Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-29 / 151. szám

1978. június 29.,' csütörtök Tanácsülésekről jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően a fürdőszol­gáltatás helyzetéről Kendra János, a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatója számolt be. Elöl­járóban rövid áttekintést adott az Árpád fürdő alapí­tásáról, jelenlegi állapotá­ról, fejlesztésének lehetősé­geiről. A vállalat 1967 óta üze­melteti a tisztasági és a strandfürdőt. Medencéket építettek,, korszerűsítették a fűtést, s a tanács tízágyas ortopédiai kórházi osztályt hozott létre, amelyet azon­ban csak gyalogosan lehet megközelíteni az Élővíz-csa­tornán átívelő keskeny, rozo­ga híd miatt. A kutak any- nyira tönkrementek, hogy hideg vizet a városi hálózat­ból tudnak biztosítani a für­dőnek. A bajokon csak a teljes felújítás segíthet. A vállalat 1973-ban elkészítette a rész­letes fejlesztési tervet, ame­lyet átdolgozva 1976-ban át­adtak a városi tanács terv­osztályának. Ezek szerint a gőzfürdő rekonstrukciója, az uszoda téliesítése, a zöld­terület növelése 21 millió fo­rintba kerülne. A tanácsülés bejelentések­kel ért véget. Mezőkovácsháza A népfront és a helyi ta­nácsok együttműködéséről napjainkban sok szó esik or­szágszerte. A két évvel ez­előtt megtartott VI. nép­frontkongresszus egyértel­műen állást foglalt e kap­csolatok szélesítése, tartal­masabbá tétele mellett. Megállapítható, hogy az együttműködés nagyobb le­hetőséget ad a szocialista demokrácia kibontakoztatá­sához, a (tanácsok és a 'la­kosság kapcsolatának erősí­téséhez, a felvilágosító, a nevelő, a mozgósító tevé­kenység javításához. Többek között erről tár­gyaltak a mezőkovácsházi Nagyközségi Tanács ülésén. Sütő Imréné, a HNF nagy­községi bizottságának titká­ra számolt be az utóbbi egy év munkájáról. Hangsúlyoz­ta, hogy az együttműködési megállapodás nem korlátoz­za a két testület önállóságát. A kölcsönös segítés viszont számos területen érezteti jó­tékony hatását. A tanácsta­gok a népfrontbizottsági ta­gokkal közösen számolnak be választóiknak a szükebb lakóhely fejlődéséről, gond­jairól, a társadalmi munka eredményeiről, részt vesznek a tanácsi rendelet terveinek előkészítésében. A tanácsülés határozatot hozott az együttműködési megállapodás módosításáról, a korszerű követelmények­hez való igazításáról. Elfo­gadták azt a javaslatot, mi­szerint 1979-ben a tanács és a HNF nagyközségi bizott­sága együttes ülésen meg­tárgyalja az együttműködés mikéntjét, felkészülnek a ta­nácstagi és országgyűlési vá­lasztások lebonyolítására, a VI. ötéves terv előkészítésé­re. fl Gyopár Klub nyári programjábál A békéscsabai KISZÖV Gyopár Klub igyekszik ala­posan kihasználni a nyári kulturális. programok adta lehetőségeket. Nyári színhá­zi programjuk a gyulai Vár­színház július 26-i gálamű­sornak megtekintésével kez­dődött, amelyet július 9-én, Sárospataki István Kőmíves Kelemenné című színpadi alkotásának megtekintésével folytatnak. Az állandó szín­házlátogatónak számító 45 klubtag ezt követően július 16-án, Székely János: Cali­gula helytartója című művét nézi meg közösen a Vár­színház előadásában. A szín- házlátogatás augusztus 7-én, az „Ünnepre jöttünk” című folklórműsoron való részvé­tellel zárul. Ugyanezen a na­pon a klub 24 tagja az Űj Tükör klubok kunfehértói országos találkozóján vesz részt. A kulturális program­hoz tartozik még július 2- án egy autóbusz-kirándulás, a mártélyi képzőművészeti táborba. A szarvasi Krecsmarik Endre Üttörőház szépen rendben tartott udvarát sok gyerek felkeresi ezekben a napokban. A sláger ez a vitorlás repülőgép, amelyet az elmúlt szom­baton szállítottak ide Kecskemétről a talajjavító vállalat Jelen Mihályné által vezetett brigádja jóvoltából. A gyere­kek nagy csodálattal nézegetik, s közben tervezgetnek: majd ha felnőnek, ők is kipróbálják a repülés izgalmait Fotó: Gál Edit Ha a brigádtagok találkoznak... Nátor János, lapunk tu­dósítója, a szeghalmi Nagy­községi Tanács szakszerve­zeti bizottságának elnöke két tanácsi szocialista brigád találkozójáról, barátságáról számolt be. A szeghalmi Május 1. Szocialista Brigád már szép eredményeket mondhat magáénak, hiszen ez évben megkapták a bronzkoszorús jelvényt és a Kiváló Társadalmi Munká­ért elismerést. Munkájukra felfigyeltek a megye többi tanácsi brigád­jai is. Legutóbb a Békés megyei Illetékhivatal Októ­ber 6. Szocialista Brigádja látogatott el hozzájuk. A 16­tagú kollektíva meghallgatta Kozák Sándor tanácselnök tájékoztatását a nagyközség fejlesztéséről. Gidai Károly brigádvezető a kis közösség életéről, egymás segítéséről ’beszélt. Elmondotta, hogy a közelmúltban Papp István családi házának építésénél több mint 10 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát vé­geztek. Délután labdarúgó- és tol­laslabda mérkőzésen talál­koztak a brigádtagok. Este pedig átnyújtották a szeg­halmi brigád helyettes ve­zetőjének, Tóth Lászlónak a Kiváló Munkáért kitüntető jelvényt. kz Ön véleményét kérjük! A Békés megyei Népújság már egy éve új formában kerül nap mint nap az ön kezébe, és évek óta arra törekszik, hogy az ország, a megye fontosabb esemé­nyeiről, életünk sikereiről és gondjairól minél teljesebb tájékoztatást nyújtson. Szeretnénk az ön véleményét tudni arról, bogy mi­ként feleltünk meg ennek a feladatnak és mit kellene még tennünk, hogy olyan lap kerüljön a kezébe, amely még inkább megnyeri tetszését, kielégíti információs igényét. Vasárnap kérdőívet közlünk lapunk utolsó oldalán. Kérjük, töltse majd ki, s adja postára. Együttműködé­sével közös érdeket szolgál: lapunk színvonalasabbá té­telét. Számítunk az ön véleményére! Elsü osztályú nemzetközi légikikötő lesz Ferihegy A prognosztikai számítá­sok szerint 1985-ben 4 millió, 1990-ben pedig már 6 millió utas érkezésének és indulá­sának forgalmát kell lebo­nyolítani a Ferihegyi repü­lőtéren — mondotta Farkas Endre, a KPM légügyi fő­osztályvezető-helyettese. A megsokszorozódó — idén várhatóan másfél milliós — utasforgalom za­vartalan kielégítése, és a re­pülőirányítás korszerűsítése érdekében állami nagyberu­házásként a múlt évben megkezdődött a nagyarányú repülőtér fejlesztési prog­ram első ütemének megvaló­sítása. Az 1982. évi átadásig előirányzott munkák az ütemterv szerint haladnak. A fejlesztés első szakaszá­ban építik meg a repülőtér második kifutópályáját, a MALÉV új műszaki bázisá­nak első részét, és az új re­pülőtéri irányítótornyot. A Betonútépítő Vállalat dolgo­zói rövidesen hozzáfognak a több mint egy méter vastag pályaszerkezet építéséhez is. Nagyon gondosan járnak el az új kifutópálya helyének megválasztásával, s így le­hetőség nyílik arra, hogy a várhatóan nagyobb forgalom is viszonylag kevesebb zajjal járjon. Alapozzák már a MALÉV új műszaki bázisá­nak első hangárát és a hozzá tartozó műhelyeket. A mű­szaki bázis dolgozóinak öl­tözőt, mosdót, konyhát és éttermet is építenek. Vasárnaptól: Közvetlen útvonal Szabadkára Napjainkban megyénk bármely községéből Jugosz­lávia magyar lakta területé­re akár rokonlátogatásra, akár túristaként kiutazni, nem egyszerű. Tételezzük fel, hogy Dobozról szeret­nénk eljutni Szabadkára. Először is be kell utaznunk Gyulára, vagy Csabára. Itt átszállhatunk a szegedi já­ratra, majd Szegeden, ha van hely a közvetlen Sza­badkai járatra, csak újabb átszállással tudjuk megolda­ni. Ha nem, akkor a határig magyar busszal, onnan pedig a szomszédos ország buszá­val juthatunk el a rokonok­hoz, vagy a szabadkai piac­ra. Éppen e körülményes uta­zás megkönnyítésére a jövő­ben, pontosabban e hét va­sárnapjától a Békés megyei 8. sz. Volán közvetlen jára­tot indít Gyula—Békéscsaba —Tótkomlós—Makó—Szeged —Szabadka útvonalon, min­den hét vasárnapján, hétfő­jén, keddjén a kora reggeli órákban. Az úgynevezett nyári járat július 2-től szep­tember utolsó napjáig köz­lekedik. Jegyeket Gyulán és Békéscsabán elővételben is lehet venni, de az autóbu­szon is meg lehet váltani. Helyreállítások Békésen Békésen a múlt hét csütör­tök hajnalban bekövetkezett földrengést követően azon­nal megkezdték a károsodott lakásokból a kiköltöztetést. A több, mint száz életveszé­lyesnek nyilvánított — több­ségében földszintes, régi épületből 38-nál állapítottak meg közvetlen életveszélyt. Ezekből a lakók kiköltöztek. A városi tanács tíz családot erre a célra berendezett is­kolai tantermekben helye­zett el, a többi károsult a családtagoknál talált ideig­lenes otthont. A helyreállítás a rengést követően már megkezdődött, a lakosság a kémények, a tetőhéjazat javítását, vala­mint az enyhébben rongáló­dott falazatok vakolását ön­tevékenyen végzi. Az üze­mekben karbantartó részle­gek dolgoznak a helyreállí­táson, az állami lakásokban keletkezett meghibásodásokat pedig a tanácsi építőipari vállalat Szünteti meg, ugyan­akkor intézkedtek arról is, hogy megyén belül építőipa­ri kapacitás átcsoportosítás­sal segítsék a károk mielőb­bi felszámolását Békésen. Ugyanezt a célt szolgálja az az intézkedés is, amelyet a városi tanács hozott a város TÜZÉP-telepén levő építő­anyagkészlet zárolására. Az Alföldi TÜZÉP igazgatójá­val pedig megtárgyalták, hogy a jelenleg még hiányzó építőanyagokat a vállalat zavartalanul biztosítja. A súlyosan megrongálódott városi művelődési központ épületét lezárták. A legszük­ségesebb iratokat, valamint a dolgozókat az épületből át­költöztették. A földszinten levő eszpresszó, vas-műsza­ki-, játék- és könyvesbolt kiköltöztetése jelenleg fo­lyik. II szocialista humanizmus követelménye szocialista társadalmi rend természeténél fogva humanista. S ezt a kormányzat jogszabályok­ban, rendeletekben is kife­jezi. Mégpedig azért, hogy a társadalom kisebb közös­ségeiben ellenőrizhető le­gyen : miként biztosítják ott az emberséges körülménye­ket. Az emberi élet velejárója, hogy valamilyen oknál fog­va megsérülhet valaki, és munkabírása lecsökken, ki­sebb lesz. Éppen ezért kor­mányzatunk az intézkedések egész sorát teszi meg. hogy az ilyen emberek olyan mun­kakört kapjanak, ahol teljes értékű munkát végezhetnek. Ez több okból írott és írat­lan követelmény. Nevezete­sen: a csökkent munkabírá­sú érezze az emberséget, érezze, hogy egész emberként dolgozhat, nem pedig egy megtűrt valaki, akinek léte mások kegyétől függ. Érez­ze, hogy a társadalom nem hagyja magára, érezze, hogy a közösség, amelyben él, akarja és meg is találja az ő helyét. A gyakorlat során győződjön meg arról, hogy rá, az ő munkájára éppen annyira szükség van. "mint másokéra. És ez így igaz! Minek dolgozzon valaki olyan munkakörben, amit a csökkent munkabírású el tud látni, hiszen az máshol megtalálja a helyét. Ez is a munkamegosztásnak egyik formája. A békéscsabai Népi Ellen­őrzési Bizottság ez év első negyedében utóvizsgálatot tartott azzal összefüggésben, hogy az 1966-ban végzett alapvizsgálatot követően, milyen intézkedések történ­tek. A helyszíni ellenőrzések során megállapították, hogy az ipari szövetkezeteknél a csökkent munkaképességűek részére alkalmas munkahe­lyek jegyzékét elkészítették. És a rehabilitációs okmá­nyokhoz csatolták az orvos­szakértői véleményezést és az intézkedés milyenségét. A Körösvidéki Cipész Szövet­kezetben telephelyként létre­hozták a rehabilitációs bi­zottságokat, és Békéscsabán, Mezőberényben, Békésen az 1977. és 1978. évtől foglal­koztatott üzemorvosok részt vesznek a munkájukban. A Csaba Szőnyegszövő Háziipa­ri Szövetkezetnél a munka- védelmi szemléket a csök­kent munkaképességűek munkakörülményeinek a vizsgálatára is felhasználják. A Körösvidéki Cipész Szö­vetkezetben üzembe helyez­tek három hidraulikus sza­bászgépet, s ezeknek a ke­zelését bízták rá az egyik csökkent munkaképességű dolgozóra. (íme egy szeren­csés munkamegosztás!) Egy másik munkás pedig, akinek munkaképessége 40 százalék­kal csökkent, igénye szerint naponta hat órát dolgozik. Valamint intézkedtek a me- zőberényi munkahelyek szel­lőzésének, fűtésének a meg­javítására, és ebédlő kialakí­tására. Az ipari szövetkezetek oly­kor vezetőségi ülésen tár­gyalják meg a rehabilitáció helyzetét. Így történt meg, hogy a Csaba Háziipari Szö­vetkezetnél kijelölték a csök­kent munkabírású dolgozók­nak alkalmas munkahelye­ket. A Körösvidéki Cipész Szövetkezét 1977-ben 27 munkást az orvosszakértői bizottsághoz irányított, s akik 40—50 százalékos csökkent munkaképességűeknek bizo­nyultak. És közülük hatan tanfolyamon válnak alkal­massá betanított munkakör­re. Ugyanakkor zökkenők is előfordulnak. A Csaba Sző­nyegszövő Háziipari Szövet­kezet azzal készítette el a munkaügyi szabályzat kiegé­szítését a csökkent munka­képességűek helyzetére vo­natkozóan, hogy az 1976. de­cember 29-ét követő legkö­zelebbi közgyűlés elé ter­jeszti jóváhagyásra. De a kiegészítés még 1978 már­ciusában nem volt joghatá­lyos, mert a közgyűlés ak­kor még nem hagyta jóvá. A városi rehabilitációs bi­zottság és két szakigazgatási szerv közösen ellenőrző cso­portot hozott létre 1977-ben. Ennek megfelelően egy-egy szakági képviselő a tagja an­nak és két orvos. A csoport tavaly, 1977-ben 12 helyen ellenőrizte a rehabilitáció helyzetét. Az ellenőrzött egy­ségek közt voltak vállalatok, szövetkezetek. Értékelte a csoport a rehabilitációs bi­zottságok munkáját, felmér­te a csökkent munkaképessé­gűek foglalkoztatására alkal­mas munkahelyeket és azok egészségügyi körülményeit. Megállapította, hogy négy vállalatnál a bizottságok az előírásoknak megfelelően dolgoznak, két vállalatnál a bizottságok feladatkörét a gazdasági vezetés oldja meg. Négy vállalatnál működnek ugyan bizottságok, de az ülésekről nem készítenek jegyzőkönyvet és a munka­helyi jegyzék sem teljes. Két vállalatnál pedig a bizottsá­gok egyáltalán nem tesznek semmit. A városi tanács munka­ügyi osztálya név szerint tartja nyilván a jelentkező csökkent munkaképességűe­ket és feltünteti, hogy mi­lyen intézkedés történt a konkrét esetben. Tavaly, 1977-ben huszonegyen kér­tek elhelyezést, akik közül tizennégynek nem tudtak megfelelő munkahelyet biz­tosítani, és kiadták azoknak a szociális ellátás megállapí­tásához szükséges igazolást. A 21 közül hármat megfele­lő munkakörbe közvetítettek ki, négyet pedig éjjeliőrnek, akik elérték a nyugdíjkorha­tárt. O ogállapítást nyert, hogy a terv- és mun­kaerő-gazdálkodási osztálynál azért is kevés munkás fordul meg egészsé­gi állapotának megfelelő munkahely miatt, mert a vállalatok megoldják gond­jaikat. De egyben azt is mu­tatja, hogy egyes vállalatok, szövetkezetek nem ismerik azokat az üzemeket, ahol több csökkent munkaképes­ségű, részére kevés betanítá­si időt kívánó munkahely van. Ez pedig arra utal, hogy az információ elégtelen. Ezért gondoskodnia kell az osztálynak, hogy a be nem töltött csökkent munkaké­pességűek számára alkalmas munkahelyek állandóan bir­tokában legyenek. S a na­gyobb számú foglalkoztatás­ra kijelölt vállalatok munka­helyi jegyzékeit küldjék meg tájékoztatásul a vállalati, szövetkezeti rehabilitációs bizottságoknak. A városi re­habilitációs bizottság pedig egyeztesse, hangolja össze a telephelyek bizottságainak a munkáját. Cserei Pál Tűzvédelmi piakátkiállítás A Tiszaimenti Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat gyulai üzemigazga­tóságán (Gyula, Lenin u., az AGIP üzemanyagtöltő állo­mástól 200 méterre) a Tán­csics Kiadó által megjelent tűz- és munkavédelmi té­májú plakátkiállítás nyílt június 27-én. A bemutatott plakátok keresztmetszetét adják azoknak a fontosabb figyelmeztetéseknek, ame­lyek az emberi mulasztások­ból származó tűzesetek meg­előzésére irányulnak. A ki­állítás színhelyén az érdek­lődők segítséget kapnak a megrendelésekhez és az igé­nyek soron kívüli kielégíté­séhez. A kiállítás e heten tekinthető meg, naponta 7— 16, illetve szombaton 8—11 óráig. A plakátbemutató megrendezésében a vállalat Déri Miksa és Sallai Imre szocialista brigádjai jelentős segítséget adtak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom