Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-18 / 142. szám
Csavarogni jól Dolgozol a nyáron? Maradandó élmények Érzelmi világukba nem láthatok, de úgy gondolom, a mai tinédzsereknek sem jelent kevesebb élményt a munkával, a pénzkeresettel való első találkozás, mint a mai 25—30 éves korosztálynak. Nem beszélve az építőtáborok hangulatáról, a korán keléshez nem szokott álmos, hajnali tekintetektől, a kezdetben az étel, a kemény ágy miatt nyafogókról, akik a két hét elteltével épphogy nem siratták meg az elárvuló barakkokat. Bizonyára nem én vagyok az egyetlen, aki legmaradandóbb diákélményei közé sorolja a félig játszva végzett munka utáni esti gitározásokat, éjszakába nyúló kuncogásokat, komolykodó beszélgetéseket. A nyári táborból kimaradók év közben irigykedve sandítottak, mikor az ösz- szeverődött táborjárók csoportja felől fuldokló nyi- horászásokat és ilyesfajta hangfoszlányokat hallhattak: „...amikor a Szabó (tanár úr) hasra esett a vödörben ...”, vagy „ ... mikor a Colos lepedőbe búr- kolódzott és végighuhogta a tábort.. Az ezerszer elkövetett, mégis mindig új diákcsínyek, a felnőttek életébe való be-bekukkantgatás soha vissza nem térően felhőtlen évei — ma már tudom —, nyomot hagyó, ké- sőb is meghatározó élmények forrásai voltak. Ezért, a bizonyára jó szándékú szülők kicsit meglopják gyerekeiket az „örülj, hogy még nem kell dolgoznod”, vagy „oda nem engedlek, mert csak rosszalkodik az a sok kölyök”, szelídebb változatban „nem mehetsz kisfiam, gyenge vagy te a munkához” kijelentésekkel. Ezek a szülők csodálkozni fognak és hálátlannak tartják utódaikat, látva, hogy hiába viszik ,a Tátrába, az Adriára, az a gyerek csak a „hasonszőrűek” társasága után sóhajtozik, vállalva a számára szokatlan munkát is. Számok és táborok Az idén 21. alkalommal nyitnak hazánkban az építőtáborok, ahová mintegy 50 ezer diákot mozgósít a KISZ. Megyénkből 1310 fiatal megy a nyáron központi építőtáborokba. Békés megyében hét tábor várja a középiskolásokat : a békéscsabai, a mezőhegyesá, a hidasháti és Orosházi Állami Gazdaságban, a telek- gerendási és a gyomai termelőszövetkezetekben több mint kétezer diák végez a nyáron mezőgazdasági munkát. A Békéscsabai Konzervgyár 900, a békési Dánfoki üdülő 600 szorgos kézre vár. A szakmunkásképzőkből szakmai építőtáborokba, például Ajkára, Kazincbarcikára mennek a fiatalok. Beszélgetések és következtetések (Bus Andrea és Hricsovi- nyi Katalin második osztályosok). '— Hol tanultok? — Békéscsabán az egészségügy szakközépiskolában. — Dolgoztok a nyáron? — Igen, Bakuczra és Törökbálintra megyünk két hétre építőtáborba. Kukoricát címerezünk. (Frank József és Czirle Éva a közgazdasági és kereskedelmi szakközépiskola tanulói, éppen túl vannak az érettségin.) Frank József : Szabadkígyósra megyek az idén építőtáborba. Czirle Éva: Eddig minden évben voltam, most, ha minden igaz, az Adriára megyünk nyaralni. (Két lány a Rózsa Ferenc gimnáziumból.) Brachna Magdolna : Egy évig Szarvason szeretnék dolgozni az ÖKI-ben. Érdekel a növényvédelem. — Sokat jártál építőtáborba? — Minden évben. Tavaly Zánkán voltam. — Jól érezted magad? — Kicsit lapos volt a program, de úgy hallottam, az idén jobban megszervezik. Kár, hogy már nem mehetek. Szász Margit : Jelenleg felvételire készülök, még nem volt időm azon gondolkodni, mi lesz a nyáron. Dolgozni mindenképpen fogok! A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban Hursán Györgyné tanárnő szervezi a nyári munkát. — A törökbálinti központi táborba 250 diákunk megy az idén. őszibarackot szednek és válogatnak. Mezőhegyesre 60 lány jelentkezett kukoricát címerezni. A zánkai úttörővárosban 40 „rózsás” végez a nyáron konyhai és kertészeti munkát. Sokan dolgoznak a Békéscsabai Konzervgyárban is. — Nehéz összeszedni a gyerekeket? — Nem, sokan jönnek rábeszélés nélkül. Aki egyszer volt, másodszor, harmadszor is elmegy a táborba, sőt beszervezi a barátait. — Mennyi pénz kapnak a diákok? — A központi táborokban semmit. Az ellátás azonban ingyenes, és az itt töltött két hét bővelkedik szórakoztató programokban. Máshol 1000 —1200 forintot keresnek. A pénz nem a legmagasabb rendű érték. Ezt tudják a diákok is, hiszen nem elsősorban ezért töltik ily módon a drága szünidő néhány hetét. Részben saját erejükre kíváncsiak, másrészt pótolhatatlanok az itt szerzett élmények. Népgazdaságunknak, főként a mező- gazdaságnak nagy szüksége van a fiatalok munkájára. A tizenéveseknek pedig a munkával való kellemes találkozás élményére. Gubucz Katalin Igen, csavarogni jó! Vonattal, autóbusszal, kerékpáron, autóval, vagy uram bocsá’, akár gyalogszerrel is. Nem az a fontos, hogy mivel, hanem az, hová. S mielőtt valaki rosszallóan ösz- szevonná szemöldökét a „csavargás” miatt, gyorsan megjegyzem: ezúttal nem a szó eredeti jelentésének megfelelő céltalan bóklászásról, felelőtlen, oktalan helyváltoztatásról van szó. Sőt ! A békéscsabai ifjúsági és úttörőházban működő Fiatal Utazók Klubjának tagjai nagyon is céltudatosan, „előre megfontolt szándékkal” járják az országot. Vajon hogyan működik egy ilyen „mozgó” klub? Kovács Erzsébetet és Zleovszki Györgyöt erről kezdtem faggatni, aztán a beszélgetés valóságos élménybeszámolóvá kerekedett. Erzsi klubtag, Gyuri pedig a kis közösség vezetője. Nos, a jelenlegi FŰK — mert egymás között röviden csak így nevezik a klubot —■ 1975 szeptembere óta működik, folytatva az ifjúsági és úttörőház korábbi hasonló klubjának hagyományait. Huszonötén vannak, a legkülönbözőbb foglalkozásúak; raktáros, tanítónő, óvónő, elárusítónő, nyomdász, és így tovább. Közös megegyezés alapján ki-ki 50 forintot fizet be utazási alapra. Költségeikhez az ifjúsági és úttörőház is hozzájárul. Persze a klubélet nem csuAz Expressz együttes vezetője, Kangyal Ferenc mindig elfoglalt. A megbeszélt időben otthon van. Felesége, Éva asszony nyit ajtót. Ismerős arc ő is a könnyűzene világából; Mikes Éva számos sláger sikerre vivője volt. Miközben arról beszél, hogy az éneklés helyett most már a család, a kislányuk nyújt kárpótlást, megérkezik „öcsi” is, azaz Kangyal Ferenc. — Mi az oka, hogy jóformán egyetlen zenekar a tiétek, amely alakulása óta változatlan, összetételében, stílusában, nevében egyaránt? — Hogy én lettem a vezető, az véletlen. Legfőbb oka, hogy telefonom van, így tudom szervezni a dolgainkat. A többiek megbíztak bennem. Sose egyedül döntők, mindent közösen megbeszélünk. Ez az egyik „titok”. A másik pedig, a szakmai tehetség és intelligencia. Jó barátok lettünk, és ez összetart bennünket — válaszolja Kangyal Ferenc. — Sokszor felbukkanó kérdés: a zenészek energiájának jó részét elveszi a fellépések pán kirándulásokból áll ; szerda esténként övék a ház egyik foglalkozási terme. Itt szövik a nagy útiterveket, itt készülnek fel a kiszemelt tájegység, város látnivalóira, a földrajzi adottságoktól a várostörténetig, múzeumig. Diavetített képes útibeszámolókat néznek-hallgatnak, a magyar tájak jó ismerőit kérik fel előadásaikra. A most véget ért évadban „Ismerd meg hazádat” címmel egy idegenvezető-tanfolyammal felérő sorozatot hallgattak végig. S ahol csak mód van rá, szerepel a kirándulás programjában a színházlátogatás. Itthon, Békéscsabán is rendszeres nézői a szakmai előadásoknak, klubszínházi bemutatóknak. A látottakból nem egyszer parázs vita kerekedik. Végül néhány jól sikerült kirándulás színhelye: Szentendre, Visegrád, Esztergom, Kaposvár, Pécs, Sopron, Győr. Minden évben nagy élmény a FŰK országos találkozó. Legutóbb pedig — az elmúlt hét végén — Szombathelyen és környékén jártak, ez volt az „évadzáró” kirándulásuk. De ez nem jelenti azt, hogy a nyáron nem találkoznak. Merthogy szívesen töltik együtt szabad idejüket „nem hivatalosan” is. Fenti képünk a szombathelyi kiránduláson, a „Borostyánkő úton” készült a klubtagokról. Tíz perc KangyalFerenccel szervezése, és hasonló adminisztrációk. — Igen, egy jó menedzser nálunk is elkelne. Sok mindent elintézhetne, bonyolítana helyettünk felelősséggel. Nem hiszem, hogy ezzel kiszolgáltatottá válnánk, viszont a zene nyerne! — Milyen zene a tietek? — Slágerzenét játszunk, azt hiszem, ez a legjobb meghatározás. — Valamikor dixit is játszottatok. Nincs utána nosztalgia ? — Van, ilyenkor eljátsszuk a „Drágám” című számot... — Sokáig mint jó kísérő zenekart tartottak számon benneteket. — Ezzel nem tudok egyetérteni. Különben pedig szerintem van jó, és van rossz zenekar. Hogy mi melyikhez tartozunk, döntse el a közönség. — A vendéglátóipari zenéről mi a véleményed? — Sokfelé jártunk az országban, eléggé ismerem. Sajnos, az általános színvonal elég alacsony. Hiányzik a zenészéknél a megfelelő előképzettség. Aztán az anyagi differenciálással is baj van. — Térjünk vissza még egy kérdésre az Expressz együtteshez. Kinek mi a hobbyja? — Malek Mikinek a munkája, és vele tart Silye Attila is. Kalmusz Pali legszívesebben a múzeumokat járja, mi, Sólymos Tónival focizni imádunk. Magyar Csaba? Reggeltől estig pingpongozna. Nédó Géza R VI! előtt Kubában Tudósítónk: Plavecz Pál A tev kivitelezése egyszerűnek látszott, hiszen a környéken csak néhány szénégető család lakott, és az egész, egyébként nagy kiterjedésű mocsaras vidéket néhány száz, gyatrán fölfegyverzett, meglepett katona próbálta védeni. Mivel reguláris hadsereg akkor még nem létezett, Fidel Castro a gerillaharcokhoz szokott Nemzeti Felkelő Sereget a Miliciát szólította harcba. Több ezer lelkes önkéntes, elavult fegyverekkel, hatalmas lelkesedéssel, a legendás hírű Fidel vezetésével a het- venegyedik órában az utolsó ellenállót is likvidálta vagy elfogta. A védők közül 149 hazafi esett el, sokuk emlékműve az út mellett látható, a sírokon állandóan friss virág van. Tropioana. Hatalmas szabadtéri szórakozóhely Havannában, minden hivatalos küldöttség, turistacsoport meglátogatja. Van, aki többször is, én kétszer voltam, mert nem tudtam betelni a látvánnyal, nem a jól formált csupasz lábakkal és a buja latin-amerikai ritmusra ringó vagy vadul rángó csípőkkel. A hangulat vonzott és a pompás előadás. Ismerőseim közül, akiknek módjukban állt megtekinteni a párizsi Olympia műsorát, egybehangzóan azt állították, hogy a Tropicana jobb. A tükrökkel körülkerített, hatalmas pálmákkal, páfrányokkal. fikuszoikkal és más délszaki növényekkel tűzdelt térség félhomályában 1500 boldog asztal-, illetve helytulajdonos, diszkréten felszolgált vacsora és ital társaságában két órán keresztül tátott szájjal szemlélhette a több mint száz táncosból és zenészből álló társulat műsorát. Mindez több színpadon, néha a fák tetején vagy ha úgy tetszett a közönség asztalai között, színes reflektorok, vagy éppen görögtűz fényénél. A bemutatott jelenetek közt afrikai folklór, kubai balett, a forradalmi tettek, események táncra koreografálva szerepeltek, de láthattuk a fehér embert is, kellőképpen kifigurázva. Se szeri se száma az élményeknek, könyvet lehetne írni belőlük. Itt van például a Heming- way-ház. San Francisco de Paula ■ 15 perc Havannától, itt található a ma már állami múzeum, a „Tinca de Vigia”, magyarul Virrasztótanya. A nagy amerikai' író háza kerítéssel és pálmaligettel körülvett kis dombon áll, eltakarva a bámészkodók elől. A tenger és a halászfalu, Cojimar, az író negyedik felesége által építtetett háromszintes toronyból látható csupán. A legendás tengerimádó innen nézhette a távoli kékséget. A kertben úszómedence, körülötte pihenőhelyekkel, hogy ha amerikai vagy spanyol barátait fogadta, legyen hol beszélgetniük. A medence mellett közvetlenül kedvenc kutyáinak sírjai. A kubaiak tiszteletből ide is friss virágokat helyeznek. Az épület kolóniái stílusban épült, hatszobás ház. Itt látható Hemingway több ezer kötetet számláló könyvtára, fegyvergyűjteménye, trófeái, íróasztala, úgy, ahogy utoljára használta. Mivel korábban a turisták több értékes emléktárgyat elcsentek, az épület ma el van zárva a látogatók elől. Csak a nyitott ablakon keresztül lehet nézelődni, így is sokat lát az ember, némiképpen érzékelni tudja a Nobel-díjas író életformáját. A kis halászfaluban, ahol Pilar nevű hajója horgonyzott, még ma is elevenen él az emberekben emléke. Alig néhány éve halt meg Santiago, az öreg halász, akiről főhősét mintázta. De térjünk vissza Havannába, a mához! Ügy érzem, ez a néhány felelevenített emlékkép némi bepillantást nyújthat a kubaiak hétköznap életébe, és talán egy picit a gondolkodásukba is. Hiszen ezek az emberek, ez az ország, és ennek az országnak a fiatalsága látja vendégül hamarosan a világ fiatalságát. Gondolom, az olvasók is elhiszik nekem, hogy az időnként még gondokkal küszködő ország, függetlenül ezektől, el tudja látni vállalt feladatát, a korábbi VIT-ek hagyományait ápolja, és sajátságos földrajzi fekvése miatt továbbfejleszti. (Sorozatunk ezzel véget ért.) T. I. Talán éppen ebben a VIT-szálláshelynek kijelölt épületben laknak majd a Békés megyei küldöttek
