Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-01 / 127. szám

O 1978. június 1., csütörtök »IWJKfeld SZERKESSZEN VELÜNK! Fecskék, indiánok, mazsolák Miért nincs a Dürerben kamilla? Balesetveszély Gyakran szólunk a mun­ka közben bekövetkezett balesetekről, melyeknek oka legtöbbször az, hogy a dol­gozók nem tartják meg a biztonsági előírásokat. Ké­pünk Békéscsabán, a 2-es számú általános iskola te­tőzetének javítása közben készült. A két munkás védő- és biztonsági felszerelés nél­kül dolgozott. A napokban a Békéscsabai Achim L. András Általános Iskola 4. osztályos tanulóitól kaptunk levelet. Legifjabb 'levelezőink arról tudósíta­nak, hogy elhatározták, meg­ismerkednek a város üze­meivel. A napokban a Fecs­ke, az Indián és a Mazsola őrs tagjai Kesjár Sándomé osztályfőnök vezetésével el­látogattak a Dürer Nyomdá­ba. Szarvas András, az üzem egyik vezetője fogadta őket. Elmondta, hogy mit készíte­nek a híres nyomdában, majd végigvezette a gyere­keket a munkatermeken. A kispajtások megcsodálták a betűszedő gépeket. Voltak abban a teremben is, ahol a könyveket állítják elő. Le­velüket azzal fejezik be, hogy most már van fogal­muk arról, milyen nehéz munkával készülnek a köny­vek, amelyeket naponként kezükbe vesznek. Érdemes volt szóvá tenni Fotó: Demény Gyula A közelmúltban jelent meg a Szerkesszen velünk rovat­ban Pora Miklós békéscsabai olvasónk levele. Levélírónk szóvátette, hogy a megye­székhelyen a Luther utcában balesetveszélyes a közleke­dés, mert sok a kátyú. A levél megjelenése után az il­letékesek gyorsan kijavítot­ták az utat. Érdemes volt szóvátenni. Köszönet a patronálőknak Örömmel adunk hangot annak, hogy megyénk szö­vetkezetei és a mi intéze­tünk között a kapcsolat eb­ben az évben is gyümölcsö­ző volt. A tanév folyamán több gazdasági egység kül­dött csomagot, édességet és játékot nevelőotthonunk gyermekeinek. Május 26-án az Egyesített Körösvidéki Cipész Szövet­kezet gyermeknap alkal­mából száz pár papucsot hozott. Ezek értéke csak­nem 15 ezer forint. A gyer­mekek énekkel és népi tánc­cal fejezték ki köszönetüket. A csabai ruházati szövet­kezet képviselői többször is felkerestek bennünket, május 1-én pedig vendégül láttak egy kis csoportot. Édességeken kívül pulóve­reket és mintegy 100 kis öl­tönyt ajándékoztak. Hatékony támogatást ka­punk a Szarvasi Műanyag­feldolgozó és Játékkészítő Szövetkezettől. A patroná- lók több alkalommal ellá­togattak hozzánk és ajándé­kokat hoztak a kicsinyek­nek. A korábbi évekhez ha­sonlóan kirándulásokra is elviszik őket. A békéscsabai Beruházá­si Vállalat Ybl Miklós Szo­cialista Brigádja ötezer fo­rintot adott; s ebből az ösz- szegből a felső tagozatosok­nak magnót, az alsósoknak pedig két kis kerékpárt vet­tünk. Ezenkívül felújítási tervet készítenek társadalmi munkában és elvégzik a műszaki ellenőrzést is. Jó kapcsolat alakult ki a gyulai szabó, a Mezőhegye- si Vasipari Szövetkezettel, valamint a helyi Petőfi Ter­melőszövetkezet gépjavító üzemével. Vezetőségünk ezúton mond köszönetét mindazok­nak, az üzemeknek, szövet­kezeteknek, szocialista bri­gádoknak és patronáló csa­ládoknak, amelyek jelentős anyagi és erkölcsi segítséget adtak az intézetünkben élő gyermekeknek. Nevelőotthon, Battonya Gyermeknap a vasútnál Jóleső érzéssel olvastuk azt a levelet, amely a gyer­meknap kapcsán íródott. Megtudtuk belőle, hogy a békéscsabai pályafenntar­tási főnökség május 26-án, a szakszervezettel együtt 210 gyermeket ajándékozott meg a vasút külső szaka­szain, valamint a főnökség központjában. Június 4-én, délelőtt 10 órakor a MÁV békéscsabai klubkönyvtárának helyisé­gében a békéscsabai fűtőház és a forgalom rendez gyermeknapot, amelyen szintén mintegy kétszáz résztvevőre számítanak. Ez alkalommal műsor és vetél­kedő is lesz. Igen meglepett, amikor Békés egyetlen gyógyszertá­rában — többen is és nem az első esetben — kamillát akartunk vásárolni, s azt a választ kaptuk: nincs. Bé­késcsabán bármilyen meny- nyiségben lehet kapni, ott vettem én is. Békés is vá­ros, de még ha csak egyet­len gyógyszertárral rendel­kezik, kamillából nem lehet hiány — mondják a venni szándékozók. Boldizsár Gyula, Békés Ne bántsátok ükét! — Miért bántják őket! — kérdezte egy kislány. Rá­néztem, és továbbmentem. Válaszolnom kellett volna talán, de a torkom is össze­szorult a látványtól, s in­kább nyeltem egyet. A szikrázó vasárnap reg­geli fényben egymás után dőltek Békésen a Körösbe az 50—60 éves jegenyék és zuhantak egymásra a rü­gyeiket még alig bontogató szomorúfüzek. — Miért ez a mészárlás? — kérdeztem a városi tanács illetékesét. Felsorolta az okokat. Töb­bek között azért vágtak ki „huszonvalahány” fát, mert a gyerekek felmásztak rájuk és biztosan nem örülnének a szülők, ha az utóbbi idő­ben gyakran bedőlő fákkal együtt gyermekeik is vízbe esnének. Különben azért dőlt be 2—3 fa, mert a gá­zosok elvágták kívülről a gyökerüket, a víz meg a má­sik oldalon mosta ki őket. A vén fűzek korhadtak vol­tak. Egyébként nem hagy­ták még abba teljesen a fa­vágást. ősszel befejezik a lakótelep felőli részt, utána a másik partot is megtisz­títják, mert új parkosítás lesz. Csak néhány gondolat : Biztos, hogy a természet vé­delmét szolgálja az ilyen in­tézkedés? Vajon nem illik-e tudni egy illetékesnek, hogy rügyfakadás idején ritka he­lyen szokás a favágás? A gyermekek ezentúl nem másznak fára. A szülők ter­mészetesen örülnek, hiszen így csemetéik nem pottyan­hatnak a vízbe. Ezt a célki­tűzést tehát sikerült „mara­déktalanul” megvalósítani. A gázcső fektetéséhez nem értek. És az illetékes? A vén fűzeket valóban ki kel­lett irtani? Szerintem csak a korhadtakat. Hanczár János Békés Fotó: Demény Gyula Késedelmes visszafizetés — Tavaly júniusban lép­tem ki a Sarkadi Építőipari Szövetkezetből — kezdte le­velét ifj. Trubó András, kö­rösújfalui lakos, majd se­gítséget kért szerkesztősé­günktől, mert levelének kel­téig, április 14-ig nem fi­zették vissza neki a 3300 fo­rint érték részjegyét. Pana­szát továbbítottuk az Ipari Szövekezetek Békés megyei Szövetségéhez, ahonnan a következő válasz érkezett: „Törvény írja elő, hogy a szövetkezetek részjegyalap­ját a tagsági viszony meg­szűnése esetén annak visz- szafizetésére kell fordítani. A Sarkadi Építőipari Szö­vetkezet alapszabálya is akként rendelkezik, hogy ha a tagsági viszony meg­szűnt, a szövetkezetnek el el kelli számolnia volt tag­jával. A részjegy összegét a gazdálkodás eredményé­től függően — tehát ha nem volt veszteséges a szövetke­zet — a tagsági viszony megszűnése évének mér­legzáró közgyűlése után 30 napon belül kell kifizetnie. A szövetkezet tehát nem követett el jogszabálysér­tést akkor, amikor 1977-ben nem fizette vissza a részje­gyét. Késedelmesen intézke­dett viszont azért, mert ez ér április 27-én kézbesítette az összeget, ugyanis a mér­legzáró közgyűlés március 18-án volt. A szövetkezet­nek tehát április 18-ig el kellett volna számolnia.” Kié a henger? Deák László küldött Lökösházáról levelet szerkesztőségünk­be. Békéscsaba és Szabadkígyós között a vasúti pálya jobb oldalán elterülő búzatáblában ősz óta két gyűrűs henger van. Vajon kié lehet? — kérdi levelében SZERKESZTŐI ÜZENETEK Heller János, Csorvás: Pa­naszát a község tanácselnö­ke kivizsgálta. Az ügyvezető körzeti orvos, aki a járási főorvosi teendőket is ellátja, nem követett el mulasztást. Frey Mihályné, Mezőbe- rény: Levelében a Berény Áruház cipőrészlegéről ír. Több rendellenességet tesz szóvá. Levelét elküldtük a Békés megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályához. Vass Lajos, Sarkad: Pana­szával nem tudunk foglal­kozni, hiszen ügyében jog­erős bírói határozat született. Tóth Endre, Körösladány: A járműbiztosítással és a vizsgáztatással kapcsolatos panaszát továbbítottuk az Állami Biztosító Békés me­gyei Igazgatóságához. Remél­jük, hamarosan érdemleges választ tudunk adni. Száva Lajos, Vésztő: A tej átvételével kapcsolatos köz­érdekű bejelentését megvizs­gálta a szeghalmi járási népi ellenőrzési bizottság. A múlt év augusztusában két ízben I. minősítés van a könyvbe beírva, de a hónap végén a könyv hátlapján érthetetlen módon Il-es minősítés van feltüntetve. Ez év januárjá­ban a tej-átvevő könyvbe egyáltalán nincs beírva sem a tisztasági fok, sem a zsír­százalék az átadott 1124 liter tej napi átvételénél, csak a hónap végén van a könyv hátlapján feltüntetve. Már­ciusban I-es tisztasági fok van beírva, a hónap végére pedig Il-es minősítés. A rendellenességek megszünte­tésére a népi ellenőrzési bi­zottság javaslatokat tett a Körösmenti Mezőgazdasági Termelőszövetkezetnek. Fel­hívta a szövetkezet figyel­mét, hogy rendszeresen el­lenőrizzék a tejátvevő helyi­ségek és berendezések tisz­taságát, s fordítsanak nagy gondot az átvett tej tiszta­sági fokának és zsírszázalé­kának megállapítására, vala­mint nyilvántartására. Sz. János, Gyula: Ahogy levelében írja, szobát adott ki az Idegenforgalmi Válla­laton keresztül egy budapes­ti üzemnek. Megtudta, hogy a bérleti díjat még március­ban folyósították a bank­nak, de azt még a mai na­pig sem utalták át. Pana­szát az Idegenforgalmi Vál­lalat fogja kivizsgálni. Fábián Károlyné, Békés­csaba: Levelére a Békés me­gyei Tanács V. B. kereskedel­mi osztályától kaptunk vá­laszt. A fáskamrák raktár­ként történő használata a bérbeadó és a bérlő kölcsö­nös megállapodásán nyug­szik. A vendéglátóipari vál­lalat 185-ös bisztrójának a forgalma a megnyitás után ugrásszerűen megnövekedett. A raktárak viszont kicsinek bizonyultak, ezért kötött a vállalat a lakók fáskamrái­nak használatára bérleti szerződést. P. György, Békéscsaba: Hamarosan be fogja tölteni a 70. életévét. Levelében azt írja, hogy nyolc évet dolgo­zott termelőszövetkezetben, s jelenleg egyéni gazdálkodó. Szeretne nyugdíjat 'kapni, s természetesen fizetné a nyug­díjhozzájárulást is. Kérelmét továbbítottuk a társadalom- biztosítás megyei igazgatósá­gához. Gruber Józsefné, Orosháza: Levelét elküldtük a város tanácselnökéhez. Simon Péter, Kétegyháza: Levelére a község tanácsel­nöke válaszolt. A gólyafészek az oszlopon körben elhelye­zett mikrofonra nehezedett, és lehetetlenné tette annak működését. Mivel ez az egyetlen eszköz, mely a la­kosság közvetlen tájékozta­tását szolgálja, a gólyafész­ket lebontották. MIT MOND 11 JOGSZABÁLY? Kormányos Lászlóné, Ma- gyarbánhegyes : A szabadság mértékét tekintve a jogsza­bály nem tesz különbséget a vidéken és a városban élő munkavállalók között. A gyermekeiket egyedül ne­velő dolgozót viszont fize­tett és fizetés nélküli szabad­nap is megilleti. Annak a dolgozó nőnek és gyerme­keit egyedül nevelő apának, aki legalább két 14 évesnél fiatalabb korú gyermekét gondozza, kérelmére a ház­tartás ellátása érdekében havonként egy fizetés nélkü­li szabadnapot kell engedé­lyezni. Ezen túlmenően a 14 évesnél fiatalabb, egy gyermek után kettő, két gyermek után öt, három és ennél több gyermek után kilenc fizetett szabadnap il­leti meg. A jogszabály ki­mondja, hogy a szabadna­pokat a dolgozó kívánságá­ra, egyben vagy részletek­ben kell kiadni. A szabad­napokra való jogosultság megállapítása szempontjá­ból a gyermeket utoljára abban az évben kell figye­lembe venni, amikor a 14. életévét betölti. Természete­sen, ha a dolgozót termelési érdekből más község terü­letén levő telephelyre áthe­lyezik, megilleti a költözkö- dési illetmény (utazási költ­ség, költözködési átalány, ingóságok szállításának költ­sége). A népgazdasági ér­dekből áthelyezett nős, illet­ve férjezett dolgozó, vala­mint az a dolgozó, aki csa­ládi pótlékra jogosult, ha az új telephelyén lakása nincsen és emiatt családjá­tól távol él, a költségek fe­dezésére különélési díjban kell részesíteni. A külön­élési díj megilleti azt a nőt­len, hajadon dolgozót is, aki hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy keresőképte­len szüleivel közös háztar­tásban él és eltartásukról ő gondoskodik. A különélési díj azonban csak abban az esetben jár, ha hitelt ér­demlően igazolja, hogy az új telephelyen kellő időben lakást igényelt, de nem kapott, és ezért családja nem költöztethető át. Ha a különélési díjra jogosult dolgozó új telephelyéről na­ponta családjához hazajár, különélési díj helyett az utazási költséget kell meg­téríteni. Az utazási költség megtérítésére az új telep­helyre való átköltözésig, de legfeljebb hat hónapig van lehetőség. J. Andrásné, Dévaványa: Levelében azt írja, hogy férje szövetkezet tagja volt. Ennek alapján természetesen jogosult háztáji föld hasz­nálatára, vagy pedig ter­ményjuttatásra. De csak ak­kor, ha a nyugdíjkorhatárt elérte, vagy tartósan mun­kaképtelen, illetve törvényes tartási kötelezettség alap­ján mást eltart. Szőlő és gyümölcsös esetén a föld- használat az 1500 négyzet- métert nem haladhatja meg. Többeknek : A közelmúlt­ban jelent meg a közleke­dés- és postaügyi miniszter 3/1978. (V. 4.) KPM számú rendelete a munkaidőről, a munkaközi szünetről és a készenlétről. A rendelet ha­tálya a közlekedés, posta és távközlés népgazdasági ágazatba tartozó és más ál­lami gazdálkodó szervekre terjed ki. Eszerint az utazó­szolgálatot ellátó, továbbá a vezénylési rend szerint, vagy váltószolgálatban fog­lalkoztatott dolgozók napi munkaideje négy óránál rö- videbb és 12 óránál hosz- szabb nem lehet. A napi munkaidő abban az esetben haladhatja meg a 12 órát, ha annak számottevő része készenlét jellegű, vagy az nem sérti a biztonságos munkavégzés követelmé­nyeit. Ügy kell beosztani a munkaidőt, hogy a szolgá­latok között legalább az előző szolgálati idő kétsze­resének megfelelő pihenő­idő biztosítva legyen. A munkaközi szünetet mun­kaidőn belül kell kiadni a nem fizikai foglalkozású dolgozóknak, kivéve a for­galom, a műszak, illetőleg a termelés közvetlen irányí­tásával foglalkozókat. (dr. Serédi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom