai Harisnyagyár dolgozója, a város országgyűlési képviselője kis asztal mellett ül, kezében fizikakönyv. Vizsgára készül.

— Tudhattam volna, hogy vizsgaidőszak van — mondom mentegetőzve —, rosszkor jöttem.

— Hozzám soha nem lehet rosszkor jönni — biztat mosolyogva —, különben is tanulás közben jólesik egyszeregyszer kikapcsolódni..

— A gyerekek?

— Zolika most feküdt le a nagyapjával, Gabika meg kint van az utcán a srácokkal. Hozhatok egy kávét?

Amíg a párolgó, illatozó feketét iszogatjuk, beszélgetünk. Szó esik sok mindenről, arról, hogy elsősorban anyának kell lenni, de ez nem zárja ki a közéletiséget sem.

— Nem tudom, hogy juthattam eszébe egy geszti asszonynak, tegnap írt éppen levelet, hozzám akar jönni valamilyen ügyben, szeretne tanácsot kérni. Bár nem az én körzetembe tartozik, jöjjön nyugodtan, szívesen látom.

o

Hogy telik az idő! Jól emlékszem, mintha csak tegnap lett volna, amikor a harisnyagyári jelölőgyűléseken találkozott a lakossággal. Egy cseppet sem volt zavarban, amikor a sok ember előtt arról beszélt, milyen elképzelései vannak a képviselőségről, mit szeretne tenni a város és lakossága érdekében, ha megválasztják. Pedig azelőtt soha nem beszélt any- nyi ember előtt, nem száGabi, Zoli meg anyuka

mítva a brigádgyűlést, de hát azon jóval kevesebben voltak, és nem idegenek, hanem munkatársak. Az eltelt három év alatt mennyiben változott meg az élete?

— Érdekes ez — simítja hátra a haját —, azelőtt az érdeklődésem nem túl nagy területen mozgott. Amióta megválasztottak, sok helyen megfordulok és alaposan szélesedett a látóköröm. Persze, ezzel együtt a gondom is megszaporodott.

— Meddig marad itthon a gyerekekkel?

— Két évig mindenképpen. Aztán majd meglátom. Nincs a közelben bölcsőde, nem tudom, hogyan vigyem be a gyereket a városba. De az is igaz, hogy hiányzik a munka, meg a szaktársnők.

— A gyárban „nagyobb” lett, amióta képviselő?

— Úgy gondolja, hogy na- gyobb-e a tekintélyem? Nézze, én elsősorban munkás vagyok, persze a gyár vezetői most többet foglalkoznak velem, mint azelőtt. Igaz, nem minden esetben. Bántott, hogy amióta itthon vagyok szülési szabadságon, a gyárból nem jöttek el meglátogatni. Pedig a város vezetői tudtak erre időt szakítani. A jövedelmem? Csak azzal több, amit a képviselői munkámért kapok. Az igaz, hogy kaptam munkaidő-kedvezményt, de azt sohasem magáncélra használtam fel.

o

— Elmesélte, hogy sok emberen megpróbált már segíteni, akik valamilyen üggyel- bajjal fordultak a képviselőasszonyhoz. Soknak sikerült is elintézni az ügyét. Magának mit intézett el?

Ügy néz rám, mint aki nem jól hallotta a kérdést.

— Én elintézni valamit magamnak? Még tréfának is rossz. Nem venne rá a lelkiismeretem, hogy a magam, vagy családom ügyében járjak el, nincs is rá szükség. Biztos arra gondol, hogy lehet az, hogy még nincs kö- vesút az utcában. A lakótársak megkértek már, hogy intézkedjem, nekünk nincs kocsink, be tudok jönni gyalog is, de többen felajánlották, hogyha a tanács segít, adnak a téglagyárból törmeléket, szívesen rendbehozzák az utat. Mondtam, ebben én is segítek. A munkában.

Akármilyen halkan is beszélgettünk, felébredt Zolika. Gabika is beszaladt egy pillanatra. Persze szó sem lehet a tanulásról, tisztába kell tenni, meg kell etetni, majd csak azután jöhet ismét a fizikakönyv.

Béla Ottó