Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-22 / 145. szám

1978. június 22., csütörtök Tanácsülésről jelentjük Békisszentandrás Békésszentandráson, a nagy­község tanácsa június 21-én, tegnap délután tartotta ülé­sét, melyen első napirend­ként Szalai Antalné vb-tit- kár írásos beszámolója alap­ján értékelték az 1977. évi költségvetés és fejlesztési alap tervezetének végrehaj­tását. Erről lapunkban már hírt adtunk, amikor ugyan­ezt a témát a végrehajtó bi­zottság tárgyalta. A második napirend az élelmiszer- és közellátási bizottság beszá­molója volt, a nagyközség kereskedelmi ellátottságáról. Az erről szóló írásos anyagot Ugrai Imre, a bizottság el­nöke terjesztette be. Esze­rint az elmúlt évben sokat javult Békésszentandráson a lakosság ellátása, a kisáru- termelés és -felvásárlás. Az ÁFÉSZ éppen ezért 1978-ra is megkötötte a szerződése­ket. Az idén 10 vagon árut vásárol fel, elsősorban pri­mőrből — hajtatott paprika, paradicsom, uborka, saláta — valamint burgonyából, összesen 18-fajta termékre kötött szerződést a kisterme­lőkkel. A nagyközségben az ABC-n kívül több kisebb egység is hívatott a lakosság áruellá­tására. A legnagyobb forgal­mat és a legjobb választékot természetesen az ABC bizto­sítja, de jól működik a sü­tőüzem kenyérboltja és a tsz kezelésében levő tej ivó is. A forgalom a tavalyihoz viszonyítva nőtt. 1977. január 1-től május 31-ig 17 millió 865 ezer, 1978-ban hasonló időszakban 19 millió 994 ezer forint volt a kiskereskede­lem forgalma. Ez a bázishoz viszonyítva 111,9 százalék. A vendéglátóipar forgalma né­mileg csökkent, ez elsősorban az italforgalmazással kap­csolatos korlátozások miatt történt. Ezután a harmadik napi­rendként Pálus András ta­nácselnök beszámolója alap­ján szó volt a tanácsi és a nem tanácsi szervek közt lét­rejött együttműködési meg­állapodásokról, azok végre­hajtásáról. Ebben legki­emelkedőbb a 8 tantermes iskola építésére való felhí­Vásárlók az új ABC-áruházban, ahol bőséges a választék vás, melyhez valamennyi üzem, munkahely, gazdasági egység csatlakozott. Ezenkí­vül úgynevezett téglajegye­ket is kibocsátottak — 5—lO* —30—50 és 100 forintos cím­letekben — a „Két nap az iskoláért” mozgalom kereté­ben. 'Ez azt jelenti, hogy 1979 végéig 660 480 forint jön össze a lakosság és az üze­mek hozzájárulásával. Eddig viszont alig 200 ezer forint érkezett be, s szükséges, hogy a tanácstagok többet foglalkozzanak ennek a moz­galomnak a szervezésével. A napirendek témája olyan volt, hogy nagy érdeklődésre tarthatott számot. Ezt bizo­nyították a beszámolókkal kapcsolatos kérdések, és az élénk vita is egy-egy témá­ban. A tanácstagok általában egyetértettek a beszámolók­kal, de bírálat is elhangzott, többek között, hogy vajon miért nincs kihasználva kel­lőképpen az öregek napközi otthona, miért kevés a je­lentkező? Ennek okát szük­séges kutatni. A második napirendnél különösen élénk vita alakult ki, hiszen nem másról, mint a lakosság ke­reskedelmi ellátásáról volt szó. Különösen kifogásolták "a tőkehúsellátást, mivel 40 százalékkal kevesebbet kap a község, mint tavaly. Ugyanakkor hétvégeden igen sok a víkendező, akik szin­tén itt szerzik be a szüksé­ges élelmiszert, húst. A tanácsülés mindhárom beszámolót, a határozati ja­vaslatokkal, egyhangúlag el­fogadta. Beszámoló ülést tartott a Pedagógusok Szakszervezete Békés megyei bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) A továbbiakban elemezte az érezhetően tartalmasabbá váló iskolai és szakszerveze­ti demokrácia konkrét ered­ményeit. A szakszervezeti jogkörök gyakorlásáról el­mondotta, hogy az egyetérté­si jogkör gyakorlásában lé­nyeges előrelépés tapasztal­ható, de sog esetben „időza­var” miatt gyakran csak a tények regisztrálására szo­rítkozhatnak a szakszerveze­ti titkárok. Javítani kell to­vábbá a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben az ellenőrzési jogkör gyakorlását is. A beszámoló részletesen, konkrét számok tükrében vi­lágította meg a központi bérintézkedés megyei meg­valósítását. Az előadó hang­súlyozta, hogy a bérfelhasz­nálásban, a bérfejlesztési összegek koncentráltabb ter­vezésében még jócskán van tennivaló. Végezetül szólt a szervezeti élet alakulásáról, az irányító, vezető munka ja­vuló színvonaláról, majd rö­viden vázolta a jövő legfon­tosabb tennivalóit. Második napirendi pont­ként Fejes Anna, a szám- vizsgáló bizottság elnöke tar­tott tájékoztatást a bizottság ellenőrző munkájáról. Meg­állapította, hogy az alapszer­vezeteknél a városi, járási és megyei bizottságoknál ki­sebb hibákat leszámítva, lel­kiismeretesen folyik a szak­szervezeti gazdasági munka. Ezt követően dr. Voksán József főtitkár és Várai Mi-| hályné. a pártbizottság osz­tályvezetője egyaránt meg­elégedéssel szólt a Pedagó­gusok Szakszervezete Békés megyei bizottsága munkájá­ról, s személy szerint a tit­kár tevékenységéről. Kiemel­ték, hogy országosan is fi­gyelemreméltó kezdeménye­zések, munkamódszerek ki­dolgozását köszönheti az or­szágos mozgalom a Békés megyei Pedagógus Szakszer­vezet munkájának. A beszámolót széles körű vita követte, majd egyhan­gúan elfogadták a beszámo­lóban elhangzottakat. B. S. E. Megyei közúti informáciú Békés megye országos köz- úthálózatán folyamatban le­vő szabályozások, munkák. összefüggő szélesítési és erősítési munkák: a kondo­ros—csorvási összekötő út kondorosi átkelési szakaszán: a gyula—mezőhegy esi össze­kötő út kevermesi átkelési szakaszán; az ecsegfalvi be­kötő úton ; a csökmő—sar- kadkeresztúri összekötő út Kótpuszta—Okány közötti szakaszán. A munkahelyek térségében érvényben levő forgalomkorlátozások: úton folyó munkák, 40 km/óra se­bességkorlátozás, előzni ti­los. Burkolatjei-festés folyik a füzesgyarmat—szeghalmi összekötő úton. A festés tér­ségében 40 km/óra sebesség- korlátozás, útszűkület és ki­kerülési irány jobbra, jelző­táblák vannak kihelyezve a munkahely és a friss festés védelme érdekében. A kötegyáni bekötő úton a kitermelt útmenti fák el­szállítása miatt rövid idejű félpályás lezárásokra kell számítani. I Világ és Nyelv új száma A „vándorló” világszínház­tól — a színházi olimpia le­hetőségéig — címmel Abo- nyi-Nagy Árpád cikkével kezdődik a Világ és Nyelv új száma. A nemzetközi nyelvű színházak múltjáról és jelenéről, olyan rendkívül érdekes tényekről számol be. amelyek még a színháztörté­nészek számára is meglepe­téssel szolgálnak. A lap mostani számából kiemelke­dik még dr. Molnár Lajos „Orvosak, nővérek, asszisz­tensek tudományos összejö­vetelei nemzetközi nyelven” című cikke; Sugár András ..Egy tolmács visszaemléke­zései” című színes és derűs anekdotáival is elgondolkoz- tatóan komoly írása Tapasztalatcsere az Szem- és munka- szervezésről Sokat ígérő kezdeménye­zésként indította útjára a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa a tapasz­talatcsere-látogatással egy­bekötött szövetkezeti és munkaszervezési tanácsko­zást. Amint Oláh Gábor, a MÉSZÖV ÁFÉSZ-titkárság helyettes vezetője elmondot­ta, a SZÖVOSZ az ország öt tájegységében rendez ilyen tanácskozást. Ötödik tájegy­ségként Békés megyét jelöl­te meg az országos szövet­ség. A tanácskozás gesztora a MÉSZÖV lesz. így ma, a reggeli órákban mintegy 200 ÁFÉSZ-szak- ember érkezik Bács, Csong- rád, Szolnak és Békés me­gyéből a MESZÖV-höz. A szövetkezeti szakemberek ma tapasztalatcsere-látoga­tást tesznek a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ Ifjúsági Áru­házában, a 4. sz. ABC-áru- házában, az Univerzál Kis­kereskedelmi Vállalat békés­csabai nagyáruházában, va­lamint a Békés és Vidéke ÁFÉSZ 53. sz. ABC-áruházá- ban és a Dübögő étteremben. A mai nap tapasztalatcse­re-látogatása a SZÖVOSZ által szervezett szövetkezeti üzem- és munkaszervezési tanácskozás első lépcsője lett. Ugyanis a gyakorlati isme­reteket június 28-án Szarva­son, az Árpád-étterem és szálloda dísztermében sorra kerülő konferencián összege­zik. Ezen ,a napon vitaindí­tók, korreferátumok hangza­nak el. A négy megye ÁFÉSZ- szakembereinek tapasztalat­csere-látogatásán, illetve a június 28-i szarvasi tanács­kozáson részt vesznek ® Belkereskedelmi Minisztéri­um, a SZÖVOSZ, a KPVDSZ és megyénk vezetői, valamint az ÁFÉSZ-ek partnerválla­latainak képviselői. —Balkus— Magasabb a pedagógus- kölcsön összege A napokban megjelent újabb rendelkezés szerint az eddigi 160 ezer helyett 180 ezer forint kölcsönt kaphat­nak a pedagógusok, 30 évi törlesztésre. Megmaradt to­vábbra is a kiemelt összegű, 200 ezer forintos kölcsön: ebben a körzeti iskolák székhelyén, a különösen nagy pedagógushiánnyal küzdő •községekben építkező, és ar­ra szociális szempontból is ráutalt — sokgyermekes, gyermeküket egyedül nevelő, fiatal házaspár — nevelők részesülhetnek. Számuk az idén megközelíti a kilencve­net. A kedvezményes pedagó­gus-lakásépítési kölcsön fel­tételei különben az új ren­delkezéssel csak egy pont­ban változtak. Ha az építke­zés tényleges költsége az ed­digi 170 ezer forint helyett meghaladja a 190 ezer fo­rintot, akkor az építtető pe­dagógus vagy házastársa az OTP-kölcsönön felül mun­káltatói lakásépítési kölcsön­ben is részesülhet. 50 éves találkozó Kedves ünnepségre készül­nek Orosházán, a volt Polgá­ri Iskola 50 évvel ezelőtt végzett diákjai. Találkozó­jukat június 25-én délelőtt 10 órai kezdettel rendezik meg az iskola épületében. A találkozó rendezői remény­kednek abban, hogy a fél évszázados évforduló meg­emlékezésén valamennyi volt osztálytársuk megjelenik. Munkastílus és politika |!landóan napirenden levő kérdés a pártban — az irányító szer­vekben éppúgy, mint az alapszervezetekben — a munkastílus, a munkamód­szer fejlesztése. Persze, vi­szonylag ritkán kerül terí­tékre önálló napirendi pont­ként, inkább a mindennapi munka menetében, a párt- szervezetek előtt álló felada­tok megoldása közben fog­lalkoznak vele. S ez így is van rendjén, hiszen a mun­ka módszereit, stílusát nem lehet elválasztani a tartal­mától. (Ez éppenséggel mun­kastílusunk fogyatékosságai­ról tanúskodna.) Mindez azonban nem- jelenti azt, hogy olykor ne lenne cél­szerű a témán önmagában véve is elgondolkodni, a ta­pasztalatokat általánosított formában elemezni. Amikor valamely párt- szerv ezt teszi, mindig ab­ból indul ki — és csak eb­ből indulhat ki —, hogy a munkastílus szorosan össze­függ a politikával. Lényegi jegyeit a politikai irányvo­nal határozza meg, a mód­szerek azoknak a céloknak megfelelően alakulnak ki, amelyeket a párt maga elé tűz. De minthogy a forma vissza is hat a tartalomra, s bizonyos értelemben maga is tartalmi funkciókat lát el, úgy a munkastílus is hat a politikára. S ezt azért is fontos átlátni, mert a politi­ka tartalma és a munkastí­lus között nem automatiku­san alakul ki az összhang. Jó politikát is el lehet tor­zítani rossz módszerekkel. Éppen ez indokolja, hogy a munkastílus, a munkamód­szer olykor önmagában véve is reflektorfénybe kerüljön. Mivel nincs » automatikus összhang, nem nyugodha­tunk meg, hogy a helyes po­litika önmagától is csupa helyes módszert szül. A stí­lust, a'‘módszert tehát fo­lyamatosan gondozni, csi­szolni, tökéletesíteni kell — éppen a politika következe­tes érvényesülése érdekében. Sokféle összefüggése, el­ágazása van ennek a kérdés- csoportnak. A politika és a munkastílus kapcsolódásai közül az alábbiakban csupán hármat kívánunk kiemelni. Az MSZMP politikájának alapvető vonása, hogy a szocializmus általános tör­vényszerűségeinek érvénye­sülését a hazai valóságnak megfelelő módon, a konkrét magyarországi körülménye­ket messzemenően szem előtt tartva törekszik előmozdíta­ni. Abból indulunk ki, hogy az általános törvényszerűsé­gek és a konkrét sajátossá­gok nem választhatók el és főképpen nem állíthatók szembe egymással, hanem ezeket egységben kell vizs­gálni és szem előtt tartani. Ahhoz, hogy ez ne csak szándék legyen, hanem tény­leges valóság, ennek megfe­lelő munkastílust kell ki­alakítani. Olyan munkastí­lust, amelynek lényeges je­gyei közé tartozik a marxiz­mus—leninizmus elveire épülő tudományosság, s az elmélet és gyakorlat szerves egysége. Tudományos igényű valóságlátás és elemzés nél­kül ugyanis nem ismerhetők meg alaposan a társadalom fejlődéstörvényei, a külön­böző folyamatok összefüggé­sei és mozgatórugói. Csakis a marxista—leninista tudomá­nyosságra építve lehetséges elvi alapon általánosítani, elemezni a politikai gyakor­lat tapasztalatait. Ezek az elemzések, általánosítások azonban nem lehetnek öncé­lúak, hanem hatniuk is kell a gyakorlatra, érvényre kell jutniuk benne. Ehhez pedig nagyon fontos a valóság tisz­telete, az olyan elfogulatlan, tárgyilagos elemzés, amely képes szembenézni a szá­munkra kedvezőtlen, eredeti szándékainkkal nem egyező vagy azokat egyben-másban nem igazoló tényekkel is. Csakis az ilyen munkastílus biztosíthatja, hogy a marxiz­mus—leninizmus igazolt alaptételei a konkrét feltéte­leknek, körülményeknek megfelelően jussanak ér­vényre politikánkban. Alapvető fontosságú voná­sa politikánknak a törekvés a párt és a nép szoros kap­csolatának fenntartására és állandó erősítésére, a legszé­lesebb dolgozó tömegek meg­nyerésére politikai céljaink megvalósításához. E törekvés sikere természetesen elsősor­ban a politika tartalmától függ. Ám nem lebecsülendő szerepe van benne a politi­kai tevékenység módszerei­nek, stílusának is. Hogy 1956 után sikerült a párt és a nép kapcsolatait újból helyreállítani és mind har- monikusabbá tenni, abban nagymértékben közrejátszott, hogy az MSZMP a meggyő­ző, felvilágosító tevékenysé­get tekinti az alapvetőnek a társadalom irányítása során, s nem az adminisztratív sza­bályozást. A párt munkastí­lusának lényegi elemévé vált, hogy a politika kidol­gozásától kezdve a gyakor­lati megvalósításig együtt gondolkodik és cselekszik a tömegekkel. Kikéri, meg­hallgatja, figyelembe veszi véleményüket, soha nem nél­külük dönt róluk. Minden vezetőtől, tisztségviselőtől, valamennyi párttagtól igény­li a beosztottakkal, a válasz­tókkal, a környezetükben élőkkel és dolgozókkal való személyes kapcsolatot. Két­irányú bizalomra törekszik a tömegek és a párt között, s ennek részeként nem titkol­ja el a közvélemény előtt a gondokat, a nehézségeket, a sikertelenségeket sem. Túl­zás nélkül állíthatjuk, hogy ha az MSZMP munkastílusá­ban nem honosodnak meg ezek a vonások, ma aligha lehetne olyan viszony a nép és a párt között hazánkban, mint amilyen a gyakorlat­ban kialakult. égül említést érdemel pártunk politikájának az a vonása is, hogy mindig törekszik idejében megoldani a társadalmi fej­lődés megérett problémáit, feladatait. Ez csak akkor le­hetséges, ha a munkastílust — az előbbiekben említett tudományosság mellett — operativitás és gyakorlatiasság jellemzi. Vagyis a pártszer­vezetek nemcsak elemezni képesek hozzáértően a hely­zetet és a teendőket, de ugyanilyen hozzáértően ké­pesek megszervezni azok végrehajtását is. ''Munkastí­lusunknak ezt a lényeges ele­mét a jövőben még jobban erősítenünk szükséges, éppen azért, hogy még következete­sebben váljanak valóra pár­tunk XI. kongresszusának határozatai. Ebben segít ben­nünket a lenini munkastílus olyan vonása, mint a „döntő láncszem” megragadása minden szakaszban. A mód­szerrel élve határozta meg pártunk Központi Bizottsága is április 19—20-i ülésén, hogy a kongresszusi határo­zatok megvalósítása érdeké­ben most a munka különbö­ző területein milyen konkrét feladatok megoldására kell összpontosítanunk erőfeszíté­seinket. Munkastílus és poli­tika tehát sok szálon kap­csolódik egymáshoz. Politikai céljaink elérését segíti, ha a pártszervezetek a következő időszakban tovább fáradoz­nak munkastílusuk tökélete­sítésén. Gyenes László

Next

/
Oldalképek
Tartalom