Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-21 / 118. szám

1978. május 21., vasárnap o A\C1 SZÜLŐFÖLDÜNK Száztíz éves az iskolai testnevelés Emléktáblák Enikődön Három helyi történelmi eseménynek, és a nagyköz­ség szülöttének, a földmun­kás-mozgalom mártírjának állítottak emléktáblát az el­múlt évtizedekben Endrődön. Ezeket az emléktáblákat mu­tatjuk most be a Szülőföl­dünk hasábjain, az emlék­táblák avatásának időrendi sorrendjében. Hz első tornaegylet megyénkben A múlt század hatvanas éveinek végén az enyhülő politikai helyzetben pezsgő kulturális élet indult meg: irodalmi, történeti, régészeti társaságok alakultak ország­szerte, s múzeumok létesül­tek. A széles körű, lelkes közművelődési tevékenység­gel egy időben a sportmoz­galom is éledezett. Először a Pesti Tomaegylet alakult meg 1867-ben, majd egy év­vel később hasonló klubok jöttek létre a nagyobb váro­sokban. Korabeli svéd gimnasztika A tornának, vívásnak már volt bizonyos hagyománya hazánkban, de csak egészen kisszámú réteget érintett. Országos mozgalmat az 1868- as oktatási törvény indított el azáltal, hogy az iskolai tornaoktatást kötelezővé tet­te. A törvényhozók Eötvös József miniszterrel az élen, maguk is tömegmozgalomnak szánták ezt a lépést, de el­Különleges hangulatú vá­ros a Mecsek lábánál elte­rülő festői környezetű Pécs. Gazdag történelmi neveze­tességekben, múltja több mint kétezer éves. Már a római korban fontos szere­pet játszott. Megyénk lakói előtt bizo­nyára nem ismeretlen, kü­lönösen a városközpont, hí­res műemlékeivel. A szé­kesegyház alapjait már a XI. században lerakták, s ma az ország legértékesebb középkori műemlékei közé tartozik. A Széchenyi téri török dzsámi eredeti álla­potában maradt fenn, ma Az 1873-ban készült kancsók egyike (magángyűjtemény) sősorban a legfiatalabbak számára. Bármily nagy je­lentőségű volt viszont az intézkedés, a végrehajtást anyagi okok akadályozták. Az iskolákba megfelelő tor­naterem és fölszerelés kel­lett volna, de a főleg egyhá­zi kézén levő tanintézetek nem tudták vagy nem akar­ták azt biztosítani. MEGOLDÁS — MÁSKÉPP A Békés című hetilap első évfolyamának 2. számában 1869. október 9-én tíz foly­tatásból álló cikksorozat in­dult. Címe: A tornászat fon­tossága és tomászati teen­dők; szerzője egy lelkes sportbarát, Mojsisovics Vil­mos, Körös-szabályozási mér­nök. Tudományos igényű dolgozatát a sport történe­tének részletes ismertetésé­vel kezdte, abból is a görög testkultúrával és az olimpiai játékokkal. Célját és fontos­katolikus templom, s orgo­nahangversenyek színhelye. A Tettye szintén nem isme­retlen azok körében, akik már jártak a városban. Nem szólva a Misina tető­ről. ahol idegenforgalmi ér­dekeség: a televíziós közve­títő állomás. A város múzeumokban is gazdag. Itt van például a vi­lághírű Zsolnay Porcelán- gyár és múzeuma. Ez utób­bi őrzi Zsolnay Vilmosnak és családjának, a legna­gyobb magyar keramikus­nak alkotásait, kutatásainak eredményeit bemutató edé­nyeket, dísztárgyakat, kor­sókat. A Zsolnay-porcelán világ­hírű termékei ismertek, s a múzeum a legszebb tár­gyakat mutatja be a kezde­ti időszaktól napjainkig. Az első edények még 1872— 1873-ban készültek, színük világos sárgás, vagy szürkés fehér. A múzeumban vé­gigkövethetjük azt a hatal­mas fejlődést, ami Zsolnay Vilmos kutatásai, kísérle­tezései során végbement a gyár termékein. A kezdeti időszakban használati tár­gyak készültek, többek kö­zött Ferenc József számára a gödöllői vadászkastélyba, nagyméretű darabból álló, kékkel színezett mosdókész­let. Erdei madarak, vadá­szati jelképek rajzai díszí­tették. A múzeum tárgyain foko­zatosan észlelhetjük a díszí­tések változásait, gazdagsá­gát, s a csodálatos színezé­seket. A halvány rózsaszín­ságát az ép testben ép lélek mondással aláhúzva élettani, életrendi és gyógyászati ren­deltetését magyarázza el, a testi erő és edzettség szere­pét hangsúlyozva. Fejtegeté­sét egészen odáig viszi, hogy aprólékosan elmagyarázza a különböző izmok mozgatá­sának hatását, melynek vég­eredménye „a gondűző és teheroszlató jó közérzet”. Áttekinti Magyarország sporttörténetét is, különös tekintettel a XIX. századra, melynek végén a pesti példa után még 1867-ben Sopron, Debrecen, Pozsony, Pécs, Kolozsvár, sőt végre 1869- ben Szeged is megalakítja tomaegyletét. És sürgeti Bé­kés megyét azzal, hogy az előbbi helyeken már a vá­rosok a tornacsarnok építé­sére is felajánlást tettek, te­hát ideje itt is lépéseket ten­ni. S mivel az iskolákban az ifjúság testi neveléséhez a feltételek — képzett torna­tanárok, téli és nyári torna- helyiségek, torna- és vívó­eszközök — nincsenek meg, az egyleti keretet kell vá­lasztani. Az egyletek célját is ki­tűzi-: «Iső és legfontosabb az oktatási törvény értelmében fiú- és lánytanulók tomáz- tatása. Továbbá a tagok rendszeres torna-, vívás-, lö­vészet- és tűzoltásoktatása. Ez utóbbi a lakosok életének és vagyonának mentését fog­ja szolgálni. A végén meg­jegyzi, hogy nyilvános tor­naünnepélyek a társadalmi életbe is „mozgást és ele­venséget fognak hozni”. A GYULAI TORNA- ÉS TÜZOLTÓEGYLET A „sajtó-hadjárat” tájé­koztató és szervezési felada­tét betöltötte, célját elérte: Gazdagon díszített Zsolnay- váza a múzeumban tői a tűzvörösig, a barnás- szürkétől a kékeszöldig, a legkülönbözőbb színű és színárnyalatú csodálatos tárgyak láthatók. Akad kö­zöttük saláta, káposztalevél formáját utánzó tál, paprika alakú váza, magyaros díszí­tésű csipkézett, áttört tál, rücskös korsó, különösen szép türkiz színével, s az úgynevezett tieger mázzal tűnik ki. Különösen szépek a méh- sejtszerűen áttört edények, amelyeken a vékony máz gyöngyházként csillog, ha fény vetődik rá. Láthatunk dúsan aranyozott, a keleti mesék pompáját idéző tála­kat, edényeket, készleteket. A legszebb azonban mégis közülük az úgynevezett eozinszínű tál, amely olyan, mint a halpapír. Ez volt Zsolnay Vilmos kísérletei­nek legnagyobb eredménye. Aki még nem járt a Zsol­nay Múzeumban pécsi láto­gatása során, feltétlen ké­résé meg. Melegen ajánljuk. alig lett vége a cikksorozat­nak, az egylet megalakult, így tudósít erről a Békés 1870. január 23-iki száma: „A torna és tűzoltó-egylet ma egy hete tartá alakuló, s egyszersmind tisztválasztó közgyűlését a városháza ter­mében, s ez alkalommal az egyleti tagok szép számmal voltak képviselve... örömün­ket fejezzük ki megalakulá­sa felett, s szívből kívánjuk... Farsangi hír gyanánt meg­említjük, miszerint az egy­let által rendezendő táncvi­galom iránt nagy érdeklődés mutatkozik hölgyeink kö­zött... A sorsjátékra bekül­dött nyereménytárgyak ta­núságot tesznek a közjó iránti lelkesedésről... stb.” Bállal indult útjára a tor­naegylet, s később is több táncos összejövetelt rendez­nek a „társas élet” előmoz­dítására és az egylet anyagi alapjának támogatására. Az első bál különben olyan jól sikerült, hogy meg kellett is­mételni. Közben bizottságot nevez­tek ki, tagjai tárgyalnak a helybeli egyházközségekkel a gyermekek tomáztatásáról és az ehhez szükséges pénzbeli hozzájárulásról. Felfogadják az egylet „művezetőjét”, Oheroly János tornatanárt, aki. mint az újság írja, ápri­lis közepén: ..helyét elfog­lalta és a nyári tomaidény május 1-én a megyeháza kertjében megkezdődik.” A TORNAISKOLA ÜNNEPÉLYES MEGNYITÁSA A Békés szinte hétről hét­re tudósított az egylet ese­ményeiről. Részletesen be­számolt a május 15-re ha­lasztott megyeházi ünnepség­ről is, mely megnyitó be­széddel kezdődött. „Utána következtek az egyenruhába öltözött tornászok mutatvá­nyai. melyeik, tekintve az ed­dig vett órák számait, sok meglepő részlettel bírtak. Különösen a tornászó gyere­kek ügyessége tűnt fel, ami nagyrészt Oheroly János ér­deme. Ez utóbbinak közbe­szőtt mutatványai égyikét képezték az ünnepély legér­dekesebb részleteinek. Volt zene is, s a közönség — hisszük — riem kis megelé­gedéssel hagyta el kb. esti 8 órakor véget ért ünnepély színhelyét.” A mozgalmas élet, amely a februári bállal és a máju­si nyitó ünneppel kezdődött, juniálissal folytatódott ugyancsak a megyeháza kertjében. Az újság erről is részletesen beszámol, megír­ja hogy az időjárás ugyan nem kedvezett, mert hűvös, borús, július eleji délután volt, de azért este 6-kor a „mulatság kezdetét vévé a kis és nagy tornászok mutat­ványaival, s utána a széles­ségi és magassági verseny­ugrások következtek, előad­va a nagyok sorából váloga­tott 5-6 tag által.” E jól sikerült rendezvényt is meg akarják ismételni, mégpedig Oheroly János ja­vára, de „ez ellen a két elem: tűz és víz szövetkezett. Ép­pen arra az időre, midőn a mondott mulatság megkez­dendő lett volna, tüzet jelzé- nek a harangok, kevésvár- tatva pedig az egek is meg­eresztik csatornáikat.” * * * A város életét felrázó sok vidámsággal és eseménnyel teli egy év után az egylet kebelében működő tornais­koláról így számol be a ve­zetőség: oktatáson részt vett a katholikus iskolából 100, a református iskolából 50 gyermek. Magántanuló volt 45, leánytanuló 18. összesen 213. A beszámolási időpont­ban pedig már százzal több. Vass Márta Ahová el kell menni... Pécs: Zsolnay Múzeum Endrődön, a Lenin utca 2. számú épület, a nagyközségi tanács falán az 1955-ben avatott tábla az 1935-ös csendőrsortűz emlékét idézi. Mi is történt 1935. március 20-án Endrődön? Mint dr. Maday Pál, a Békés megye történetében írja: „...az endrődi nép... a tőkés rend­szerrel szemben változatlanul ellenzéki oldalon állott. 1935- ben szintén az ellenzéki kép­viselőjelöltet támogatták. Ek­kor a választók figyelmét hirtelen szervezett szükség­Poiányi Máté 1901. decem­ber 18-án Endrődön született. A kubikos a Tanácsköztársa­ság idején a Vörös Hadsereg­ben harcolt, majd bekapcso­lódott a KMP illegális tevé­kenységébe. A párt II. kong­resszusán a Központi Bizott­A Magyar Tanácsköztár­saság idején, 1919-ben a mai tanácsháza épületében ülése­zett Endrődön a direktórium. munkával igyekeztek elvonni a képviselőjelölt beszédének meghallgatásától. A hatóság meg akarta tiltani a gyűlés megtartását, az egybegyűlt hallgatóság azonban követel­te azt. A csendőrség erősza­koskodása végül is fegyver- használathoz vezetett, mely­nek nyolc halálos áldozata lett.” E csendőrsortűz vérta­núi: Pribovszki István, Gyu- rica Bálintné, GelLai István, Farkasinszki Lajos, Polányi Józsefné, Bögre Sándor és. Dinya Franciska. ság tagjává választották. 193L végén, majd 1933-toan is bebörtönözték. 1940 őszén került az úgynevezett Árpád­védvonal építéséhez, a Kár­pátokba. Ott nyomtalanul el­tűnt. A Polányi Máté emlé­két hirdető tábla szintén a tanácsháza falán látható. Az épület falán levő harma­dik tábla, melyet 1959-ben avattak, erről emlékezik meg. A KMP helyi szervezete 1918-ban a mai Bajcsy-Zsi- linszky utca 12. számú épü­letében alakult meg. E ház falán — amely egy óvodának ad otthont — 1968-ban he­lyeztek el emléktáblát. Fotó: Veres Erzsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom