Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-25 / 148. szám

a 1978. Június 25., vasárnap Filatéliai hfrek tiOACU+MQuÀ A&hK Júniusi mozaik Ha majd ködös októberi hajnalokon azon sopánko­dunk, hogy egyáltalán volt-e az idén nyár, akkor sze­retnék emlékeztetni a forró júniusi hetekre, amikor nem lehet panaszunk a napsütésre. Mert ha az időjá­rásról van szó, hajlamosak vagyunk megfeledkezni a szép napokról, s egy-két borús éjszaka hamar elmos­sa a nyár örömeinek az emlékeit is. Bár azt is el kell ismerni, hogy az- égi hatalmasságok közt a „természet­felelős” posztja a leghálátlanabb, hiszen aligha tud olyan munkát végezni, amely mindenkinek megfelelő volna. Emlékszem, hogy amikor az általános iskola má­sodik osztályába jártam, forró, aszályos idő perzselte a földeket. Akkor még egyházi irányítású volt az isko­lánk, érthető tehát, ha a tanítónéni vezetésével közösen fohászkodtunk esőért. Csupán egy kisfiú kérte könnyes szemekkel az egek urát, hogy legalább addig maradjon még a szárazság, amíg édesapja tetőt húz az épülő há­zukra. Nem lehet tehát olyan vágyat elképzelni, amely min­denkinek jó lenne. Van ugyan egy akkurátus ismerő­söm, aki — ha kivitelezőt találna — közmegelégedésre tudná elrendezni g dolgokat. Pontos menetrendet szer­kesztett, mely szerint a hét egy előre meghatározott napján, este 9-től hajnal 4-ig csendes eső áztatná a földeket, egyébként pedig derűs idő köszöntené a vilá­got. Mint minden nagy találmány, lám ez is egy po­fonegyszerű gondolat szülötte! Csoda, hogy eddig nem jöttek rá az illetékesek. Remélve, hogy az időjárás ké­szítői olvassák e sorokat, szívesen továbbítom a javas­latot. Cserébe annyit kérek csupán, hogy időben érte­sítsenek, melyik lesz az az esős éjszaka, nehogy pont akkor induljak pecázni... Szívem mélyén teljesen megértem az ősi Egyiptom fiait, akik a napistentől várták életük jobbra fordulá­sát. Az eltelt évezredek során az emberi tudomány es tapasztalás sokat igazított ugyan a vakhit babonáin, ám természettudományos világképünk szerint se tehe­tünk egyetlen mozdulatot úgy, hogy valamilyen formá­ban ne a nap energiáit használjuk fel. Földek meleg­szenek, jéghegyek olvadnak néhány sugarára, növények magasodnak, állatok lélegeznek, s az ember pedig bá­nyássza milliárd tonnaszámra a régvolt életek feketén sűrűsödő energiáit, a szenet és az olajat. S ha elgon- goljuk, hogy az izzó égitest világűrbe szórt energiáinak csak egy pici töredéke jut el hozzánk, elképzelhetjük azt is, hány tű hossza a világmindenség? Hiszen — vé­ges ismereteink szerint — milliószámra ragyognak a mi napunkhoz hasonló csillagok. Mégis nagynak, óriás­nak tudhatja magát az ember, ha képes felmérni önnön értékét, s a természet törvényeihez igazodva formálja a környezetét. Műveli kertjeit, készül az aratásra, és nem esik kétségbe akkor se, ha szürke felhők választják el az éltető napsugaraktól. Most a leghosszabbak a nappalok. Olyan észrevétle­nül lopakodott közénk a nyár, hogy a világ legtermé­szetesebb dolgának tartjuk, ha este nyolc után még vi­lágos van. Pedig télen ilyenkorra öreg estére hajlik az idő. A hófúvásban azt se tudtuk elhinni, hogy egyszer még fürdőruhában lubickolhatunk a strandon, és most íme, ennek is eljött az ideje. Naptárainkat a nyári sza­badságokhoz igazítjuk, s indulunk felfedezni hazai tá­jaink szépségeit, no meg a külhoni látványosságokat. Egy egész évre valót igyekszünk bőrünkbe és emléke­inkbe raktározni a napsugarakból, a nyári örömökből. Közben pedig a munkapadok mellett formálódnak a gépek, a gabonatáblákon lassan megkezdődik az aratás, és szerte a határban serényen folyik a munka, hogy gazdag termést hozzon ez a szeszélyes, mégis oly sok boldogságot adó, emberarcú nyár. Andódy Tibor MM HMIItUMHHM Kert — háztáji Hajtásválogatás, kötözés A szőlő a házikertek és hobbikertek legkedveltebb növénye. A szőlőtermelés azonban rendszeres gon­dozást kíván egész eszten­dőben. A gondozás egyik fontos munkája a nyár eleji hajtásválogatás és kötözés. E munka elvégzésének idő­pontja: június második fe­le. A hajtásválogatásnál az a szempont, hogy legalább 25—40 centiméteresek le­gyenek a vesszők. Ilyen­kor már jól megkülönböz­tethetők a fürtkezdemények. A hajtásválogatás a ta­vaszi metszés kiegészítő művelete. A felesleges, el­sűrűsödő hajtásokat el kell távolítani, hogy a tő­ke jobban fejlődhessen. így a meghagyott hajtások erő­sebbek lesznek. Érdemes a hajtásválogatással egy idő­ben az erősen fertőzött, vagy valamilyen okból el­pusztult részeket eltávolí­tani. A hajtásválogatáskor kell leszedni a fattyúhajtá­sokat, illetve vadhajtásokat is a szőlőtőkéről. Nem szabad elfeledkezni a hón­aljhajtások leszedéséről sem. A hajtásválogatás mellett a másik fontos teendő a kötözés. Ha elmulasztjuk, a szőlő hajtásai támasz hi­ányában a talajon elterül­nek, és a szél is könnyebben kitördeliheti, valamint a für­töket egyaránt gyorsan tönk­reteheti. Általában háromszor, négyszer szükséges elvégez­ni a kötözést. A karós mű­velésű tőkék hajtásait a karó körül gondosan elren­dezzük, s úgy kötözzük meg. A alacsony, középma­gas, magaskordon és lu­gasművelésnél a szőlők haj­tásait függőlegesen, fer­dén, vízszintesen és lefelé hajlítva, ívelt helyzetben rögzíthetjük a huzalokhoz. Különösen ügyeljünk arra, A bélyegről általában. Angliában megjelent első bé­lyeg nagy sikerének hatásá­ra Kossuth Lajos is tervbe vette a magyar bélyegek ki­adását és ezek megrajzolásá­val Thán Mór festőművészt bízta meg, azonban kiadásu­kat a szabadságharc leveré­se megakadályozta. De nem­csak, hogy elmaradt a ma­gyar bélyegek bevezetése, hanem a magyar posta még szorosabban osztrák vezetés alá került. Ha Kossuthnak sikerült volna a magyar pos­tabélyegek megjelentetése, úgy a bélyegkiadással meg­előztük volna Ausztriát. A Thán Mór által tervezett bé­lyeg rajzán a koronás ma­gyar címer állott, melyet „Magyar Álladalmi Posta” felírás vett körül. A bélyeg­sarkokat magyaros motívu­mok díszítették, kétoldalt pe­dig búzakalász állott. Ehe­lyett hozták forgalomba az osztrákok 1850. június 1-én a kétfejű sassal „díszített” cí­meres bélyeget, amely 1867- ig volt forgalomban. Auszt­ria a kiegyezés után is még mindenáron közös bé- bélyeget akart, a magyarok pedig teljesen önálló bélyeg kiadásához ragaszkodtak. A két álláspontot Bécs diplo­matikusan úgy hidalta át, hogy az uralkodó fejét áb­rázoló bélyegről a kétfejű sast elhagyta, s a felirati szöveget is az értékjelzésre korlátozta. Ez a se nem osztrák, 6e nem magyar bé­lyeg 1871. évig volt haszná­latban, amikor is a budai ál­lami nyomdában kőnyomatos eljárással elkészültek végre az első magyar bélyegek. Alkalmi bélyegzések; jún. 22—24. Magyar Gyógypeda­gógusok Egyesülete orsz. konferenciája, Győr. Jún. 23 —29. országjáró diákok talál­kozója. Dombori, Fad. Jún. 30—júl 2. XIV. hortobágyi lovasnapok, Hortobágy. Július 1. országos mun­kás dalos találkozó, Szom­bathely. Júl. 28. nyári egyetem, Miskolc. Jún. 30.— júl. 2. folklórnapok a Gár­donyi Ifjúsági Parkban, Mis­kolc. Július 2. Magyar Rádió, magyar kosárlabda-tehetség- kutató akció Kecskemét. Ma­gyar Rádió júl. 9-én az Ed­zett Ifjúságért, Szekszárd, Szolnok, Tihany és Török - szentmiklós. Júl. 9. XII. orsz. virágkötészeti verseny Pécs. Július 10. 15 éves a hajdúsági nemzetközi mű­vésztelep, Hajdúböszörmény. Július 12—16. IV. országos ifjúmunkás kempingtalálko- zó- Vas Tibor hogy a leveleket, fürtöket ne kössük át, és ne zsúfol­juk a lombozatot. A fürtök lehetőleg szabadon legye­nek, így érheti a legjobban a napfény. A kötözéshez különféle anyagokat használhatunk. Legismertebb a rafia, egy kilogramm 1000—1200 mé­ter hosszú, és a műanyag­szál, melyből egy kilo­gramm 2500—3000 méternyi. Olcsóbb, ha elhasznált fó­liazacskókat szabdalunk fel. Évtizedek óta javasolt ápolási munka a termőhaj­tások bekurtítása. Ezt a hajtásválogatással és a kö­tözései egyidejűleg célsze­rű elvégezni. A bekurtítás lényege, hogy a termőhajtá­sokon a legfelső fürt felett csak nyolc-tíz levelet ha­gyunk meg, a hajás többi részét eltávolítjuk. így a termővesszőn levő levelek a szükséges tápanyagokat a fürtökhöz szállítják, s ez kedvezően hat a bogyók növekedésére. Ezzel ’ jelen­tősen befolyásolható a ter­méseredmény. Szalay Csilla Gépkocsival az M3-ason W-'--'.- ••• •••• '• > : . Budapest északkeleti kapujától, az újpalotai lakótelep mellett kezdődik az épülő M3 autópálya. Ez jelenleg az ország legnagyobb útépítése. Külön engedéllyel — ezúttal figyelmen kívül hagytuk a behajtani tilos táblát. Ráhajtunk a friss burkolatra. Az út bal oldalán haladunk, itt ugyanis még nem lé­pett életbe a KRESZ. A bevezető szakaszon a bitume­nes alapra már ráterítették a hat centi vastag kötőré­teget, a legfelülre majd még egy négy centiméter vas­tag homokolt aszfaltszőnyeg kerül. S már nem is so­kára, hiszen az autópálya első, Budapesttől Gödöllőig húzódó szakaszát a tervek szerint idén ősszel átadják a forgalomnak. Az építés további állomá­sai: Bag, Hatvan, Gyöngyös lesz. Ernődnél elágazik majd Í az út Miskolc és Nyíregyhá­za felé. Ez a két szákasz nemzetközi rangra emeli I majd az autópályát, mert gyorsforgalmi kapcsolatot teremt Csehszlovákiával és a Szovjetunióval. De ez egy tíz-tizenötéves terv perspek­tívája. Belátható közelségben van viszont a második sza­kasz befejezése Bag és Hat­van csomópontokkal, a ha­táridő: 1980, s aztán az au­tósoknak újabb két évet kell várni, amíg az út Gyöngyö­sig elkészül. I Benzintöltő állomás, étterem, motel Való igaz: már több mint egv évtizede hallottunk elő­ször az M3-as tervezéséről, s meglehetősen hosszú idő telt el, amíg riportírás cél­jából először ráhajthattunk a félig kész pályára. — A jelenlegi 3-as út for­galma már 15 éve indokolta az új forgalmi vonal építé­sét — tájékoztatott Bánoczy István, az UVATERV osz­tályvezető mérnöke, aki 1968 óta irányítja a tervezést, sőt a tervezői művezetést is. — Az előtervezéshez hozzá is kezdtünk, de az ország anya­gi teherbíró képességét ak­kor meghaladták a költsé­gek. Érthető ez, hiszen a pálya minden kilométere 60 millió forintba kerül. Bele­számít a tervezés, a házak és mezőgazdasági területek ki­sajátítása, 24 felül- és alul­járó híd, a vízelvezetés, az elektromos és postakábel építése, a földmunkák és az út kivitelezése. Csak a gö­döllői szakasz — mely 23,5 kilométer — több mint 1,2 milliárd forintba kerül. A gyorsforgalmi út a 10- es kilométerkőtől kezdődik, ma még mindkét oldalról mezőgazdasági területek sze­gélyezik. — AzM3-as bejáratához két benzintöltő állomás, étterem, motel épül és az autóklub gépkocsiszervizt létesít majd. Az út egyébként kétszer két forgalmi sávval és egy-egy leálló sávval épül — mutat mindkét irányba Bánoczy István tervező. — A forgalmi sávpárok szélessége 7,5 —a teljes útszélesség 28 méter lesz. Az autópálya ugyanazt a burkolatot kapja, mint a megerősített M7-es, amely­nek kitűnő minőségét a mű­szeres vizsgálatok mellett már a tapasztalatok is iga­zolják. ■ A Babati-völgyben Néhány perc alatt elérhe­tő az első forgalmi csomó­pont Gödöllő határában. Egy felüljáró már elkészült, csakúgy, mint az Y-alakú gyalogoshíd, amelynek az egyik oldalán lépcső van, a másikon rámpa segíti a fel­jutást gyerekkocsival, ke­rékpárral. A forgalmi cso­mópontban négy hatalmas hurokkanyar biztosítja majd a le- és felhajtást az autó­pálya mindkét irányából. A városon túl kezdődik az út legszebb szakasza: a pálya kettészeli a hegyoldalt. Jobb­ról 30 méter magas partfal, balról 50 méter mély szaka­dék kezdődik : a Babati- völgy. Az útikanyar előtt 20 méter magas töltésen halad át a pálya. S még egy adat: építésekor 3 millió köbmé­ter földet kellett megmoz­gatni. A pihenőre csalogató lát­vány után csak néhány perc kell, hogy eljussunk a Má- riabesnyő—Domony és Bag térségében épülő 250 méter hosszú völgyhídig. Erre ka­nyarodik majd rá a pálya, keresztezve a jelenlegi 3-as utat, egy aprócska patakot és a miskolci vasúti fő­vonalat. A tervek szerint 1980-ra kell a hídnak telje­sen elkészülnie, hogy Bag határában a második forgal­mi csomóponthoz érkezzünk. Ebben a térségben — Héviz- györkig — öt különleges hi­dat építenek. Az egyik lé­nyegében aluljáró, a modem pálya alatt dűlőút halad ke­resztül: lehetővé teszi az át­járást az erdőgazdaság dol­gozóinak és a turistáknak. A hidak igazi különlegessége, hogy új magyar szabadalom alapján készülnek: az acél- szerkezetű főtartókra előre gyártott vasbeton táblákat helyeznek és a helyszínen csak a pályalemezekkel be­tonozzák össze. Erről a cso­mópontról ágazik majd el az autópálya Vác, Túra és Aszód felé. S Hatvan előtt — Hatvan után Az Aszód és Hatvan kö­zötti — harmadik — autó­pálya-szakaszon befejezték már a földmunkákat és meg­kezdték a bitumenes alapré­teg leterítését. A Betonút­építő Vállalat — a munkák generálkivitelezője — az új M3-as úton üzemelteti a nagy teljesítményű finiser- berendezését. Ez a gép órán­ként 150 tonna ( !) burkolatot tud elteríteni, egyszerre 12 méter szélességben. így gya­korlatilag egy-egy forgalmi sávot fed be. Hatvan után még nem le­het kocsival végighajtani a pálya nyomvonalán. Ezen a negyedik szakaszon, amely Gyöngyösig tart, még csak a földmunkákat végzik. Ez ta­lán a legkevésbé látványos építési fázis, mégis milliók múlnak az összehangolt munkán. Erre csupán egyet­len jellemző példa: a talaj­víz elvezetésére több mint százmillió forint értékben terveztek 50 szivárgót, mert a földmunkák megváltoztat­ják a környék vízmozgását. A Hatvan—Gyöngyös kö­zötti szakaszt öt éven belül nyitják meg a forgalomnak. Addigra a jelenleg még itt dolgozó földmunkagépek Emődöt is elhagyják: Mis­kolc és Nyíregyháza felé tartanak majd ... Budapest—Gödöllő között az M3-ason

Next

/
Oldalképek
Tartalom