Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-21 / 144. szám
1978. június 21., szerda JgHílUfcfiTd j Hallomásból I tudom ■ ■ ■ ■ Ha, tegyük fel, netán, nemcsak véletlenül, és nem is elnézve, eltévesztve a dolgot — en- : gém, alulírottat, teszem azt Nobel-díjjal tüntetnének ki, akkor bízvást állítom, hogy ezt a díjat zeneművészeti célokra fordítanám. A díjat! Az a kis anyagi „kedvezmény”, ami a díjjal jár, ugyebár semmitmondó, szóra sem méltó, apró sikerélmény, így a megtiszteltetést azokra hárítanám át, akik megteremtették Békéscsaba nagyszerű akusztikáját. Egykori zenetanáraim bizonyára örülnének lelkes gesztusomnak, már csak azért is, mert remek szextettet hallhatnak mindennap. A prímet a közút adja,. megelőzve a má- : sodhegedűst, „aki” a : vasút. m m Viszont vannak lakótelepek, ahol közelben- távolban sincs vasút, ám gyerek az bőven. Általuk érvényesül a tervezők el sem képzelt elképzelése, miszerint a többszintes házak közé, közvetlen közelben elhe- ; lyezett játszótér az egyre fokozódó idegesség kórokozója. Leginkább \ az tud erről, aki ott él. Például a Lencsést úti lakótelepen, ha egy kisfiú vagy kislány meg• szólal (nem a csendesJ ség, nem a szótlanság a j jellemzője a gyerekeknek), hangjuk többszörösére felerősödve jut be a lakások ablakain, I amelyeket ez okból néha be-becsapnak. Mondván: ha a tervezők minket becsaptak a nyugodt légkör ígéretével, mi is csapjunk be * valamit, legalább az ablakot. Persze nem vagyunk i angyalok. A harmadik és a negyedik hegedűst * személy szerint nem is- ■ I merem, de hangjuk igen ! mélyreható nyomot ha- i gyott lelkivilágomban. ; Ugyanis az egyik este — követvén az otthon levő i asszonyok délutáni pél- \ dáját — a negyedik ■ emeletről kiabálva jut- : tatták tudomásomra i magánügyeiket, ekként » „társalogva" az épület » : előtt álló partnerükkel. 5 Költői kérdések: mi- “ ! ért nincs egy árnyékkal ; borított hely az egész környéken — egyébként : : ez a játszóterekre is ; • vonatkozik —, miért í ■ nincs egy nyugodt szó; rakozóhelye, étterme a ; i több ezer lakosú város- \ résznek, miért nincs egy ! ! klub, egy olyan zug, : ; ahová a tömeggyártású ■ négy fal közül ismerő- j sok, barátok közé mene- ; külhet az ember! ötödik hegedűsként ; az építőipart említe- ; ném. Munkásai haszno- : san dolgoznak ugyan, de amikor éjszakánként cölöpöket sulykolnak a földbe, a környéken lakók közül bizony sokan sok-sok rokonra gondolnak. Kétségtelenül rengeteg lakásra van szűk- ! ség, de mióta épül ez a lakótelep?! Az épületek szépen gyarapodnak, bár ha szabad szólnom, a Lencsést útnak az ABC-vel szembeni ol- dalára a magam részé- ről nem terveztem volna újabb tízemeletes épületeket. Az akusztika miatt... Szerintem ezt hagyjuk meg a színház és más, előadóművészeiét, meg zenét szolgáló helyiségek számára. Azt hiszem, volt zenetanáraim a szextett ezen utolsó „tagjának” örülnének a legjobban... Vitaszek Zoltán ■ ■■■■■■■■■■■a •■■■■■■■■■■■■■■•■■■■■■■• •* ■ Új vásárlói kalauz 2. Élelmiszerek és háztartási vegyiáruk űz 1978/79-es úttörőév jelmondata: „A mi világunkért” Beszélgetés Varga Sándorral, az úttörőszövetség megyei titkárával Mint sorozatunk első fejezetében már jeleztük, a hibás, rossz minőségű élelmiszereket. kozmetikai cikkeket és a háztartási vegyiárukat a kereskedelem köteles kicserélni, vagy vételárukat visszatéríteni. De mikor, meddig vihetjük vissza az elszíneződött felvágottat vagy a rtiegavasodott arakrémet? A szavatossági jogot általában a vételtől számított hat hónapon belül érvényesíthetjük, e termékek esetében azonban ez a határidő természetesen módosul. Ha az áru használhatóságának idejét hatósági előírás, szabvány, vagy kötelező műszaki előírás határozna meg, s ezt velünk valamilyen módon — például a fogyaszthatósági idő feltüntetésével — közölték, akkor ezen az időn belül reklamálhatunk. Ha azonban a határidőt sem a terméken, sem a blokkon nem tüntették fel, és az eladáskor szóban sem közölték. akkor az élelmiszer minősége ellen is hat hónapon belül emelhetünk kifogást. S hogy hol? Ezeket a termékeikéi — élelmiszereket, kozmetikai és háztartási vegyi cikkeket — nem vagyunk kötelesek oda vissza vinni, ahol vásároltuk, a reklamációkor nem is kérhetik a blokk felVonatindulás előtt pár perccel érkeztem a békéscsabai vasútállomásra. Meglepődtem, hogy a helyjegyes szerelvény fülkéje üres. Kényelembe helyeztem magam az ablaknál, elővettem egy könyvet, gondoltam, Budapestig zavartalanul olvashatok. A legutolsó pillanatban azonban rózsapiros arcú fiatalasszony lépett a fülkébe. Gyorsan körültekintett, s lihegve hátra szólt: — Gyertek, ez a mi kocsink ! Egymás sarkát taposva tip- ródott befelé három kislány és egy kisfiú, utolsónak érkezett az édesapa, hatalmas bőröndökkel. Pillanatok alatt kiderül: majdnem lekéstek.a vonatot, nem indult pontosan a távolsági autóbusz. De sebaj, fontos, hogy itt vannak . -.. Élettel, vidámsággal telik meg a fülke csakhamar. — A néni nem is tudja, hogy nyaralni csuda jó — áll elém mosolyogva az egyik szőke hajú, copfos kislány. — És té honnan tudod? — Mert a Balatonra megyünk nyaralni. Már tavaly is voltunk. Csuda jó volt... Rengeteget játszottunk a homokban. Meg a vízben. Az mutatását. Az ilyen árukat, ha hibásnak bizonyulnak, bármelyik állami vagy szövetkezeti boltba visszavihet- jük, ahol a szóban forgó terméket árusítják. Bár a reklamáció határideje egybeesik az élelmiszer, illetve a háztartási vegyi cikk használhatóságának, fogyaszthatóságának határidejével, mégsem késlekedhetünk a hiba bejelentésével. A jogszabály ugyanis előírja, hogy a vevő a termék hibájának felfedezése után haladéktalanul köteles közölni az eladóval minőségi kifogását. (Ez érthető, hiszen ha például egy konzervet felbontunk, s csak napok múltán visszük vissza a boltba akkor nem bizonyíthatjuk, hogy hibásan vettük.) A kereskedelemre nézve pedig kötelező reklamációnk azonnali elintézése. Vagyis a boltos akkor is köteles nyomban visszaadni a pénzt, illetve az árut hibátlanra cserélni, ha panaszunkat nem tartja indokoltnak, s történetesen valamelyik erre hivatott szerv, például a KER- MI, szakvéleményét kívánja beszerezni. Ezt megteheti, de előbb a vevőt kártalanítani kell. üdülő udvarában van hinta, mászóka, és még sok más. játék. Már alig várom, hogy ott legyünk. — Na. addig még várhatsz — avatkozik a beszélgetésbe felnőttes komolysággal a kisfiú. — Előbb még Budapestre kell érni, ott metróval átmenni a másik pályaudvarra, újból vonatra ülni. De még akkor se leszünk az üdülőben, ha a Balatonnál kiszállunk a vonatból. Ott újból autóbuszra ülünk, azzal érünk be az üdülőbe. Apa azt mondja, hogy délre érünk oda... ,. — Bizony délre, mert messzire megyünk — hagyja helyben a beszámolót az édesanya. A gyerekek birtokukba veszik az ablakot, mi pedig a szülőkkel beszédbe elegyedünk. Kiderül, hogy abban az állami gazdaságban, ahol az apa tehenész, az anya pedig a konyhán segédkezik, minden évben a fizikai dolgozók és a nagycsaládosok az elsők az üdülőjegyek elosztásánál. Amíg a gyerekek egészen picik voltaik, nem mozdulhattak ki hazulról, most azonban a MEDOSZ jóvoltából, másodszor mennek nyaralni. A szeptembertől szeptemberig tartó úttörőmozgalmi év tanévi szakasza a május második felében megtartott csapat-összejövetelekkel, úttörővezetői értekezletekkel befejeződött. Varga Sándorral, az úttörőszövetség Békés megyei titkárával ezen időszak mozgalmi munkájának eredményeiről, tapasztalatairól, és a nyári programról beszélgettünk, érintve már a következő mozgalmi évet is. — Az idei, 1977/78-as úttörőév eddig eltelt időszakában miként valósult meg megyénkben a gyermekszervezet tervezett programja? — Az idei úttörőév a széles körben közismertté vált „Együtt — egymásért” mozgalom második, befejező esztendeje, amely több új formai-tartalmi elemmel bővült — kezdte válaszát az úttörőtitkár. — E kétéves mozgalom legnagyobb eredménye, hogy tovább erősödtek az úttörőközösségek, hogy elmélyült a kisdobosok, úttörők kapcsolata az ifjúkommunistákkal, a felnőtt közösségekkel, szocialista brigádokkal, szülőkkel. Az 1976/77-es évben az úttörőszövetség megalakulásának 30. évfordulóján az „Együtt — egymásért” mozgalom jegyében értékes „születésnapi ajándékokkal” lepték meg a KISZ-esek, a felnőtt társadalom a gyermekeket. S itt nem csupán a forintban kifejezhető ajándékokra gondolok, hanem a megkülönböztetett figyelemre, erkölcsi támogatásra, az üzemekben szervezett úttörőszakkörökre, a pályaválasztást segítő beszélgetésekre, üzemlátogatásokra. A pajtások a KISZ IX. kongresszusa alkalmával viszonozták mindezt saját erejükhöz, lehetőségeikhez mérten. Tegyük nyomban hozzá, hogy e kölcsönös figyelem nem csupán az ünnepi évfordulók, eseményének időszakára korlátozódott, hanem folyamatos. — Az 1977/78-as úttörőévben, mint említettem, tovább gazdagodott a mozgalmi élet — folytatta Varga Sándor —, a csapatoknál bevezették a kisdobosok „kék nyakkendőért” és az úttörők „vörös nyakkendőért” felvételi próbáját. — Valóra váltotta-e a felvételi próbarendszer a nevelési elképzeléseket, igazán próba ez a leendő kisdobosok, úttörők számára? — Éppen az ennek a felG. Zs. Nyaralni csuda jő... A közelmúltban véradónapot szervezett a Tótkomlós és Vidéke ÁFÉSZ Vöröskereszt-alap- szervezete. ötvenketten adtak gyógyító, életmentő vért a rászorulóknak. A községben igen sok a többszörös véradó. A képen látható ÁFÉSZ-dolgozók huszonötödször nyújtják karjukat a véradáshoz vételi próbának a legnagyobb eredménye, hogy a gyermekeket a mozgalmi életre való felkészülés feladatai folyamatos munkára ösztönzik. Ezek a feladatok természetesen életkoruknak megfelelőek, s vállalásaik teljesítéséhez gyakran a felnőttek segítségére szorulnak — így már ebben az időszakban beavatják a szülőket ebbe a mozgalmi életbe. Aki a felvételi próbákat nem teljesítette, azt nem avatták fel —, erre számos példa van. De ha később teljesíti feladatait, év közben is van lehetőség avatásra. Az idei úttörőévben . vezettük be a szakpróbarendszert is. Ennek a lényege, hogy év elején a csapatok, lehetőségeiket és a gyermekek igényeit figyelembe véve tervezik meg a szakköröket, ahol ki-ki egyéni képességei szerint feladatot kap. Egész évi tevékenységük és az év végi „mestermunka” alapján nyerhetik el a pajtások a szakpróbajelvény valamely fokozatát. E próbarendszerben tehát a gyermekek egyéni képességeinek kibontakoztatása a cél. — A csapatok nagy izgalommal készültek az új formában most először meghirdetett tudományostechnikai úttörőszemlére, amely a szaktárgyi versenyek utódja. Az új rendszerű vetélkedő kiállta-e a gyakorlati próbákat? — Igen. E szemlének az az egyik fő célja, hogy a „művelt ember” és a „közösségi ember” között ne legyen ellentét. Másképpen szólva: ki-ki a közösség hasznára kamatoztassa tudását. A szemlén a pajtások háromtagú csapatokban versengenek, tudásban kiegészítik egymást, a felkészülés, a vetélkedés során közösségi munkát végeznek. Ez leginkább az úttörő mezőgazdászok vetélkedőjén mutatkozott meg. Az új szemlerendszer másik fő erénye, hogy nem tantárgycentrikus, hanem ismeretkörökre épül, számon kérve a tanítási órákon kívül szerzett tudást is. A vetélkedőt tervszerű felkészülés, üzemlátogatások, kiállítások, találkozások előzik meg. Ezt a folyamatosságot, tervszerűséget szeretnénk elérni a kulturális szemléknél is. — Végül, milyen programmal folytatódik az 1977/78-as úttörőév e nyári időszakban, s mi lesz a következő mozgalmi év jelmondata? — Már megnyíltak az őrsvezetőképző táborok, ahol az általános mozgalmi ismeretek elsajátítása mellett a konkrét tisztségükre készítik fel az őrsvezetőket és rajtitkárokat, akik megismerkednek a következő mozgalmi évi feladatokkal. A felnőtt úttörővezetők képzése, felkészítése június 15-től 28-ig tart a megyei KISZ- vezetőképző iskolán. Ugyanakkor jelenleg zajlik Szolnokon a területi úttörőolimpia, ahol 120 pajtás képviseli megyénket, a labdajátékok országos döntőjén pedig öt Békés megyei csapat- vesz részt. A közelmúltban tartottuk meg Pósteleken az úttörő ODOT megyei találkozót. Megkezdődött a tábori élet Zánkán és Csillebércen is. Itt jutalom-, illetve felkészítő táborba összesen mintegy 850 gyermek jut el megyénkből ezen a nyáron. Háromnaposnál hosszabb országjáráson, vándor-, illetve csapattáborozáson megyénk úttörőcsapataiból több mint 5000 gyermek vesz részt. És végül a kérdés második felére válaszolva: a következő mozgalmi év jelmondata: „A mi világunkért”. Célunk a következő úttörőévben : „az együtt egymásért” végzett munka eredményeire építve tovább haladni ezen az úton, megvalósítani feladatainkat, s készülni a jövő év tavaszán sorra kerülő VII. úttörővezetői konferenciára, az úttörőparlamentekre. S készülni a gyermekek nemzetközi évére, mert hiszen 1979 az ő évük lesz — fejezte be a beszélgetést az úttörőtitkár. T. I. Szociálpolitika a gyakorlatban Az SZMT elnöksége folyamatosan figyelemmel kíséri a vállalatok szociálpolitikai tevékenységét. Különösen az öt évre szóló komplex tervek megvalósítását ellenőrzik. Az utóbbi két év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a szakszervezeti bizottságok sokrétűen foglalkoznak a szociálpolitikai tervek elkészítésével, megismertetésével. Hiányosság viszont, hogy a feladatok évenkénti lebontása elmarad, nem egyenletes a teljesítés. A gyáregységek sem ismerik eléggé fejlesztési lehetőségeiket, hiszen a tervek csak nagyvállalati szinten készülnek el. A vállalatok legtöbbet a munkavédelemre, a munka- körülmények javítására költenek, a költségek mintegy 50—60 százalékát. Az SZMT munkavédelmi osztálya ugyanakkor társadalmi aktívák bevonásával 62 mező- gazdasági termelőszövetkezet, 80 ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi vállalat munkavédelmi tevékenységét vizsgálta meg, 1233 ellenőrzéssel segítette a jobb munkát. Ennek ellenére bőven van tennivaló ezen a területen. Csökkent ugyan a kiesett munkanapok száma, de még sok a halál és csonkulásos baleset. Megállapították azt is, hogy az üzemegészségügy további fejlesztésre szorul. A megyében mindössze hét üzemben van főfoglalkozású üzemorvos. Az üzemi étkeztetés helyzete ennél sokkal jobb. A 222 munkahely közül 91-ben saját kezelésű konyha áll a dolgozók rendelkezésére. Így 40 ezren veszik igénybe a kedvezményes ebédet, az állományi létszám több mint egyhar- mada. A szociálpolitikai tervek kivétel nélkül tartalmazzák a gyermekintézmények létesítésének, támogatásának formáit. Jelenleg a hat üzemi bölcsődében és a 14 óvodában 750 apróságot tudnak elhelyezni. A dolgozók pihenésének, üdülésének lehetősége állandóan szélesedik. A megyéből évente 6700-an pihennek, gyógyulnak a SZOT, s tízezren vállalati üdülőkben. Gond, hogy az igényektől elmaradnak a lehetőségek, főleg a főidényben. Nem sikerült még teljesen érvényt szerezni annak az irányelvnek, hogy több fizikai munkást vonjának be a szervezett üdültetésbe, s érvényesüljön a jól végzett munka jutalomjellege. Éppen ezért tovább kívánják javítani az alapszervezetekben az üdülőjegyek elosztásának demokratizmusát, nyilvánosságát.