Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-14 / 138. szám

1978. június 14., szerda o Jó szomszédság - biztos támasz Urenhurg ’78 Kompresszorállomások, hegyek és nárciszok Orenburgról néhány évvel ezelőtt még csak nagyon kevesen tudták, melyik részén fekszik a Szovjetuniónak, azt pedig talán még kevesebben, hogy ott, az Ural lábai­nál található a világ legnagyobb kiaknázatlan földgáz- készlete. Ma, ha neve elhangzik, mindenki az épülő gázvezetékre gondol. Hét szocialista ország közös vállal­kozására, amelyről 1974-ben született megállapodás Szó­fiában, s amely karnyújtásnyira van a megvalósulástól. A másik dolog, amire óhatatlanul felfigyel, s amit ter­mészeténél fogva — mi tagadás — kissé kétkedve is fo­gad az ember, az a sok-sok felsőfokú jelző, amellyel ezt a beruházást, az építkezéseken dolgozók munkáját il­letik — nemcsak a KGST tagállamaiban, hanem szerte a világon. S végül, ami számunkra külön is érdekes, ha az építők munkáját értékelik, a magyarokat mindig az első helyen, vagy az elsők között említik — dicsérik. II nárciszok völgyében Rossz szomszédság török átok — tartja a közmondás, melynek igazságát évszáza­dokon át bizonyította a ma­gyar történelem, s amiről nap mint nap győződhetnek meg mindazok, akiknek az életét rosszakaratú szom­szédok keserítik, idegeiket összeférhetetlen lakótársak kezdik ki minduntalan.' A nem éppen kedvező né­pi tapasztalást sűrítő köz­mondást ellenkező előjelű té­nyek sokaságára alapozva ideje visszájára fordítani. Ha igaz az, hogy a rossz szomszédság török átok, hát legalább annyira igaz az, hogy a jó szomszédság biz­tos támasz. A végtelen szá­mú példák felsorakoztatása helyett most csupán két olyan esetet vizsgáljunk meg, amelynek szereplői az új közmondás hitele mellett ta­núskodhatnak. A méhkeréki tsz viszon­tagságait jószerivel az egész megye ismeri. Nem titok, hogy több évtizedes kínlódás, milliós állami támogatás sem hozott igazán kézzelfogható eredményeket a Balcescu Tsz-ben. Köztudott az is, hogy a méhkeréki közös a megye egyik legkedvezőtle­nebb adottságú mezőgazda- sági üzeme. Méhkeréken azonban — miként erről né­hány nappal ezelőtt már részletesen is beszámoltunk — várhatóan sok minden megváltozik. Segít a szom­széd. Igaz, a szomszéd ez eset­ben nem éppen tőszomszéd, jó néhány házzal odébb la­kik, de mégiscsak jó szom­széd. A kamuti Béke Tsz-ről van szó. Ez a kollektíva vál­lalkozott arra, hogy többek között a búzatermesztésben szerzett nagyszerű tapaszta­latokat átadja a méhkeré­kieknek, segítse ezeknek a tanulságoknak az ottani fel- használását. Az újfajta együttműködésnek kétségte­lenül ez az egyik leglénye­gesebb pontja, de az aktív jószomszédi kapcsolat nem merül ki ennyiben. A jó ta­nács mellett szükség szerint vetőmaggal, gépekkel is a méhkerékiek segítségére si­etnek a kamutiak. Mindezt azért ecseteltük ilyen hosszan, mert a jó szomszédság előnyeinek ki­A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium statisztikai és gazdaság- elemző központja nemrég jelentette meg a MÉM fel­ügyelete alá tartozó válla­latok, gazdaságok termelési érték nagyság szerinti rang­sorát és főbb adatait. Esze­rint az országban tevékeny­kedő 134 állami gazdaság közül a mezőhegyesi a ha­todik helyet foglalja el, több mint 900 millió fo­rintos termelési értékével. A Szarvasi Állami Tangaz­daság a 24. helyen áll 403 millió forintos termelési ér­tékkel. Negyvenhetedik a békéscsabai, 51. az orosházi, 94. a Körösi Állami Gaz­daság, míg a biharugrai halgazdaságnak a 126. hely jutott. A mezőgazdasági terme­Tucatnyi műszerállást he­lyeznek el a kutatók ezek- ' ben a napokban a Balatonon. Balatonszemes és Balaton- akali között a vízállást, a szél irányát és sebességét, valamint a párolgást mérik automatikusan a műszerek. Tihanynál áramlásmérőt he­aknázását a Körösök Vidé­ke Tsz Szövetség taggazda­ságai éppen ma teszik hiva­talosan is általánossá azzal, hogy a szövetség egy-egy eredményes kollektívája szocialista szerződést köt egy-egy évek óta egy hely­ben topogó-elmaradó gárdá­val, a kamuti—méhkeréki együttműködés mintájára. Némi rosszmájúsággal most bárki megjegyezhetné, hogy sokszor a szomszéd kedve­sebb, mint a rokon, s a tá­voli szomszéd is hamarabb siet segítségünkre, mint a tőszomszéd. Ezt is cáfolni tu­dom egy hasonlóan nagy je­lentőségű példával. Annál közvetlenebb két szomszéd, mint amilyen a békésszent- andrási két tsz — a Zalka meg a Tessedik — igazán nem kell. Nemcsak földjeik fekszenek egymás mellett, központi irodájukat is alig ötven méter választja el (még inkább: köti össze). A jó szomszédságot jellem­ző felsorolástól akár el is tekinthetünk, maradjunk ez esetben is egyetlen dolognál: a búzánál. Ha Méhkeréken a megelőző évek 20 mázsát is nehezen elérő termésátlaga az idén, kamuti segítséggel, meghaladja majd a negy­venet, akkor a békésszent- andrási Tessedik Tsz 1977-es 51 mázsás termésátlagában is tetten érhetjük a szom-- szédtól — a Zalka Tsz-től — jött segítséget. Az intenzív műtrágyázás^ ban másfél évtized alatt összegyűjtött Zalka terme­lőszövetkezeti tanulságokat hasznosították kiugró ered­ménnyel a Tessedik Tsz-ben, rövid idő leforgása alatt. Ha nem olyan jó szomszédok lennének, mint amilyenek valójában, a Tessedik Tsz- ben talán még ma is csak 30 mázsa búzát aratnának hek­táronkénti átlagban — bizo­nyítva, hogy a rossz szom­szédság török átok, még ak­kor is, ha egyszerűen a bú­záról, nem pedig a török búzáról van szó. Ezzel szemben a jó szom­szédság — mint láttuk — biztos támasz. Cseréljük ki ezzel az újjal régi, rossz emlékezetű közmondásun­kat! lőszövetkezetek közül leg­előkelőbb a helyezése a fü­zesgyarmati Vörös Csillag­nak, amely a rangsorban 16., 25. a kondorosi Egye­sült, 48. az orosházi Új Élet, 54. az újkígyósi Arany­kalász, 55. a nagyszénási Október 6., 56. a nagybán- hegyesi Zalka Máté Ter­melőszövetkezet. Ezek a he­lyezések nem rosszak, ha tudjuk, hogy 1425 termelő­szövetkezetet értékeltek. A szövetkezeti társulások között ötödik helyen van a Dél-Békés megyei Terme­lőszövetkezetek seprűcirok- termelő, -értékesítő, -feldol­gozó, vetőmagellátó kö­zös vállalkozása, Mezőko- vácsháza. Kilencedik he­lyen áll a tótkomlósi Ser­téshústermelő Közös Vál­lalkozás, őt követi ma­lyeznek el. A Balaton nyílt vizein keletkező hullámok magasságáról távvezérlésű műszerek szolgáltatnak ada­tokat a szakembereknek. A műszerek adatait egyebek kö­zött a Balaton partépítési munkálatainál, a kőgátak épí­tésénél használják fel. Hűvös idő Időjárás előrejelzés az alföldi és a tiszántúli megyéknek A múlt héten az időjárást elsősorban a levegő magas nedvességtartalma határozta meg. Ennek volt következ­ménye a nappali felhősödés- re, záporokra és zivatarokra Való hajlam. A hét közepe 1 táján napos, fülledt, meleg időjárás alakult ki, a hő­mérséklet csúcsértéke meg­közelítette a 30 fokot. Csak az északkeleti megyékben sütött kevesebbet a nap, el­sősorban itt keletkeztek zá­porok, zivatarok, és termé­szetesen a nappali felmele­gedés is alacsonyabb értéke­ket ért el. Szombaton hajnal­ban az északi országrészben zivatarzóna alakult ki, amely felhőszakadás, heves villám­lás és erős széllökések kísé­retében vonult délkeleti irányba, Kecskemét, Szolnok vonaláig. ELŐREJELZÉS A MEZÖGAZDASÄGNAK Az elmúlt hét időjárása csapadékos és meleg volt. A keleti országrészben minden­nap esett az eső, erős zivatar kíséretében. A csapadék el­oszlása a nyári időszakra jellemzően szeszélyesen ala­kult. A legkevesebb eső­mennyiséget, 8 mm-t Várnos- mikola kapta, a legtöbbet, 92 mm-t Szentesen mérték, eb­ből 44 mm csütörtökön zú­dult a városra. A hőmérsék­let napi értékei az egész hét folyamán az átlagosnál 1,5—4 fokkal több volt. A napsüté­ses órák száma általában 5—10 óra között ingadozott. A csapadékos, párás és meleg időjárás sok kártevő, különösen a gombabetegsé­gek elterjedésének kedve­zett, ezért az ellenük való védekezés rendkívül fontos. A gabona érését elősegítő és a gombabetegségek terje­dését gátló száraz, meleg időjárás még várat magára. A hét végéig ismételten esős, szeles és csapadékos időjá­rásra számíthatunk. Szára­zabb, derültebb időjárás csak a hét végén várható. gyarbánhegyesi székhellyel a mezőkovácsházi járás tsz- einek baromfitenyésztő, keltető közös vállalkozása, majd a tótkomlósi tojáster­melő közös vállalkozás. A halászati termelőszö­vetkezetek rangsorát 53,6 millió forintos termelési ér­tékkel a gyomai Viharsa­rok Halászati Tsz vezeti. Az élelmiszeripari vállala­tok rangsorában 12. hely jutott a Gyulai Húskombi­nátnak. A malomiparban több mint egymilliárd 800 millió forintos termelési ér­tékkel a Békés megyei Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalat áll az élen. A tar­tósítóiparban a 12. helyet foglalja el a Békéscsabai Konzervgyár. A baromfi- és tojásfeldolgozó-iparban a békéscsabai vállalat a második. A cukoriparban ötödik a mezőhegyesi, hete­dik a Sarkadi Cukorgyár. A sütő- és tésztaiparban 26. helyezett a Békés megyei Tanács Sütőipari Vállala­tának orosházi, 30. a békés­csabai és 36. a gyulai tele­pe. Ásvány-, szikvíz- és üdítőiparban a második he­lyen áll a Békés megyei Szikvíz- és Szeszipari Válla­lat. Az erdő- és fafeldolgozó gazdaságok közül 25. a Bé­kés megyei Tsz-ek gyulai Erdőgazdálkodási Közös Vállalkozása. Husztra ebédidőben érkez­tünk, Bendáik Károly telep­vezetőt mégsem az étterem­ben, hanem az irodájában találtuk meg: — Az építkezésen részt ve­vő hazai vállalatok vezetői éppen most járják be az egész magyar szakaszt, Husztról ma mentek tovább. Talán nem tűnik szerényte­lenségnek, ha ait mondom, elégedetten távoztak, és min­dent megígértek, ami továb- mi munkánkhoz szükséges. Tervünk, hogy a kompresz- szorállomást határidő előtt, az év végére üzembe he­lyezzük. Ez azonban nem­csak, és — a három esztendő tapasztalatai alapján nyu­godtan mondhatom — nem is elsősorban az itt dolgozókon múlik, hanem mindenkin, aki ennél a beruházásnál valamilyen formában érde­keit. A kompresszorállomá­son kívül 140 lakást, ezer adagos önkiszolgáló éttermet, iskolát, orvosi rendelőt és más létesítményeket is épí­tettünk Huszton, s a 200 ágyas kórház november 7-re szintén elkészül. De ne higy- gyék azt, hogy itt mindig minden ilyen szép volt, mint most! Amikor három éve kijöttem és belekezdtem ebbe a munkába, a számom­ra teljesen idegen körülmé­nyek, a feladatok nagysága miatt igen sok álmatlan éj­szakám volt. Olyan problé­mákkal találtam szemben magam, amilyenekkel addig odahaza nem találkoztam. De így voltak munkatársaim is. Ma viszont már büszkén — és talán egy kicsit nosz­talgiával is — gondolunk a kezdetre, arra, hogy meg tudtunk birkózni a gondok­kal. A munkálatokkal jól ál­lunk : a kompresszorállomás épületei már készek, s a sze­relés több mint hatvan szá­zalékát is elvégeztük. Huszttól nyolc kilöméterre, Iza község határában a Karcsi bá’, a telepvezető kompresszorállomáson a mun­kások csak megerősítették a telepvezető — maguk kö­zött így hívják: Karcsi bá’ •— szavait. A hét pasztellkék kompresszorház árnyékában — gumicsizmában, legalább bokáig süllyedve a sárban — csak rövid ideig beszélget­hettünk, hiszen mindenkinek dolga volt. Mindenesetre megállapodtunk, hogy este majd találkozunk a klubban. Addig is — mondták —, ha már mindent megnéztünk a kompresszorállomáson, men­jünk el a nárciszok völgyé­be, -ahová hazautazás előtt szinte minden magyar ellá­togat, hogy ezzel a szép, Huszt környékén vadon ter­mő virággal kedveskedjék az otthoniaknak. A nárciszok völgye való­ban gyönyörű volt. Ahogy a szemerkélő esőben a teljes szépségükben pompázó virá­gokat szedtem, egyre csak az motoszkált a fejemben, vajon a kint dolgozók, és otthon maradt családtagjaik hogyan tudják elviselni azt a hosszú időt, amit egymás­tól távol kell eltölteniük. Es­te a klubban is ez volt a fő beszédtéma: — Aki nem volt tartósan távol a családjától, az meg sem tudja érteni, milyen lel­ki megterhelést jelent szá­munkra ez a hosszú távol­iét — mondta Nagy István karbantartó, aki Alsózsolcá- ról két esztendeje érkezett Husztra. — Az emberek dön­tő többsége évente kétszer, szabadsága alatt találkozik családjával. Nekem szeren­csém volt, hiszen a felesé­gem egy év múlva szintén' kijött dolgozni, de a gyere­kek változatlanul otthon vannak. A munka maga, bármilyen nehéz, óriási vonzerőt jelentett, szinte va­lamennyiünk számára. Nem­csak az anyagiak miatt, ha­nem mert olyan feladatot kaptunk, amilyet otthon csak ritkán lehet kifogni: dolgozni egy olyan nemzet­közi beruházáson, amely egyedülálló a világon, azt hiszem, olyan ritka alkalom, amellyel minden szakmáját szerető, értő ember szívesen él. — Magam is hasonlókat éreztem, mint Pista. Nem is elsősorban akkor, amikor kijöttem, hanem utána, ahogy már benne voltam a munka sűrűjében. Icával már hosszabb ideje levelez­tünk, de személyesen még nem találkoztunk — mesélte Tóth Lajos pécsi autószere­lő. — Küldtem hát a levele­ket Kapuvárra, hogy kicsa­logassam — és sikerült. Itt jegyeztük el egymást, itt há­zasodtunk össze... Mint a mesében — gondol­tam akkor este Huszton, s aztán még sokszor Ivano- Frankovszkban, Bogorod- csányban, Guszjatyinban. Ezeknek a meséknek azon­ban hús-vér emberek a sze­replői, s a helyzetek sem ki­találtak — valóságosak. A husztiaktól, kísérőimtől, Er­dei Zoltán kultúrfelelőstől és Kozák Attila stúdióstól úgy búcsúztam, hogy egy kicsit irigyeltem valamennyiüket embert próbáló-formáló helyzetükért. Kocsi Margit (Következik: Az első magyar építők) (kőváry) Mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk az országos rangsorban Műszerállások, áramlásmérők a kutatók szolgálatában A huszti kompresszorházak

Next

/
Oldalképek
Tartalom