Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-28 / 150. szám
1978. június 28., szerda o ÜNíHMte Versenymozgalom és újítás Három és fél milliárd - rakodásgépesítésre Miért tart gyakran napokig, amíg egy vállalatnál, vagy téeszben az árut vasúti kocsikba rakják, miért vesztegelnek sokszor hosszan a vagonok kirakásra várva, a felelet bizony bonyolult. Tény, hogy a ki- és berakodás több időt vesz igénybe, mint a vasúti fuvarozás az ország egyik részéből a másikba. Kevés a munkaerő, rossz a munkaszervezés, gyakran az áru helytelen csomagolása is oka lehet a késedelemnek. A megoldás egyik kulcsa: a rakodásgépesítés. A Békéscsabai Konzervgyárba egymást követve érkeznek a borsószállítmányok a szerződött 11 termelőszövetkezetből. Billenős teherautók borítják a szemes borsót a fogadóállomás garatjába Fotó: Veress Erzsi »###+*############+##########»##»###— Hét évvel ezelőtt, 1971- ben erőteljesen felemelték a vasúti kocsik állásidejéért járó. bérösszeget, most már sehol sem kifizetődő raktárnak használni az áruval megrakott vasúti kocsikat. Akkor is hangsúlyozták a régi igazságot, hogy a vasútnak nem kocsiálláspénzre, hanem újból berakható, üres kocsikra van szüksége. A kocsiálláspénz nem a MÁV bevételét gyarapítja, hanem ebből is támogatják a vállalatok, mezőgazdasági üzemek rakodásgépesítési törekvéseit. Nem kis összegről — évi 250—280 millió forint odaítéléséről — van szó, melyet kizárólag olyan fejlesztésre szabad fordítani, ami a vasúti rakodási kapacitás növelését, a rakodási idők csökkentését — idő és fáradtság — megtakarítását teszi lehetővé. Pályáznak a pénzre 1971-től a múlt év végéig mintegy másfél milliárd forint volt a rakodásfejlesztési alap bevétele. A Központi Szállítási Tanács a szakminisztériumok bevonásával dönt, hogy a pályázó vállalatok, téeszek között milyen arányban osszák fel a fejlesztési alapot. Fontos feltétel, hogy a rakodógépek megvásárlásához, a rakterű- letek burkolásához, a térvilágítás megépítéséhez a pályázóknak legalább 50 százalékos arányban saját költségkeretükből hozzá kell járulniuk. A rakodásfejlesztési alap olyan állami támogatás, melyet nem kell visszafizetniük a vállalatoknak. A vállalatok a vizsgált hét év alatt saját pénzükből kétmilliárd forintot fordítottak erre a célra, Azelőtt minden kis állomáson végeztek rakodást. Az erőket ez szétforgácsolta, a munka hatékonyságát csökkentette, hiszen kezdetleges módon, kézzel végezték a nehéz munkát. A rakodóhelyeket koncentrálták, kialakultak az ún. körzeti állomások, kiépítették a közutakat, a legtöbb helyre rakodógépeket telepítettek és ezzel meggyorsították a vasúti kocsik rakodását — a körzeti állomásról pedig a közúton, legtöbbször a Volán tehergépkocsijai szállítják az árut az egész vidékre. Általában úgy választják meg, hogy milyen rakodásfejlesztési igényt támogassanak anyagilag, hogy a befektetett összeg egyúttal más népgazdasági célt is szolgáljon. Ha például egy állami gazdaság, vagy egy téesz több vasútállomásra szétszórt rakodását egy helyre koncentrálja, ahová más létesítményt is építhet, esetleg agrokémiai telepet, kukoricaszárítót, sertéstelepet — biztosan számíthat az állami támogatásra, mert ezzel más állomásokat tehermentesít és jelentős élőmunkát is megtakarít. Milyen gépeket vásároljunk? Ha már megvan a pénz, a szállíttatóknak rendszerint az is gond, hogy milyen rakodóberendezéseket vásároljanak meg. A pályázóknak a Központi Szállítási Tanács titkársága erre nézve is ajánlatot tesz. Ott ismerik, hogy az adott műszaki feltételeknek milyen gépek felelnek meg leginkább. A hazai rakodógépgyártás csekély, főleg a KGST-országokból szerzik be a gépeket. Az alap csak nagyon kivételes esetekben nyújt támogatást a tőkés piacról való beszerzéshez. Arra is akad példa bőven, hogy a megyei szállítási bizottságok útján felkeresik a rakodási gondokkal küszködő vállalatokat, vagy mező- gazdasági üzemeket és felajánlják az alap támogatását. Ilyenkor hangsúlyozzák: a belső anyagmozgatásnak mindenkor illeszkednie kell a gépesített árurakodáshoz, mert csak utóbbit támogatják anyagilag. A belső anyagmozgatás racionalizálásához csak szakszerű tanácsot adnak, pénzt nem. Hűtőszekrény konténerben Hosszan lehetne sorolni azokat a szállíttatókat, melyek az elmúlt években anyagi támogatást kaptak az alapból. Jelentős beruházással korszerűsítették a Borsodi Ércelőkészítő Művek rakodását, a Baranya és Vas megyei Állami Építőipari Vállalat központi anyagfogadó telepeit korszerűsítették, a Bólyi Állami Gazdaság és a Kaposvári Cukorgyár együttműködésével korszerű terményfeladóhelyet létesítettek. Hozzásegítették a Jászberényi Hűtőgépgyárat ahhoz, hogy konténerekben szállítsa a hűtőszekrényeket Angliába, a szegedi és nagykőrösi konzervgyárak szállítási gondjain is enyhítettek, az Eger—Mátravidéki Bor- gazdasági Kombinát mályi palackozóüzemének vasúti szállítását megoldották, támogatást kapott a Gabonatröszt számos vállalata az ország minden .részében, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát, az ÉRDÉRT tu- zséri szovjet faimporttelepe, a nagyobb szénbányák szállításait is segítették. Jelentős összeggel támogatták az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó beruházását és megoldották a folyékony marónátron és az égetett mész konténeres fuvarozását. Cél: a folyamatos rakodás A rakodásgépesítéssel nemcsak olyan előnyök járnak, hogy az áruk gyorsabban jutnak el a felhasználókhoz, vagy a vasúti kocsik fordulóidejének csökkentésével jelentősen nő a szállító- kapacitás, hanem az ipari üzemek korszerűbb feltételek mellett termékeiket, éjjel-nappal, folyamatosan rakodhatják. Csökken a törés, az árukár is. A mezőgazdaságban — a cukoripar példája bizonyítja — a rakodóhelyek koncentrálásával lehet a legjobb eredményeket elérni. Bermann István A Szeghalmi Állami Gazdaság az elmúlt esztendőben több, mint 190 millió forint termelési értéket állított elő. Ez csaknem 8 és fél százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit és az eredetileg tervezettet is mintegy két százalékkal szárnyalta túl. Utóbbihoz nagyban járult hozzá a két és fél száz állami gazdasági dolgozót tömörítő 19 szocialista brigád, amelyek a munkaversenyben az elmúlt esztendőben a hozamok növelésével, költségmegtakarítással és társadalmi munkával segítették az eredmények elérését. A tervtúlteljesítésben nem kis szerepük volt azoknak az újításoknak, amelyeket a munkaversenyben részt vevők az év folyamán nyújtottak be a gazdaság vezetésének. Az újítómozgalom erősödéséhez a Szeghalmi Állami Gazdaság vezetői jó alapot teremtettek azzal, hogy az év elején konkrét feladatokat meghatározó újítási tervet állítottak össze, fontos teendőnek tekintve a dolgozók alkotó kezdeményezésének kibontakoztatását. Ennek köszönhető többek között az is, hogy végül is a gazdaság az Állami Gazdaságok Országos Központja által megrendezett újítási hónapon kategóriájában a második helyezést érte el. Az újítómozgalom népszerűségéről számszerű adatok is tanúskodnak. A Szeghalmi Állami Gazdaság dolgozói az elmúlt esztendőben összesen 85 újítási javaslatot nyújtottak be, ebből 61-et fogadtak el. A 61 elfogadott újításból a gazdaság 41-et már a benyújtás évében hasznosított és a 322 sikeres újítónak együttesen 60 ezer forint díjat fizetett ki. A szocialista munkaverseny mozgalom részvevőinek, köztük az újítóknak ebben az évben is fontos szerepük van abban, hogy a gazdaság terve — amely további 5 százalékos termelésnövelést ír elő — teljesüljön. Mezőgazdasági fiataloknak Kertész Növényápoló, növényvédő és földművelő tevékenységet végez, s kevés kivételtől eltekintve a szabadban, a természet állandó közelségében dolgozik. Ezért a leendő kertésznek szeretni, értékelni kell: a gyümölcsérlelő napsugarat, a zöldségféléket hizlaló esőzést; megérteni a természeti jelenségek előrejelzéseit, hogy időben meg- téhesse a kellő védekezést például a fagykár ellen. Ahhoz, hogy mindezeken túl képes legyen a korszerű zöldséghajtatás, a szőlőtermesztés és a gyümölcstermesztés megannyi feladatát jól ellátni. — tanulnia kell! Szakmai tárgyak az általános iskolában tanult „élővilág” növényekkel foglalkozó részére épül, de1 alapvető kémiai ismeretekre is szükség van', hiszen vegyszereket használ a kártevők ellen. Gépek — kerti traktor, pa- lántázógép —, eszközök, szerszámok és berendezések — melegágyat fűtő és szellőztető apparátusok — segítik a kertész munkáját. A gépek kezelése műszaki érzéket és — ismeretet követel a szakma művelőjétől. A kertészeti járművek üzemeltetését, kisebb javítását is megtanulják a géptani gyakorlatokon. A meglevő kézügyesség, s az állandóan célszerűsödő kézmozdulat a szőlőtermesztés során a szőlőoltványok készítésekor, a gyümölcsfák metszésekor nélkülözhetetlenek. A kézügyesség igazán akkor segíti a szakembert, ha az figyelemmel is párosul. Ellenkező esetben — pl. a gyümölcsfák termőre metszésekor — mennyiségileg kevesebb gyümölcs terem, vagy minőségileg is gyengébb, silányabb lesz a termés. Felvetődik a kérdés: kiknek nem ajánlható egészség- ügyi szempontból a kertész szakma? Fizikai szempontból közepes nehéz munkát végez a kertész. így érthető is: az átlagon alul fejlett, gyenge izomerővel rendelkezők, a mozgássérült tanulók ne válasszák ezt a szakmát. Reumás betegséggel küszködök, vagy szívbetegek időben kérjék ki a szakorvos véleményét. A szakmunkásképzőbe (Szabadkígyós) felvett lányok és fiúk 3 éves képzésben vesznek részt. Először a kertész alapszakma ágazataival (gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermesztés) ismerkednek meg, s az utolsó tanévben a tetszés szerinti ágazatban folytatják a tanulást. A szakközépiskola 4 éve után az érettségi vizsgával együtt zöldségtermesztő szakmunkásbizonyítványt kapnak a gyulai szakközép- iskolában végző fiatalok. szakmákról A kertész megújuló munkaélménye a változó, állandóan fejlődő növényvilág szépsége és értéke, amit szaktudásával, keze munkájával képes biztosítani. Apró Tibor Dísznövénykertész Otthonunk és munkahelyünk, városaink és falva- ink terei, általában környezetünk szebbé tétele, alig képzelhető el dísznövények, virágok nélkül. Ebben jelentős szerepe van a dísznövénykertész szakmunkásnak. Tevékenysége növényápoló, építő, díszítő és ösz- szeállító jellegű. Munkája a talajelőkészítéssel kezdődik. A virágmagvak elvetése, dugványozás, palántanevelés, növények ápolása, öntözésé, gondozása, kártevőktől való megvédése, a szakszerű virágszedés és osztályozás gyengédséget, gondosságot, jó kézügyességet, nagy szakértelmet, növény- és virág- szeretetet igényel. Harmonikus szép csokrok, virágtál- összeállítások és koszorúk készítéséhez esztétikai és színérzékre van szükség. Élményt nyújt, felüdít, gyönyörködtet a lakótömbök egyhangúságát oldó virágágy, fákkal, díszcserjékkel telepített park. Ezt is a dísznövénykertésznek köszönhetjük. Munkáját a hagyományos szerszámokon (ásó, kapa, gereblye, locsolókanna, szemzőkés, palántázó- és tűzdelőfa, oltóviasz és rafia) túl kerti traktor, palántázógép, öntözőberendezés, növényházi klímaszabályozó berendezés segíti. Munkahelye télen a nagy légterű, kellemes növényház, tavasztól őszig a szabad levegőjű parkok, szabadföldi virágágyak. Dísznövénykertész szakmunkást általában városi kertészeti, vagy városgazdálkodási vállalatok foglalkoztatnak. Tanulhatják a szakmát általános iskolai végzettséggel rendelkező lányok és fiúk. A tanulmányi idő szakmunkás szinten a Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben (6601 Szentes, Kossuth u. 42.) három év, szakközépiskolai szinten az Asztalos János Kertészeti és Földmérési Szakközépis- kola és Szakmunkásképző Intézetben (1148 Budapest XIV., Mogyoródi u. 56—60.) négy év. Ajánljuk ezt a szép és könnyű fizikai munkát mozgássérült tanulóknak is. Orvosi alkalmasság esetén Budapesten szerezhetnek szakmunkás-bizonyítványt vagy szakközépiskolai végzettséget. Novodomszki Pál Paradicsom — szín szerint válogatva A nagyüzemi paradicsomtermesztésben és feldolgozásban ma legalább két dolgot kell nagyon sürgősen megoldani, a kézi munkaerő hiánya miatt. Az egyik a termés betakarításának, a másik pedig a betakarított termés feldolgozás előtti válogatásának gépesítése. Utóbbi különös élességgel jelentkezik most, amikor az exportlehetőségeinket végsőkig kell kihasználnunk, ugyanakkor a A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalatnál a 70-es évek elejétől működő poligonüze- met házgyárrá alakították át, ahol évente ezer lakást gyártanak majd (MTI-fotó — Gottvald Károly felvétele — KS) külföldi piacok egyre jobban megkövetelik az áruk azonos, kiegyenlített, jó minőségét. Az első gondnál maradva: ismertek azok a Békés megyei kezdeményezések, amelyeknek során a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés közreműködésével két konzervpa- radicsom-betakarító gép érkezett megyénkbe és dolgozott kísérleti jelleggel nagy paradicsomtermesztő üzemeinkben. A biztató eredmények nyomán ebben az esztendőben már öt ilyen gép szedi majd a paradicsomot földjeinken. Itt most már csak az vár megoldásra, hogy a géppel betakarított paradicsomról a nagyobb szennyeződéseket még a konzervgyárba szállítás előtt eltávolítsák. Ezek a szennyeződések ugyanis nehezítik, lehetetlenítik a paradicsomot szín szerint válogató gép munkáját. A BAGE szakemberei tudniillik megtalálták azt a gépet, amely a másodikként említett gondot is „elűzi”. Ezt a bolgár gyártmányú fotocellás gépet, amely a zöld színtől a félérettségről árulkodó középpirosig négy színárnyalat szerint különíti el a bogyókat, elsőként az ócsai Vörös Október Tsz- ben próbálták ki tavaly őszszel. A BAGE két szakembere a Békéscsabai Konzervgyár főmérnökével most májusban tárgyalt ennek alapján a bulgáriai gyártócég vezetőivel és látogatta meg azokat a bolgár üzemeket, ahol évek óta alkalmazzák sikerrel ezt a berendezést. Tapasztalataikat az agráripari egyesülés következő esztendőkre szóló fejlesztési elképzeléseibe is beépítik.
