Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-02 / 128. szám
1978. június 2., péntek o ISmUkfcM A kevermesi Lenin Tsz 1977. évi gazdasági eredményeit csak okleveles elismerésre méltatta a TOT, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, pedig elért termésátlagaik — búzából 62, kukoricából 82, cukorrépa 615 mázsa hektáronként — jóval meghaladják az országos átlagot, sőt a dél-békési szövetkezetek között is élvonalbelinek tekinthetők. Cukorrépából Kevermesen termett hektáronként a megyében a legtöbb 1977-ben. A gazdálkodás minőségét jelző főbb mutatókkal: a tsz termelési értékének, árbevételének. bruttó jövedelmének és nyereségének növekedésével, a hatékonyság alakulásával, az egy dolgozó tagra jutó átlagkeresettel sem kell különösebben szégyenkezniük. Ezek terv szerinti teljesítésével és az 1975. évi eredményeikhez képest nemcsak a megyében, hanem az országban is a legjobbak közé tartoznak. Mégis csak oklevélre futották a mázsákból és a tonnákból! Szép eredményt hoztak az állattenyésztés fejlesztésére tett erőfeszítések is. Szakosított sertéstenyésztő telepükön áttértek a malacok ketreces nevelésére. Növelték a tejtermelést, és a húsértékesítést. Ez az ágazat 1975-höz képest 68 százalékkal adott több árut, s lám, mégis mindez egy hajszállal mégis kevesebbnek bizonyult a máshol elérteknél. A szövetkezet össztevé- kenységét alapul véve: a szocialista brigádmozgalom erősödését, a tagság részvételét a különböző kulturális megmozdulásokban szintén megmérték és hasonlították a korábban kitűzött célok elérésére kifejtett munkához. Itt is azt állapíthatták meg. hogy a tagság 58 százalékát megmozgató kulturális programokból való részvétel másokéhoz képest kevés. Ha tehát továbbra is versenyben kívánnak maradni, többel és még többet kell tenniük a termelés minőségi mutatóinak teljesítésére, a tsz-ben rejlő üzemi tartalékok feltárására. Ez adja most számukra a munka nehezét. Kétségtelen, a 62 mázsa hektáronkénti búzára, a 82 mázsa kukoricára, a 615 mázsa cukorrépára sokkal nehezebb rátenni 5—10 százalékos termelésnövekedést gazdaságosan, mint eddig jutni, elérni ezeket az országosan is a legjobb üzemi eredmények közé sorolt hozamokat. Kevermesen nem adják fel a küzdelmet. Tovább akarnak és tovább is lépnek. Üjabb üzemi és területi termésrekordokat szeretnének felállítani 1978-ban, hogy jövőre és az azt követő években munkájukat még szorosabban viszonyíthassák korábbi önmagukéhoz, a terület legjobbjaihoz. Vonzza őket a kiváló cím újbóli megszerzése, ami a mostani oklevél után következik. D. K. A Budapesti Műszaki Egyetem épületgépészeti II. tanszéken kutatómunka kezdődött a napenergia minél gazdaságosabb és célszerűbb hasznosítására. A különleges világítástechnikai méréseket hat méter átmérőjű kupolába épített mesterséges égbolt alatt végzik. Képünk a tanszék laboratóriumában készült (MTI-fotó — Csikós Gábor felvétele — KS) Harmincnyolcezer vagon termény fogadására készül a GMV Péter-Pálig ugyan még csaknem egy hónap van hátra, s úgy lehet — a búzák jelenlegi fejlettségére tekintettel — az aratást majd csak valamikor július közepe felé lehet kezdeni, a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál azonban már megkezdték az előkészületeket az új termés átvételére, raktározására. Az előkészületi munkák közé tartozik az a két értekezlet is, amelyek közül az egyiket tegnap, június 1-én délelőtt, n napfény semmivel nem pótolható II kukorica kései érése nem hagyható ki a számításból Kukoricatermesztésben évek óta ,az ország legjobbjai között szerepel az orosházi Üj Élet Tsz. E fontos abraktakarmányból rendszerint 75 mázsa szemes terményt takarítanak be hektáronként, de nem ritka a 80—100 mázsát adó tábla sem. Szlovák Györgyöt, az Üj Élet Tsz növénytermesztési főágazatvezetőjét, az 1KR kukoricatermesztési albizottságának elnökét faggattuk: miben látja az idei kukoricatermesztés problémáit, mivel pótolható a természet „mulasztása”. — A napfény semmivel nem pótolható! Ez az, ami jelen pillanatban a legjobban hiányzik a melegigényű növénynek. A vetőmag hideg talajba került, a csapadékot nem követte felmelegedés, fázik a növény és igen lassú a fejlődés. Bármilyen lesz ezután az időjárás, a kukorica érése legalább két hetet késik. Ezt a tényt a közös és a háztáji gazdaságok nem hagyhatják számításon kívül, amikor takarmánymérleget készítenek. Október elseje előtt véleményem szerint nem törünk új kukoricát. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy napfényben szegény év elé nézünk. Jó minőségű talaj- munkával, vegyszerezéssel, műtrágyával, öntözéssel sok mindent ellensúlyozhatunk, egyedül napfényt nem adhatunk. Ügyelnünk kell arra is, hogy a lombtrágya ne legyen majd nitrogéntartalmú, mert ezzel is növeljük a tenyészidőt. Inkább nyomelemeket tartalmazó lombtrágyával serkentsük a növény fejlődését. Én a magam részéről a hűvös, csapadékos időjárás ellenére is optimista vagyok, ami a kukoricát illeti. A tőállomány szépen beállt, sehol nem tapasztaltam még hiányosságot. Ezt elsősorban azzal magyarázom, hogy ez év tavaszán sikerült minden területen kifogástalan minőségű talajmunkát végeznünk. Kiváló minőségű vetőmagot kaptunk, s a bőtermő fajtákból ilyen gazdag választék még soha nem állt rendelkezésre, mint most. A szükséges vegyszerek is idejében megérkeztek. Az orosházi Űj Élet Tsz közös kukoricavetése 1860 hektár. Én az idén is számítok a 75 mázsás átlagtermésre. A betakarításhoz, szállításhoz és szárításhoz megfelelő kapacitás áll rendelkezésre. Az ősz persze még messze van. Addig is igyekszünk a zöldtakarmány minden fajtáját kitűnő minőségben betakarítani, tárolni. Vitathatatlan, hogy a kenyérgabona aratása is késik. Mi ennek ellenére már elkészítettük az aratási „menetrendet”. Megérkeztek az új Dominá- tor 105-ösök, javítjuk a meglevő SZK—5. kombájnokat, a szállító gépjárműveket és a szárítóberendezéseket, hogy meglepetés ne érjen bennünket. Kalászosból és kukoricából egyaránt szeretnénk túlszárnyalni a korábbi évek rekord terméseit. A. R. Békéscsabán tartottak meg, a másikra pedig ma délelőtt Mezőkovácsházán kerül sor. Ezeken az értekezleteken a vállalat vezetői közösen egyeztetik az igényeket és lehetőségeket a termelőkkel. A gazdaságok képviselői a vállalat igazgatójának, Bordás Mihálynak a tájékoztatójából ismerhetik meg a GMV gondjait és törekvéseit. A beszámolóból kiderül, hogy a vállalat az V. ötéves tervidőszakban mintegy 7200 vagonnal növeli az eredeti elképzelések szerinti raktárkapacitását. 1978ban ez a terv szinte egészében teljesül és 1980-ig még továbi 2700 vagonos bővítésre vállalkozik a gabonaforgalmi. Ezzel együtt sem tudja majd az átvevő saját raktáraiban tárolni az ösz- szes felvásárolt terményt, így a következő években is — mint eddig — szükség lesz arra, hogy a mezőgazdasági üzemek legalább 40 ezer tonna gabona bértárolásával segítsék a termés megóvását. Ezen a két értekezleten tisztázzák átadók és átvevők a gabonafelvásárlás menetét, ütemezését, a szerződések teljesítésének módját, a minőségi követelményeket. A gabonaforgalmi vállalat vezetői fontosnak tartják, hogy a termelőüzemek szállításkor ne keverjék a takarmány- és étkezési búzát, s hogy a mezőgazdasági üzemek raktárosai és átvevői részt vegyenek majd azon az ismertetőn, amelyen a vállalati központban az átadással kapcsolatos tennivalókról lesz szó. Ebben az esztendőben kezdik meg kísérleti jelleggel az objektív minősítésre alapozott terményátvételt. Erre a Békéscsabára szállítók közül 10, az Orosházára szállítók közül 5 mezőgazdasági üzemet jelöltek ki partnernek. Az általuk átadott búzákat fajtájuktól függetlenül a sikértartalom és sütőipari érték figyelembe vételével minősítik. Az új búza fogadásához egyébként a GMV növeli az átvevővonalak számát, s így az aratás dandárjában akár 2500—3000 vagon gabonát is képes naponta felvásárolni: reggel 5-től este 8-ig, szükség esetén éjszaka is. A raktározás említett gondjaihoz kiegészítésül még annyit lehet tenni, hogy különösen az orosházi, a gyomai és a gyulai körzetek küszködnek nagyobb nehézségekkel, itt csak 1979-től várható némi javulás, amikor üzembe lép az új békéscsabai 22 ezer tonnás gabonasiló, illetve a sarkadi 5000 tonnás gépesített tároló. Gépesítésről lévén szó: tovább nőtt a betárolást végző gépek száma, az idén már 260 anyag- mozgató mobil-gép segíti majd az átadók és átvevők munkáját. Tapolcán, a bauxitbányászok lakótelepen a napokban újabb százegy család költözött be a kilencedik „Y” ház modern, összkomfortos lakásaiba. Képünkön az „Y” házakból épült bányászlakótelep (MTI-fotó — Rózsás Sándor felvétele — KS) Oklevél után a Kiváló cím következik Kevermesen A házikertek haszna Egy kosár cseresznye, néhány kiló uborka, paradicsom, vagy zöldborsó bármely kiskertben megmaradhat feleslegként. Nem tud mit kezdeni vele a háziasz- szony: a család már jóllakott, télire is eltett bőségesen, felajánlja hát a jó szomszédnak, a rokonságnak. Érthető, hogy nem hagyja kárba veszni, költött rá, dolgozott érte. Arra nincs ideje, hogy elvigye kis portékáját a piacra. Elajándékozza hát, amire a családnak nincs szüksége. S aztán, néhány nap múltán, amikor a szomszédnak vagy a rokonnak érett be a körtéje, esetleg a barackja, akkor az viszonozza a figyelmességet. Ki tudná megmondani, hogy hány millió forint értékű kertészeti termék cserél így gazdát? Mint ahogy azt is nehéz kiszámítani, hogy milyen értéket képvisel az a burgonya, zöldség és gyümölcs, amelyet a szabadpiacon hoznak forgalomba a kertészkedők. Magyarországon ugyanis több mint 1,7 millió család kertészkedik. Sokan közülük csak a saját szükségletre termelnek, de nem lebecsülendő az a termékmennyiség sem, melyet közfogyasztásra adnak, a felvásárló és a feldolgozó vállalatoknak értékesítik. ta OFÉSZ-ek közreműködésével Jelentőségét leginkább az bizonyítja, hogy az összes zöldség 30—32 százalékát, a gyümölcs felét a háztáji és a kisegítő gazdaságok termelik, s a szőlőterület mintegy 50 százaléka a kistermelők kezelésében van. Szerencsés összhang alakult ki a nagyüzemek és a ház körül kertészkedők között: a tsz- ekben és az állami gazdaságokban termelik azokat a termékeket, amelyek jelentős részben gépesíthetők, a kistermelők pedig a munka- igényes termékek előállításával foglalatoskodnak. Ez az utóbbi években a hajtatott, fólia alatt termelt primőrökön kívül, a friss, fogyasztásra kerülő korai zöldborsó, a zöldbab, az uborka, és a zöldpaprika növekvő termelésében mutatkozott meg, ami azért is örvendetes, mert ezeknek a zöldségféléknek gépesítését még nem sikerült megoldani. Jellemző, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságokból vásárolták fel az utóbbi években az igen nagy kézi munka igényű meggy 70, kajszi 50, szamóca 43, és a málna 50 százalékát. Az ÁFÉSZ-ek szervező munkáját is igénybe veszik ma már a konzervgyárak és a hűtőipar üzemei, hogy a kertészkedők tevékenységét összehangolják. Tavaly az ÁFÉSZ-ek nem kevesebb, mint 7,2 milliárd forint értékű mezőgazdasági terméket vásároltak fel a kistermelőktől. Ennek pedig tekintélyes hányada a zöldség és a gyümölcs. Most már egyre inkább érezhetik a kertészkedők, hogy olyan értéket termelnek, amelyre nagy szüksége van az országnak. Ezért is számol hosszú távon is a népgazdasági terv a ház körüli ker- tészkedőkkel. Ezért is kap nagy jelentőséget az a döntés, hogy az állami gazdaságok. a . termelőszövetkezetek és az ÁFÉSZ-ek nyújtsanak megfelelő segítséget a háztáji és a kisegítő gazdasá-. goknak a termelés szervezésében, az eszközellátásban és a megtermelt áruk felvásárlásában. Felvásárolni kőtelező A kertészkedők a megmondhatói: a legutóbbi két esztendőben valóban fordulat következett be termelésük segítésében. Mind a nagyüzemek, mind az ÁFÉSZ-ek többsége tényleg feladatának tekinti a kertészeti termékek termelésének szervezését. Elsősorban a vetőmag-, a szaporítóanyagellátásban van észrevehető javulás. A legtöbb vidéken megoldódott a felvásárlás. Az AFÉSZ-ekre is vonatkozó a felvásárlási kötelezettség, a kistermelőktől át kell venni azt az árut is, amelyre nem kötöttek szerződést. A zöldség és a gyümölcs felvásárlásának feltétele az, hogy az áru legyen fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmas. Ennek eredménye például, hogy csupán az ÁFÉSZ-üzletek tavaly 20 ezer tonna terméket közvetlenül vettek meg a termelőktől. Az idén is átvesznek a boltok minden emberi fogyasztásra alkalmas árut. Helyes volna azonban, ha a kistermelők egy nappal előbb jeleznék a boltnak, milyen árut, milyen mennyiségben fognak szállítani, hogy a boltvezető idejében intézkedhessen az áru esetleges továbbításáról. Egyre több kistermelő ismeri fel azonban, hogy biztonságosabb, ha szerződést köt a felvásárlóval kertészeti termékeinek értékesítésére, s ennek eredménye, hogy szaporodik azoknak száma, akik már nem is egy esztendőre, hanem több évre kötnek értékesítési megállapodást az ÁFÉSZ-ekkel, és más felvásárló vállalatokkal. Kicsj társul a naggyal Ugyancsak terjed ai a módszer, amikor a termelő- szövetkezet köt szerződést a tagjaival és a kisegítő gazdaságokkal zöldség és gyümölcs termelésére. A szerződésben azt is rögzítik, hogy a termeléshez szükséges anyagokat, eszközöket a nagyüzem teremti elő és látja el velük a kistermelőket. Nagyon sok nagyüzem már előre nevelt palántával látja el a kertészkedőket, s ezzel eléri, hogy egységes minőségű terméket képes felvásárolni a kistermelőktől, s egységes minőségű terméket kap a piacon a fogyasztó, vagy a tartósítóipar. Gond azonban még most is akad. Elsősorban az eszközellátás nincs még megoldva. Pedig a házikertek munkáját is nagymértékben megkönnyítik a kisgépek, a motoros kapa, a kerti traktor, de ezek nagyon ritkán kaphatók és elég drágák. Ugyancsak probléma, hogy az ország egyes vidékeiről őszi barack, kajszi barack, meggy, cseresznye, valamint több csemege és minőségi szőlőoltványból hiányokat jeleztek. Ezeket a gyümölcsöket elsősorban a házikertekben, a háztáji és a kisegítő gazdaságokban termelik eredményesen és gazdaságosan. Helyes volna tehát, ha a szaporítóanyag-,termelők levonnák ebből a következtetést és a szükségletnek megfelelő csemetéket termelnének és kínálnának eladásra. Cs. F.
