Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-15 / 139. szám
t 1978. június 15., csütörtök Mezökovácsházi kérdés Kötelező talajvizsgálat K ár volna elhallgatni : az érdekeltek körében nem váltott ki osztatlan lelkesedést a hír, hogy a mezőgazdasági miniszter kötelezővé óhajtja tenni a rendszeres talajvizsgálatot. Mindenki elismerte, hogy a vizsgálatra szükség van, de elsősorban a termelőszövetkezetek berzenkedtek a hatósági előírás miatt. Miért kell rendeletbe foglalni azt, ami egyébként is mindenkinek saját érdeke? A rendelet azonban a Magyar Közlöny május 26-i számában megjelent, és címében hordozza jellegét: „A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter... rendelete a gazdálkodó szervezetek talaj-tápanyagvizsgálati kötelezettségéről”. Minden szervezet, amely több mint húsz hektáron gazdálkodik, szántóföldjén háromévenként, bizonyos gyepterületeken pedig négyévenként köteles ezt a vizsgálatot elvégeztetni. A minisztérium csak a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja által kijelölt laboratóriumok elemzését fogadja el. A munka nem ingyenes, egy minta megvizsgálásáért 160 forintot kell fizetni. Először beszéljünk arról, hogy miért kell ez a vizsgálat. Sok egyéb cél mellett azért, mert a mai modem mezőgazdaságban a felhasználandó műtrágyaadagokat csak akkor lehet pontosan megállapítani, ha tudjuk, hogy milyen is az a talaj, amelyre a vegyszert kiszórjuk. A 160 forintos vizsgálati díj csak látszatra kevés. Mintát ugyanis minden 4—6 hektárról venni kell. Egy, mondjuk 5000 hektáros téesz tehát ezer mintát vizsgáltat meg, ami már 160 ezer forintos költség, korántsem jelképes. De megéri. Ezt akkor látjuk, ha „visszaszámoljuk” a költségeket. Ilyen mintasűrűséggel és háromévenkénti rotációval egy hektárra évenként mintegy 15—20 foA kivitelező építőipar dolgozói 700-al több otthon építését fejezték be az év első 5 hónapjában, mint egy évvel ezelőtt. A hivatalos műszaki átvételi eljárásokon a beruházók összesen 11 495 lakást vettek át a minisztériumi és a tanácsi vállalatoktól, az építőipari szövetkezetektől és a termelőszövetkezetek építőipari közös vállalkozásaitól. A legtöbb új otthont az ÉVM-vállalatok építették, mégpedig a korábbinál egyenletesebb ütemben, s így 10 486 lakást adtak át, ami 1336-tal haladja meg az egy évvel ezelőtti eredményt. A tanácsi vállalatoknál és az építőipari szövetkezeteknél azonban csökkent az átadások üteme, 626 lakással kevesebbet építettek, s elmaradásuk mérsékelte a kivitelező szervezetek teljesítményét. I A műszaki átadás után még bőven van tennivaló, a lakásba csak akkor lehet beköltözni, amikor a közmű- hálózatot is összekapcsolták a lakóház vezetékeivel. Ezért az idén a lakásépítkezés statisztikai értékelésében új kategóriaként jelent meg a beköltözésre kész lakás, vagyis az olyan új otthon, amelynek beköltözhetőségét a tanács is elismerte, az úgynevezett lakás-használatbavételi engedély kiadásával. Eszerint az első 5 hónapban átadott csaknem 11 500 lakásból 5548 a beköltözhető, a tanács ennyiről adta ki a használatbavételi engedélyt. Az építők jelenleg több mint 60 ezer új otthon munkálatait végzik, majdnem 4 ezerrint költség jut. Ám egyetlen mázsa feleslegesen felhasznált műtrágya legalább 300 forintba kerül ! Manapság pedig, amikor nem ritkán 8—10 mázsát is kiszórnak egy hektáron, száz kiló könnyen elcsúszik a pontos ismeretek hiányában. És miért kötelező? Azért, mert ha egy gazdaság kevesebb műtrágyát használ a szükségesnél, az tekinthető saját ügyének is. Legfeljebb kisebb lesz a termése. Ha azonban a gazdaság a szükségesnél több műtrágyát használ, az már: közügy. Ezt a többletet ugyanis nem használják fel a növények. A vegyszer beleoldódik a talajvízbe és kiszámíthatatlan vándorútra indul. Az ilyen, fölöslegesen felhasznált műtrágya az egyik bűnös például abban, hogy a Balaton vize eutrofizálódik, magyarán: ellepi a hínár. Ez már környezetvédelmi kérdés. Mivel pedig éppen a leg- szakszerűtlenebbül műtrágyázó gazdaságok „takarították” meg szívesen a talajvizsgálati költséget, nem volt más megoldás, mint a hatósági előírás. A legjobb eredményeket elérő, legjobban vezetett gazdaságok eddig is igénybe vették a laboratóriumok segítségét. Számukra tehát a rendelkezés azt írta elő, amit eddig is csináltak. Legfeljebb most más laboratóriumhoz lesznek kénytelenek fordulni. Ha a jövőben valamennyi gazdaság él ezzel a segédlettel, £s ennek nyomán megszűnik a vizek szennyezése, megszűnik a környezeti ártalom, amely ebből a forrásból származott, akkor a rendelet elérte célját. De még jobb lenne persze, ha a korszerű gazdálkodásnak egy ilyen alapvető elemét nem lenne kénytelen a miniszter a Magyar Közlönyben szorgalmazni ... Földeáki Béla rel több lakásban dolgoznak mint egy évvel ezelőtt. Így kedvező feltételeket teremtették az ez évi tervben előírt 48 800 új otthon felépítésére. A népgazdasági tervnek megfelelően a kivitelező építőipar az év első 5 hónapjában 5,1 százalékkal bővítette termelését. Ezen belül az ország nagyberuházásait építő ÉVM-vállalatok 14,5 százalékkal több munkát végeztek, mint múlt év azonos időszakában. Nagy erőket koncentráltak a KGST-országok közös beruházásában létesülő orenburgi gázvezeték építésének magyar feladataira, s az előirányzatot túlteljesítve 5 hónap alatt csaknem 300 millió forintértékű munkát végeztek el. Az építkezéseket jó partnerként segítette az építőanyag-ipar is, amely ebben az időszakban 10,8 százalékkal bővítette termelését. Hogy szolgál a GELKflszerviz? A statisztika adatai szerint hazánkban jelenleg mintegy két és fél millió mosógép, televízió, rádió, több mint kétmillió hűtőszekrény, másfél millió porszívó könnyíti a háztartási munkát, illetve elégíti ki szórakozási, információs igényeinket. Csakhogy ezek a készülékek, gépek az idő folyamán meghibásodnak. Az átmenetileg használhatatlanná vált berendezések javítása elsősorban az egész országot behálózó GELKA feladata. Mezőkovácsházán sokáig mindössze egy 25 négyzet- méter alapterületű fiókszerviz működött Nem csoda, hogy a lakosság sürgette a korszerű, a járás többi községeit is ellátó javítóműhely létrehozását. Az 1038-as kormányhatározat, amely a szolgáltatások fejlesztését szorgalmazza, jó alapnak bizonyult, és a megyei, illetve e helyi tanács összefogásával sikerült a tervet valóra váltani. Az 1,4 millió forintba kerülő 215 négyzetméter alapterületű szervizt 1974-ben adták át. A 18 községben begyűjtőhelyek segítik a gyorsabb javítást, szállítást. Az elmúlt évben az árbevétel meghaladta a kétmillió forintot, amelynek 94,8 százalékát tette ki a lakosságnak végzett Szolgáltatás. Nagy gondot fordítanak az átalánydíjas javítások kiterjesztésére. Tevékenységüket siker koronázta, hiszen ez idő szerint kétezer televízió, hűtőgép, automata mosógép javítására kötöttek szerződést. A kereskedelem kínálata évente gazdagszik. A szocialista országok választékcseréje, az egyre bővülő tőkés import révén több tucat különböző típusú zseb- és táskarádió, magnetofon, háztartási gép kapható. Éppen ezért nagy szükség van a szakosításra, a műszerészek speciális képzésére. A GEL- KA-központ és a megyei ki- rendeltség továbbképző tanfolyamokat szervez. így hamarosan bevezetik itt is — többek között — a Boch-hű- tőgépek, színes televíziók javítását. Természetesen nem lehet megállni a fejlesztésben. A háztartási gépek, híradástechnikai cikkek egyre jobban elterjednek. Ügy tervezik, hogy 1978—80 között feltétlenül létre kell hozni Battonyán egy korszerű, minden igényt kielégítő fiókszervizt. Tovább szélesítik a begyűjtőhálózatot, s a környező községekben is megteremtik a kisebb javítások lehetőségét. Ez a példa is mutatja: az utóbbi években gyorsabban, jobban dolgozik a GELKA. Az alkatrészellátás állandó javításával azonban még szebb eredmények érhetők el nemcsak Mezőkovácsházán, hanem másutt is. Bz első késztermékek az „olimpiai raktárban” Befutottak az első késztermékek a Budapesti Elektroakusztikai Gyár nyíregyházi üzemének „olimpiai raktárába”. Az üzem különféle elektrotechnikai berendezéseket készít az 1980-as moszkvai játékokra. Az átadás-átvétel zökkenőmentes lebonyolítása végett a nyíregyháziak a gyár területén egy különálló, csak a moszkvai olimpiára induló termékeik elhelyezésére szolgáló olimpiai raktárbázist létesítettek. A raktárba elsőként 48 hálózati stabilizátor került. Az esztendő végéig még további 132 darabot gyártanak és száll4tanak a Szovjetunióba. Csaknem 11500 lakás épült öt hónap alatt Orenburg ’78 Kompresszorállomások, hegyek ás nárciszok lőépülettel gyakorlatilag készen vagyunk, s áll a hét kompresszorház zöme is. Most a belső technológiai szerelés van soron. Hogy mikor leszünk készen? Hanem „mozdul meg” újra a föld, akár már év végén, de ha még problémák lesznek, akkor a jövő év első felében. Munkatársaim majd biztosan mondani fogják, hányszor meghajtottam őket... — Látták már a kompresszorállomást? — köszöntött bennünket Németh László telepvezető. Ráztuk a fejünket, mondtuk, most érkeztünk. Hz első magyar építők Ebből a bogorodcsányiak- ra — már ami a helyszíni munkát illeti — jut a legkevesebb, hiszen a kompresszorállomás elkészült, most kezdték a próbaüzemelést. Az itt dolgozók vagy haza készülődnek, vagy pedig tovább mennek Ivanoharmincéves fennállása alatt dolgozói összesen mintegy 600 cölöpöt vertek el. Itt hat hónap alatt kétezret, 10—12 méteres vasbeton cölöpöket. Azt hiszem, ma már mindenütt belátják, hogy az orengurgi gázvezeték 22 kompresszorállomása közül Nem mondták — sem este a könyvtárszobában, sem másnap reggel a kompresz- szorállomáson. Azt viszont igen, hogy amióta az építkezés folyik, a telepvezető haja ezüstje még patinásabb lett. A telep „vajdájának” nevezik Németh Lászlót, aki mindenhol ott van, ahol dicsérni, vagy dohogni kell, ahol baj van. — Mesélik a fiúk, amikor először mondták neki: „Vajda elvtárs”, rögtön azon kezdett el morfondírozni, miért nem tudják még a nevét sem az emberei — emlékezett vissza Boros András gépkocsivezető, aki a pécsi ÉPFU- tól érkezett Guszjatyinba. — Csak amikor megmagyarázták neki, miről is van szó, akkor nyugodott meg, hogy nem követett el hibát. Hogy „hajt” bennünket? Mindenki ezt tenné ebben a helyzetben. Másfél éve vagyok kint, és még most is nagyon jól érzem magam. Kár, hogy haza kell menni. Itt úgy élünk, mint egy nagy család, egy jó család. Este a könyvtárszobában és másnap a kompresszor- állomáson — más szavakkal, a munkások többször is megismétlik András gondolatait. Ha az otthoni dolgokról beszéltek, többször is feltették a kérdést: odahaza miért nem alakulnak ki mindenütt ilyen jó munkahelyi közösségek,- mint itt, az emberek miért nem olyan segítőkészek, türelem esek, jó szándékúak, mint Guszja- tyinban? Aztán sorra hangzottak el az ellenpéldák — mint a mesében, amelynek szereplői is köztünk élnek. (Vége) Kocsi Margit Már Huszton figyelmeztettek, hogy Guszjatyinban feltétlenül nézzük meg a kompresszorállomást. A magyar szakaszon végig, és még állítólag messzebb is, elterjedt a híre annak, hogy az itt dolgozók milyen — jó értelemben vett — lokálpatrióták. A hírük, amely megelőzte őket, jelzi azt a tiszteletet, amelyet a guszjatyi- niak a természet erőivel folytatott harcukkal kivívtak maguknak. „Elsők az elsők között!” — mondták róluk. A bogorodcsányi kompresszorházak a mintegy másfél méteres csövekkel — Na, nem baj! Majd kimennek reggel, s saját szemükkel is meggyőződhetnek szavaim igazságáról. Tudják, mennyi földmunkát terveztek nekünk, amikor elkezdtük az építkezést? Negyedmillió köbmétert. És tudják, hol tartunk most? Csaknem az egymilliónál — és még nincs vége. De mondok mást is: a 22. számú Állami Építőipari Vállalat A guszjatyiniak birkóznak a földdel (Fotó: KS) Az orenburgi gázvezeték magyar szakaszának térképe Frankovszkba a lakásépítkezésekre, Husztra, illetve Guszjatyinba, hogy ott a szerelésben segítsenek. Amikor megérkeztünk, szinte zavarban voltunk, hogy kire figyeljünk, annyian és szívesen meséltek a munkások. És volt is mit mesélniük: ők voltak az első magyar építők az orenburgi gázvezetéken. Azok, akik először birkóztak a nemegyszer mínusz harmincfokos hideggel, a mocsaras, zsombékos talajjal, az óriási csövekkel. S most ők az elsők, akik befejezik a munkát, akik egyre inkább haza gondolnak, otthoni terveiket szövögetik. „Akárhogy is lesz, nekünk már Bogoro a második otthonunk! Menjenek csak el Guszjatyinba, ott most majdnem ugyanazokkal a problémákkal, ugyanazzal az akarással találkozhatnak, ami nálunk még fél éve is jellemző volt.” a gu|zjatyini készül a leg- mostóhább körülmények között. Emlékszem, szinte kilátástalannak látszott a helyzet a munka közben —meglepetésszerűen — felfedezett talajmozgás miatt. Aztán el- hordtuk a „hegyet”, s ha kell, elhordunk még egyet! Majd látni fogják, a „befogott” talajt locsoljuk, hogy az elültetett növények megkössenek. Ami a kompresz- szorállomást illeti, a vezérA mintegy háromezer kilométeres orenburgi gázvezeték mentén 22 kompresszorállomás épül, ebből három a magyar szakaszon. A harmadik negyedévben tizenkettőt helyeznek üzembe közülük, s 1978 végére — igaz, még csak 50 százalékos kapacitással — 75 atmoszféra nyomással megindulhat a sűrített gáz az építkezésben részt vevő országok felé. Mindezt már Ivano-Fran- kovszkban tudtuk meg. Ott — a mintegy 500 kilométeres szakasz felező pontján — székel a magyar építés- vezetőség. Mint mondták, a magyar munkások öt és fél millió rubel és ráadásul még egymillió rubel értékű munkát végeztek el tavaly. Az idén az első negyedévben kétmillió 640 ezer rubel értékű munkát végeztek, a most záruló második negyedévre pedig hárommillió 550 ezer rubel az előirányzat.
