Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-02 / 128. szám
1978. június 2., péntek «HauKTÆd Kiszolgáltatott szolgáltatás Gyomai tapasztalatok A szolgáltatás egyike az öt alapvető népgazdasági ágazatnak, amelyet naponta tucatszám veszünk igénybe. A kommunális, kulturális, kereskedelmi és személyi szolgáltatások sajnos a termelő ágazatok fejlődésével nem tudnak lépést tartani. Példának elég, ha megemlítjük a hagyományos javító-szolgáltató tevékenységet. Az egy helyben topogásra jellemző: rossz a szakemberutánpótlás, az alkatrészbeszerzés. Éppen ezért a kormány határozatot hozott a fejlesztésre, amelynek megvalósításáért a helyi tanácsok is felelősek. Az előbbre lépést indokolja az is, hogy növekszik a lakosság pénzbevétele, egyre több tartós fogyasztási cikk kerül forgalomba. Mindez megköveteli a szolgáltató- hálózat bővítését. Kétmillió forint fejlesztésre Hogyan csinálják ezt megyénk egyik nagyközségében, Gyomán? Az utóbbi években a legtöbbet a helyi fa- és építőipari szövetkezet tett a szolgáltatások mennyiségi és minőségi fejlesztéséért. Az elmúlt esztendőben 2,2 millió forint volt a szövetkezet szolgáltatásainak az árbevétele, csaknem 18 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A híradástechnikai cikkek javításának a körülményei, a műhely felszereltsége megfelel a kívánalmaknak. Hozzájárult mindezekhez az is, miszerint a szövetkezet az utóbbi két évben mintegy kétmillió forintot fordított a lakossági szolgáltatás jobbá tételére. Ugyanakkor sajnálatos, hogy éppen az építőipari szolgáltatások nem fejlődnek megfelelően. Kevés a szakember, a betanított munkás. Valamit javít a helyzeten a tanács építő- és karbantartó üzemének tevékenysége, amely tavaly 350 ezer forint értékű szolgáltatást végzett a lakosságnak. A gyomai és az endrődi költségvetési üzem összevonása után ebben az esztendőben már több mint egymillió forint árbevételt terveztek szolgáltatásokból. A híradástechnikai cikkek, háztartási gépek javításánál nagy szerepe lenne a GEL- KA-nak. Az itteni műhely felszereltsége azonban hiányos, műszereket is igénylő javításokat Szeghalomban tudnak lebonyolítani. A nyolcnapos vállalási időt csak részben tudják megtartani, amelyet elsősorban az alkatrészhiány idéz elő. Tanulók és nyugdíjasok A Békés megyei Patyolat Vállalatnak felvevőhelye van a községben. Vegyi és szőnyegtisztítást, mosást vállalnak. Ezt a szolgáltatást évente mintegy 1400-an veszik igénybe. Ezenkívül a szarvasi Szirén Ruházati Szövetkezet helyi részlege is foglalkozik hasonlóval, gyorstisztítással, ágyneműmosással kiegészítve. A 130 ezer forintos évi forgalom azt mutatja: az üzem teljesítménye nincs teljesen kihasználva. A Körösvidéki Cipész Szövetkezet javítórészlege viszont munkaerőgondokkal küzd. Alig másfél év múlva a részlegvezető nyugdíjba megy, s az üzletet valószínűleg becsukják, mivel nincs aki folytassa a szakmát. A jelenleg még dolgozó három nyugdíjas közül kettő túl van a 70. életévén. Az Endrődi Szabók Szövetkezetének gyomai műhelyében két szakoktató irányításával 30 tanuló dolgozik. A fiatalok megrendelésre női ruhákat varrnak, s í«v a szolgálta tójelleg háttérbe szorul, nagyon sok megrendelőt elutasítanak. Kisiparos kerestetik Az utánpótlás tekintetében nem valami rózsás a helyzete a Békés megyei Szolgáltató Szövetkezet itteni részlegének sem. Csupán a férfi- fodrász üzletben van egyetlen tanuló. A ' nagyközség lakossága ipari, személyi, áruszállítói és kereskedelmi szolgáltatásainak igényeit a szövetkezetek, állami vállalatok mellett a 96 kisiparos igyekszik kielégíteni. Az építőiparban 43-an, az egyéb szakmában pedig 53-an tevékenykednek. Jellemző a gondokra, hogy kevés az autójavító, a víz- és központifűtés-szerelő, a kőfaragó, a bádogos kisiparos. Nehezíti a helyzetet az is, hogy a műhelyek felszereltsége nem megfelelő, hiszen nagyobb beruházásra nem vállalkoznak, annak ellenére, hogy lehetőség van OTP-kölcsön felvételére. Itt is aggasztó az utánpótláshiány és a munkaerő-vándorlás. Egyetlen példa: 1977-ben 18-an váltották ki az iparengedélyt, s 23-an visszaléptek. Ha előre tekintünk az időben, feltétlenül tovább kell bővíteni a szolgáltatások körét Gyomán is. A községben jelentősen nőtt a gépjárművek száma, az AFIT-szerviz- re nagy szükség lenne. A regionális vízmű átadásával pedig a lakossági szennyvíz- elhordás megszervezése is halaszthatatlan. A szolgáltatások iránti igény a jövőben még inkább növekszik, az üzemeknek tehát helyt kell állniuk, legyen szó szövetkezetekről, tanácsi vagy állami vállalatokról. Seres Sándor Jutalmuk szovjetunióbeli utazás Fiizesgyarmati siker az országos döntőben A csepeli Duna Termelőszövetkezet Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoportja felhívással fordult az ország valamennyi termelőszövetkezetében működő tagcsoporthoz, hogy a barátság ápolása, a magyar és szovjet nép közötti kapcsolat elmélyítésére indítsanak országos versenyt „Ki tud többet a Szovjetunióról?” címmel. A felhívás élénk visszhangot váltott ki, és sorra érkeztek a jelentkezések. A házi versenyeket területi elődöntők •követték — öt helyen rendezték az országban —, és az ezeken győztes csapatok kerültek a szerdán Füzesgyarmaton megrendezett döntőbe. A délelőtti órákban egymás után érkeztek a kocsik a füzesgyarmati tsz központjába. Némi izgalmat az okozott, hogy a nemesbődiek — Vas megye — nem érkeztek meg a kitűzött időre. — Negyediknél rosszabbak már nem leszünk — vigasztalták egymást a füzesgyarmati csapat tagjai és ennek az előérzetnek volt is némi alapja, hiszen az eddigi hagyomány az volt, hogy a mindenkori rendezők mindig az utolsó helyen végeztek. Végül — ha késéssel is —, 500 kilométeres út után a nemesbődi tsz csapata is befutott. A résztvevő öt csapat tagjait Gyebrovszki Gézáné, az Nem volt könnyű feladat a köztársaságok címereit kiválasztani és a megfelelő helyre tenni a térképen ■«■•■•«■•■■■■■•■■•■•■•■■■■■•■■■■■■•■•B Főnyeremény a garzonházban Tótkomlós Egészségügyi hét a vegyesipari szövetkezetben Tótkomlóson, a ipari szövetkezet Vöröskereszt-vezetősége május 22-től 27-ig egészségügyi hetet rendezett. Ennek keretében az egészségügyi szakemberek ellenőrizték a dolgozók vérnyomását, megszervezték a nőknek a rákszűrést, befejezésül pedig véradónapot tartottak. A május 27-i véradáson 97-en jelentkeztek térítésmentes véradásra. Tamás a második emeleti : lépcsőfordulóban vette ész■ re a férfit. Ami először a : szemébe tűnt, az a redőzött ; batiszting volt, amely tompa ■ hóvirág fehérségben virí• tott és a fodros, zsabószerű 5 kézelő, amely kikandikált a • zakó ujjaiból. De nem ettől : hökkent meg, hanem az ■ acélszürke szempártól. Hi■ degen izzott a sötét, ko- ; mór arcban. Ügy érezte, ez • a szempár átvilágít rajta, • belehatol lelke titkolt rez- : düléseibe. — Hohó! — rikoltotta a • férfi zord. melodramatikus ; stílusban. — Mi már talál• koztunk. — Nem emlékszem — vá- ! laszolta zavartan Tamás. — Én viszont igen. Min- ; dig észreveszem, amikor • végigoson ezeken a lépcső- ; kön, pedig maga nagyon • nem akarja, hogy észreve- : gyem. Engedje meg, hogy • egy jó tanáccsal szolgáljak. : Többet ne találkozzunk! A férfi magas volt és so• vány. Csontos arcát ezernyi ! ránc szabdalta. És ezek a 5 ráncok most fenyegető vi• gyorrá torzultak. — Ugye, világosan be- : széliem? Tamás megkövültén állt • a lépcsőházban. Csak ami• kor a férfiléptek elhaladtak, : akkor tért némiképpen • magához. Elszántan nyom- S ta meg a csengőt. Irénke ; nyitott ajtót. Most is mo- i solygott. mint mindig, de S mozdulataiban valami fe- ; szélyezettség vibrált. MintS ha túl korán érkezett vol- m na. Tamás gyanakodva mé- ! regette. Nézte formás alak- ; ját, hosszú fekete haját. • Máskor ilyenkor megszelí- ; dűlt a lelke, de most fel- ; támadt benne a harag. És S ahogy egymással szemben S álltak, ez az érzés egyre ; nőtt, egyre növekedett. — Ki volt az? A lány nem értette. ■ — Ki volt nálad? — isméj telte meg a kérdést. — Senki. Tamás rá se hederített a • válaszra. Benyitott a főző- ■ fülkébe, a fürdőszobába, a : W. C.-be. végül a szobában • állapodott meg. Körbejárta az asztalt, miközben ösz- szeszűkült szemmel felmért . minden tárgyat. — Ez igen, ügyes vagy. — Hogy érted? ' — Mert ügyesen eltüntetted a nyomokat. Irénke felhúzta a szemöldökét. Aztán kezével egy semmitmondó, értelmetlen mozdulatot tett. Tamás megvetően sziszentett egyet, majd lehuppant a fotelbe. — öt éve ismerjük egymást — kezdte visszafojtott hangon. — Igen. — Ügy egyeztünk meg, hogy őszinték leszünk egymáshoz. Kapcsolatunknak ez lesz a záloga. — Igen. — Én őszinte voltam hozzád. — Én is. Tamás egy darabig nézte a lányt. Aztán felpattant. — Hazudsz — kiáltotta. A hang úgy hatott a szoba csendjébe, mint egy si- vító puskagolyó. A lány kezébe temette arcát és sírt. — Senkim sincs rajtad kívül. Csak apám szokott néha meglátogatni. • A fiú kíméletlen volt. A könnyek nem hatották meg. — Azt hitted soha nem jövök rá. Azért, mert néha heteken keresztül vidéken dolgozom. Hát most mindenre fény derült. Ha néhány perccel hamarabb érek ide, akkor még magyarázkodnod sem kellene. Egy hazugsággal kevesebb nyomná a lelkedet. A lépcsőfordulóban voltam, amikor a férfi kilépett a lakásodból. Keze még az ajtókilincsen volt. Igen, igen, a keze még a kilincsen volt. Egy csonton, ráncos arcú férfi. A lány kuncogott. Folytak a könnyei, de kuncogott. — Hiszen az egy őrült. Naponta többször végigjárja a lépcsőházat. Itt-ott beles a kulcslyukakon és hallga- tódzik. — Engem megfenyegetett. Azt mondta, hogy figyel. A lány most már teli szájjal nevetett. — Ügy látszik kipécézett. Azt szokta mondani, vigyáz az erkölcseimre. üzemi pártbizottság titkára és Csirik Imre tsz-elnök köszöntötte és adott tájékoztatást a 13 ezer hektáron gazdálkodó szövetkezet életéről, helyzetéről, eredményeiről. Ezt üzemlátogatás követte. • A kora délutáni órákban a : vetélkedő megkezdése előtt a • csapatok tablókon mutatták • be munkahelyeiket és azt, : milyen kapcsolatuk van a ; szovjet néppel. Voltak ott ! újságkivágások, fényképek, : kitüntetések, eredeti doku■ mentumok. A kis házi kiál• lítás hűen tükrözte azt a : régi barátságot, ami hosszú • évtizedek óta összefogja a ■ két nép egymás országa, éle- : te, fejlődése iránt érdeklődőket. Az izgalom tetőfokra hágott, amikor a játékvezető megkezdte a vetélkedőt. Ott volt Regős Gábor, az MSZBT titkára, Várai Mihályné, az MSZMP Békés megyei bizottságának osztályvezetője, dr. Tar Károly, a Duna Tsz MSZBT-tagcsoportjának elnöke, és természetesen a csapatokkal érkező drukkerek, akik szép számmal vettek részt a versenyen. Az izgalom érthető volt, hiszen a tét nem volt kicsi. Az elsők jutalma egy kéthetes Budapest—Odessza—Budapest, a másodiké ötnapos moszkvai Tamás is nevetett. A harag eltűnt belőle. Egyszeriben röstellni kezdte magát. Végeredményben örült, hogy gyanúja alaptalannak bizonyult. — Hogy-hogy kipécézett? — kérdezte később. — Ügy, ez a szokása. A szomszédban lakik egy elvált asszony. Járt hozzá egy művezető. Két évvel ezelőtt kipécézte. A legkülönbözőbb szervekhez névtelen leveleket küldött. Meggyanúsította a művezetőt, hogy szerszámokat lopott a vállalattól, s az asszony lakásán rejtegeti. Emiatt eljárás is indult ellene, de abbamaradt, mert semmi alapja nem volt a névtelen bejelentésnek. A fiú eltolta magától a lányt. — Szóval most én következem. Holnap vagy hol-jí napután egy névtelen levél ■ érkezik a főnökömhöz. — A főnököd a szemétko- ■ sárba dobja. — Az elsőt igen, de a másodikat nem biztos. — Senki sem veszi komolyan az ilyesmit. — Nyugtatta a lány. — De egyszer majd valaki komolyan veszi. Vannak néhányan, akik pályáznak a helyemre. És ezek a néhá- nyak majd szeretnék komolyan venni azokat a leveleket. — Könnyűszerrel megcáfolod bármelyiket. A művezetőre sem tudtak semmit rábizonyítani, pedig majdnem három hónapig tartott a vizsgálat. És lám, kibírta, csak az idegei mentek tönkre.- A szomszéd- asszony art mondja, hamarosan nyugdíjazzák. Az ilyen férj valóságos főnyeremény. Egész nap a gyerekkel lehet. Tamás lassan közeledett az ajtóhoz. Kinyitotta. S anélkül, hogy egy árva szót is szólt volna, lefelé indult a lépcsőkön, aztán szaladni kezdett. — Tamás, mi ütött beléd, hová rohansz — szólt utána a lány, de választ nem kapott. Serédí János út volt, a többiek pedig jelentős összegű vásárlási utalványt nyerhettek. Az első feladat a tabló elkészítése volt, valamint a csapatok tagjainak bemutatkozása, ami tréfás rigmusokban történt meg. Ki kellett találni szövegben elrejtett történelmi neveket, volt itt szellemi árverés, a Szovjetunió köztársaságainak címereit is fel kellett ismerni, és „dupla vagy semmi” játék. A „dupla vagy semmi” játék előtt a füzesgyarmatiak csak minimális ponttal vezettek. Ha az utolsó kérdés a haj- dúszovátaiaknak sikerül, ők az elsők. Ha nem, akkor Füzesgyarmat. Rossz választ ilyen lelkesedéssel még nem fogadtak, mint itt Füzesgyarmaton, és ez érthető volt, mert a helyieket kísérte figyelemmel legtöbb szurkoló. Ezzel el is dőlt a verseny. Az első helyen a füzesgyarmatiak, a másodikon a hajdúszovátaiak, a harmadikon a sasadiak, a negyedik helyen a jászkisériek, az ötödik helyen a nemesbődiek végeztek. A jutalmakat Regős Gábor és dr. Tar Károly adta át a csapatok képviselőinek. B. O. A győztes füzesgyarmati csapat kapitánya, Radovics Géza — . tagjai: Baranyi Ferenc és dr. Nagy Árpád — vette át Regős Gábortól az első helyezettnek járó jutalmat Fotó: Béla Ottó
