Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-01 / 127. szám
1978. június 1., csütörtök Ölesén, gazdaságosan Bevált a ketreces serttsnevelés a kardoskúti Rákúczi Tsz-ben — Minden munkaterületen a legegyszerűbb megoldásokra törekszünk — folytatja az elnök. — A növénytermelésben például szocialista országúikban gyártott gépeket alkalmazunk, így az alkatrészellátással eddig nem volt még különösebb gondunk. A fiatalok nagyon szeretik a gépeket, gyorsan elsajátítják a vezetés és a szerelés „tudományát”, így aztán gördülékeny a munka a talajelőkészítéstől a betakarításig. Az állattenyésztésről külön szeretnék szólni. Kardoskú- ton ősi hagyományai vannak a szarvasmarha-tenyésztésnek és a sertéshizlalásnak. A nőket tudatosan irányítottuk az állattenyésztésbe, hiszen ma már a nehéz fizikai munkával szemben inkább a szakszerű hozzáértésre, az állatok szeretetére van szükség. A Békéscsabai Hűtőházban ez év februárjától a tésztás termékeket az 1962-ben épült hűtőház átalakított feldolgozó üzemében gyártják. Itt a szezonidőszak befejeztével naponta 40 mázsa derelyét (képünkön) készítenek Fotó: Veress Erzsi viy vív Oy Uy ^ Uy vly vly ^ xj/ üy ü/ ^ Uy Uy Uy ^ Uy dy dy dy ^ ^ ^ dy dy ^W ^ n' ^'i'^ íT1 n' ^ W Fokozottabb törődést kívánnak Munkalehetőségek a nőknek Bucsán Bucsán is, mint általában a hozzá hasonló nagyságú településeken nem kis gondot okoz a község vezetőinek a nők munkába állítása, megfelelő munkahely teremtése. A pártvezetés egyik igen fontos feladatának tekinti ezt. Jelenleg három kihelyezett részleg működik : a Békéscsabai Szőnyegszövő, a Békési Kosárfonó és a Férfifehérnemű-gyár békéscsabai részlege. A szőnyegszövő részlege 12 éve működik a községben, ahol 50—60 nőt tudnak foglalkoztatni és akiknek keresete változó. Vannak olyanok, akik havonta három és fél ezer forintot is megkeresnek. A részlegvezető, Himer Zsigmondné szerint — bár már több mint egy évtizede tevékenykednek — az itt dolgozók helyzete még ma sem problémamentes. Szeretnék, ha a vezetők a műhelyt úgy alakítanák ki, hogy ott valóban üzemszerűen dolgozhassanak. Sokan vállalnak bedolgozói állást is kényszerűségből, mert a kismamák gyermekeiket nem tudják elhelyezni az óvodában helyhiány miatt. Pedig részt vesznek az „Egy nap az óvodáért” mozgalomban, hogy adományukkal segítsék az óvoda bővítését. Aránylag kedvezőbb helyzetben vannak a Békési Kosárfonó Szövetkezet kihelyezett részlegének dolgozói. Tágas műhelyben dolgozhatnak, a szociális létesítmények sem hiányoznak. Itt is több mint félszáz nő talál megélhetést. A fizetéssel elégedettek, hiszen az ügyesebbek naponta kétszáz forintot is megkeresnek. A Férfifehérnemű-gyár kihelyezett üzemében 23-an kezdték a munkát. A HNF községi nőbizottsága már korábban szabás-varrás tanfolyamot szervezett, ahol sokan sajátították el az alapismereteket. Ezt követően keresték fel a békéscsabai gyárat, amelyik hajlott i6 a kérésre és létesített egy részleget. Itt ma már 65-en dolgoznak. Sajnos, kezdetleges állapotok között. Kicsi, zsúfolt a helyiség, szociális ellátás szinte alig létezik. A kereset változó, 500—4000 forintig terjed. A részleg- vezető, Zsombok Györgyné, aki nemcsak ezt a tisztet látja el, hanem meós is. Dolgoznak még nők az ÁFÉSZ-nél, a helyi termelőszövetkezetben, a bölcsődében és az óvodában. Különösen e két utóbbi intézményben dolgozók körülményei igen mostohák. A bölcsőde egy vizes, elavult épületben van. Rontja a helyzetet az is, hogy a konyha kicsi és a központtól igen távol helyezkedik el, nagyon rossz az odavezető út. A bucsai nők is derekasan helytálltak a termelésben. Éppen ezért kicsit nagyobb odafigyelést, törődést kívánnak. Budai Lászlóné — Úgy hírlik, hogy a kardoskúti Rákóczi Tsz-ben bevált a ketreces sertésnevelés. Hallhatnánk erről bővebben? — A szakosított sertéstelepen 1971-ben kezdtünk hizJúnius közepén megkezdi az eredeti Levi Strauss farmernadrágok gyártását a Május 1. Ruhagyár marcali gyáregysége. Az üzem a Levi’s-cégtől kapja az alapanyagot és az összes kelléket. Marcaliban már az idén több százezer, jövőre pedig egymillió darab farmer készül Ennek hatvan százalékát visszavásárolja az amerikai cég, négyszázezret a hazai piacon értékesítenek. Képünkön: próbagyártás az új üzemrészben (MTI-fotó — Bajkor József felvétele — KS) Az évszakhoz képest szokatlanul hűvös, borús időben érkeztünk a kardoskúti Rákóczi Tsz-be. Épp jókor: Olajos István elnök befejezte a szokásos határszemlét. Kunos Zoltán főagronómus- sal rendszeresen vizsgálja a növények fejlődését, ellenőrzi a vegyszeres gyomirtást, a lombtrágyázást és egyéb időszerű tavaszi munkát. Az elnök homlokán átsuhan a gondfelhő, de mindjárt barátságosabb, határozottabb lesz a hangja, amint a gazdálkodásra terelődik a beszélgetés. — A kedvezőtlen időjárás ellenére ígéretes a határ — magyarázza. ■— Búzából természeti okokból nincs veszteség. Kukoricából soha nem sikerült még ennyi jó vetőmagot kapnunk a genetikailag nagy értékű fajtákból, mint most. A tőállomány szépen beállt, a növény lassú fejlődésnek indult. Az őszi betakarítás bizonyára eltolódik, de az a fontos, hogy a tervezett terméshozam meglegyen. Már megszoktuk, hogy a szövetkezet négyezer hektáros határában dinamikus a fejlődés. Nem véletlen, hogy az egymást követő esztendőkben harmadszorra nyertük el a Kiváló Termelőszövetkezeti Gazdaság címet. Ha az eredmények forrását kutatjuk, (flső helyen említeném a jó eszközellátottságot. A Rákóczi Tsz-ben egy aktívan dolgozó tagra 548 ezer forint közös vagyon jut. Emellett szövetségi szinten kimagaslóan jó az eszközikihasználás. Nincs veszteséges ágazatunk, de nincs időszaki munkásunk sem. Mindenkinek egész évben folyamatosan biztosítjuk a kereseti lehetőséget. Ezért aki hozzánk«jön, az itt is marad. A beszélgetésből kiderül, hogy az ötödik ötéves terv első két esztendejében az össztenmelési érték 30 százalékkal gyarapodott. A bruttó jövedelem csupán 1977-ben 33,8 százalékkal nőtt. Kiszámolták, hogy a tagok havonta átlag 31 316 forint termelési értéket produkálnak, a négyezer forint feletti havi kereset mögött tehát komoly teljesítmény áll. A nyereséget évente minden termelőszövetkezeti tag 96 ezer forinttal gyarapítja. A szövetkezetben sok a fiatal és a női munkaerő. Rájuk mindig számíthat a vezetőség. A szakmai és politikai képzés, továbbképzés nem kerül le a napirendről, s a tanulás áldásosán érezteti hatását. lalni. Arra törekedtünk, hogy à meglevő területet minél nagyobb eredménnyel hasznosítsuk. Ezért tértünk át a ketreces módszerre. Nálunk nagyon jól bevált. A tatabányai Delta Ktsz fémketreceit vásároltuk meg erre a célra. Emeletes ketrecekben helyezzük el a leválasztott malacokat. Az a tapasztalatunk, hogy sokkal egészségesebb ez az elhelyezési mód a hagyományosnál. Kevesebb a megbetegedés, az elhullás, tisztább az állat, gyorsabban hízik, ennél fogva lerövidül a hizlalási idő. Arról nem is szólva, hogy kétszer annyi hízott sertést értékesítünk a szakosított telepről, mint amennyit eredetileg terveztünk. Tavaly összesen 12 000 hízót adtunk el innen, több mint 13 ezer mázsa összsúlyban. Az önköltség rendkívül kedvezően alakult. Egy kiló súlygyarapodás szűkített önköltsége 16,18 forint volt. A fialási átlagunk is jó, a havi súlygyarapodás pedig átlag 16 kiló. Egy kiló hús előállítására nem használunk fel még négy kiló takarmányt sem. A munka termelékenysége szinte megkétszereződött a sertéstelepen. A közös és a háztáji állatállománynak megtermeli a szövetkezet a takarmányt, csak az iparilag előállítható koncentrátumot vásárolja. A Rákóczi Tsz vezetői örömmel számoltak be arról is, hogy jól indult az 1978. év. Az első negyedévi pénzügyi mérleg szerint a bevétel félmillió forinttal haladta túl a tervezettet, ugyanakkor a kiadás csaknem félmillió forinttal a tervezett alatt maradt. A távlati tervek szerint egyebek között 500 férőhelyes tejelő tehenészeti telepet építenek és egy újabb takarmánykeverőt. A szövetkezet vezetői úgy látják: a tagság elöregedésével párhuzamosan kiürülnek a háztáji portákon a tehénistállók. A fiatalok már kevesebb gondot fordítanak háztáji tehéntartásra. A közösből akarják pótolni azt a tejmennyiséget, ami a háztájiból néhány év múlva elmarad. Kardoskút tejből, húsból, kenyérgabonából és minden alapvető élelmiszerből évről évre többet akar adni a község, a megye, az ország lakosságának/ A. R. Füzesgyarmati „titok” N em mindennapos teljesítmény hat év alatt ötször elnyerni a „Kiváló Termelőszövetkezet” megtisztelő kitüntetést. Ez a ritkaságszámba menő bravúr sikerült a füzesgyarmati Vörös Csillagnak. Mi lehet a titka — ha egyáltalán titokról lehet beszélni — egy ilyen páratlan sorozatnak. Elöljáróban le kell szögeznünk, szó sincs semmiféle titokról, a magyarázat sokkal egyszerűbb. Ha egy mondatba kellene össze- sűríteni a lényeget, a következő általános érvényű megállapítást lehetne tenni : A termelőszövetkezet a szövetkezeti mozgalom társadalmi erejére támaszkodva, továbbfejlesztette a kollektív gazdálkodást, erősödött a termelési feltétel és ennek alapján a párt XI. kongresszusának, valamint a párt megyei bizottságának a mezőgazdaságra vonatkozó határozatait végrehajtotta. Ilyen egyszerű lenne az egész? Ha „csak” ennyiből állna a siker, akkor megyénkben nemcsak a szövetkezetek egy része érdemelte volna ki a címet. Kellettek olyan plusszok, amelyek a többiekből hiányoztak és ami ebben az esetben vitathatatlanná tette az érdemet. Melyek voltak ezek? Az első helyen kell említeni, hogy a gazdaság vezetői időben, már évekkel ezelőtt arra az elhatározásra jutottak, hogy nagyobb termeléseredményeket csak úgy képesek elérni, ha széles körűen és magas szinten alkalmazzák azokat a technikai lehetőségeket, módszereket és tudományos kutatások eredményeit, amelyek elősegíthetik ennek a célnak az elérését. Persze mindez semmit sem ért volna megfelelő számú és jól képzett szakember nélkül. Ebben a vonatkozásban — már ami jól képzett szakemberek számát illeti — az elsők között áll a megyében a Vörös Csillag Termelőszövetkezet. Másik dolog, hogy felismerték az iparszerű gazdálkodásban rejlő mind ez ideig kiaknázatlan lehetőségeket. Természetésen hiba lenne csak a technikát, a szervezési módok egyné- melyikét előtérbe helyezni, s keresztül siklani a termelést produkáló, megvalósító emberek, dolgozók jelentőségén. Lendítő erő ebben a szövetkezetben is a szocialista versenymozgalom. Itt a megye legnagyobb kollektív mezőgazdasági üzemében nem formális, hanem valóban szocialista mozgalommá terebélyesedett. A félszáz brigád ezer tagja nemcsak a gazdasági munkában bizonyította élenjáró szerepét, ők a politikai munka élharcosai is. A sikerek kovácsaként kell megemlíteni azt is, hogy a tagság és a vezetőség mindig eleget tett a kiemelt programként meghatározott gabonatermesztés követelményeinek, amelynek eredményeként a közepes adottságú viszonyok ellenére 50 mázsán felüli termést takarítottak be búzából. Alaposan túlteljesítették tejtermelésüket is. Természetesen a nagyszerű eredmény elképzelhetetlen lenne megfelelő takarmány- és gépbázis nélkül. Egy másik záloga a kiváló cím elnyerésének a hatékony beruházás, amellyel hosszú távra megoldottnak tekinthetők a fejlesztési elképzelések. Bevált a termelőszövetkezet vezetésében az ágazatirányító rendszer, ami jól „fekszik” a tsz sajátságos területi elhelyezkedésének. Ám ebben sincs megállás, szeretnék még tovább fejleszteni és megteremteni az önálló gazdasági egységeket. Jól felmérték és hasznosították a termelési rendszerekben rejlő lehetőségeket. Füzesgyarmatról irányítják a lucerna szálastakarmány rendszert, amelynek területe a rendszerhez csatlakozott termelőszövetkezetekkel 20 ezer hektárra nőtt. A magyar juhok, pecsenyebárányok iránt külföldön is megnőtt a kereslet, széles körű piaci lehetőség kínálkozik bárányexportra. Ezt kihasználva határoztak úgy, hogy kialakítják a juhtenyésztési társaság rendszerét és a jelenlegi 40 ezer anyajuhállomány megfelelő alapot nyújt a fejlődésre. Hasonló elképzelések vannak a baromfi- tenyésztésben is, amelynek megvalósítására 100 millió forintot költenek, s ennek eredményeként évente 3 millió húscsirkét állítanak elő. L ehetne folytatni a sort, de már mindezekből látható, hogy nem titokról, hanem jól szervezett munkáról, a piacigények időben történő felméréséről, az ehhez való igazodásról, a hatékony munkáról, a jó üzemszervezésről van szó. A füzesgyarmatiak, mint már korábban említettük, csak közepes adottságokkal rendelkeznek, s hogy a teljesítésben mégis kiválóak, az a felsoroltaknak köszönhető. Ezt emelte ki egyebek mellett Klaukó Mátyás, az MSZMP KEB tagja, a megyei tanács elnöke is, amikor a közelmúltban jó kívánságok keretében átadta a termelőszövetkezet elnökének, Csirik Imrének a „Kiváló Termelőszövetkezet” címet tanúsító oklevelet, azon az ünnepségen, amelyet ebből az alkalomból rendeztek. Ugyanekkor „Kiváló Mezőgazdasági Dolgozó” kitüntetést kapott Kölesi Imre, Farkas János és Báli Istvánná. Ketten részesültek a „Kiváló Szövetkezeti Munkáért” elismerésben, 5-en kapták meg a „Kiváló Termelőszövetkezeti Dolgozó” jelvényt. B. O. Oklevélátadási ünnepség Orosházán Az orosházi Üj Élet Termelőszövetkezet az 1977. évi gazdálkodás kiemelkedő eredményeivel elnyerte a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium elismerő oklevelét. Ebből az alkalomból szerdán délelőtt ünnepséget rendeztek Orosházán, a Petőfi Művelődési Házban. Az elismerő oklevelet Horváth Pál, a Dél Békés megyei Termelőszövetkezetek Szövetségének titkára adta át Varga Mihály Állami-díjas elnöknek. A szövetkezet legjobb dolgozói ezután kitüntetésben, illetve pénzjutalomban részesültek. Kísérletek új gázszagosftó anyaggal Biztonsági célok szolgálatában új gázszagosító anyag előállításával kísérleteznek a Magyar Ásványolaj és Földgázkísérleti Intézetnél, az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt megbízásából. Alap- követelmény az új anyaggal szemben, hogy ne bornál jón el, a hosszabb vezetékeken át se veszítse el a szagát. Az eddig ilyen célra alkalmazott etilmerkaptán ugyanis bomlékony, viszonylag gyorsan csökken a szagosító hatása, s így nem figyelmezteti eléggé az esetleges gáz- szivárgásra, vagy a nyitva felejtett gázcsapra. Hat, külföldön már ismert és többfelé használatos vegyület különböző kombinációját állítják elő, és ezeket próbálják ki a hazai földgázvezetékekben. Az első kísérleti terméket rövidesen Pécs városi vezetékeiben próbálják ki, ezt követően pedig a távolsági vezetékekben is folytatják a kísérleteket.
