Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-25 / 148. szám

1978. június 25., vasárnap Rejtjelek Kétségtelen, vannak bizo­nyos területek az életben, ahol nagy jelentősége van a rejtjeleknek, a különböző kódszámoknak. Ilyen például a honvédelem, a kibernetika és számos tudományág. Eze­ken a helyeken azonban jól felkészült szakemberék dol­goznak, oktatnak és szinte a kisujjukban van a tudniva­ló. Nem így az élelmiszer­boltokban, ABC-áruházakban vásárlók népes táborának, akik azon meditálnak hosz- szú perceken át: vajon mit is jelentenek az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett számok és betűk. Azt semmiképpen nem ál­líthatjuk, hogy nincs rende­let az élelmiszerek jelölésére. Sőt, az egy évvel ezelőtt életbe lépett élelmiszertör­vény kimondja: a gyártási, a fogyaszthatósági időt vagy azt az időtartamot, ameddig az élelmiszer a minőségét megőrzi, fel kell tüntetni a csomagolóanyagon, világo­san, közérthetően és a való­ságnak megfelelően. A bök­kenő csak ott van, hogy ahány gyár, üzem, annyiféle jelölési mód. Itt van mind­járt a Debreceni Konzerv­gyár pástétoma. A konzerv hátsó lapján felfedezni a domborítást: 8.3.36.84. Az el­ső két számot még viszony­lag könnyű megfejteni: 1978. márciusában készítették. Hogy melyik napon? Arra is rájöhetünk könnyűszerrel, ha a 36-ot elosztjuk három­mal. Persze, ez nincs ráírva a dobozra, csak a szakembe­rek tudják, az egyszerű ha­landó meg silabizálhat nap­estig. A különleges vagdalt­húson ez áll: 7.1.E.400. Való­színűleg: év, hónap. A napot elhagyták, hiszen a harma­dik jelölés már a gyáregy­ségre utal, az utolsó pedig a fogyasztó szempontjából lé­nyegtelen. Most éles fordu­lat következik. A gyorsfa­gyasztott hasábburgonya cso­magolására ilyeneket nyom­tak: 10.7.11.2.42. A változa­tosság kedvéért az első jel az üzem számát jelenti, a többi az évet, hónapot, na­pot, s végül a műszak jelö­lése következik. A sor nem lenne teljes, ha megfeled­keznénk a gyorsfagyasztott vágott bab rejtjeleiről. íme: B.78.b.09.b. Az eredmény két­szer aláhúzva: melyik üzem­ben gyártották, év, hónap (február), nap és a műszak száma. A gyakorló háziasszonyok, vásárlók a megmondhatói, mennyire bosszantó ez a számdzsungel. Es, ha a gyár­tási időt valamilyen csoda folytán mégis kitaláljuk, egyáltalán nem biztos, hogy győztünk. Ugyanis a fo- gyaszthatóság ideje gyakran hiányzik az élelmiszerekről. A szegedi csemegepaprikán jól olvasható a dátum: 1978. április 16. Most már csak az a kérdés : ez a gyár­tási vagy a fogyaszthatósági időt takarja? A sajtos ropo­gós eltarthatósági időtartama 90 nap. De mikortól számít­suk? Egyes csokoládékon a külső csomagolás alatt, az ezüstfólián van feltüntetve a szavatossági idő. Vajon há­nyán tudják ezt? Aztán van­nak olyan termékek — főleg olcsóbb édességek — ame­lyek felmentést kaptak a közvetlen jelölés alól. Ele­gendő, ha a gyártó a gyűjtő- csomagolásra bélyegzi rá a fontos dátumot. Igaz, hogy ezek a dobozok rendszerint a raktárban maradnak. A bajt az is tetézi, hogy maguk a kereskedők sem is­merik pontosan az élelmisze­rek szavatossági idejét. Az ellenőrök is — némi túlzás­sal élve — táblázatokkal, lo­garléccel felszerelve érkez­nek egy-egy üzletbe. A vá­sárlóknak viszont nincs se táblázatuk, se számológépük, csak egy műanyag kosaruk és a józan Ítélőképességük. Ezekkel azonban nem sokra mennek. Legfeljebb otthon a szemétbe dobják a drága pénzen megvett árut és vár­ják 1981-et, amikorra állító­lag minden gyár, üzem egy­séges, világos, közérhető je­lölést alkalmaz. De mi lesz addig? (seres) Idegenforgalmunk árnyoldala Illegális valutafelvásárlás, piacezás, bűnözés Június elején Békéscsa­bán, a megyei tanács és a Békés megyei Rendőr-fő-» kapitányság közös rendezé­sében koordinációs érte­kezletet tartott az idegen- forgalom helyzetéről, ame­lyen többek között jelen voltak a határőrség, a vám- és pénzügyőrség, a Magyar Nemzeti Bank, az IBUSZ, valamint a vendéglátóipari vállalat képviselői. Bevezetőjében az előadó röviden szólt a turizmus külpolitikai, társadalmi és gazdasági jelentőségéről ; majd néhány számadattal igazolta a megyénkbe ér­kező külföldiek számának növekedését. Mint mondot­ta : „Természetesen ezután sem téveszthetjük szem elől, hogy törvényeink sért­hetetlenségét, társadalmi rendszerünk morálját sem­milyen gazdasági előnynek nem rendelhetjük alá. Ezért igen fontos követelmény az elvek helyes alkalmazása a gyakorlatban.” Az idegenforgalommal kapcsolatos célok és ellent­mondások alapos ismere­tének birtokában lehetsé­ges csak az ilyen irányú feladatok sikeres megoldá­sa. Sajnálatos, hogy különö­sen a múlt évben, egyre több román és jugoszláv ál­lampolgár kapcsolódott be a nyílt piaci árusításba. Mivel a magyar fizetőesz­közt jogellenes úton sze­rezték be, megyénkben is csökkent a devizabevétel összege. Ennek megakadá­lyozása végett javítani kell az ellenőrzést. Ami a hazánk idegen- forgalmával összefüggő közbiztonsági kérdéseket illeti, helyzetünk nemzet­közi vonatkozásban is jó­nak mondható. Ez a megál­lapítás érvényes Békés megyére is. A deviza- és vámjogszabályok megsérté­sén kívül ugyanis más, sú­lyos bűncselekmény nem fordult elő. A múlt évben növekedett az illegális forintforgalom, és a törvényellenes valuta- felvásárlásos ügyek száma. Egyesek meg nem engedett módon jutottak hozzá dinár­hoz, leihez, nyugatnémet márkához és az utóbbi idő­ben rubelhez is. A felvásá­rolt amerikai dollár összege viszont jelentéktelen. Sokan „feketén” szerzik be a farmernadrágokat, az autórádiókat, a magnetofo­nokat, a gépkocsialkatré­szeket, sőt bizonyos termé­nyeket is. Ez utóbbival egyesek már nemcsak a de­viza jogszabályokat, hanem a növényvédelmi előírásokat is megsértik. A felelősségre vont ma­gyar állampolgárok egy ré­sze a vendéglátóipar dolgo­zója, szervizállomás al­kalmazottja, ÁFOR-kútke- zelő stb. volt. Akadt olyan gyulai lakos is, aki mint­egy 40 ezer forint értékben követett el deviza-bűncse­lekményt. A rendőri szerveknek nem kis feladatot jelent azoknak a fiataloknak és felnőttko- rúaknak a „kiszűrése” is, akik turistaként érkeznek megyénkbe. Létfenntartá­suk céljából kisebb bűn- cselekményeket, például lopásokat követnek el. Az idegenvezetők is ha­tékony segítséget tudnak adni a bűnesetek megelőzé­sével, felderítésével foglal­kozó szakembereknek. Ez­zel kapcsolatos a főkapi­tányság azon kérése, ame­lyet a jelen levő szervek képviselőihez intézett. Eszerint : fel kell hívni a dolgozók figyelmét arra, hogy tartózkodjanak a sza­bálysértések és a bűncse­lekmények elkövetésétől. Az idegenvezetői hálózattal rendelkező irodák illetéke­sei rendszeresen számol­tassák be a kiutazó cso­portok vezetőit, akiknek egyben kötelező felhívni a turisták figyelmét a vám- és devizajogszabályok be­tartására. A vendéglátóipari válla­latra, a valuta árusításával foglalkozó irodák vezetőire; a KISZ és a tanácsok kép­viselőire, valamint az ide­genforgalommal kapcso­latban álló gazdasági egy­ségek és intézmények dol­gozóira — mindenkinek a maga területén — több feladat is hárul. Ha az elő­írásokat betartják, és eleget tesznek az elvárásoknak, akkor a szabálysértések, a bűncselekmények megelő­zésében és felderítésében számottevő segítséget nyújt­hatnak a rendőri szervek­nek is. Bukovinszky István Gabi, Zoli meg anyuka Otthon, a kertben, immár műtét után, kézimunkázás közben Fotó: Veress Erzsi Sarkad Tanácsülésről jelentjük Az ifjúsági és a közműve­lődési törvény végrehajtásá­nak tapasztalatairól tárgyal­tak a sarkadi Nagyközségi Tanács legutóbbi ülésén. A beszámolóból és a hozzászó­lásokból kiderült: valameny- nyi munkahelyen kiemelten foglalkoznak az ifjúság prob­lémáival. Sarkadon csaknem négyezer a 30 éven aluliak száma, szerepük a nagyköz­ség társadalmi és gazdasági életében igen fontos. A szo­cialista brigádokban például 370 KISZ-fiatal tevékenyke­dik, s a munkaverseny-kez- deményezésben, társadalmi munka megszervezésében ők a példamutatók. A fiatalok véleményüket leginkább az ifjúsági parlamenteken mondják el, az üzemek, in­tézmények vezetői pedig messzemenően figyelembe veszik kérésüket, javaslatai­kat. A nagyközségi tanácsülés a korábbi hétezerről húsz­ezer forintra emelte a KISZ-bizottság részére adott évi ifjúsági alapot. Második napirendi pont­ként a munkásművelődés helyzetét vitatták meg a ta­nácstagok. Első helyen em­lítették a vállalati közműve­lődési bizottságok szerepét, amelyek megalakulásuk óta aktívan tevékenykednek. A különböző rendezvényekre csoportosan érkeznek a dol­gozók, nőtt a könyvtári lá­togatók száma is. Különösen a cukorgyárban és az ÁFÉSZ-nál működik jó ered­ménnyel a vállalati közmű­velődési bizottság. A munka­helyek, az intézmények és a nagyközségi tanács vezetői között jó együttműködés alakult ki a közművelődési törvény végrehajtására. „Természetesen számíthat ránk” Szeptembertől Tündi is járhat már iskolába. Tündi 7 éves, szőke kislány, csen­des, halk szavú, visszahúzó­dó. Már ismerné a betűket, mint hasonló korú társai, ha a betegség nem avatkozik kis életébe. De ő szívrendel­lenességgel született, ame­lyen — kezdettől tudják szü­lei — csak műtéttel lehet változtatni. Az idén május­ban eljött ennek is az ide­je. * * * Vésztő, MÁV Vontatási Főnökség. Itt dolgozik, s az itteni KISZ-szervezet tagja Hódos Gyula motorvezető, a kislány édesapja. — Amikor megtudtuk, hogy közeledik a műtét ide­je, melyhez sok vérre van szükség, szóltam a taggyűlé­sen a fiúknak, hogy segít­sünk, aki tud, jöjjön elvért adni — meséli Hunyadi György mozdonyvezető, a vontatási főnökség KISZ- bizottságának titkára. — Mondtam, akkor diktálja a nevét, aki jelentkezik. Erre azt javasolták, inkább húz­zuk ki a névsorból, aki nem adhat vért, a többiek mind ott lesznek. És ott is voltak május 29- én, a műtét előtti napon a véradáson, a vésztői kultúr- házban. — A szülőkhöz alig szól­tam, féltem, még elsírnám magam, olyan meghatottam hálásan nézték az emberek igyekezetét — veszi át a szót Csüllög Bálintné védőnő, a községi Vöröskereszt-csúcs- vezetőség titkára. — A KISZ-esékhez sokan csatla­koztak a falubeliek közül is, pedig április elején volt ná­lunk már egy községi vér­adónap. összesen 92-en nyúj­tották a karjukat. Sokan most először jöttek el — fé­lelemérzetükön, gátlásukon felülkerekedett a segítőszán­dék. Még szolgálatban levő társaikat is leváltották a véradás idejére a KISZ-esek. Tündét másnap, május 30- án Szegeden, az I. számú se­bészeti klinikán megoperál­ták. — Úgy terjedt a hír, mint a futótűz, hogy sikerült! Az­tán azt is elmondta Gyuszi — néz a KISZ-titkár a mel­lette ülő fiatalemberre, a kislány édesapjára —, hogy másfél év múlva még egy műtétre lesz szükség. Termé­szetesen akkor is számíthat ránk. * * * A kislány, aki megható türelemmel, panasz-szó nél­kül viselte a betegséget, a lábadozást, jól érzi magát. Ősztől már iskolába is jár­hat, mint a többi hasonló korú gyerek. T. I. Nem köves az út, amely az országgyűlési képviselőnő házához vezet. Sőt, a nehéz járművek annyira felszántot­ták, hogy gépkocsival nem' érdemes ráhajtani. A házuk nem rí ki a sorból. Talán csak annyiban, hogy látszik rajta, nem régen épült. Any- nyira új, hogy még vagy a pénz, vagy az idő hiánya miatt rendes kerítés sincs. Az udvaron a kötélen frissen mosott fehérneműk. Ebből is látszik kisbaba van a ház­ban. o A tágas, világos előszobá­ban csend, nyugalom honol. Szigeti Gáborné, a Gyulai Harisnyagyár dolgozója, a város országgyűlési képvise­lője kis asztal mellett ül, kezében fizikakönyv. Vizsgá­ra készül. — Tudhattam volna, hogy vizsgaidőszak van — mon­dom mentegetőzve —, rossz­kor jöttem. — Hozzám soha nem le­het rosszkor jönni — biztat mosolyogva —, különben is tanulás közben jólesik egy­szeregyszer kikapcsolódni.. — A gyerekek? — Zolika most feküdt le a nagyapjával, Gabika meg kint van az utcán a srácok­kal. Hozhatok egy kávét? Amíg a párolgó, illatozó feketét iszogatjuk, beszélge­tünk. Szó esik sok minden­ről, arról, hogy elsősorban anyának kell lenni, de ez nem zárja ki a közéletiséget sem. — Nem tudom, hogy jut­hattam eszébe egy geszti asszonynak, tegnap írt éppen levelet, hozzám akar jönni valamilyen ügyben, szeretne tanácsot kérni. Bár nem az én körzetembe tartozik, jöj­jön nyugodtan, szívesen lá­tom. o Hogy telik az idő! Jól em­lékszem, mintha csak tegnap lett volna, amikor a haris­nyagyári jelölőgyűléseken ta­lálkozott a lakossággal. Egy cseppet sem volt zavarban, amikor a sok ember előtt ar­ról beszélt, milyen elképze­lései vannak a képviselőség­ről, mit szeretne tenni a vá­ros és lakossága érdekében, ha megválasztják. Pedig az­előtt soha nem beszélt any- nyi ember előtt, nem szá­Gabi, Zoli meg anyuka mítva a brigádgyűlést, de hát azon jóval kevesebben vol­tak, és nem idegenek, ha­nem munkatársak. Az el­telt három év alatt mennyi­ben változott meg az élete? — Érdekes ez — simítja hátra a haját —, azelőtt az érdeklődésem nem túl nagy területen mozgott. Amióta megválasztottak, sok helyen megfordulok és alaposan szé­lesedett a látóköröm. Persze, ezzel együtt a gondom is megszaporodott. — Meddig marad itthon a gyerekekkel? — Két évig mindenkép­pen. Aztán majd meglátom. Nincs a közelben bölcsőde, nem tudom, hogyan vigyem be a gyereket a városba. De az is igaz, hogy hiányzik a munka, meg a szaktársnők. — A gyárban „nagyobb” lett, amióta képviselő? — Úgy gondolja, hogy na- gyobb-e a tekintélyem? Néz­ze, én elsősorban munkás vagyok, persze a gyár veze­tői most többet foglalkoznak velem, mint azelőtt. Igaz, nem minden esetben. Bán­tott, hogy amióta itthon va­gyok szülési szabadságon, a gyárból nem jöttek el meg­látogatni. Pedig a város ve­zetői tudtak erre időt szakí­tani. A jövedelmem? Csak azzal több, amit a képvise­lői munkámért kapok. Az igaz, hogy kaptam munka­idő-kedvezményt, de azt so­hasem magáncélra használ­tam fel. o — Elmesélte, hogy sok em­beren megpróbált már segíte­ni, akik valamilyen üggyel- bajjal fordultak a képviselő­asszonyhoz. Soknak sikerült is elintézni az ügyét. Magá­nak mit intézett el? Ügy néz rám, mint aki nem jól hallotta a kérdést. — Én elintézni valamit magamnak? Még tréfának is rossz. Nem venne rá a lelki­ismeretem, hogy a magam, vagy családom ügyében jár­jak el, nincs is rá szükség. Biztos arra gondol, hogy le­het az, hogy még nincs kö- vesút az utcában. A lakótár­sak megkértek már, hogy in­tézkedjem, nekünk nincs ko­csink, be tudok jönni gya­log is, de többen felajánlot­ták, hogyha a tanács segít, adnak a téglagyárból törme­léket, szívesen rendbehozzák az utat. Mondtam, ebben én is segítek. A munkában. Akármilyen halkan is be­szélgettünk, felébredt Zolika. Gabika is beszaladt egy pil­lanatra. Persze szó sem le­het a tanulásról, tisztába kell tenni, meg kell etetni, majd csak azután jöhet ismét a fizikakönyv. Béla Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom