Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-25 / 121. szám
1978. május 25., csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! Köszönet a segítségért Panasz és Szigeti János és fia, Szigeti Pál, Szarvas, Néphadsereg útja 13. szám alatti lakosok a következőiket írják: „Március 6-tól négy napot dolgoztunk Szentesen, a Dél-magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalatnál. Ám a felvételünk nem történt meg. Magam és fiam csak vártuk, hogy mikor vesznek fel, aztán elhatároztuk, hogy nem megyünk többet oda dolgozni. Viszont ezután hiába vártuk a négy napra járó fizetést, pedig március 28-án és április 10-én is volt bérfizetés. Küldtünk levelet az igazgató elvtársnak, de még választ sem kaptunk. Ezért kérjük önöket, hogy szíveskedjenek felülvizsgálni ezt az ügyet, hogy a nekünk járó fizetésünkhöz hozzájuthassunk, hiszen eleget vártunk.” A panaszos levelet továbbítottuk a Dél-magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalathoz Szegedre, ahonnan a következő választ kaptuk: „Szigeti János és Szigeti Pál március 6-án, a brigádMikor készül el a bekötö út? Már több mint két éve lakunk a Pásztor utcai lakótelepen — kezdi levelét Fekete Attila békéscsabai olvasónk, majd így folytatja. A bekötő út máig sem készült el. A járművekkel nagyon nehezen jutnak ki az Egyetértés utcában levő burkolt útra. Kénytelenek rossz időben a járdát igénybe venni. A beköltözés előtt a bekötő út építéséhez hozzájárulást fizettünk. Vajon miért nem készült el az út? válasz vezetővel történt megbeszélés alapján álltak munkába szentesi munkahelyünkön. A vállalati ügyrend szerint munkaviszonyt létesíteni Szegeden, a felvételi irodában — útiköltség-térítéssel —vidéki munkahelyek esetében az illetékes főüzem központjában lehet. A két dolgozó munkába lépését megelőzően nem kereste fel hódmezővásárhelyi főüzemünket, ahol a munkaviszony létesítésével kapcsolatosan az intézkedés megtörtént volna. Az üzem vezetője március 7-én szerzett tudomást munkába állásukról, elkérte munkakönyvüket, hogy azokat Hódmezővásárhelyre továbbítsa. Március 9-én a normaellenőr személyesen kereste Szigeti Jánost és Szigeti Pált a munkaszerződés megkötése végett. Azonban ekkor már csak Szigeti Jánost találta, aki közölte, hogy nem írják alá a szerződést, sőt visszakérik munkakönyvüket, vállalati bejegyzés nélkül, mert korábbi vállalatuk hívására előző munkahelyükön akarnak dolgozni. A normaellenőr figyelmeztette a panaszost, ha nem maradhat nála a munkakönyv a be- és kiléptetés adminisztrációs munkáinak elintézése végett, úgy gondot okoz a munkabér elszámolása is. Szigeti János mindezt tudomásul vette, a munkakönyveket visszakérte, a munkaszerződést nem volt hajlandó megkötni. A dolgozók munkabérét — az elvégzett munka alapján — az állományon kívüli béralap terhére elszámoljuk és címükre elküldjük” fejeződik be a válaszlevél. A vállalat segített dolgozóján A Szerkesszen velünk ro- vanban május 11-én megjelent „Ne csak papíron törődjenek velünk” címmel Braun Márton gyomai olvasónk panasza, örömmel közölhetjük, hogy problémája megnyugtatóan rendeződött. Jelenlegi munkahelye, a Békés megyei Tanács 2-es számú Sütőipari Vállalata (Gyoma) részletesen megvizsgálta a csökkent munka- képességű dolgozó helyzetét. A vizsgálatról a vállalat levélben számolt be: „Braun Márton 1974. december 1-től rokkantsági nyugdíjba került. Rehabilitáció következtében 1976-ban ismét munkaképessé nyilvánították és mivel korábbi munkahelye nem tudott számára megfelelő munkakört biztosítani, a vállalatot kereste meg, kérve foglalkoztatását. Felajánlottuk számára az édesipari üzemben süteményt sütő munkakört, amelyet el is fogadott. 1976. augusztus 9-től 1977. október 16-ig e munkakörben dolgozott. Ekkor azzal a kéréssel fordult a vállalat személyzeti vezetőjéhez, hogy számára az eddig végzett munka kezd fizikailag nehézzé válni. Kérte, gondoskodjunk számára könnyebb munkakörről. Felvetette annak gondolatát, hogy szívesen vállalná az édesipari üzem egyik raktárosi munkakörét. Ügy láttuk, hogy ez a munka lényegesen nehezebb korábbi munkakörénél. Szükséges volt azonban a kenyérgyár központi fűtéséhez kezelő- személyzetre. Orvosilag sem emeltek kifogást e munkakör ellen. Mind a két lehetőséget felajánlottuk számára, kiemelve a pozitívumokat és negatívumokat. A választást a két munkakör között rábíztuk. ö a fűtői munkakört választotta, s 1977. október 17-től itt dolgozik. Havi átlagkeresete 5000 forint. Beiskoláztuk kazánfűtői tanfolyamra, melyre ez év elejétől jár. A szocialista brigádja nem zárta ki, csupán az év elejétől a munkaköréhez kapcsolódó brigádba kell átmennie.” Braun Márton is küldött levelet szerkesztőségünkbe, melyben megköszöni a vállalat vezetőségének gondoskodását. Mint írja, a sütőipari vállalat beiskolázta, a tandíjat és az útiköltséget megtérítik és sikeres vizsga esetén béremelést is kilátásba helyeztek. „Mindent megtesznek, hogy újból hasznos tagja legyek a társadalomnak. Remélem, egyre több csökkent munkaképességű ember részesül hasonló elbánásban” — fejezi be levelét Braun Márton. Nem vitték el a vashulladékot Áprilisban a fél utcában szóltak, hogy elszállítják a vashulladékot — írja Bordás Lás zl óné, Békéscsaba, Reviczky utca 38. szám alatti lakos. Sajnos, a 33-as számú házig értesítették a lakókat, bennünket már nem, így semmiről sem tudtunk. Jó lenne, ha a köztisztasági vállalat elszállítaná a fémhulladékot, mert az iskolásoknak ezek nagy és nehéz darabok. Mi is szeretnénk megszabadulni a hulladéktól, hogy ne legyen fölösleges lom az udvarban — írja az utca többi lakója nevében is Bordás Lászlóné. n sörösüvegek Békéscsabán a 42-es számú élelmiszerboltban nem váltják vissza az üres sörösüvegeket, még ha cserélni akarom, akkor sem — írja Kovács Istvánná, békéscsabai olvasónk. — Másik problémám, hogy egész nap hűtő nélkül tárolják a tejet, ezért, aki este vásárol, annak összemegy. Ez több kisgyermekes családnak okoz problémát. Levélírónk panaszára a választ az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalattól várjuk. Örömmel tapasztalom, hogy a Szerkesszen velünk rovatban megjelent cikkek hatásosak, eredménnyel járnak, hiszen ezt legtöbbször nem egy személy, hanem többek érdeke kívánja — kezdte levelét dr. Szentivá- nyi Istvánné, békéscsabai olvasónk. Most arról számolt be, hogy személyesen is meggyőződött arról, nem volt felesleges a békéscsabai Bartók Béla útra vezető sáros mellékutcákról szólni. Ugyanis megkezdték a sárlerázó 50 méteres útszakaszok elkészítését. Az elkallódott ügyirat A következő levelet Mátyási József csorvási olvasónk küldte szerkesztőségünkbe. „Kérem, szíveskedjenek segítségemre lenni az alábbi ügy elintézésében, mivel öt hónapi várakozás után fogytán a türelmem. 1977. szeptember 28-án a DÁV csorvási üzemegységénél bejelentettem igényemet arra, hogy 10 A-os kismegszakítóihat 20 A-osra cseréljék, mert a korábban vásárolt 1,5 lóerős villanymotor' üzemeltetése csak ezzel lehetséges. A bejelentést írásban tettem meg. Azóta többször érdeklődtem, de a válasz mindig így hangzott: várjak türelemmel. Annak idején a villanybojler bekötéséhez rajzot kellett külde- nem az orosházi DÉMÁSZ kirendeltségéhez. Ezt azóta sem kaptam yissza. Mivel darálót is akarok üzemeltetni, ismét kérték a rajzot. Csodálkoztam, mert másoktól hasonló esetben semmit sem kértek, csak egyszerűen kicserélték a megszakítót.” Olvasónk — érthetően — nem tudta mire vélni a hosszú várakozási időt. Levelünkre a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat Üzemigazgatósága (Hódmezővásárhely) a következő választ küldte. „Olvasójuk 1977 szeptemberében szóbeli igényi nyújtott be arra, hogy 10 A-os kismegszakítóját 20 A-osra cseréljük. Orosházi kirendeltségünk Csorváson lakó dolgozója az igényt előírás szerint munkajegyre írta, és kirendeltségünkhöz továbbította, ahol a munkajegyet — tévedésből — már az elintézett ügyiratokhoz csatolták, emiatt a munka elvégzésére nem került sor. Kár, hogy a fogyasztónk azóta nem érdeklődött sem ott ahol az igényt benyújtotta, sem orosházi kirendeltségünkön, mert ez esetben a 20 A-os kismegszakítót azonnal felszerelték volna. Szerkesztőségük levelének megérkezése napján intézkedtünk a munka elvégzésére, mely másnap meg is történt. Olvasójuk bejelentését köszönettel vettük, és ezúton is elnézését kérjük. Egyben intézkedtünk, hogy a jövőben hasonló eset ne fordulhasson elő.” Mikor lesz használható a híd? Vajon mikor fogják az Árpád fürdőhöz vezető hidat megjavítani? — kérdi Por- csalmy István Békéscsabáról. A híd ugyanis körülbelül két hónapja le van zárva javítás miatt — tájékoztat levelében. Ez valóban sok problémát okoz, hiszen sokan járnak a fürdő ortopéd osztályára. A környéken lakók pedig szeretnének az itt található kútból artézi vizet inni. Mindez, amióta megnyílt a fürdő, nagyon körülményessé vált. A levélíróso- kak nevében kéri, oldják meg ezt a problémát, minél hamarabb helyezzék üzembe a hidat. Báni József szarvasi olvasónk a Szarvas—Szentes út állapotáról ír levelében. Ezzel a problémával már foglalkozott rovatunk. A KPM megpróbálta orvosolni a panaszt, úgy látszik, kevés eredménnyel. Olvasónk levele így hangzik: „A sorok megjelenése után ■a KPM dolgozói kifoltozták, eltüntették az útszakasz gödreit. Az eltelt idő óta azonban újabbak keletkeztek” — teszi szóvá Báni József, aki úgy véli, ennek oka a megnövekedett forgalomban keresendő. A gépkocsiforgalmon kívül ugyanis nőtt az autóbuszforgalom is ezen az útvonalon. A gödrök balesetveszélyesek, nem beszélve az esős időről, amikor a gépjárművek sárral fröcskölik be egymást, vagy az úton haladó kerékpárost. A levélíró kifogásolja a Szarvason keresztülhaladó 44-es főútvonal állapotát is. A szépülő város — írja — megérdemelne egy jobb utat, legalább a belterületen. SZERKESZTŐI ÜZENETEK Ancsin János, Békéscsaba: A szemétlerakással kapcsolatos közérdekű bejelentését kivizsgálásra elküldtük a békéscsabai tanács Vb műszaki osztályára. M. János, Békéscsaba: Panaszát a mezőtúri városi rendőrkapitányság vezetője kivizsgálta. Mivel Mezőtúron rendőrhatósági felügyelet alatt állt, lakóhelyét csak a rendőrkapitány engedélyével hagyhatta el. Levelünk nyomán kérelmét elbírálták, és helyben hagyták. A rendőr- hatósági felügyelet fenntartása mellett lehetőséget kap, hogy állandó jelleggel Békéscsabán letelepedjen. Balatoni Andrásné, Újkígyós : Panaszát továbbítottuk a község tanácselnökéhez. Pintér Istvánné, Gyoma: Az ortopéd járóbetegrendeléssel kapcsolatos észrevételét a békéscsabai városi kórház igazgató főorvosa kivizsgálta. Az ellátás sorrendjét működési szabályzatban határozták meg. A csecsemők részére az egész megyére kiterjedően hétfői napokon külön csípőficam szűrővizsgálatot szerveztek. A szerdai és pénteki ortopéd szakrendelésen jelentkező olyan gyermekeket, akik nem szorulnak azonnali ellátásra, más szempontokat is figyelembevéve előnyben részesíteni nem lehet. Takács László, Békéscsa. ba: Ingatlanát az 1960-as földrendezés alkalmával a békéscsabai Május 1. Tsz táblájába vonták. Mivel a földrendezéskor egyénileg gazdálkodó volt, a táblába vont 6 katasztrális 700 négyszögöl földterületéért Csaba- szabadiban csereingatlant kapott. 1972-ben korábbi ingatlanát zárt kerti rendezési eljáráskor zárt kertté nyilvánították. A megyei földhivataltól kapott tájékoztató szerint az ingatlannyilvántartási adatok változásai nem befolyásolták az ügy érdemi eldöntését. Sem a használati, sem a tulajdoni jogra nem voltak kihatással a helyrajzi számozások. Lénárd Dezső. Békésszent- andrás: A bekötő úttal kapcsolatos panaszát a békésszén tandrási tanács fogja kivizsgál. Mészáros Imre, Gádoros : Levelére a Pankotai Állami Gazdaság igazgatójától kaptunk választ. Az üzemi b eseti megbetegedése előtt éves átlagkeresete 4130 forint volt 1976 februárja 3305 forint havi munkabért kapott. A kereset megállapításánál az állami gazdaság elkövette azt a hibát, hogy 80 százalékban nem számította be a baleseti járadékot, amelyet rendelet alapján be kellett volna számítani. Így tévedés folytán jóhiszeműen több mint két éven át több munkaiéért kapott, mint amennyi megillette volna. A Kinizsi Termelőszövetkezettől nem kapott háztáji földet. Az állami gazdaság viszont szociális juttatásként évente 600 négyszögöl illetményföldet ad. Lovász Tibor, Méhkerék: Levelére a gyulai járásbíróság gazdasági hivatalától kap választ. Nagy Katalin, Békéscsaba: A garzonház építése 1977. decemberében fejeződött be. A lakások üzemeltetéséhez szükséges lift, valamint a vízben levő metángáz semlegesítésére szolgáló nitrogén- gázpalack beszerzése nehézségeket okoz. A Ganz MÁ- VAG a lift beszerelését június 30-ra vállalta. Tóth Istvánné, Gyula: A jutalmazással kapcsolatos panaszát elküldtük kivizsgálásra a Szakszervezetek Megyei Tanácsához. Albel Gyula, Orosháza: Az orosházi öregek napközi otthonába méltányosságból vették föl. Hiszen csak kivételesen indokolt esetben lehet tagja a napközi otthonnak a 18. életévét betöltő olyan fiatal, aki munkaképtelen, vagy csökkent képességű. A méltányosság már azért is fönnáll, mert nem fizet gondozási díjiat, holott van rokkantsági nyugdíja, s a család egy főre jutó havi jövedelme 2087 forint. A gondozási díjat azért engedték ^el, mert segít a gondozónőnek a napközi otthon lakóinak ellátásában. MITMOND AJOGSZABáLY? Szabó Mihályné, Békéscsaba: Levelében azt írja, hogy férje 1977 októberében sorkatonai szolgálatra vonult be. Kislánya ekkor egyéves volt. November 28-án megszületett a másik gyermekük is. Azt kérdi, hogy mennyi családi segélyre jogosul? Az ezzel kapcsolatos jogszabály úgy rendelkezik, hogy családi segélyben kell részesíteni a sorkatonai szolgálatot teljesítő munkaképtelen és eltartásra szoruló hozzátartozóját, ha őt a sorkatona a bevonulást megelőzően saját keresetéből tartotta el, vagy ha a hozzátartozó tartási igénye a bevonulás után keletkezett. A családi segélyre való jogosultság szempontjából hozzátartozónak számít a bevonuló felesége, gyermeke, örökbe fogadott és nevelt gyermeke, szülője, örökbefogadó és nevelőszülője, nagyszülője kiskorú vagy munkaképtelen testvére, továbbá élettársa, ha az együttélésből gyermek született. Eltartásra szorulónak kell tekinteni a sorkatonával közös vagy külön háztartásban élő hozzátartozót, valamint azt a munkaviszonyban álló munkaképes hozzátartozót, akinek keresete, illetve bármely forrásból származó jövedelme nem haladja meg közös háztartás esetében az 1100 forintot, külön háztartás esetében pedig a 900 forintot. Ha több hozzátartozó jogosult eltartásra a közös háztartásban élő keresetét, illetve bármely forrásból származó jövedelmét össze kell adni, és a hozzátartozókat csak akkor lehet eltartásra szorulónak tekinteni, ha a havi jövedelmük együttes összege közös háztartásban élőknél két személy esetében a havi 1650 forintot, három személy esetében pedig a havi 2200 forintot nem haladja meg. A családi segély összege az eltartásra szoruló hozzátartozók keresete, illetőleg bármely forrásból származó jövedelme és az előzőekben ismertetett értékhatár közötti különbözet. Vagyis a hozzátartozók keresetét, jövedelmét a családi segéllyel ki kell egészíteni úgy, hogy az ön esetében, mivel három személyről van szó, elérje a 2200 forintot. Ha a bevonult hozzátartozója részére megállapították a családi segélyt és ezután újabb hozzátartozó válik eltartásra jogosulttá, a segély összegét természetesen meg kell emelni. Ilyen esetben a változás bekövetkezésének a napjától kezdve kell a felemelt családi segélyt folyósítani. Ha pedig olyan változás következik be, amely a segélyfolyósítást megszünteti, vagy csökkenti, a segélyezett hozzátartozó köteles 8 napon belül a tanács egészségügyi szakigazgatási szervének írásban bejelenteni. A kérelmeket az állandó lakhely szerint illetékes egészségügyi szakigazgatási szervhez kell benyújtani. A szakigazgatási szerv határozata ellen a kézbesítésből számított 15 napon belül fel- lebezéssel lehet élni. A segélyt a társadalombiztosítási igazgatóság folyósítja. (Dr. Serédi)
