Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-21 / 118. szám
1978. május 21., vasárnap o A\C1 SZÜLŐFÖLDÜNK Száztíz éves az iskolai testnevelés Emléktáblák Enikődön Három helyi történelmi eseménynek, és a nagyközség szülöttének, a földmunkás-mozgalom mártírjának állítottak emléktáblát az elmúlt évtizedekben Endrődön. Ezeket az emléktáblákat mutatjuk most be a Szülőföldünk hasábjain, az emléktáblák avatásának időrendi sorrendjében. Hz első tornaegylet megyénkben A múlt század hatvanas éveinek végén az enyhülő politikai helyzetben pezsgő kulturális élet indult meg: irodalmi, történeti, régészeti társaságok alakultak országszerte, s múzeumok létesültek. A széles körű, lelkes közművelődési tevékenységgel egy időben a sportmozgalom is éledezett. Először a Pesti Tomaegylet alakult meg 1867-ben, majd egy évvel később hasonló klubok jöttek létre a nagyobb városokban. Korabeli svéd gimnasztika A tornának, vívásnak már volt bizonyos hagyománya hazánkban, de csak egészen kisszámú réteget érintett. Országos mozgalmat az 1868- as oktatási törvény indított el azáltal, hogy az iskolai tornaoktatást kötelezővé tette. A törvényhozók Eötvös József miniszterrel az élen, maguk is tömegmozgalomnak szánták ezt a lépést, de elKülönleges hangulatú város a Mecsek lábánál elterülő festői környezetű Pécs. Gazdag történelmi nevezetességekben, múltja több mint kétezer éves. Már a római korban fontos szerepet játszott. Megyénk lakói előtt bizonyára nem ismeretlen, különösen a városközpont, híres műemlékeivel. A székesegyház alapjait már a XI. században lerakták, s ma az ország legértékesebb középkori műemlékei közé tartozik. A Széchenyi téri török dzsámi eredeti állapotában maradt fenn, ma Az 1873-ban készült kancsók egyike (magángyűjtemény) sősorban a legfiatalabbak számára. Bármily nagy jelentőségű volt viszont az intézkedés, a végrehajtást anyagi okok akadályozták. Az iskolákba megfelelő tornaterem és fölszerelés kellett volna, de a főleg egyházi kézén levő tanintézetek nem tudták vagy nem akarták azt biztosítani. MEGOLDÁS — MÁSKÉPP A Békés című hetilap első évfolyamának 2. számában 1869. október 9-én tíz folytatásból álló cikksorozat indult. Címe: A tornászat fontossága és tomászati teendők; szerzője egy lelkes sportbarát, Mojsisovics Vilmos, Körös-szabályozási mérnök. Tudományos igényű dolgozatát a sport történetének részletes ismertetésével kezdte, abból is a görög testkultúrával és az olimpiai játékokkal. Célját és fontoskatolikus templom, s orgonahangversenyek színhelye. A Tettye szintén nem ismeretlen azok körében, akik már jártak a városban. Nem szólva a Misina tetőről. ahol idegenforgalmi érdekeség: a televíziós közvetítő állomás. A város múzeumokban is gazdag. Itt van például a világhírű Zsolnay Porcelán- gyár és múzeuma. Ez utóbbi őrzi Zsolnay Vilmosnak és családjának, a legnagyobb magyar keramikusnak alkotásait, kutatásainak eredményeit bemutató edényeket, dísztárgyakat, korsókat. A Zsolnay-porcelán világhírű termékei ismertek, s a múzeum a legszebb tárgyakat mutatja be a kezdeti időszaktól napjainkig. Az első edények még 1872— 1873-ban készültek, színük világos sárgás, vagy szürkés fehér. A múzeumban végigkövethetjük azt a hatalmas fejlődést, ami Zsolnay Vilmos kutatásai, kísérletezései során végbement a gyár termékein. A kezdeti időszakban használati tárgyak készültek, többek között Ferenc József számára a gödöllői vadászkastélyba, nagyméretű darabból álló, kékkel színezett mosdókészlet. Erdei madarak, vadászati jelképek rajzai díszítették. A múzeum tárgyain fokozatosan észlelhetjük a díszítések változásait, gazdagságát, s a csodálatos színezéseket. A halvány rózsaszínságát az ép testben ép lélek mondással aláhúzva élettani, életrendi és gyógyászati rendeltetését magyarázza el, a testi erő és edzettség szerepét hangsúlyozva. Fejtegetését egészen odáig viszi, hogy aprólékosan elmagyarázza a különböző izmok mozgatásának hatását, melynek végeredménye „a gondűző és teheroszlató jó közérzet”. Áttekinti Magyarország sporttörténetét is, különös tekintettel a XIX. századra, melynek végén a pesti példa után még 1867-ben Sopron, Debrecen, Pozsony, Pécs, Kolozsvár, sőt végre 1869- ben Szeged is megalakítja tomaegyletét. És sürgeti Békés megyét azzal, hogy az előbbi helyeken már a városok a tornacsarnok építésére is felajánlást tettek, tehát ideje itt is lépéseket tenni. S mivel az iskolákban az ifjúság testi neveléséhez a feltételek — képzett tornatanárok, téli és nyári torna- helyiségek, torna- és vívóeszközök — nincsenek meg, az egyleti keretet kell választani. Az egyletek célját is kitűzi-: «Iső és legfontosabb az oktatási törvény értelmében fiú- és lánytanulók tomáz- tatása. Továbbá a tagok rendszeres torna-, vívás-, lövészet- és tűzoltásoktatása. Ez utóbbi a lakosok életének és vagyonának mentését fogja szolgálni. A végén megjegyzi, hogy nyilvános tornaünnepélyek a társadalmi életbe is „mozgást és elevenséget fognak hozni”. A GYULAI TORNA- ÉS TÜZOLTÓEGYLET A „sajtó-hadjárat” tájékoztató és szervezési feladatét betöltötte, célját elérte: Gazdagon díszített Zsolnay- váza a múzeumban tői a tűzvörösig, a barnás- szürkétől a kékeszöldig, a legkülönbözőbb színű és színárnyalatú csodálatos tárgyak láthatók. Akad közöttük saláta, káposztalevél formáját utánzó tál, paprika alakú váza, magyaros díszítésű csipkézett, áttört tál, rücskös korsó, különösen szép türkiz színével, s az úgynevezett tieger mázzal tűnik ki. Különösen szépek a méh- sejtszerűen áttört edények, amelyeken a vékony máz gyöngyházként csillog, ha fény vetődik rá. Láthatunk dúsan aranyozott, a keleti mesék pompáját idéző tálakat, edényeket, készleteket. A legszebb azonban mégis közülük az úgynevezett eozinszínű tál, amely olyan, mint a halpapír. Ez volt Zsolnay Vilmos kísérleteinek legnagyobb eredménye. Aki még nem járt a Zsolnay Múzeumban pécsi látogatása során, feltétlen kérésé meg. Melegen ajánljuk. alig lett vége a cikksorozatnak, az egylet megalakult, így tudósít erről a Békés 1870. január 23-iki száma: „A torna és tűzoltó-egylet ma egy hete tartá alakuló, s egyszersmind tisztválasztó közgyűlését a városháza termében, s ez alkalommal az egyleti tagok szép számmal voltak képviselve... örömünket fejezzük ki megalakulása felett, s szívből kívánjuk... Farsangi hír gyanánt megemlítjük, miszerint az egylet által rendezendő táncvigalom iránt nagy érdeklődés mutatkozik hölgyeink között... A sorsjátékra beküldött nyereménytárgyak tanúságot tesznek a közjó iránti lelkesedésről... stb.” Bállal indult útjára a tornaegylet, s később is több táncos összejövetelt rendeznek a „társas élet” előmozdítására és az egylet anyagi alapjának támogatására. Az első bál különben olyan jól sikerült, hogy meg kellett ismételni. Közben bizottságot neveztek ki, tagjai tárgyalnak a helybeli egyházközségekkel a gyermekek tomáztatásáról és az ehhez szükséges pénzbeli hozzájárulásról. Felfogadják az egylet „művezetőjét”, Oheroly János tornatanárt, aki. mint az újság írja, április közepén: ..helyét elfoglalta és a nyári tomaidény május 1-én a megyeháza kertjében megkezdődik.” A TORNAISKOLA ÜNNEPÉLYES MEGNYITÁSA A Békés szinte hétről hétre tudósított az egylet eseményeiről. Részletesen beszámolt a május 15-re halasztott megyeházi ünnepségről is, mely megnyitó beszéddel kezdődött. „Utána következtek az egyenruhába öltözött tornászok mutatványai. melyeik, tekintve az eddig vett órák számait, sok meglepő részlettel bírtak. Különösen a tornászó gyerekek ügyessége tűnt fel, ami nagyrészt Oheroly János érdeme. Ez utóbbinak közbeszőtt mutatványai égyikét képezték az ünnepély legérdekesebb részleteinek. Volt zene is, s a közönség — hisszük — riem kis megelégedéssel hagyta el kb. esti 8 órakor véget ért ünnepély színhelyét.” A mozgalmas élet, amely a februári bállal és a májusi nyitó ünneppel kezdődött, juniálissal folytatódott ugyancsak a megyeháza kertjében. Az újság erről is részletesen beszámol, megírja hogy az időjárás ugyan nem kedvezett, mert hűvös, borús, július eleji délután volt, de azért este 6-kor a „mulatság kezdetét vévé a kis és nagy tornászok mutatványaival, s utána a szélességi és magassági versenyugrások következtek, előadva a nagyok sorából válogatott 5-6 tag által.” E jól sikerült rendezvényt is meg akarják ismételni, mégpedig Oheroly János javára, de „ez ellen a két elem: tűz és víz szövetkezett. Éppen arra az időre, midőn a mondott mulatság megkezdendő lett volna, tüzet jelzé- nek a harangok, kevésvár- tatva pedig az egek is megeresztik csatornáikat.” * * * A város életét felrázó sok vidámsággal és eseménnyel teli egy év után az egylet kebelében működő tornaiskoláról így számol be a vezetőség: oktatáson részt vett a katholikus iskolából 100, a református iskolából 50 gyermek. Magántanuló volt 45, leánytanuló 18. összesen 213. A beszámolási időpontban pedig már százzal több. Vass Márta Ahová el kell menni... Pécs: Zsolnay Múzeum Endrődön, a Lenin utca 2. számú épület, a nagyközségi tanács falán az 1955-ben avatott tábla az 1935-ös csendőrsortűz emlékét idézi. Mi is történt 1935. március 20-án Endrődön? Mint dr. Maday Pál, a Békés megye történetében írja: „...az endrődi nép... a tőkés rendszerrel szemben változatlanul ellenzéki oldalon állott. 1935- ben szintén az ellenzéki képviselőjelöltet támogatták. Ekkor a választók figyelmét hirtelen szervezett szükségPoiányi Máté 1901. december 18-án Endrődön született. A kubikos a Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadseregben harcolt, majd bekapcsolódott a KMP illegális tevékenységébe. A párt II. kongresszusán a Központi BizottA Magyar Tanácsköztársaság idején, 1919-ben a mai tanácsháza épületében ülésezett Endrődön a direktórium. munkával igyekeztek elvonni a képviselőjelölt beszédének meghallgatásától. A hatóság meg akarta tiltani a gyűlés megtartását, az egybegyűlt hallgatóság azonban követelte azt. A csendőrség erőszakoskodása végül is fegyver- használathoz vezetett, melynek nyolc halálos áldozata lett.” E csendőrsortűz vértanúi: Pribovszki István, Gyu- rica Bálintné, GelLai István, Farkasinszki Lajos, Polányi Józsefné, Bögre Sándor és. Dinya Franciska. ság tagjává választották. 193L végén, majd 1933-toan is bebörtönözték. 1940 őszén került az úgynevezett Árpádvédvonal építéséhez, a Kárpátokba. Ott nyomtalanul eltűnt. A Polányi Máté emlékét hirdető tábla szintén a tanácsháza falán látható. Az épület falán levő harmadik tábla, melyet 1959-ben avattak, erről emlékezik meg. A KMP helyi szervezete 1918-ban a mai Bajcsy-Zsi- linszky utca 12. számú épületében alakult meg. E ház falán — amely egy óvodának ad otthont — 1968-ban helyeztek el emléktáblát. Fotó: Veres Erzsi
