Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-18 / 142. szám

1978. június 18., vasárnap |gH;H)l&M Barátaink életéből Konténerszállítás önrakodással A lodzi kommunális be­rendezések gyárában elké­szült egy olyan berendezés, amely lényegesen meg­könnyíti majd a konténerek teherautóval való szállítását. Megoldást találtak arra, hogy a gépkocsivezetők minden külső segítség nél­kül, önállóan felrakodhas­sák autójukra a konténert, a járművön rögzítsék a ra­kományt, majd a rendelte­tési helyen lerakodják a szállítmányt. Ezeknek a műveleteknek az elvégzése­kor a gépkocsivezetőknek el sem kell hagyniuk a vezető­fülkét. Az SMW—28 típusú kon­ténerszállító teherautó a lengyel Star—28 típusú autó alvázára épült. A beszerelt berendezés emelőkarból és hidraulikus mozgatórend­szerből áll. A felrakodás a következőképpen történik : a teherautó odafarol a konté­nerhez, miközben az emelő­kar megdöntött helyzetbe kerül, az emelőkar kampó­ja megragadja a konténer fogantyúit. A második fá­zisban a konténer egyik sarka a görgős padló fölé emelkedik és felcsúszik az autó lapjára. Rögzítőrend­szer gondoskodik arról, hogy a konténer a szállítás alatt ne mozdulhasson ki helyéből. Szénszállító ingajárat A vasúti műszaki kuta­tási és fejlesztési központ lengyel szakemberei olyan négyezer tonnás vasúti sze­relvény megépítésén dol­goznak, amely 1978/79 for­dulóján kezdi meg ingajá­ratát Szilézia és az Alsó- Odera-hőerőmű között. A vagonok összekapcso­lásának kérdését elvileg már megoldották a szocia­lista országok vasúti együtt­működési szervezete, az OSZZSD és a nemzetközi vasútegylet — az UIC szakemberei. A hagyomá­nyos — csavarkapcsos — csatolási módszer néni felel meg a korszerű követelmé­nyeknek, mert határt szab a szerelvény terhelésének és veszélyes az alkalmazása, mivel gyakran mozgásban levő vasúti kocsik között kell a kocsirendezőknek munkaműveletet végezniük. Az új önműködő ütköző- és kapcsolókészülék bevezeté­se azonban rendkívül nehéz és költséges, ugyanis a ko­csikapcsolási rendszer meg­változtatásával rövid időn belül valamennyi európai vasúti kocsi^ át kellene sze­relni. Ennek költsége több százmillió dollárral terhel­né az európai országok költségvetését, ezért az át­térést az ezredfordulóig el­halasztották. Az egyes vas­utak részleges megoldások alkalmazására kényszerül­nek. Az NSZK és Francia- ország példájára a Lengyel Államvasutak a legforgal­masabb vonalakon ingajá­ratok létesítését tervezik. A szerelvények nagy raksúlyú, négytengelyes vagonokból állnak majd, ezeket ön­működő kapcsolókészülék­kel szerelik fel. Varsó új útjai A Lazienkowska út Varsó korszerű, kereszteződés­mentes közlekedési sugár- útja rendkívül megkönnyí­tette az áthaladást a váro­son átlós irányban. Az épí­tés költségei kb. kétmilliárd zlotyra rúgtak. Kiszámítot­ták viszont az útvonal haj­totta hasznot. A forgalom jelenlegi intenzitása mel­lett az éves időveszteség, amelyet a hosszadalmas út­vonalak eredményeznének, majdnem 1,8 milliárd zlotyt tenne ki, több mint 400 millió zloty többletet kelle­ne felhasznált üzemanyagra és alkatrészekre fordítani, s több mint 80 millió zloty kárt okoznának a balesetek. A felmérések során kitűnt az is, hogy az útvonal for­galma a tervezettnél na­gyobb lett. A számítások szerint ugyanis 1980-ra 6500 jármű forgalmát téte­lezték fel egy óra leforgá­sa alatt mindkét irányban, míg ez a szám már most meghaladja a 7720-at. A felmérések eredményeként módosították a soron kö­vetkező áthaladó útvonal — a Tóruni út paramétereit. (PA Interpress — KS) Kubai orvosok Tanzániában A tudományos-műszaki együttműködés keretein be­lül Kuba többek között cu­korgyártó komplexum és több iskola felépítésében nyújt segítséget Tanzániának. A tanzániai fél kérte, hogy lehetőség szerint hosszabít- sák meg a kubai orvosok szerződését egy évről két év­re. Bulgária Nyolcvannyolc­ezer újító Az újítások, ésszerűsí­tések, találmányok várha­tó haszna a VII. ötéves tervidőszakban (1976-tól 1980-ig), előreláthatóan másfél milliárd leva lesz, ami több mint kétszerese az előző tervidőszakénak. Az utóbbi évtizedben az újítómozgalom tömegmére­tűvé vált. A 9 millió lakosú országban 88 000 újítót, fel­találót tartanak számon, akik tavaly például kerek 72 000 javaslatot nyújtottak be teremlési eljárások töké­letesítésére. Ezek a i újí­tások, ésszerűsítések nagy hasznot hoznak a bolgár népgazdaságnak. Az újítómozgalom további fejlesztésére országos komp­lex programot dolgoztak ki. Ennek alapján az újítók fi­gyelmét a legaktuálisabb problémák — a munkater­melékenység növelésére, a nyersanyag-takarékosság — megoldására irányítják. Mint a Szovjetunióban, Bul­gáriában is állami-társadal­mi kísérleti osztályok mű­ködnek, ahol az újítási ja­vaslatok vizsgálatát szinte azonnal elkezdik. Így gyor­sítják meg a gyakorlati megvalósítás egyébként hosszadalmas útját. Gyarapítják a tudomá­nyos technikai információs irodák számát, amelyek a feltalálók és újítók jobb tájékoztatását látják el. Je­lenleg 174 tájékoztató iroda működik Bulgáriában. (BUDAPRESS — SOFIA- PRESS) Újjászületett népművészet Kelet országaiban ősidők óta nagy becsben tartják az üz- bég mesterek munkáit. A szép kerámiákat, a tyübitej- kákat (a hímzett sapkákat), szőnyegeiket ismerik szerte a világban, Ázsiában, Ameri­kában, Ausztráliában és Af­rikában egyaránt. A múlt század második fe­lében azonban joggal aggód­tak, hogy kihalás fenyegeti a népművészetet. A helyi pia­cot elárasztották a manufak­túrák olcsó termékei. Ezek­kel a kézművesek nem tud­tak versenyezni. Tönkremen­tek és kénytelenek voltak foglalkozást változtatni. A népművészet egész iskolái tűntek el. A szovjet hatalom éveiben újjáéledt a népművészet. Sok üzbég városban hímző-, tex­tilszövő és szőnyegszövetke­zetek, keramikus műhelyek alakultak, ezrek nyúltak lel­kesen őseik már-már elfele­dett foglalkozásához és sok fiatal választja ,azt hivatásul. Évszázadok tapasztalatait morzsánként gyűjtötték újra össze. Üzbegisztánban ma több tucat, modem berendezéssel ellátott népi-iparművészeti vállalat működik, s az igé­nyek növekedésével gyorsan bővül termelésük. Termékeik jelentős részét exportálják. A népművészek elismerését jelzi, hogy a legtehetségeseb­beket az Üzbég Képzőművé­szek- Szövetségének tagjává választották. A Szovjetunió Képzőművészeti Alapja szer­ződést köt népművészekkel egyedi alkotások készítésére, amelyeket azután ,a művésze­ti szalonok és a kereskedel­mi hálózat hoz forgalomba. Az alap évente megrendezi a keramikusok napját. Az ilyenkor szokásos, árusítás­sal egybekötött kiállítások az újjászületett művészet sok ezer hódolóját vonzzák. Vlagyimir Mizsirickij (APN—KS) Miniatűr metropolis Antonin Langweil (1791— 1837) valószínűleg isteni bé­ketűréssel és akarattal meg­áldott ember lehetett. Hu­szonöt éven keresztül mász­kált Prága utcáin, majd oda­haza készítette, ragasztotta házacskáit. A városról ké­szített húsz négyzetméteres modelljén összesen 1228 ház található. A miniatűr elké­szítésénél Langweil hihetet­len apróságokra is figyelt, mondhatjuk úgy is hogy rendkívül pedáns volt. En­nek a tulajdonságának kö­szönhetjük, hogy ma ponto­san tudjuk, hogyan nézett ki a múlt század Prágája. Lang­weil ötlete — legalábbis több mint egy évszázad eltelte után — úgy tűnik, másokat is magával ragadott. Prága főépítészének az irodájában 1974-ben született meg a terv a város mai arculatát bemutató, miniatűr másának a megalkotására. Az új modell méretei is tekintélyesek: a panelek 24 négyzetméternyi területet foglalnak el. A prágai fő­építész és munkatársai el­képzelése szerint összesen több mint 85 ezer objektum lesz rajtuk elhelyezve 1 :500 méretben. Tehát hetvenszer több, mint Langweil modell­jén. Csupán az érdekesség kedvéért mondjuk el, hogy a modellen körülbelül három­millió ajtó és ablak lesz. Az ötlet megszületésétől az első házacska elkészítéséig négy esztendő telt el. A szá­mítások szerint legalább ti­zenöt évig fog tartani a munka. Nem is olyan nagy idő ez, ha meggondoljuk, hogy egy házacska elkészíté­se 24 órát igényel. Nyolcvan- ötezerszer huszonnégy... Langweilnek ehhez a mun­kához — ha jól számoljuk — 236 esztendőre lett volna szüksége! Magda Hrabáková Langweil modelljén a prágai vár miniatűr mása r? (CTK — KS) Nemzetiség az NDK-ban Százezer szorb Tizenegy kétnyelvű já­rás van az NDK-ban, még­hozzá Cottbus és Drezda megyékben, ahol mintegy százezer szorb él. Az NDK egyetlen nemzetisége most emlékezett meg jogai biz­tosításának harmincadik évfordulójáról : az akkori szász tartományi parlament 1948 tavaszán hozott tör­vényt a szorb lakosság jo­gainak garantálásáról. Ez­zel új korszak kezdődött e nép történetében. Csaknem ezeréves elnyomatás után szabadon, sőt az álla® tá­mogatását élvezve ápolhat­ja nyelvét, kultúráját, szo­kásait. A szorbak számára, akik két, nagyon hasonló, de mégsem azonos nyelvet, az alsó-lausitzit és a felső-lau- sitzit beszélik, hatalmas jelentősége van annak, hogy iskolákban biztosított gyermekeik anyanyelvi ok­tatása. Hat tízosztályos ál­talános iskolában szorb nyelven oktatnak, 53-ban pedig tantárgy a szorb nyelv. Két 12 osztályos is­kolában a diákok anyanyel­vükön szerezhetik meg a felsőfokú továbbtanulást lehetővé tevő érettségit. Ed­dig mintegy 1500-an végez­ték el ezeket és tanultak tovább a legkülönbözőbb egyetemeken és főiskolákon! Szorb tanítóképző bizto­sítja a tanítók és óvónők képzését, a szorb nyelvű is­kolák tanárait pedig a lip­csei Marx Károly Egyetem szorb filológia tanszékén képzik. Bautzenban két­nyelvű színház mű­ködik, s ugyanitt van a szorb néprajzi inté­zet, és innen indult már sokfelé vendégszereplésre az állami szorb népi együt­tes is. Hatvannégyen tevé­kenykednek a szorb írók, képzőművészek, zene- és filmművészek munkakö­zösségében, amely az NDK művészeti szövetségeinek szorb tagjait tömöríti. A művészek számára, a nem­zeti irodalom és kultúra ápolására a Domowina, a szorbok kulturális egyesü­lete irodalmi-művészeti fo­lyóiratot ad ki. Az NDK egyetlen nemzetiségének ön­álló napilapja, két gyermek­újságja is van, s az ország rádiója hetente 300 műsor­percet sugároz szorb hall­gatóinak. A Domowina 1912-ben alakult, 1933-ban azonban a hitleristák betiltották, ve­zetőit elűzték, vagy letar­tóztatták. A tizenkét éves fasiszta uralom teljes meg­semmisüléssel fenyegette ezt a népet. Ezért különösen nagy jelentőségű, hogy né­metek és szorbok most bé­kében, barátságban, a tel­jes jogegyenlőség alapján élnek és dolgoznak egymás­A Szovjetunióban minden évben országjáró körútra in­dulnak az írók, költők, kri­tikusok és műfordítók. A Szovjetunió tizenöt köztársa­ságán kívül sok autonóm te­rületre is ellátogatnak, s fel­keresik a nagyobb építkezé­seket. Találkoznak például a Bajkál—Amur vasúti fővonal fiatal építőivel is. Évente mintegy 150—160 ezer író­olvasó találkozót tartanak. Idén a szovjet irodalom hete Grúziában, Tádzsikisz­tánban, Udmurtiáhan aSze- vasztopoli, Permi, Herszoni területeken, és az ország sok más részén kerül megrende­zésre. sál. Számos szorb irodalmi alkotás is ebből merítette témáját. Három évtized alatt csaknem 2000 szorb könyv látott napvilágot, nem is szólva az évente megjelenő öt kalendárium­ról, amelyek szintén igen népszerűek. A szorbok képviselőit ter­mészetesen megtalálhatjuk a legkülönbözőbb népkép­viseleti szervekben is. Az NDK népi kamarájának megalakulása óta tagja Kurt Krenz, az egykori kő­bányai munkás, a Domowi­na elnöke. Rajta kívül még négy szorb ül az ország leg­magasabb törvényhozó szer­vének padsoraiban. Cott­bus és Drezda megyék kép­viselő testületéibe összesen 34, a tizenegy járás vezeté­sébe pedig 134 szorb képvi­selőt választottak be. Külö­nösen magas a szorb köz­ségi és városi tanácstagok száma, kilencvenkét hely­ségben a polgármestert is a szorbok közül választották meg. Pintér István Olesz Honcsar író műveit dedikálja Fotó: APN — KS A könyv ünnepei Mahmud Uszmanov alabástromíaragó

Next

/
Oldalképek
Tartalom