Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-01 / 127. szám
1978. június 1., csütörtök-o Együttes tanácsülés Csárdaszálláson flz együttműködés eredménye: művelüdési ház, iskola, óvoda Mezőberényben és Csárdaszálláson is jelentős eredményeket hozott az elmúlt években. Kölcsönösen arra törekedtek a gazdasági és egyéb szervekkel, hogy az MSZMP Központi Bizottsága által kialakított községpolitikai irányelveket az egész lakosság javára megvalósítsák. Az V. ötéves terv kiemelt feladata a nyolctantermes általános iskola felépítése. Ezért a párt és a tanács az elmúlt ' év októberében Mezőberény lakosságához fordult, hogy önkéntes hozzájárulással segítsék az iskola fölépítését. Ezt a Mezőberény területén működő vállalatok, üzemek és szövetkezetek párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetői, illetve dolgozói is megértették. A felhívás folyamán 42 vállalat, munkahely, gazdasági egység ajánlotta fel anyagi támogatását. Ez azt jelenti, hogy 1978—79. és az 1980. évben bizonyos összegeket adnak az iskolai építéshez. Négyszáz forinttól 80 ezer forintig terjednek ezek az összegek, amiket évenként utalnak majd át e célra, összesen kétmillió 66 ezer 210 forint jön így össze, s ezáltal lehetővé válik a nyolctantermes iskola felépítése. Nem új dolog ez, hiszen hasonló módon működtek közre a munkahelyek és a község lakói, a művelődési központ építésében. Több mint kétmillió forintot adtak a gazdasági egységek, s félmillió forintot a lakosság. Az együttműködés az óvoda és bölcsőde építését, illetve bővítését szintén vállalja. Együttműködési szerződést kötött a tanács 17 vállalattal, amelyek együttesen három év alatt egymillió 829 ezer 500 forinttal járulnak majd az óvoda, illetve a bölcsőde bővítéséhez. A MEZŐGÉP Vállalat 500 ezer forint értékű irodaépületet ad át óvoda céljára díjtalanul. A PATEX mező herényi gyára a gyermekintézmények fenntartásához évi 200 ezer forinttal járul hozzá. Nagyszerű példája ez az összefogásnak, mely nélkül aligha valósulhatnának meg a szép tervek. A koordinációs tevékenység jelentős eredménye az a társadalmi munka is, amit a mezőberényi üzemek dolgozói, elsősorban a szocialista brigádok és a két község lakossága folytat 1976-ban a társadalmi munka értéke hatmillió 879 ezer 750 forint volt. 1977-ben kilencmillió 932 ezer 951 forint. Ebből Mezőberény lakossága csaknem 8,4, Csárdaszállás lakossága pedig 1,5 millió forint értékű társadalmi munkával járult hozzá a két község fejlődéséhez. Csárdaszállás tavaly ezzel az eredménnyel a kisközségek kategóriájában az első helyezést érte el, Mezőberény pedig a nagyközségek kategóriájában a harmadik helyet A tanácsülésen határozati javaslat született arról, hogy mindezért köszönetét mondjanak a gazdasági egységeknek, a két község lakóinak és elsősorban a művelődési központ építéséhez nyújtott segítségért Második napirendként Csárdaszállás rendezési tervéről tárgyaltak, a harmadik napirend pedig a tanácstagok tájékoztatásáról szólt A Hazafias Népfront mezőberényi nagyközségi és Csárdaszállás községi bizottsága, valamint a nagyközségi közös tanács május 31-én, tegnap délután Csárdaszálláson, a művelődési házban kihelyezett együttes ülést tartott; melyen részt vett Vantara János, a békéscsabai Városi Tanács elnök- helyettese. Ismét kiváló a csanádapácai Széchenyi Tsz A Közúti Közlekedési Tudományos Kutató Intézetben a gépjárművek biztonságával, energiafelhasználásával és környezetszennyezésével kapcsolatos kutatásokat végez ötszáz szäkctnbcp (MTI-fotó — Bisztray Károly felvétele — KS) Első napirendként a nem tanácsi szervekkel való együttműködés alakulásáról, a szervekkel kötött megállapodások teljesítéséről, s a tanács koordinációs tevékenységéről készült beszámolót vitatták meg, melyet Szűcs Lajos tanácselnök terjesztett elő. Az együttműködés Az egyesülés első esztendejét szerény eredménnyel zárta Csanádapácán a három tsz egyesítésével létrejött Széchenyi; 1975-ben ugyanis • Mintha április lenne, | ; olyan az időjárás, pedig ! ! már május 29-e van. Bé- i I kcscsabáról Szarvasra | ; utazunk, s néhol kilo- S • métereken át száraz, má- S j sutt pedig a kiadós zá- j j portól nedves, csúszós | S az út és áll a víz a kör- | [ nyéken. Hirtelen erős j ! szél kerekedik, a felet- g • tünk gomolygó felhőkből ; • egyszerre csak megered ! ■ az eső, s villám hasít át ; ; az égbolton. A Trabant { j néhány pere alatt kimé- j ! nekül a viharból és bele- ; ! rohan a napsütésbe, de a j I felhő hamarosan újra el- j ! takarja a napot. • A hirtelen változások j I sorban következnek. ! ! Ilyenkor óvatosan, körül- ; ■ tekintően kell vezetni. ; • És milyen jólesik, ami- g ! kor a Trabant előtt ha- g S ladó CG 62-64 forgalmi ; ! rendszámú autóbusz ve- ! i vezetője az út jobb olda* g g Iára térve, kissé lassít g J és jelt ad : lehet előzni, g i Mintha esak azt monda- g g ná: Előre kis pajtás, • S nincs veszély. Te für-S i gébb vagy, szedd a Iá- g g bad! Amikor a Trabant a ! g buszt elhagyja, vezetője g g kézfelemeléssel nyugtáz- g • za az udvariasságot, fi- ; I gyelmességet. Kevésbé lehet elisme- S ! réssel beszélni az OM * g 52-56 forgalmi rendszá- g • mú Jáwa motorkerék- g g pár vezetőjéről, aki g g Kondoros és Békéscsaba g • között úgy száguld a g g Trabant előtt, hogy ne- g • héz a nyomában marad- | g ni. Csak akkor lassít g g valamennyire, amikor g g egy személygépkocsit • g utolér. ■ Mérjük a sebességét: g g jócskán túllépi az órán- g g kénti 90 kilométert. Pe- g g dig este 8 óra után a g g felhős égbolt alatt már g g csaknem teljes a sötét- g ■ r m g ség. Előzni akarja az élőt- g g te haladó személygépko- g g csit, de meggondolja g g magát, amikor látja, g g hogy a Trabant a nyo- g g mában van. • Vajon miért siet any- g g nyira? g or! súlyos ’károkat okozott földjükön a belvíz. Annál sikeresebb volt az 1976-os gazdasági év, melynek szemmel látható bizonyítéka a Kiváló Termelőszövetkezet .cím elnyerését tanúsító oklevéL Akkor, egy évvel ezelőtt, a kitüntetésátadás alkalmából összehívott ünnepi közgyűlésen elhangzott az ígéret: „az 1977-es esztendőben az 1976-os gazdasági év szorgalmával dolgozunk majd, hogy méltók legyünk a kiváló címhez és növeljük eredményeinket.” Nos, a közelmúltban ismét ünnepi közgyűlésre invitálták a Széchenyi Tsz szorgalmas tagságát: másodszor is elnyerték a kitüntető Kiváló Termelőszövetkezet címet az apácaiak. A siker természetesen nem csupán az elhatározáson, ígéreteken múlik : alaposan megdolgozott érte a tagság és a vezetőség egyaránt. A közös gazdaság két fő ágazata az állattenyésztés és a növénytermesztés. Âtindkét ágazatban iparszert a termelés, a termelőszövetkezet több termelési rendszernek is tagja. A korszert agrotechnika, a kemizálás mind szélesebb kört alkalmazását sürgeti az a tény is, hogy a dolgozó tagság létszáma évről évre csökken. Tavalyi adat: az 1270 tag közül majdnem minden második, pontosan 596 a nyugdíjas. Fontos szerepe van a szövetkezet gazdálkodásában a termelési együttműködésnek és termelési társulásoknak. Kiemelkedő ezek közül a burgonyatermelési együttműködés, valamint a zöldségvetőmag-termelési társulás. Ezek számos lehetőséget teremthetnek az eszközkoncentrációhoz, a még hatékonyabb termeléshez. A korszert technikát, a tudományos eredményeket természetesen csak megfelelően képzett szakemberek tudják hatékonyan alkalmazni. A szákmai és politikai képzés nagy fontosságú a tsz-ben, tavaly a dolgozó tagok 16,5 százaléka gyarapította ily módon tudását. Szakmunkástanulóinak ösztöndíjat fizet a szövetkezet, s a továbbtanulóknak is nyújtanak anyagi támogatást. Végül néhány tény, adat az 1977-es gazdasági eredményekről. Az összes árbevétel meghaladta a 188 millió forintot, ebből mintegy 92,5 milliót produkált a növénytermesztési, és 24 milliót az állattenyésztési főágazat. A gabona-, zöldség- és takarmánytermesztés tavaly kiemelkedő eredményeket hozott. Búzából hektáronként 63,2, kukoricából 65,5 mázsás termést takarítottak be. Jól fizetett tavaly a magborsó és a vetómagbab is. Az előbbiből hektáronként 33,5, a vetőmagbabból pedig 30 mázsa termett. Burgonyából 268 mázsa, paradicsomból 420 mázsa, paprikából 185 mázsa volt a hektáronkénti átlag. Az állattenyésztési ágazat a tervezettnél több hússertést és vágómarhát adott át' a húsiparnak. Igen jó volt az átlagtejhozam is. összességében, a szövetkezet termelési értéke az előző évhez képest 1977-ben 47,9 százalékkal nőtt. Üj mosdóval, öltözővel bővül Gyomán a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézetben az ebédlő helyisége. A 200 ezer forintos felújítási összegből korszerűsítik aa intézmény központi fűtését is Fotó: Veress Erzsébet K. J. 150 éves intézmény Óvodák ásfél száz éve, 1828. június 1-én nyitotta meg kapuit hazánkban az első kisdedóvó. E naptól számítjuk a magyar óvodai intézmény történetét, amelynek alapjait a haladó gondolkodású Brunszvik Teréz rakta le. A 150 esztendő alatt volt néhány kiemelkedő periódusa honi óvodáinknak, közülük is legszámottevőbbek azok a sikerek, amelyek a felszabadulás óta eltelt több mint három évtized alatt valósultak meg. Aligha mondunk azzal újat, hogy a második világháború az óvodai intézményeket is megtizedelte. Még 1938-ban 1140 óvoda működött az országban, a felszabadulás évének statisztikái viszont mindössze 995 óvodáról tudósítanak. A fejlődés dinamikáját attól kezdve jól érzékelteti, hogy 1954-ben számuk túlhaladta a 2400-at, négy esztendővel később a 2600-at. Ezek az eredmények, s nem különben a további feladatok is indokolják, hogy e jelentős évfordulón ne elsősorban a régmúlt felidézésére helyezzük a hangsúlyt, hanem az óvodák mai helyzetére és a jövőben betöltendő szerepére. Az óvoda — legalábbis a törvény szövege szerint — nem tartozik az alsó fokú oktatási intézmény fogalmába, s ez alighanem azzal magyarázható, hogy nem kötelező. Tudjuk, nem mindenkit tudnak ma még felvenni, mindenekelőtt új lakótelepeinken — hiszen a legtöbb apróság ott található — van rá szükség, hogy az eddiginél gyorsabban épüljenek fel az édesanyák gondját napközben felvállaló intézmények. A hiányok, a még mindig Kielégítetlen jogos igények mellett sincs okunk azonban a szégyenkezésre. Jelenleg minden száz óvodás korú kisgyermek közül nyolcvanhárom részesül óvodai ellátásban. Ismert tény, hogy a népesedéspolitikai intézkedések hatására ugrásszerűen emelkedett az igény az óvodák iránt. Érkezett társadalmi segítségnyújtás üzemektől, intézményektől, népünk széles rétegeiből. így, és csakis így lehetséges, hogy míg az 1973—74-es oktatási évben a három—hat esztendős gyermekeknek csupán 62,8 százaléka járhatott eme gyermekintézménybe, ma az arányuk húsz százalékkal magasabb. Pedig — s ez sem mellékes talán — az óvodát most befejező korosztály hatezerrel több gyereket számlál, mint négy esztendeje. Az arányokon kívül tehát hatezerrel több gyermek részesült az idén gondos iskolaelőkészítésben. Szóltunk arról, hogy az óvoda nem tartozik az alsó fokú oktatás fogalmába. E tételt azonban már jócskán túlhaladta a szemlélet. Különösen az évtized elején bevezetett óvodai nevelési program mindinkább kimutatható hatása óta vált világossá, a szülők körében is, hogy az óvoda sokkal több egy szociális intézménynél. Gyakorlatilag közoktatásunk szerves részévé lett, alapoz, felkészít az iskolára, s ezzel segíti tankötelezettségi 1 örvényünk teljesítését is. Izámos helyen a költségvetés nem volt kéI pes követni a meny- nyiségi növekedést, s emiatt a minőségi fejlesztés — kénytelen-kelletlen — háttérbe szorult. Különösen érvényes ez a tanácsi óvodákra. Bizony akad még helyenként képesítés nélküli a pályán, számuk jelenleg 1500. Néhány esztendeje négyszer ennyien voltak. Többségük fiatal, számolni kell tehát azzal is, hogy az óvónők rö- videbb-hosszabb ideig kiesnek a munkából. Ennek ellenére bíztató, hogy mire a most beiskolázott óvónőjelöltek végeznek, már nem lesz szükség képesítés nélküliekre. Fejér Gyula Közművelődés a mezőkovácsházi járásban Hogyan segítik a tanácsok és a gazdálkodó szervek a közművelődési törvény végrehajtását? Erre keresett választ a közelmúltban a mezőkovácsházi járási Népi Ellenőrzési Bizottság Batto- nyán, Medgyesegyházán, Kaszaperen, Kevermesen és Kunágotán. Megvizsgálták a művelődési otthonok és a könyvtárak működését is. A közművelődés irányítása állami feladat — mondja ki a törvény. A feltételek biztosítása és a feladatok megvalósítása azonban széles ’körű társadalmi összefogást igényel a községekben. A népi ellenőrök tapasztalata szerint a tanácsok jelentős segítséget nyújtanak a közművelődési intézményeknek és ebben együttműködést alakítottak ki a gazdálkodó szervekkel. Különösen jelentős ez az együttműködés Medgyesegyházán. Számottevő az anyagi támogatás is a községben. Évente mintegy 400 ezer forint. Kunágotán a helyi termelőszövetkezet évente 30 ezer forinttal segíti a közművelődési feladatok végrehajtását. Batto- nyán az ismeretterjesztő előadások zömét az üzemek a művelődési otthon támogatásával tartják meg. A vizsgálat összegzéseképpen a népi ellenőrök megállapították, hogy az eddigi eredmények nincsenek arányban a lehetőségekkel, valamint a tényleges szükségletekkel. Ennek elsősorban az az oka, hogy sem községi, sem a gazdálkodó egységek szintjén nincs úgy megtervezve a közművelődési tevékenység, ahogy azt az anyagi lehetőségek biztosítják —di. Megyei útinform Békés megye országos közúthálózatán a következő szabályozások, munkák folynak: összefüggő erősítési munka kezdődik a hunyai bekötő úton. A munkahely térségében „Úton folyó munkák”; „40 kilométer/óra sebességkorlátozás” ; „U tszűkü- let” és „Előzni tilos” jelzőtáblák vannak elhelyezve. Battonyán a Battonya— Mezőhegyes összekötő úton levő Száraz-éri híd átépítése miatt a Néphadsereg utca, a Kossuth u. és Hunyadi utca közötti szakaszát lezárták. Táblákkal kijelölt ter- relőút: Kossuth u.—Somogyi u.—Hunyadi u. Békéscsabán, a Szabadság tér—Bartók Béla út kereszteződésében levő csomópontban létesített forgalomirányító jelzőlámpa megkezdte működését. A gyalogosoknak szabad jelzést a lámpa csak akkor biztosít, ha a jelzőlámpa oszlopain található nyomógombbal jelzik áthaladási szándékukat.
