Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-23 / 119. szám
1978. május 23., kedd ■IZUllilVTlTtl a belső ellenőrzés a vezetés fő támasza A szarvasi járási pártbizottság és a NEB közös vizsgálata Közismert, hogy a belső ellenőrzés a vezetés nélkülözhetetlen eleme. Hatékonyságának továbbfejlesztése napjaink egyik fontos feladata. Éppen ezért az MSZMP szarvasi járási bizottságának kezdeményezésére a szarvasi Népi Ellenőrzési Bizottság nyolc mező- gazdasági és ipari szövetkezetben vizsgálta meg a belső ellenőrzés helyzetét. A vizsgálócsoportokban a pártbizottság tagjai is részt vettek. Elsősorban arra kerestek választ, milyen hatékonysággal működik a belső ellenőrzés és fejlesztésének mik az akadályai. Intízkedts és a végrehajtás A tapasztalatok azt igazolják, hogy a járás gazdasági egységeinél az utóbbi években számottevően fejlődött a belső ellenőrzés. Rendszere megszilárdult. Ám tennivaló is akad bőven. A gyomai Alkotmány Termelőszövetkezet a múlt évben jelentős mértékben szélesítette ennek rendszerét, a gazdálkodás során felmerült hiányosságok megszüntetésére azonban a vezetőség nem fordított kellő gondot. Emiatt az intézkedések sem voltak megfelelőek. Ebben az évben viszont már javulást tapasztaltak a népi ellenőrök. A legtöbb helyen a vezetői ellenőrzéseket á munkakör* leírásokban rögzítették. Ezek az ellenőrzések végeredményben beszámoltatásokon, negyedéves jelentéseken keresztül valósulnak meg. A termelőszövetkezetek azonban a beszámoltatásokról írásos feljegyzést alig készítenek. Emiatt a végrehajtás ellenőrzése nehézségekbe ütközik. A hunyai Hunyadi Tsz-ben a jelentéseket és az intézkedéseket azért nem foglalták írásba, mert nem volt, aki legépelje azokat. A Gyomai Háziipari Szövetkezetben a múlt évben hozott vezetőségi határozatok közül 12 csak részben lett végrehajtva, noha a határidőt és a felelőst is feltüntették. Ezek voltak a legkirívóbb esetek. Sokkal több a jó példa. Az endrődi Béke Termelőszövetkezetben a vezetőség megállapította, hogy az év végi leltározáskor helytelen adatokat is felvettek, ezért a leltározást megismételték. Az ÁFÉSZ-ek többsége is helyes gyakorlatot követ. Az intézkedések végrehajtását utóvizsgálattal ellenőrzik. Mit csinál a'belsö ellenőr? Minisztertanácsi rendelet kimondja, hogy a szövetkezetek belső ellenőrzésének a célja, előmozdítani a szövetkezet működésének törvényességét, a népgazdasági érdekkel összhangban álló hatékony gazdálkodást, valamint a közös vagyon védelmét. A rendelet kötelezően írja elő a belső ellenőr alkalmazását. A vizsgált szövetkezeteknél azonban nem mindenhol foglalkoztatnak belső ellenőrt. A Gyomai Háziipari Szövetkezetben ezt a tevékenységet a főkönyvelő látja el. A hunyai Hunyadi Termelőszövetkezet is csak annyit tett, hogy tanulmányi szerződést kötött egy főiskolai hallgatóval, aki tanulmányai befejeztével ellátja ezt a munkakört. Gyakori az is, hogy a belső ellenőrt más, egyéb munkával is megbízzák. A gyomai Alkotmány Termelőszövetkezetben esetenként közgazdasági elemzéseket végeznek, mivel a szövetkezetnek nincs közgazdasági csoportja. A szövetkezetek többségében a belső ellenőrök féléves, illetve éves munkaterv szerint dolgoznak. Évközben viszont egyéb ellenőrzési feladatoknak is eleget tesznek. Sőt, átfogó ellenőrzésekre is sor kerül. Ezek azonban gyakran nélkülözik az alaposságot, mert hiszen szakembereket ritkán vonnak be. A múlt évben csak a gyomai Viharsarok Hsz-ben és a kondorosi ÁFÉSZ-nél végeztek olyan átfogó vizsgálatot, amelyben szakemberek is részt vettek. A belső ellenőrök megállapításaikról jegyzőkönyvet készítenek, s a helytelenségek megszüntetésére javaslatokat tesznek. Ezeknek alapján aztán a szövetkezetek vezetői intézkednek. Többször vezetőségi üléseken megtárgyalják a megállapításokat és határozatot is hoznak. .A népi ellenőrök csak a gyomai Alkotmány Termelőszövetkezetben találkoztak olyan esettel, amikor a belső ellenőr javaslatait nem követték intézkedések. A többi szövetkezetben az intézkedések végrehajtását utóvizsgálatokkal ellenőrzik. A tulajdonosi érdeket képviselő közvetlen ellenőrzés általános szervezete az ellenőrzési bizottság, illetve a felügyelő bizottság, Elnökét és tagjait a közgyűlés öt évre választja. A választások óta a szövetkezetekben számottevő személyi változás történt. Ennek egyik oka a szövetkezetekből való kilépés, valamint a felmentés volt. A bizottságok is terv szerint végzik munkájukat. Ám, csak ritkán tárnak fel olyan rendellenességet, amely a vezetőség külön intézkedését igényelné. Legtöbbször egyszeri vezetői utasításokra megszüntethetők. Az intézkedésekről a bizottságok ritkán értesülnek. Ritka, mint a fehér holló, amikor írásban tájékoztatják őket. Az ellenőrzéseket alig követi felelősségre vonás. Kártérítésre csak a mezőgazdasági szövetkezetekben kerül sor a mezei károk miatt. Néha egy-egy ellenőrzés el is marad. A gyomai Alkotmány Termelőszövetkezetben történt, hogy az egyik ellenőrzési feladattal nem tudtak megbirkózni, mert a szakértő bevonását nem kezdeményezték, sőt a közösen tervezett vizsgálatba sem vonták be a belső ellenőrt. A szövetkezetek szövetségi revizori irodája kétévenként átfogó ellenőrzést végez. Az ellenőrző bizottságok munkáját is górcső alá veszik. Az ezzel kapcsolatos megállapításokat a szövetkezet vezetősége megtárgyalja, és fneg is teszi a szükséges intézkedéseket. Kevés gondot fordítanak viszont a bizottságok tagjainak továbbképzésére. Elmarad a felelősségre vonás A Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatának tapasztalatait az MSZMP szarvasi járási végrehajtó bizottsága megtárgyalta, összegzésképpen megállapította, hogy azokban a szövetkezetekben, ahol felismerték az ellenőrzésben rejlő erőt és lehetőséget, ott a vezetés fő támaszává vált, s javult a gazdálkodás színvonala. A végrehajtó bizottság határozatot hozott a belső ellenőrzés továbbfejlesztésére. Meghatározta a főbb feladatokat. A vizsgálat tapasztalatait a járás valamennyi gazdasági egységénél megvitatják. Serédi János A Közúti Gépellátó Vállalat táblagyártó üzemében készítik a nagy méretű tájékoztató KRESZ-táblákat. Évente húszezer négyzetméternyi jelzőtáblát állítanak elő, korszerű eljárással (MTI-fotó, Csikós Gábor felvétele — KS) Megyénkben a negYvennyolcadik Átadták a községi vízmüvet Mezőhegyesen Május 20-hoz nem fűződik semmiféle jelesebb évforduló. A mezőhegyesiek- nek azonban ez a meleg, tavaszi nap sokáig emlékezetes, sőt bizonyára a település krónikájába is belekerül. Igaz, az ötvenegyné- hány méter magas beton víztorony jó ideje áll a nagyközség közepén, de igazi feladatát csak ezután tölti be. Ezen a szombaton sokan összejöttek, hogy szem- és fültanúi legyenek a nagyközség gyarapodásának, azaz a községi vízmű ünnepélyes átadásának. A résztvevők sorában ott voltak a megye, a járás, a nagyközség párt-, állami, tömegszervezeteinek, gazdálkodó egységeinek, intézményeinek képviselői, a tervező, a kivitelező vállalatok, a vízműtársulat intéző bizottságának szakemberei. Kassai Béla, a nagyközségi tanács elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd dr. Takács János, a megyei tanács ÉKV osztályának vezetője mondott avatóbeszédet. Elöljáróban hangsúlyozta: örömmel jött Mezőhegyesre, hogy felavassa Békés megye 48. társulati úton létrejött vízmüvét. A korszerű vízellátás és szennyvízelvezetés térhódítását jelzi: míg 1970-ben a megye lakosságának 41,6 százaléka részesült közüzemű vízszolgáltatásban, addig ez a szám a jelenlegi vízmű elkészültével 65 százalékra módosut. Ugyanakkor az sem megvetendő, hogy alig több mint hét év alatt a szennyvízelvezető-rend- szerbe bekapcsolt lakások mennyisége hét százalékkal emelkedett. A nagyközségnek nemcsak a megyében, hanem az egész Dél-Alföl- dön egyre nagyobb társadalmi, gazdasági jelentősége van fejlett állami gazdasága és egyéb mezőgazdasági termékeket feldolgozó üzemei révén. Az a dinamikus fejlődés, amely a IV. ötéves tervben kezdődött, csak úgy válik tartóssá, ha az itt élők életkörülményei is javulnak. Az összehangolt fejlesztésnek köszönA térítésmentes véradásért — Az egészségügyi ellátás és a gyógyszergyárak vérszükségletét ma csaknem 90 százalékban a térítésmentes véradók segítségével elégítik ki — mondotta dr. Gyüszü Miklós, a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyettese De- regán Gábornak, az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. Egyenletes fejlődés jellemezte az elmúlt években a térítésmentes véradást, s ez reális alapot nyújtott ahhoz, hogy a Vöröskereszt ősszel megtartott V. kongresszusán meghirdethette: teljes egészében ily módon elégítsük ki az egészségügy igényét. — Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy viszonylag rövid időn belül megszűnik a térítéses — pénzért történő — véradás. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy embertársaikon segítenek és humánusan cselekednek azok a véradók is, akik térítés ellenében adják vérüket. Segítségük ma még nem is nélkülözhető: az egészségügy például egyes vércsoportokban teljes biztonsággal ma még ily módon szerezheti be a vért. Mégis, a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy szükség esetén nagyobb mértékben, elsősorban az önkéntes, a térítésmentes véradókra lehet és kell is számítani. — Az V. kongresszust követően előtérbe került egy másik fontos feladat, az intézeti vagy másképpen a be- járásos véradók számának a növelése is. Az eddiginél több olyan véradóra számítunk, aki nem csupán a munkahelyén, a meghirdetett akciók alkalmával kész a segítségnyújtásra, hanem kérésre, a megadott időpontban is fölkeresi a véradóállomást. Joggal bízunk abban, hogy a kitűzött célok elérésében számíthatunk a segíteni kész emberekre — mondotta befejezésül a főtitkárhelyettes. hető, hogy az elmúlt öt esztendő alatt mintegy 23 millió forint költséggel megépült a 24 kilométer hosszú csőhálózat és az 500 köbméteres víztorony. Ezzel csaknem párhuzamosan elkészült a 22 millió forintba kerülő, öt kilométeres szennyvízcsatorna és a hozzá tartozó tisztítóberendezés. A továbbiakban az átadás előtt álló létesítmény és a korszerű városépítési formáknak megfelelő többszintes lakásépítés összefüggéseiről beszélt az osztályvezető. Elmondotta, hogy az V. ötéves tervben 450— 500 család költözhet ilyen lakásokban Mezőhegyesen. Az üzemek, intézmények, a belterületi lakosság 90 százaléka veszi igénybe e korszerű vízszolgáltatást. Jellemző, hogy eddig már 500 család vezette be lakásába a vizet. Társadalmi összefogás nélkül aligha valósulhatott volna meg időre ez a létesítmény. A költségek 25 százalékát a lakosság fizette be, segített az OVH, a megyei tanács. Sok pénzt takarítottak meg azzal, hogy az üzemek, intézmények dolgozói, szocialista brigádjai, az iskolák tanulói, a község lakói jelentős társadalmi munkát végeztek a vízmű építésénél. Ezt követően dr. Takács János átvágta a nemzetiszínű szalagot és átadta a beruházást a község tanácselnökének. Az ünnepi aktus után Szarvas János, a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat műszaki igazgató-helyettese ismertette a vízmű műszaki adatait. Tájékoztatójából kiderült: ez a létesítmény a mai korszerű követelményeknek megfelel. A teljesen automatizált vízmű naponta 1560 köbméter ivóvizet ad a község lakosságának, ipari üzemeinek. A hálózat teljesítménye viszont ennél jóval több, tehát a fejlesztési lehetőségek adottak. A gázmentesítő berendezés a legmodernebb tervek, üzemi kísérletek alapján készült. A vendégék végül megtekintették a vízmüvet, valamint a szennyvíztisztító-telepet. Klubok az alkoholizmus ellen Napjaink egyik problémája az alkoholizmus, hiszen közismert hazánk e téren elért „jó” helyezése a világranglistán. A sokféle egészségügyi, pszichológiai és emberi konfliktust okozó szenvedély elleni küzdelem egyik bázisa a Vöröskereszt, amely a családvédelem komplex feladatkörén belül foglalkozik az alkoholizmussal. A Vöröskereszt Békés megyei vezetősége, a megyei tanács, a rendőrség és az igazságügyi szervek által létrehozott társadalmi bizottság évente két alkalommal ülésezik. Ilyenkor tárgyalják meg az alkoholizmus elleni küzdelem legégetőbb kérdéseit, valamint az ezzel kapcsolatos rendelkezések betartásának módszereit. E küzdelemben jelentős szerepet játszanak az alkoholizmus ellenes klubok. A klubmozgalom megyénkben már az 50-es években kibontakozott, sajnos nem sikerült a kellő mértékben kiszélesíteni. Jelenleg mindössze három klub működik Békéscsabán, Gyulán és Békésen. A Vöröskereszt arra törekszik, hogy a megye minden városában, sőt a nagyközségekben is megalakuljanak a klubok. Tevékenységük két részből áll: az alkoholizmus káros hatásának megismertetése, valamint az elvonókúrán részt vettek utógondozása. A klubtagok magas színvonalú egészségügyi felvilágosító előadásokat hallhatnak a foglalkozásokon. Az utógondozás feladata az elvonókúra utáni beilleszkedés segítése a családba és a munkahelyre. A vöröskeresztes aktívák felkeresik a családtagokat, a munkahely kollektíváját, s velük együtt próbálják elérni azt, hogy az utógondozott zökkenőmentesen kerülhessen vissza a társadalmi életbe. A hetenként kétszer tartott klubfoglalkozásokon igyekeznek a tagoknak színes programot összeállítani, hogy megfelelő elfoglaltság biztosításával is segítsék gyógyulásukat. Teadélutánokat rendeznek, érdekes előadásokat, kirándulásokat tartanak. Jó a kapcsolat a társklubokkal is. Az alkoholizmus elleni küzdelem első lépése a megelőzés. Ezt szolgálják a különböző előadások, filmvetítések, propagandaanyagok. A tavaly megtartott 156 előadást mintegy 4300-an hallgatták meg. Ez is bizonyítja a téma iránti fokozott érdeklődést. Mivel a fiátal szervezetre leginkább káros az alkohol, rendkívül fontos a tanulóifjúság körében végzett felvilágosító, egészségnevelő munka. Megyénk általános iskoláiban is kibontakozott az „Alkohol nyomában” országos mozgalom. A középiskolákban a családvédelmi nevelés egyik témaköre, a káros szenvedélyek elleni küzdelem. A lányok részére hirdetett „Nagylányok iskolája” is igen népszerű megyénkben. Tavaly a 290 tanfolyamon mintegy 2800 fiatal vett részt. A fiúk részére hirdetett „Családi élet iskolája” tanfolyomaknak 1200 hallgatója volt. Lényeges előrelépést jelent majd a fiatalok alkoholizmusellenes nevelésében, ha a Vöröskereszt V. országos kongresszusának határozata értelmében a középiskolákban létrejönnek a Vöröskereszt- alapszervezetek. Ezek programjában szerepel majd a fiatal szervezetre ártalmas dohányzás, és alkoholizmus elleni küzdelem is. Gubucz Katalin
