Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-28 / 150. szám
1978. június 28., szerda a fiz érem két oldalán Most már jó idő kellene A napokban megszólított egy ismerős benzinkutas: — Tudom, hogy ön újságíró és ezért szólok. Sokat olvasunk a sajtóban, hallunk a rádióban, tv-ben arról, hogy milyen magukról meg- feledkezetten bánnak a pult belső oldaláról sok esetben a fogyasztókkal, vásárlókkal. Ezt el is hisszük, csakhogy ... kevés szó esik ugyanakkor a pult másik oldaláról, ahol a vevők állnak. A múltkoriban minősíthetetlen szavakkal küldött valahova egy kedves fogyasztónk, mert sokat kellett várnia benzinre. Éppen anyagot vételeztünk, és nem az a kút kiszolgálása került először sorra, ahol ő állt. Megköszöntem a szavait, mert hát hová is mehettem volna panaszra?! A vásárlók nem hordanak magukkal panaszkönyvet ... És éppen az imént is ért ilyen hang. Ugyanoda küldtek, ahová a múltkor, pedig isten az atyám, nem voltam „bűnös” semmiben. Nekünk, akik a pult belső oldalán állunk, miért kell lenyelnünk a sértéseket?! Írjanak egyszer erről is !... Nem különös a kérés. Igaz az, hogy mint amiképpen a pult egyik oldalán állók sok . esetben „ki vannak szolgáltatva” a másik oldalon állóknak, olyanféleképpen fordítva is így van ez. A múltkoriban a békéscsabai vásár- csarnok 162-es számú büféjében voltam éppen tanúja egy ilyen fonák esetnek. Nyilván előttem valaki szólt az eladónak, hogy ne szolgáljon ki „soronkívül” senkit, azaz mindenki álljon a sorba és úgy várja meg, amíg az eladónak elmondhatja igényeit. Ez a figyelmeztetés annyira belemélyült a percenként ki tudja hány vevőt kiszolgáló eladóba, hogy jogosan figyelmeztetett is egy előttem furako- dó fiatalembert: várjon a sorára, mert ő ilyen soronkí- vüli kiszolgálásért figyelmeztetést kapott. Eddig helyes is volt a megjegyzés. Csakhogy ... nem tudom mi dolgozhatott benne, mert az utána következőt is, aki pedig normálisan várta a sorát már percek óta, figyelmeztette, mikor az szóvá tette: miért a háta mögöttieket szolgálja ki, mikor ő itt van már vagy tíz perce. Azért, mert... a fenti figyelmeztetést kapta meg válaszul a kérdező, de most már jogtalanul. Idegesek vagyunk és mindjárt „ugrunk”, ahogyan mondani szokás, ha nem megy minden simán. A türelmet, az egymáshoz való baráti közeledést sokan elfelejtettük rohanó világunkban és ebből származnak a kisebb- nagyobb torzsalkodások, személyes természetű viták, dühroham-kitörések. Ez az egyik ok. A másik pedig, hogy úgy látszik, még mindig nem vagyunk elég kulturáltak ahhoz, hogy felérjük ésszel: akár ezen, akár azon az oldalán állunk a pultnak, egymásra vagyunk szorulva, egymás tevékenységét kiegészítve élhetünk csak. A hentes, aki goromba a benzinkútnál, visszakaphatja a benzinkutastól „salát” üzletében a durva szavakat és fordítva. Miért akkor a „plafonra ugrani?!” mindjárt az első, nem éppen _ a szájízünkre való jelenségnél, szónál, alkalomkor? Semmiképpen nem helyes ez, mert saját egészségünknek sem használunk vele, kedélyünkben, viselkedésünkben nyomot hagy az ilyen oktalan vita. Igaza van tehát az ismerős benzinkutasnak: a pult másik oldalán állókat, a vásárlókat is érheti sok esetben vád a türelmeién viselkedésük, durva megjegyzéseik miatt. A kulturáltabb ember felülemelkedik az ilyen sértő megnyilvánulásokon egy régi közmondás alapján is: az okosabb enged. Mosolyával, okos szavaival, talán még a „köszönöm a szavait” finom reagálásával is hatni tud a magáról megfeledke- zőkre, kulturáltabb viselkedésre késztetheti őket is. Varga Dezső A szokatlanul hűvös nyár nem kedvez a strandolóknak. Akik ilyenkor veszik ki a szabadságukat, bizony bosz- szankodhatnak. A fürdést, utazást csak a bátrabbak próbálják. A szabadban, a Körösök festői környezetében azonban jó pihenni, napozni, még ha borzolja is a szél a fákat. Fotóriporterünk néhány pillanatot örökített meg Szarvason a Körös holtágánál, ahol különösen hétvégeken sokan töltik szabad idejüket, de hétköznapokon is szép számmal vannak szabadságukat itt töltő helybeliek és vidékiek. A kajakozok kedvenc helye, a Körös holtága Csak napozni jó ... A gyerekeknek is építettek lubickoló! a mezőgazdasági főiskola strandján, ám a medence most még üres Fotó: Martin Gábor Közösek az eredmények, de a gondok is Nyolc éve már, hogy közös tanács irányítja Dombegyházát, Kis- és Magyar- dombegyházát. Hogyan sikerült ez a „házasság”, milyen eredmények születtek ebből, erről beszélgetünk Csizmadia Jánossal, a közös tanács végrehajtó bizottságának titkárával. — Az eltelt időszak bebizonyította, hogy életképes a közös tanácsi irányítás. Az első két-három év alatt mindhárom községben idegenkedtek a közös irányítástól. Ám hamar kiderült, hogy van ebben azért „fantázia”. Legfontosabb eredménynek könyveltük el, hogy sikerült az anyagi és szellemi erőket koncentrálni, amely jótékonyan hatott mindhárom kisközség fejlődésére. A következő két-három esztendő a tervezés időszaka volt, most pedig ezeknek a megvalósítása van soron. — Mit tart a legjelentősebb beruházásnak? — Első helyen említeném, már nagyságrendje miatt is, hogy sikerült felépíteni a korábban tervezett egészségügyi kombinátot. Négymillió forintba került, és helyet kapott benne két körzeti rendelő, egy fogorvosi, két munkahelyes anya- és gyermekvédelmi rész, két szolgálati lakás, s ezenkívül takarékszövetkezet, valamint húsbolt és autóbuszváró. Ügy érzem, de a jelek is arra mutatnak, hogy mindhárom község büszke erre az új létesítményre. Ezzel a beruházással hosszú távra megoldottuk a községek magas színvonalú egészségügyi ellátását. Lehetőség nyílott arra is, hogy olyan műszereket szerezzünk be és használjanak orvosaink, amelyeknek.eddigi hiánya miatt a betegeknek távolabbi kórházakba kellett eljárni. Természetesen saját anyagi erőforrásainkból ennyi nem futotta volna erre a célra, szerencsére sok segítséget kaptunk, amelyek közül első helyen említeném meg a budapesti Weil Emil-kór- ház segítségét, amelyet a felszerelés érdekében tett. Meg kell említenem a helyi Petőfi Termelőszövetkezet építőbrigádját, amely mintaszerűen, jó minőségben készítette el az épületet. Az egészségügyhöz tartozik, hogy sikerült kialakítani egy 30 személyes bölcsődét, amely nagy segítséget nyújt a kismamáknak abban, hogy gyermekeik megfelelő körülmények között nevelkedjenek, de abban is, hogy folytathassák munkájukat, jó kezekre tudják hagyni kicsinyeiket. Fontosnak tartom az oktatásban is végbemenő kedvező változásokat. Egy-két évvel ezelőtt sikerült átállni a szakrendszerű oktatásra. Magyar- és Kisdombegy- házán megszüntettük az iskolákat, a kisdiákok ösz- szehasonlíthatatlanul jobb körülmények között tanulhatnak Dombegyházán. Ügy érzem, sokat tettünk a tárgyi feltételek biztosítása érdekében is. Minden pedagógusnak biztosítottunk lakást, és sikerült kialakítani a közművelődési intézmények közös irányítását. Csak a nagyobb horderejű intézkedésekről szóltam, de természetesen ezek mellett jutott pénz járdakorszerűsítésre, a közvilágítás korszerűsítésére, a kutak számának növelésére. A község arculatát jótékonyan befolyásolta, megszépítette a lakásszövetkezet tevékenysége. A község központjában három emeletes lakótömb épült és újabb két lakótömb építését kezdik meg még ebben az évben. Számításaink s az igények szerint várható, hogy összesen 15 hasonló épület készül. Ez nemcsak a községképet javítja, alakítja, de hatással van a község lakosságszámának, stabilitására. Megszűnt a korábbi elvándorlás, sőt egyre újabb és újabb fiatal szakember jelentkezik, különösen a termelőszövetkezetbe, hisz ezekkel a lakásokkal majdnem városi komfortot tudunk biztosítani számukra. Az is igaz, hogy jól dolgozik a termelőszövetkezetünk, megfelelő keresetet tud biztosítani dolgozóinak. Ennek aztán egyik eredménye, hogy kénytelenek vagyunk új házhelyeket kialakítani, mert állandóan nő az igénylők száma, egyre többen szeretnének családi házat is építeni. Eddig csak Dombegyházáról beszéltem, de hasonlóan fejlődik a másik két kisközség is. Kisdomb- egyháza például jól felszerelt könytárhelyiséget kapott a volt tanács épületében, - Magyadombegyházán pedig rendbe tettük a már elavult művelődési házat. A legközelebbi feladataink közé tartozik két tanteremmel bővíteni az iskolát és egy bölcsődét létrehozni. Szeretnénk öregek napközi otthonát és könyvtárhelyiséget kialakítani a felszabaduló iskolaépületben. — 'Eddig még nem esett szó a gondokról, amelyek gondolom, itt sem hiányoznak. — Készakarva hagytam utoljára, kár lenne áltatni magunkat, az eredményeink mellett gondjaink is akadnak. Mindhárom községben' gond, hogy aránylag elhanyagolt az üzlethálózat. A korszerűsítésüket nem lehet sokáig halogatni. Nagyon elkelne a községben egy a közétkezést biztosító konyha. Remény van rá, hogy a termelőszövetkezet hamarosan hozzákezd egy konyha építéséhez. Száztíz gépkocsi van a három községben. Legtöbb házhoz a földes úton a gépkocsitulajdonosok nem tudnak behajtani esős időben, kérték, hogy valahol a köves- út mellett biztosítsunk területet a garázsépítésre. Ez is hamarosan meglesz. Ma- gyardombegyházán régi panasz, hogy esős időben a gázlerakatot nem tudja megközelíteni a palackokat szállító gépjármű, emiatt sokszor gáz nélkül maradnak. Ide kövesút hiányzik, ígéretet kaptunk a termelőszövetkezettől, hogy segítenek az út rendbehozatalában. Ugyancsak régi gond itt — egyre nagyobb teret hódít az állattenyésztés — a mázsaház korszerűsítése, ehhez jelentős mennyiségű társadalmi munkát ajánlottak fel, s várható, hogy még az idén el is készülünk vele. A beszélgetésből egyértelműen kiderül, hogy ha nem is zökkenőmentes, de eredményes a közös tanácsi irányítás. Az eltelt évek eredményei bizonyítják, hogy ezek vannak túlsúlyban a nem elhanyagolható gondok mellett. Mindenesetre kiállta az idő próbáját, s az összehangolt, tervszerű fejlesztési elképzelések fokozatosan, céltudatosan megvalósulnak. Nem'kezelik mostohagyerekként egyik községet sem, mindenütt a legfontosabbakat valósítják meg, jól rangsorolják a feladatokat, ami végül a jó közhangulatban testesül meg. Az is kiderült — és ez a legfontosabb tanulság —, hogy megfelelően koncentrálva az anyagi és szellemi erőket, olyan feladatok megvalósítására képesek, amelyre külön-külön aligha lettek volna képesek. Béla Ottó Helytálló katonák Mentés vízből, lángból Gyakorlat közben az egyik harckocsi alatt leszakadt a Duna völgyi főcsatorna idő előtt meggyengült hídja. A páncélos tornyával lefelé zuhant a vízbe. Tóth Tibor hadnagy, a század parancsnoka azonnal cselekedett. Vontatókötelekkel, közös ösz- szefogással megfordították a súlyos acéltestet, s így lehetővé vált, hogy az önként jelentkező Kajla Ferenc honvéd beússzon a harckocsihoz, és kimentse két társát a csatorna mélyéről. Az egységparancsnok Tóth hadnagyot dicséretben részesítette, Kajla honvédet pedig soron kívül előléptette őrvezetővé. ♦ Tömör Attila sortörzsőrmester és Csömök József honvéd autóbusszal érkeztek Miskolcra, amikor meglátták az út szélén füstölgő Tátra típusú billenős rakfelületű teherautót. Mire odaértek, a gépjárműből már felcsaptak a lángok. A két katona nyomban megkezdte az oltást, s az .autóbusz tűzoltókészülékével sikerült teljesen megfékezniük a tüzet. A miskolci ÉPFU Vállalat igazgatója levélben mondott köszönetét az értékes gépkocsi megmentéséért. Az egységparancsnok mindkét beosztottját megdicsérte, s Csömök honvédet soron kívül előléptette tizedessé. ♦ Szokatlan zajra ébredt Éles Tivadar főtörzsőrmester, bajai lakos. Kinézett az ablakon, s látta, amint az út túloldalán levő bolt ajtaját feszegeti egy férfi, majd a lakat és a pánt leverése után betör a helyiségbe. A tiszthelyettes azonnal lerohant, s közvetlenül a bolt bejárata előtt találkozott Sipos János főtörzsőrmesterrel. akit szintén a váratlan látogató vert fel álmából. A két tiszthelyettes elfogta a betörőt, s átadta a rendőrségnek. Hamarosan kiderült, hogy egy körözés alatt álló bűnözőt sikerült ártalmatlanná tenniük. A bajai rendőr- főkapitányság vezetője hivatalosan is kifejezte köszönetét és elismerését a két bátor tiszthelyettesnek. ♦ Szilágyi Lajos törzsőrmester huszonkét tagú csoportja Pomázon volt kirándulni, amikor észrevették a nagy kiterjedésű avartüzet. Habozás nélkül hozzáfogtak az oltáshoz. s gyors fellépésükkel, önfeláldozó magatartásukkal sikerült elérniük, hogy a veszedelmes tűzvész ne terjedjen tovább. Helytállásukért a helyi tanács elnöke is kifejezte elismerését és köszönetét az alakulat parancsnokának. (KT)