Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-21 / 144. szám

NÉPÚJSÁG 1978. június 2L, szerda Ki lehet lemezlovas? A zenés szórakoztatás színvonalának javítása ér­dekében évek óta tartó vita végére tett pontot a kulturá­lis miniszter most megjelent rendelete, amely szabályozza a zenei lemezműsoros elő­adásokat és a lemezbemuta­tók — lemezlovasok — mű­ködését. Disc-jockey eddig bárki le­hetett, akinek volt pénze ki­váló minőségű lemezjátszó, és ritka külföldi lemezek vá­sárlására, s nyilvános bemu­tatójukhoz kedvet érzett. Ezt az elterjedt szórakoztatási formát kötötte most rende­zési, működési engedélyhez a miniszteri rendelet. Az engedélyt az Országos Szórakoztatózenei Központ adja ki annak, aki az erre a célra szervezett vizsgát lete­szi. A feltételeit ezután dol­gozzák ki, de a konferanszié- engedéllyel rendelkezők máris jelentkezhetnek. Azok, akik sikeres vizsgát tesznek, a vizsga eredményé­től függően A, B, C kategó­riájú lemezbemutató műkö­dési engedélyt kapnak, amely nem azonos a hivatásos elő­adóművészi működési enge­déllyel. A rendelkezés kimondja: lemezbemutató díjazás mel­lett csak az OSZK által végzett közvetítés útján fog­lalkoztatható. Az ő feladata a műsor szerkesztése, vezeté­se, a zenei anyag ismerteté­se, s az előadáshoz szükséges technikai eszközök kezelése is. A miniszteri rendelet fel­hívja a figyelmet arra is, hogy — a nemzetközi szerzői jogi előírásoknak megfele­lően —i, csak úgynevezett engedélyezett lemezeket sza­bad bemutatni, azaz olyano­kat, amelyekre a lemez ki­adójától engedély van, vagy az első példány kiadásától húsz év éltéit. A rendelkezés célja egy­részt, hogy a zenei képzett­séggel nem rendelkezők mű­ködését szabályozzák, más­részt, hogy szervezett kere­tek között biztosíthassák a továbbképzést. Nem szükséges rendezési engedély, ha a vendéglátó- ipari üzem rendezi a lemez­műsoros előadást, vagy ha belépődíj .nincs, és a közre­működő lemezbemutató sem részesül díjazásban. A rendelet hatályba lépett, rendelkezéseit július 1-től kell alkalmazni. Népszerűek a társadalmi esküvők Tótkomlóson Tótkomlóson ma már ke­vés az olyan esküvő, ame­lyet nem társadalmi házas­ságkötés formájában ren­deznek. Egyre több a KISZ- esküvő is, amelyet közösen rendez a községi KISZ-bi- zottság az alapszervezetekkel és a tanács családi és tár­sadalmi ünnepségeket elő­készítő albizottságával. Nemrégiben rendezték az év hetedik KISZ-es eskü­vőjét, amelyen Chrappan Erzsébet, az orosházi járási KISZ-bizottság politikai munkatársa kötött házassá­got Motyovszki Pállal, a Tótkomlósi ' Vegyesipari Szövetkezet dolgozójával. Az ifjú pár követte a Tót­komlóson kialakuló hagyo­mányt; az úttörőktől ka­pott virágokkal díszítették a tanácsháza előtti felsza­badulási emlékmű talapza­tát. Az ünnepség kedves színfoltja volt a tótkomlósi úttörőzenekar rögtönzött hangversenye, amellyel az ifjú házaspárt kísérték. Ha Önök kérik... — Mi teljesítjük! Meglehet, hogy a televí­zió Önök kérték...! nép­szerű szórakoztató kíván­ságműsora adta az ötletet a békéscsabai ÁFÉSZ Kakas önkiszolgáló étterme veze­tőjének egy figyelemremél­tó, kedves gesztushoz. Az étterem hatalmas mé­retű fali étlapja mellett ez ( 1 Madárcsata ( Elkeseredett madárcsata r zajlott le a Keleti-Me- / csekben. Egy öreg ga- / lambász héja — erösza- ? kos, féktelen ragadozó — ( repülni tanuló varjúfió- S kát ragadott el. Az erdő \ melletti kaszálón terítet- \ te le, ám mielőtt végez- \ hetett volna az áldozató- , val, rácsaptak az öreg \ varjak. Fülsiketítő káro- gásukra egyre több ma­dár érkezett segítségükre minden égtáj felöl. A kö­zelben dolgozó emberek ( megfigyelték, hogy még ( sok kilométer távolságról f is jöttek varjak, amelyek « valami módon jelzést / kaptak az eseményről, f Rövid idő alatt izgatott, / csapkodó, kavargó, káro­V gó felhő alakult ki a ka- S szóló felett. A varjak új­> ra és újra lecsaptak a J. magányos héjára, amely j felborzolt tollazattal vé- C dekezett a támadók el- ( len és kénytelen volt ( karmai közül kiengedni ( a zsákmányt. A „varjú- í társadalom” egy piciny ( tagjáért folytatott kol- i lektív védelem ered- ( ménnyel járt. A ragado­zómadár, amely végül már a saját életéért har­colt, tépetten meghát­rált a túlerő elől és be­vette magát az erdő sű­rűjébe, otthagyva a sé­V rült, de életben maradt > rarjúfiókát. Cuww a felirat található: „Kéré­sükre szívesen elkészítjük azokat az ételeket, melyet vendégeink fogyasztani szeretnének.” A felirat tájékoztatja a vendégeket, hogy a pénztár­nál elhelyezett kívánság­naplóba írják be milyen ételeket fogyasztanának szívesen és a kívánt ételt a hét mely napján szeret­nék az étlapon találni. A siker pedig magáért beszél. A kívánságnaplóba belelapozva számtalan olyan étel kívánságot talá­lunk, amelyek eddig még nem, vagy csak ritkán sze­repeltek a napi ajánlatok­ban. Sokan kérték a gom­bás ételeket, stiriai metél­tet, lencsefőzeléket, vadas ételeket. Másik kezdeményezéssel is találkozhatunk a Kakas étteremben. Nevezetesen, hogy a futball VB esemé­nyeit a vendégek terített asztal mellett színes tele­vízión nézhetik. Az étte­rem nyitva tartása ez idő­szakban alkalmazkodik a közvetítések időpontjához. Kalmár Gyula Hiánycikk a kamilla Nem lehet kapni kamillát. Egyik legnépszerűbb és leg­keresettebb gyógynövényünk, minden valamirevaló házi­patika nélkülözhetetlen kel­léke, immár hónapok óta hiánycikk a Herbaria tájé­koztatása szerint. „Az idei kedvezőtlen idő­járás mintegy háromhetes késést okozott a felvásárlás­ban — mondotta Benczik Sándor. — Szeghalmi üze­münk azonban a napokban már megkezdte az első szál­lítmányok feldolgozását, s fokozatos javulás ennek foly­tán rövidesen megindul. Jú­liusban ismét lesz elég a ■<zaküzletekben, patikákban.” Magyar—csehszlovák vízügyi tárgyalások Magyar—csehszlovák víz­ügyi tárgyalások kezdődtek kedden Sopronban. A napi­rendjén a határmenti folyó­kon — a Dunán, az Ipoly on, a Hemádon és a Sajón — végzett és tervezett közös ér­dekű munkák szerepelnek. A két baráti ország között a legjelentősebb határfolyó a Duna. Az 1954-es és 1965-ös árvizek után mindkét part- ján jelentős gáterősítési munkákat hajtották végre. A magyar oldalon az idén fejeződött be — 1954 óta — a második nagyszabású gát­erősítési program. A Duna szigetközi és csal­lóközi szakaszán hosszú évek óta összehangolt terv alap­ján végzik a hajózás bizton­sága érdekében szükséges fo­lyamszabályozási munkákat. Már az idei szabályozási programot, s azt követően a következő évekét is a gabcd- kovó—nagymarosi erőmű és vízlépcsőrendszer megépítésé­nek függvényében tervezik és oldják meg. A Dumán és a többi határ­folyón a vízszennyeződés csökkentésére irányuló el­képzeléseket is megvitatják Sopronban a két ország víz­ügyi szakemberei. Zenei hírek A múlt hét végén rendez­ték Veszprém megyében a kamarazenekarok VII. or­szágos fesztiválját. A két­évenként megrendezésre kerülő fesztiválon részt vett a Békéscsabai szimfo­nikus zenekar is. Június 17- én,- a délelőtti hangverse­nyen nagy sikerrel mutatták be Hajdú Mihály erre az alkalomra írt zenekari mű­vét, a Divertimentót. Zene­karunk meghívást kapott az esti gálaműsorra. Ez az elismerés azt is jelentette, hogy a zsűri a résztvevő zenekarok közül a hat leg­jobb közé sorolta a békés­csabaiakat. A gálaesten a zeneszerző, Hajdú Mihály- lyal együtt ünnepelték a zenekart és a karmester Cser Miklóst. A Megyei Művelődési Központban próbáló bé­késcsabai Általános Mun­kásdalkör baráti kapcso­latot alakított ki a pécsi Puskin Művelődési Ház Kodály Zoltán férfi bá­nyászkórusával. Június 23­án, pénteken este a pé­csiek vendégségbe érkeznek Békéscsabára. Szombaton, 24- én ellátogatnak a békés -tarhosi zenei napokra, majd este dalos találkozón vesznek részt az Általános Munkásdalkörrel, június 25- én, vasárnap pedig gyu­lai városnézés szerepel a programjukban. Legközelebb a békéscsabai munkásdalkör látogat Sal­gótarjánba a bányásznapi ünnepségekre, hogy a pécsi­hez hasonló tapasztalat­csere-látogatásokat szer­vezzenek az ottani bá­nyászkórussal is. Júliusban két békéscsabai zenekar szerepel a Magyar Nemzeti Galéria „Vasárnapi kórusmuzsika” című hang­versenysorozatában. Július 2-án 11 órától a békéscsabai szimfonikusok muzsikálnak a galériában Cser Miklós vezényletével, 30-án pedig Ötvös Nándor vezetésével a békéscsabai városi vasutas­zenekar szerepel ugyanitt. Szanazugi táborozok A Kettős-Körös partján, Szanazugban üdülnek a békéscsabai 7-es számú Ál­talános Iskola pajtásai. Az úttörőcsapat vezetője, Má­zán Andrásné irányítja a táborozó , gyerekek életét. Így mesél életükről: — A nyári csapattábor lehetősé­gét a békéscsabai autószer­viznek köszönhetjük. Há­rom hétre átengedték a gye­rekeknek vállalati üdülő­jüket. Így a vakáció első hetében az ötödikesek, majd a hatodikosok és az idő­sebbek nyaralnak itt. — Az ügyeletes őrs fel­adata a reggeli- és vacsora­szállítás Dobozról, az ebé­det pedig az iskolacentrum­ból kapjuk. A Körösben nem fürödtünk, mert elég mély és hideg a víz, in­kább csak a környékbeli erdőkben barangolunk, s ha jó lesz az idő, kirándu­lunk a gyulai Várfürdőbe. A gyalogtúrák, sportvetél­kedők, sakkversenyek, a nyári táborozás befejezté­vel a lakótelepeken az út­törők segítségével szerve­zünk kellemes nyári prog­ramokat minden gyereknek. Reggeli után mosogatnak az ügyeletes Örs pajtásai Fotó: Orbán Károly HB egyénikben tavaly a 1,,B kiskereskedelmi for- ■■■ galom elérte a 10,3 milliárd forintot, amely 11,4 százalékkal magasabb az elő­ző évinél. Ez természetes, jegyzik meg sokan, és iga­zuk van. Igen ám, de gondol­nak-e arra; ehhez mennyi munkáskézre, korszerű üz­lethálózatra és bővülő áru­készletre van szükség. Tudomásul veszik, hogy az utóbbi 10—15 évben alapo­san megváltozott a kereske­delem arculata. A változást azonban nemcsak a mennyi­ségi mutatók: a milliárd fo­rintok, a sokasodó négyzet- méterek, hanem a vásárlás körülményei; az árukínálat technikai háttere, az eladás technológiájának új vonásai jelzik, örvendetes, hogy a kereskedelem vezetői felis­merték: a műszaki fejlesztés az ágazat létkérdése, s ennek szellemében dolgoznak. Az egyik kereskedelmi vál­lalat igazgatója mesélte, mi­lyen nehéz harc közepette sikerült a 60-as évek elején az önkiszolgálást bevezetni, megszerettetni az eladókkal, a fogyasztókkal. Volt olyan kereskedő, aki kereken ki­jelentette: inkább odébbáll, minthogy az ó boltjából ko­saras üzletet csináljanak. Ugyanakkor a vásárlók nagy része messzire elkerülte az ilyen egységeket. Úgy véljük, felesleges ecsetelni, hogy ki­nek lett igaza, hiszen ma már a legtöbb községben- is ABC-áruház áll a lakosság rendelkezésére. Nem véletlen ez. Az életszínvonal, a fo­gyasztói igények növekedése révén állandóan gyarapodik az áruválaszték. Mélyhűtők ezreiből árusítják a gyorsfa­gyasztott készítményeket, hűtőpultok tömegéből a tej­termékeket, a felvágottakat, a hidegkonyhai készítménye­ket. Ennyi árunak viszont hely kell, a nagyabb alap- terület pedig új technikát, technológiát követel. És ak­ikor még nem is szóltunk a gépekről, amelyekből egyre többfélére van szükség. A sonka szeletelése, a 'kávé da­rálása mellett technikai esz­köz segíti az árazást A kéz­zel tekert pénztárgépeket felváltják a korszerűbbek, a gyorsabbak, a régi mérlegek helyére lassan optikai ár jel­zős masinák kerülnek. Kár lenne tagadni: a meg­újuláshoz az eszközökön, pénzen kívül más is szüksé­geltetik. Formálásra szorul többek között az emberek gondolkodása. Az igaz, hogy a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek szakemberei általában hirdetik, kínálják az új technikát, ugyanakkor idegenkednek azok bevezeté­sétől. Mentségükre legyen mondva, nem teljesen alap­talanul. Ugyanis, ha egy ipari üzem termelékenyebb gépet állít a termelésbe, az eredmény máris lemérhető. Az optikai árjelzős mérleg az élelmiszerboltban viszont nem hoz azonnal nyereséget. A hűtőpult, a konténer meg­lehetősen drága a fejlesztési alap pedig szűkös, és nehe­zen mérhető, mikor fizetődik ki a nélkülözhetetlen eszkö­zök használata? De ez a dolgoknak csak az egyik ol­dala. A másik sakkal fonto­sabb. Ma már a gépek árá­nak felét központi kasszából fizetik és semmiképpen nem jár rosszul az a vállalat, szö­vetkezet, amelyik elsődleges feladatának tartja a korsze­rűsítést. Egyre inkább vílá­és szemlélet gosabbá válik; hagyományos módon lehetetlen az igénye­ket 'kielégíteni. Kit nem idegesítenek a pénztárak előtt 'kígyózó so­rok, vagy a pult előtt eltöl­tött felesleges percek? Na­gyon leegyszerűsítjük a dol­got, amikor morcosán több pénztárost, pénztárgépet kö­vetelünk. Tudomásul kell venni: előbb-utóbb az árut továbbító futószalagok, pénz­visszaadó automaták 'kelle­nek, amelyek lényegesen megrövidítik a pénztárnál töltendő időt Egyelőre ná­lunk még nagyrészt sort ál­lunk a csemegepult előtt. Megvárjuk míg felszeletelik^ megmérik, becsomagolják az árut. kiszámolják az árat. Nyilvánvaló, ha előbbre aka­runk lépni, ezeket a mun­kafolyamatokat ki kel vinni az eladótérből: a vevő elé szeletelve, csomagolva, áraz­va kerüljön mindenféle élel­miszer. És itt újabb szemlé­letváltozásra van szükség, most már a vevők részéről. Az élelmiszer-kiskereske­delmi vállalat mindenekelőtt Békéscsabán és Gyulán nem kis erőfeszítéseket tesz a tel­jes önkiszolgálás bevezetésé­re, amely eddig nem aratott osztatlan sikert. A kereske­delemben több mint 30 éve dólgazó áruházi vezető fel­háborodva kifogásolta: miért kéíl nekem (a vevőnek) pél­dául a 100-as OBOáruház- ban kocsit tologatni* a futó­szalagról összeszedni az árut, a pénztárosnő meg csak szá­mol ? Lapunk Szerkesszen velünk rovatában valaki ar­ról írt, hogy jobb a hagyo­mányos kiszolgálási forma, kár ezt a rendszert felboríta­ni. A példák szemléletesen mutatják az ellentmondást, ami azonban csak látszóla­gos. Egy dolgot világosan lát­ni kell: ugyanúgy, mint más területeken, a kereskedelem­ben is munkaerőhiánnyal küzdenek. Egyszerűen nincs mód az extenzív fejlesztésre. A meglevő munkaerő éssze­rű átcsoportosítása, az üzem- és munkaszervezés ke­rül előtérbe. A boltvezetők­nek és helyetteseiknek úgy kell „gazdálkodniuk” az em­berekkel, hogy ne legyen fennakadás a kiszolgálásban, az áruátvételben, az előké­szítésben. Teljes önkiszolgá­lásnál két-három kereskedő elegendő az eladótérben, a többiek a raktárakban, a pénztárban dolgoznak. Téve­dés azt hinni, hogy ezután kiveszi az eladó a kezünkből a kosarat, a szállítókocsit, és a saját árunkat belerakja a szatyrunkba. Hogy mennyit dölgozik mondjuk egy élel­miszerkereskedő, azt csak az tudja, aki nő létére 30—40 kilós ládákat, zsákokat cipel, és a pénztárosnak elsődleges feladata a pontos beütés, visszaadás, nem pedig a rná- zsányi áru emelgetése fél- kézzel. A munka könnyítésé­re ott vannak a gépek, szál­lítószalagok, és mi vevők is segíthetünk saját érdekünk­ben. ■IHlényeg az, hogy a ter- --Z Hmelő vállalatokkal va- HlHló kapcsolatában a bel­kereskedelemnek mindig a vásárló érdekeit kell képvi­selnie és szolgálnia. Ugyan­akkor az eddigieknél jobban figyelembe kell venni a ke­reskedelmi dolgozók érdekeit is. Magasabb erkölcsi, társa­dalmi rangra emelni a ke­reskedői tevékenységet, amely még jobb munkára ösztönöz. Seres Sándor Katonagyerekek a színpadon A honi légvédelmi sereg­test több éves hagyomá­nyainak megfelelően az idén is megrendezte Zán- kán, az úttörővárosban a gyermekszínjátszó csopor­tok kétnapos fesztiválját. Ez a kulturális seregszemle többek között azt a hasznos és közművelődési szem­pontból fontos célt szol­gálja, hogy a katonacsalá­dok gyermekei is aktívan be­kapcsolódhassanak az ama­tőr előadóművészeti moz­galomba, s egyben a színjá­ték eszközeinek megisme­résén keresztül a kulturális értékek megszerettetésével az aktív önművelődésre is serkentse a gyermekeket. (KT)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom