Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-23 / 146. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LÁPJA 1978. JÚNIUS 23., PÉNTEK Ára: 80 fillér XXXm. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM NagygyíHésen találkozott a magyar párt- és kormáflyküldöttség a varsóiakkal A magyar párt- és kormányküldöttség csütörtökön megte­kintette a varsói királyi palotát. A képen: Kádár János, Lázár György, Edward Gierek és Pjotr Jaroszewicz Telefotó A -magyar párt- és -kor­mányküldöttség, élén Kádár Jánossal, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kárával, csütörtökön délelőtt ellátogatott az újjáépülő var­sói királyi palotához, Varsó város vezetőinek kalauzolá­sával megtekintette a már befejezéshez közeledő, nagy­szabású helyreállítási mun­kálatokat és megnézte a már rekonstruált legszebb belső termeket. Az óvárosban tett rövid gyalogséta után küldöttsé­günk — a lengyel párt- és állami vezetők társaságában — a varsói személygépkocsi­gyárat, a lengyel jármű- gyártás fellegvárát kereste fel. Kádár János megtekintett több üzemrészt, s nagy ér­deklődéssel ismerkedett a gyártási folyamatokkal, a korszerű gépsorokkal és egyéb berendezésekkel. A déli órákra itt, az üzem egyik hatalmas műhelycsar­nokában hívták össze a ma­gyar—lengyel barátsági nagy­gyűlést, a lengyelországi lá­togatás kiemelkedő esemé­nyét, amelyen Kádár János és Edward Gierek mondott beszédet. Amerre a magyar vendé­gek jártak, a dolgozók min­denütt őszinte szeretettel, nagy tapssal, sok-sok virág­gal üdvözölték Kádár Jánost, éltették a magyar—lengyel barátságot. A magyar és lengyel him­nusz hangjai után Jan So- bolewski nyitotta meg a nagygyűlést. Meleg szavak­kal köszöntötte a két ország vezetőit. Szólt arról, hogy a gyári kollektíva becsülettel megoldja feladatait, a ter­melékenység növelésével, a minőség javításával sikere­sen teljesíti a terveit. Ki­tért arra is, hogy a gyár dol­gozóit szoros szálak fűzik a magyar munkásokhoz, első­sorban az Ikarus-gyári tár­saikhoz. Kádár János beszéde Tisztelt Nagygyűlés! Kedves Elvtársak! Lengyel Barátaink! Mi, a magyar párt- és kor­mányküldöttség tagjai öröm­mel, testvéri érzésekkel jöt­tünk az önök szép és ven­dégszerető országába, a Len­gyel Népköztársaság dicső fővárosába, Varsóba. Minde­nekelőtt szívből megköszö­nöm a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottságának, a Lengyel Nép- köztársaság kormányának a meghívást, Gierek elvtárs­nak, a lengyel vezetőknek, a főváros lakosságának, a var­sói személygépkocsigyár kol­lektívájának, a gyűlés min­den résztvevőjének azt a szí­vélyes fogadtatást, amelyben küldöttségünket részesítette. Kedves Elvtársak! A magyar dolgozók nagy figyelemmel kísérik a test­véri lengyel nép életét, mun­káját. Látogatásunk során meggyőződhettünk arról, hogy a párt vezetésével si­keresen oldják meg a fejlett szocialista társadalom építé­sének nagy feladatait. Az élet igazolja a Lengyel Egye­sült Munkáspárt VI. kong­resszusán kidolgozott és a VII. kongresszuson megerő­sített politika helyességét. A magyar nép nevében tiszta szívből gratulálunk az elért eredményekhez a Len­gyel Népköztársaság mun­kásosztályának, dolgozó pa­rasztságának, szocialista ér­telmiségének, az egész len­gyel népnek. Köszöntjük testvérpártunkat, a lengyel munkásosztály néppel egy­beforrt pártját, annak Köz­ponti Bizottságát, élén Ed­ward Gierek elvtárssal, igaz barátunkkal és fegyvertár­sunkkal, a nemzetközi kom­munista mozgalom kiváló harcosával. Kívánjuk, hogy a lengyel nép békében, sike­resen építse maga választot­ta társadalmát, a fejlett szo­cializmust, érjen el új és új, az eddigieket is meghaladó nagy sikereket! Hazánk, a Magyar Nép- köztársaság helyzetéről el­mondhatjuk, hogy népünk, a Magyar Szocialista Munkás­párt vezetésével eredménye­sen munkálkodik a fejlett szocialista társadalom építé­sén. Pártunk Központi Bi­zottsága két hónappal ez­előtt, áprilisi ülésén átte­kintette a XI. kongresszus óta végzett munkánk tapasz­talatait, meghatározta a párt előtt álló feladatokat. A Központi Bizottság a helyzet reális értékelése alapján megállapította, hogy a XI. kongresszus határoza­tainak végrehajtása az élet minden fő területén — a bel­politikában, a gazdasági épí­tőmunkában, az ideológiai és kulturális területeken, a nemzetközi kapcsolatok fej­lesztésében — eredményesen folyik. Népünk munkájának eredményeit nagyra értékel­jük azért, mert számunkra különösen kedvezőtlen vi­lággazdasági körülmények és kiéleződött nemzetközi ideológiai harc viszonyai kö­zött érte el. Kádár János a továbbiak­ban belpolitikai helyzetünk­ről szólt, majd így folytatta: Kedves Elvtársak! Barátaink! A magyar és a lengyel né­pet a sokban hasonló sors, a történelem erős szálai fűzik össze. Régi barátságunk új tartalmat kapott, amikor a szovjet nép segítségével megszabadultunk a hitlerista igától, s visszanyerve sza­badságunkat, függetlensé­günket, a szocializmus útjá­ra léptünk. Kapcsolataink­ban meghatározó pártjaink, a Magyar Szocialista Mun­káspártnak és a Lengyel Egyesült Munkáspártnak a proletár internacionalizmus elvein alapuló, szüntelenül bővülő testvéri együttműkö­dése, népeink közös érdeke és közös szocialista célja. Örömmel állapítjuk meg, hogy gazdasági együttműkö­désünk minden területen di­namikusan fejlődik. Az 1980- ig érvényes ötéves árucsere­forgalmi megállapodás több mint két és fél milliárd ru­bel értékű forgalmat irányoz elő, amit túl fogunk teljesí­teni. Ez több mint 60 száza­lékos növekedés a megelőző ötéves időszakhoz képest. Bővülnek gazdasági kapcso­lataink új, hatékony formái. Erősödik a kooperáció, a szakosítás a közúti jármű- gyártásban, a szintetikus ve- gyiszáltermelésben, a gumi­iparban, valamint a gyógy­szerek és vegyszerek előállí­tásában. Mindez hozzájárul hagyo­mányos, történelmi barátsá­gunk további erősítéséhez. Bizonyos, hogy jelenlegi var­sói megbeszéléseink új len­dületet adnak kapcsolataink fejlődésének. Küldöttségünk felelősségteljesen kijelenthe­ti: mindent megteszünk a jövőben is a magyar és a lengyel nép testvéri egységé­nek, barátságának, együtt­működésének további elmé­lyítéséért, azért, hogy nemze­dékeken át virágozzék to­vább népeink javára a ma­gyar-lengyel barátság. Tisztelt Nagygyűlés! Kedves Elvtársak! A magyar és a lengyel nép egyaránt békét kíván, és nagy figyelemmel követi a nemzetközi helyzet alaku­lását; természetes, hogy kormányzatunk is állandó­an foglalkozik vele. Mos­tani varsói tárgyalásaink során együtt is áttekinthet­tük a nemzetközi politika fő kérdéseit. Arról adhatunk számot, hogy pártjaink, kormányaink álláspontja a nemzetközi helyzet min­den alapvető kérdésében azonos, és ez nagy mérték­ben segíti közös harcunkat. Az erőviszonyok alakulá­sának, a szocialista közös­ség békepolitikájának, a nemzetközi közvélemény fellépésének és a kapitalis­ta országok vezetői körei­nél is mutatkozó reális helyzetmegítélés eredmé­nyeként a legutóbbi évek­ben fordulat következett be a hidegháborútól a nem­zetközi enyhülés irányába. A folyamat kiemelkedően fontos állomása volt az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, a helsinki záróokmány alá­írása. A megállapodások el­sősorban Európában érez­tetik hatásukat. Meggyő­ződésünk, hogy a záróok­mány szellemének kiter­jesztése más földrészekre, az egész emberiség egyete­mes érdekeit szolgálná. Az imperializmus szél­sőséges körei ebbe nem akarnak beletörődni és újabban aktívan fellépnek a kibontakozással szemben, s az enyhülési folyamat meg­torpedózásán fáradoznak. Napjainkban fokozzák tá­madásaikat a szocialista or­szágok, a világ haladó erői ellen. A reakciós, militaris­ta körök a „a szovjet fe­nyegetés” ósdi szólamával, az emberi jogokra történő hamis hivatkozással, az angolai, az etiópiai, a rho- desiai, a namíbiai és más afrikai népek hősi harcá­nak meghamisításával, a Szovjetunió és Kuba afrikai tevékenységéről terjesztett szándékosan hazug infor­mációkkal mindent elkö­vetnek, hogy megzavarják a világ közvéleményét, a népek nyugalmát. Ezután beszélt néhány tőkés országnak a háború és béke kérdésében tanú­sított kettős politikájáról, a hadászati fegyverek kor­látozásáról szóló tanácsko­(Folytatás a 2. oldalon) A budapesti felkészülés után ezen a héten már Gyulán pró­bálják a Gyulai Várszínház idei első drámáját, Sárospataki István: Kőmíves Kelemenné című művét. A rendező Ra- kovszky Tibor, a Pozsonyi Állami Szlovák Színház művé­sze. Képünkön a főszereplők: Ronyecz Mária és Sinka Ká­roly, a Temesvári Magyar Színház igazgatója Fotó: Martin Gábor Mezőgazdaság: Kedvező az 1977-es mérleg A mezőgazdaság és az élel­miszeripar 1977-ben 10 szá­zalékkal növelte termelését, s az erdő-, vízgazdálkodás is jó eredményekkel zárta a tavalyi évet — állapították meg az országgyűlés mező- gazdasági bizottságának csü­törtöki ülésén. Mindenekelőtt a mezőgazdasági nagyüzemek érték el kiugró eredménye­ket — húzta alá Kovács Im­re mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszterhelyettes. Az összességében kedvező időjárás, a szervezettebb munka, a gépesítésben, a műtrágyázásban rejlő lehető­ségek jobb kiaknázása ka­matozott elsősorban a na­gyobb hozamokban, az állat- állomány gyarapodásában. A meglevő gépek, berendezések jobb kihasználása mellett a nagyüzemek sokoldalúan se­gítették a háztáji és kisegítő gazdaságokat is. Jó termés ígérkezik — mondották a hozzászólók —, de a gabona egy része a földön fekszik, s várhatóan a betakarítás próbára teszi a kombájnokat. Ezért fontos, hogy az aratáshoz kellő mennyiségű alkatrész legyen a forgalmazó vállalatok és a mezőgazdasági üzemek rak­táraiban. Előadás népfronttitkároknak A Hazafias Népfront sok­rétű tennivalóinak egyike a lakóterületen végzett politi­kai munka. A különböző rendezvények szervezése mellett nagy szerepük van a népfrontaktivistáknak a tár­sadalmi munkára való moz­gósításban, a környezet vé­delmében. A tanáccsal. a Vöröskereszttel és egyéb tö­megszervezetekkel együttmű­ködve oldják meg a város, a község, a kerület, az utca la­kóinak gondjait. Mindezekről részletesen is szó volt azon a tanácskozá­son, amelyet tegnap, június 22-én tartottak Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban. A Hazafias Népfront megyei bizottságának rendezésében lebonyolított összejövetelen Tóth János, a HNF Orszá­gos Titkárságának politikai munkatársa tartott előadást. A lakóterületi tömegpolitikai munka helyzetét, feladatait a városi és a községi népfront­titkárok vitatták meg. Földrengés kisebb károkkal Tegnap hajnalban Béké­sen, Békéscsabán, Gyulán, Dobozon a szokásosnál jó­val korábban ébredtek az emberek. Nem jószántukból: a föld mozdult meg alattuk, ez okozta a korai ébresztőt. Igen sokan az utcákra tó­dultak — helyesen — mert ilyenkor ez a legbiztonsá­gosabb. Rémlátók most is voltak, de a lakosok nagy többsége megőrizte nyu­galmát. Hat hullámban lehetett észlelni a földrengést csü­törtök hajnali fél négytől négy óráig. A legerősebb földmozgás Békés városban volt. A földlökéseket mo­rajlás kísérte. Ennek volt a legnagyobb a lélektani hatása. A Richter-skála sze­rint 3,5—4,5-es erősségű volt a földrengés. Az em­lített helyeken még a regge­li órákban is utórezgéseket lehetett észlelni. Sokan tíz­nél is több kisebb-nagyobb földlökést számláltak meg. A rengések következtében — főleg Békésen — károk ke­letkeztek. Békésen már a reggeli órákban sokan keresték fel az Állami Biztosítót, hogy bejelentsék a keletkezett kárt. Mások a lehullott va­kolatok, összetört csere­pek, leomlott kémények törmelékeinek takarításá­val foglalatoskodtak. A kora délutáni órákig ki- lencszázan jelentették be károsodási igényüket a biz­tosítónál. Életveszélyes sérülés se­hol sem történt. Az ipar­ban és a mezőgazdasági üzemekben — egy-két eset­ben előfordult kisebb zök­kenőket nem számítva, amelyeket az újabb föld­lökésektől való félelem oko­zott — a termelés folyama­tos volt. A szolgáltatásban, áram-, gáz-, és vízellátás­ban történt nem jelentős meghibásodásokat, problé­mákat a szakemberek még a délelőtt folyamán elhárítot­ták. Csepregi Pál, a megyei tanács elnökhelyettese a már összegyűjtött adatok birtokában arról tájékoz­tatott, hogy a földrengés nem volt olyan kiterjedt, mint ahogyan azt az első pillanatokban meg lehetett ítélni. Békéscsabán a külte­rületi részeken, a tanyavi­lágban és a város centru­mában következett be je­lentéktelen kár. Gyulán és Dobozon is hasonló a hely­zet. A földrengés központja Békésen volt. Itt mintegy ezer vályog- és vertfalú földszintes régi épületnek a kéményét kell majd fel­újítani. Ezenkívül számos helyen okozott a földmozgás vakolatlehullást, válaszfa­lak repedését. Legnagyobb kárt a város három köz­épülete szenvedte el: a 3. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom