Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-23 / 119. szám

1978. májas 23., kedd o EQ2ŒB Húszéves a 9-es számú általános iskola Békéscsabán Ezekben a napokban ün­nepli a Békéscsabai 9-es szá­mú Általános Iskola fenn­állásának 20. évfordulóját. Conrado Benitez Garcia ku­bai forradalmár pedagógus nevét viseli az iskola, s a jubileumi ünnepségsorozat méltón emlékezik meg róla is. Május 20-án, szombaton szülök akadémiáját rendez­tek, ahol pedagógiai témájú előadások, nyílt tanítási órák szerepelték a programban. Hétfőn, 22-én játékos sport­napon vetélkedtek" a gyere­kek a békéscsabai KlSZ-tá- borban. Gsütörökön, május 25-én délután fél 4-től ün­nepi úttörő-tanácsülésen ta­lálkoznak a régi kiváló út­törők és volt úttörőtanács­titkárok a most hasonló tisztséget viselő gyerekekkel. A vendégék megismerhetik majd az iskola múltját ku­tató gyűjtőmunka eredmé­nyeit is. Másnap, május 26- án, a csapatgyűlésen kisdo­bos- és úttörőavatásra gyűl­nék a gyerekek, a szülők és a patronáló üzemek KISZ- szervezetének képviselői. Az avatást követően nevelőtes­tületi ülésen találkoznak az iskolában évekkel ezelőtt és jelenleg is oktató pedagógu­sok. A meghívott, régebben itt tanító nevelők között olyan pedagógusokat köszön­tének, mint például Deák Ferencet, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetőjét, Fekete Jánosnét, a városi tanács el­nökhelyettesét, Filadedfi Mi­hályt, az Új Auróra felelős szerkesztőjét és féleségét, Ezüst György festőművészt és Lenkefi Konrádot, a Nap­sugár bábegyüttes vezetőjét. A hétfői honvédelmi sport- vetélkedő egyik állomásán a forgácsoló KISZ-esei figyelik a hetedik osztályos „Törpe” őrs „lajhármászás” gyakorla­tát Fotó: Veress Erzsi A kápolnai földosztás A Mezőgazdasági Könyv­kiadó valóságos könyvcseme­gével lepte meg az olvasó­kat. A könyvnapon minden bizonnyal az egyik keresett könyvritkaság lesz. Az igé­nyes, eredetivel mindenben egyező kiadásban Krúdy Gyula: A kápolnai földosztás címmel 1919-ben megjelent könyve hasonmását vehetjük kézbe. Az őszirózsás forradalom egyik emlékezetes eseményé­nek lehetünk tanúi az imp­resszionista prózaíTás hazai megteremtőjének és utánoz­hatatlan nagymesterének, Krúdy Gyulának látásmód­ján, sorain keresztül. Krúdy- nak e könyvvé formálódott írásai a Magyarország, Ká­rolyi Mihály függetlenségi pártja lapjának 1919. február végi számaiban jelentek meg. Időszerűsége, hogy az idén lesz 60. évfordulója annak a történelmi aktusnak, amely­ről Krúdy könyve szól. A koronázási jelvények látogatási ideje Igen sok kiránduló cso­port kíváncsi a magyar ko­ronázási jelvényekre. E tú­rák alkalmával a program­ban rendszerint ez is szere­pel. Azoban sokszor kelle­metlen meglepetés éri a lá­togatókat, mivel a múzeum­nak ez a része nem mindig tart nyitva. A Magyar Nem­zeti Múzeumtól éppen ezért tájékoztatást kaptunk arról, hogy a kirándulók milyen napokon látogathatják, illet­ve tekinthetik meg a koroná­zási jelvényeket. Köztudo­mású, hogy hétfőn általában minden múzeum zárva tart. A koronázási jelvényeket is csak a keddi naptól tekinthe­tik meg az érdeklődők. Ked­den 10-től 18 óráig, ezt kö­vetően pedig már csak csü­törtökön van nyitva a mú­zeumnak ez a része, mégpe­dig 12-től 20 óráig. A kö­vetkező nyitva tartási nap szombat, 10-től 18 óráig, és vasárnap ugyancsak ebben az időpontban. A nyitva tar­tási időben a látogatók, cso­portok érkezési sorrendben tekinthetik meg a kiállítást. Ettől nem térhetnek el, s előzetes bejelentéseket sem tudnak elfogadni. Minden kiránduló csoportnak tehát ajánlatos figyelembe venni az itt közölt nyitva tartási időpontokat. Szombaton este nagyszabású nemzetközi társastánc-csapat­versenyen táncoltak NDK, bolgár és magyar párok Békés­csabán, az ifjúsági és úttörőházban. Képünkön az első he­lyezettek, a Megyei Művelődési Központ társastáncosainak 1-es csapata. Második a bolgár, harmadik a német verseny­zők 1—1 csapata lett ' Fotó: Veress Erzsi Háromszázötvenezren nézték meg eddig a vásárt Vasárnap a nagyközönség számára tartott nyitva a tavaszi BNV. A kellemes időben már a kora reggeli órákban sűrű sorok kígyóz­tak a pénztárak előtt, nyi­tásra várva. Jó néhány külföldi turis­tacsoport is programjába vette a vásárlátogatást : csehszlovák, NDK-beli és osztrák turisták voltak a legnagyobb számban. A leg­élénkebb érdeklődés a KGST-országok együttmű­ködését demonstráló vitrin­sor iránt nyilvánult meg, de a számítástechnikai ipar újdonságait ismertető pavi­lon is mindig telve volt lá­togatókkal. A vasárnap egyben a vá­sár félidejét is jelentette. Ez alkalomból Hamvai István­ná, a BNV igazgatója el­mondta: a vásár eddigi mérlege igen kedvező. Az elmúlt évi BNV-hez képest 10—15 százalékkal növeke­dett a szakmai napok s ren­dezvényei iránt az érdeklő­dés, ezen belül is a műszer- és a járműipari kiállítóit kereste fel a legtöbb szak­ember. Sok a külföldi üzletember a vásáron, a belépők tanú­sága szerint a világ minden tájáról részt vesznek a BNV-n szakemeberek, így egyebek mellett Japánból, Ausztráliából és Kanadából. Közönségsikert is arat a vá­sár4, hiszen vasárnap estig 350 ezer látogatót fogadott a BNV. Ebből 80 ezren va­sárnap tekintették meg a ki­állítást. Vasárnap délután felke­reste a BNV-t dr. Rinaldo Ossola, olasz külkereskedel­mi miniszter, aki a látottak­ról és a magyar—olasz gaz­dasági kapcsolatok fejlő­déséről nyilatkozott. Hétfőn ismét a szakmai napok eseménysorozatával folytatódik a vásári ~ prog­ram, délután pedig a nagy- közönség tekintheti meg a tavaszi BNV-t. Balatoni szezonnyitó Koszorút dobtak vasárnap a Balatonba, a vitorlások ez­zel kértél^ jó szelet a ver­senyévadhoz. Az évszázados hagyományt ápoló ünnepsé­gen — amelyen Kiss Lajos vezérőrnagy, az MHSZ fő­titkára mondott beszédet — Csökkent a belvízveszély I folyókon megszűnt a készültség Megyei útinform A Hortobágy-Berebtyón az elsőfokú árvízvédelmi ké­szültséget május 20-án 18.00 órakor megszüntették. A fo­lyók vízszintje végig apadó. A folyók magyar és román területi vízgyűjtőjében az el­múlt 24 árában számottevő csapadék nem volt. Belvízvédelmi helyzet: a folyamatos szivattyúzások és a kedvező időjárás hatására a belvízzel borított területek nagysága tovább csökkent. Jelenleg az elöntött területek nagysága 550 hektár, melyből 300 hektár a vetésterület. Ti­zenhárom szivattyútelep és 9 szivattyúállás üzemel 30 köbméter másodpercenkénti összteljesítménnyel. Május 19-én 16.00 órakor, a gyomai és a dögös-(kákafoki védelmi szakaszon az elsőfo­kú belvízvédelmi készültsé­get megszüntették. A szeg­halmi, a holt-sebes-körösi, a Fehér-, Fekete-Körös del­tái, az Élővíz-csaitoma és a mezőberényi védelmi szaka­szon az elsőfokú belvízvédel­mi készültség még érvényben van. egyúttal megnyitották az idei üdülési szezont is. A balatonfüredi mólón több ezer érdeklődő nézte végig a nyári idény nyitá­nyának számító látványos ünnepséget, az első vitorlás- versenyt, az MHSZ légi be­mutatóját és a hullámlovas­versenyt. A Balaton-parton már megnyitották a szakszerveze­ti és vállalati üdülőházak többségét. Több mint 20 ez­ren kezdték meg üdülésüket az első turnus vendégeként. A nyári főszezonban több mint 400 ezer beutalt szer­vezett üdüléséről gondos­kodnak a magyar tenger partján. Harkányi ásványvíz Békés megye országos köz- úthálózatán folyamatban le­vő szabályozások, munkák: A 44. sz. kecákemét—bé­késcsabai-gyulai főúton Szarvas térségében burkolat­jel festése folyik. A festési munkahelyen 40 kilométer/ óra „Sebességkorlátozás”, „Útszűkület” és „Kötelező haladási irány jobbra” jel­zőtáblák vannak. A friss fes­tés védelmét terelőkúpok biztosítják. A kötegyáni bekötő úton az útmenti fákat termelik ki. A munkavégzés idején „Út­szűkület” és „Úton folyó munkák” táblák vannak a helyszínen. Az egész országra kiter­jesztették a szénsavval telí­tett harkányi ásványvíz for­galmazását. Halálas baleset Május 21-én, az éjjeli órák­ban Mezőkovácsháza belte­rületén Kovács Zoltán 25 éves nagykamarási lakos személygépkocsijával elütöt­te Varga Mihály 57 éves me­zőkovácsházi lakos, gyalo­gost, aki ittas állapotban volt. A baleset következté­ben Varga Mihály a helyszí­nen meghalt. Palackozását a hatvanas évek végén kezdték meg, mi­után megállapították, hogy kedvezően hat a gyomor, a bél, az epe és a légúti meg­betegedések esetén. Hozzá­jutni csak a strandon és a gyógyhely tízkilométeres körzetében lehetett: Az Egészségügyi Miniszté­rium hozzájárulásával ezen­túl az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat — amely több más ásványvíz palackozásá­nak, értékesítésének is gaz­dája — bárhová szállítja, ahol megrendelik. Az idén 300 000 palack értékesítését tervezik. Nemzetiségi politika társadalmunkban azánk lakosságának mindössze 1,5; a Bé­kés megyében élők 5,1 százaléka vallotta magát nem magyar anyanyelvűnek az 1970. évi népszámláláskor. Az ország 'különböző részein kisebb-nagyobb csoportok­ban élnek németek, szlová­kok, szerbek, horvátok és románok. Valamennyien egyenlő jogokat élveznek, mind az anyanyelv használa­tában, mind saját kulturális hagyományaiknak megőrzésé­ben. Alkotmányunk biztosít­ja, hogy a nemzetiségiek ne csak képviseljék magukat a politikai, a társadalmi és az egyéb szervekben, szerveze­tekben, hanem aktívan is ■közreműködjenek az orszá­gos és helyi jellegű felada­taink megvalósításában; s ugyanakkor saját nemzetisé­gi kultúrájuk ápolásával az egyetemes kultúra gazdagítá­sában. A lenini elveken nyugvó nemzetiségi politikánk kö­vetkezetes végrehajtásakor jelentős szerep hárul a Ha­zafias Népfrontra. Ami a gyakorlati érvényesülést il­leti, több lehetőség is nyílik nemzetiségi lakosságunk egyenrangú közéleti tevé­kenységének kibontakoztatá­sára a politikai, a társadal­mi, a gazdasági, valamint a kulturális élet minden terü­letén. A nem magyar anya­nyelvűek sajátos érdekeit képviseli a magyarországi németek, románok, délszlá­vok és szlovákok demokrati­kus szövetsége. S ami még nagyon lényeges: valameny- nyi nemzetiségi csoport kül­döttje részt vesz az ország­gyűlés munkájában, de kép­viselőiket megtaláljuk a ta­nácsok, a gazdasági egységek és a különböző intézmények vezető testületéiben is. Sorolhatnánk még tovább azokat a területeket, amelye­ken fejleszthetik képességei­ket, s gyakorolhatják kultu­rális jogaikat. Közülük egyet feltétlenül meg kell említe­nünk, és ez: az oktatás. Azokban a községekben, ahol a jelentkezők létszáma eléri a 15-öt, nemzetiségi óvodát, általános iskolát vagy riyelv- oktató közösséget hoznak létre. Természetesen a nem­zetiségiek nyelvét elsajátíta­ni kívánó tanulók is beirat­kozhatnak ezekbe az intéz­ményekbe. A nemzetiségi ve­zető óvónőket, az általános iskolai tanárokat főiskolá­kon ; a nemzetiségi középis­kolák pedagógusait részint hazánkban, részint az NDK- ban, Csehszlovákiában, Ju­goszláviában és Romániában képezik. Kővágó László a „Kisebb­ség — nemzetiség” című könyvében írja, hogy az al­só- és középfokú nemzetiségi iskolák száma az utóbbi tíz évben csaknem 50 százalék­kal emelkedett, és jelenleg több mint 400 ilyen intéz­mény található az országban. (Megyénkben például két nemzetiségi középiskola is működik.) Az otthonról hozott isme­retek megfelelő alapot nyúj­tanak a tanulóknak az iro­dalmi szintű nyelvtudás el­sajátításához. Nem soroljuk fel, milyen előnyökkel jár a kétnyelvűség. Mégis érde­mes megemlíteni: a kis né­pek nyelvén írott munkák fordításával, kultúrájuk megismertetésével a „híd” szerepét is betöltik azok az egyetemet, főiskolát végzett szakemberek, akik megfelelő nyelvtudással rendelkeznek. Ily módon egyre gyümölcsö­zőbb lesz a nemzeti kisebb­ség és az anyaország, illetve hazánk közötti kapcsolat. Nap mint nap jelentős szá­mú román, szlovák, délszláv szerző munkájával találkoz­hatunk. A néprajzi gyűjtő­munka eredményeiről is mind több publikáció jele­nik meg folyóiratainkban. A tömegkommunikációs eszkö­zeink szintén elősegítették, hogy ma már sokkal többet tudunk nemzeti kisebbsé­günk életmódjáról, munká­járól, művészetéről, mint a felszabadulás előtt. Ha visszapillantunk példá­ul az 50—60 évvel ezelőtti időkre, kitűnik, hogy a ma­gyar kommunisták már a Tanácsköztársaság idején is — a párt szövetségi politi­kájának szemszögéből — kö­zelítették meg ezt a kérdést. Ugyanígy - cselekedtek a har­mincas években is, amikora Kommunisták Magyarországi Pártjának Központi Bizott­sága követelte az országban élő kisebbség egyenjogúságá­nak elismerését. Ugyanakkor ellenezték a kormányok na­cionalista, soviniszta intézke­déseit. [sak a felszabadulást követő demokratikus I átalakulás teremthet­te meg azokat a feltételeket, amelyek lehetővé tették va­lamennyi nemzetiség teljés egyenjogúságának állami és társadalmi elismerését. Ez is cáfolata annak a hibás né­zetnek, mely szerint a mar­xizmus figyelmen kívül hagyja a nemzeti kérdést, és a proletár internacionaliz­mus ürügyén a kis népek „összeolvasztására” törek­szik, mint ahogy ennek már történelmi távlatú ellenpél­dája: a Szovjetunió.' Bukovínszky István Csapatzászló az úttörő határőröknek Az elmúlt hét végén Gyu­lán rendezték meg az Ifjú Gárda és Úttörő Gárda já­rási-városi szemlét. Ennek keretében a nyitó napon ün­nepélyes keretek között ala­kult meg a gyulai járási Úttörő Gárda határőr zász­lóalj. Avató beszédet Kun István határőr ezredes, a BM határőrség pártbizottsá­gának első titkára mondott. A zászlóalj — amelynek tagjai a kétegyházi, a lökös- házi, eleki, sarkadi, kötegyá­ni, mezőgyáni, geszti iskolák úttörőiből került ki — Pus­kás Imre, a hősi halált halt sarkadi határőr őrmester ne­vét vette fel. A határőrség által adományozott csapat- zászlóra szalagot kötött a névadó testvére is. Itt kapta meg a „Kiváló Határőr” ki­tüntetést Fenyvesi Tivadar lökösházi, Kovács András sarkadkeresztúri és Szerb József geszti pedagógus a határőrizetet segítő tevé­kenységéért. Az ünnepség után Mocsári Imre, a KISZ gyulai járási bizottságának titkára nyitotta meg a IX. járási-városi Ifjú Gárda- és Úttörő Gárda szemlét. Kun István ezredes átadja a csapatzászlót Kovács And­rásnak Fotó: Béla Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom