Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-14 / 112. szám

Nyolcvan országnak szállít háztartási gépeket a szovjet Raznoexport, közülük hazánk a harmadik legjelentősebb vevő. A vállalat most kiállítást nyitott a budapesti Népköztársa­ság úti bemutatóteremben, ahol újabb cikkeket is bemutattak (Hauer Lajos felvétele — KS) Mit kell tudnia a turistának? Beszélgetés dr. Pinczési Istvánnal, a Vám- és Pénzügyőrség megyei parancsnokával A turizmus világjelenség. Megyénk határátkelő helye­in ez év első négy hónapjában minden eddigi arányt felülmúlt az utasforgalom. Több mint 80 százalékkal nagyobb volt, mint az elmúlt év azonos időszakában. Vajon a külföldre utazók betartják-e az utazással kap­csolatos előírásokat? Melyek a legfontosabb vám- és devizarendelkezések? Többek között erre kértünk vá­laszt dr. Pinczési Istvántól, a Vám- és Pénzügyőrség Békés megyei parancsnokától. Három orvosi körzetre osz­tották fel Füzesgyarmat nagyközséget, ahol a három körzeti orvos az elmúlt év­ben csaknem 20 ezer járóbe­teget vizsgált, kezelt. Persze nemcsak a körzeti rendelő­ben gyógyítják a betegeket, a járóképteleneket felkere­sik a lakásukon. így az or­vosok egy esztendő alatt több mint másfélezer alka" lommal látogattak beteget. Az orvosok mellett működő három ápolónő pedig majd­nem ötezer beteglátogatást, gondozást látott el. Ha nem is nagy számban, de mégis örvendetesen gyarapodott a község lakosainak száma, mert 133-an születtek a 116 halálozással szemben. Ami az orvosi rendelők felszereltségét, műszerezett­ségét illeti, az se nem jobb, se nem rosszabb az átlagnál. Természetes, hogy a rendel­kezésükre álló összegből elő­ször is a legfontosabb mű­szereket szerzik be, hogy ha­tékonyan küzdhessenek a be­tegségek ellen. A három or­vos, ha néha szűkösen is, elegendő arra, hogy az alap­Morzsák A nyugalom kis szigete ők ketten, a nyüzsgő, roha­nó emberáradatban. Körü­löttük az utcán mindenki siet — most van a délutáni csúcsforgalom —, az üzle­tekben idegesen hullámzik a sor a pénztár előtt. Egy asszony babakocsival ro­bog át az úttesten — leg­alább 50 méterre a kijelölt átkelőhelytől. Csinos, ifjú anyuka türelmetlenül rán­cigái ja csöpp fiát: „Szedd a lábad kisfiam, lekéssük a buszt!” Szinte furcsa, és irigylésre méltó, amilyen de­rűs nyugalommal sétálnak ők ketten: apa és négy év körüli fia. Nézelődnek, be­szélgetnek a fákról, a ma­darakról, a sárga színű bu­szokról. A kis emberke megráncigálja apja kezét, aki erre leguggol a gyerek­hez. A fiú átkulcsolja apja nyakát, súg neki valamit és összenevetnek. Mellettük lelassítják lépteiket a járó­kelők. Van aki önkéntele­nül elmosolyodik — és töb­ben megfogadják maguk­ban: holnaptól vége az örö­kös rohanásnak... * * » „Szervusz édes Annám, puszillak. Hogy vagy, olyan régen találkoztunk! A gye­rekek jól vannak? És a harmadik, a kicsi is jár már óvodába? Hogy én? Ne is kérdezd, borzasztó gond­jaim vannak. Tudod, a gye­rek, nem is hittem volna, mennyi baj van egy kicsi­vel! Örökké otthon ülni! Nagy luxus nekem gyes-en lenni, persze, tudod, a la­kás miatt el kellett vállalni, de még egyet nem szülök, isten mefits! Nahát, nem értem, te hogy győzöd, há­rom gyereket nevelni, etet­ni, ruházni és meg se lát­szik rajtad hogy gondjaid lennének. Különben? Jól vagyunk, csak már kicsi ez a kétszo­bás lakás, mondtam is a férjemnek, intézze el, hogy kapjunk egy háromszobásat, de ő olyan mamlasz! A bú­torcserét is egyedül kellett lebonyolítanom — tudod, a másik már négyéves volt —, majd egy hónapig jártam a boltokat. Az a sok ide­gesség, míg hazahozták, és akor derült ki, hogy a sző­nyeg nem illik hozzá! Mit mondasz, hogy két műszak­ra osztottak be a gyárba? És képes voltál elvállalni? Na, neked se lehet könnyű, de azt képzeld el, én mi­lyen helyzetben vagyok ! Tudod, hogy nemrég véttük azt a nagy szőnyeget,- erre most kiderül, hogy nem il­lik a kárpithoz. Kénytelen vagyok újat veni, fehér, ke­rek subát gondoltam, de olyan drága, a pénzünk meg kevés! Nem is tudom, mi­ből tartjuk majd fenn az autót ha megjön. A színes tv javításáért is 500 forin­tot kértek a múltkor. Hát lehet ezt bírni, most mond meg?!”... T. I. vető egészségügyi ellátást biztosítsa. A minőségi javu­lás érdekében azonban szük­ség lenne még egy főállású gyermekgyógyászra is, és egy másik fogorvosra. Jelen­leg ugyanis egy fogszakorvos tevékenykedik a községben, aki egyedül látja el felada­tát kettő helyett. Az egészségházban rend­szeres tanácsadással segíti a három körzeti orvos és a védőnők a hozzájuk forduló terhes kismamákat. Rajtuk kívül gyermek, és nőgyó­gyász tart szakrendelést. A 133 kismama közül 129-en vettek részt tanácsadáson. Szükség lenne még az egész­ségház udvarán egy babako­csi színre, mert esős időben egyelőre az udvaron áznak a kocsik, fedett helyiség hiá­nyában. Füzesgyarmaton be­csületes, áldozatos munká­jukkal tiszteletet vívtak ki maguknak ,az orvosok. Köl- cáönös bizalom alakult ki a beteg és orvos között, és ez is egyik alapvető feltétele a hatékony gyógyító munká­nak. — A tapasztalatok nem rosszak. A kiutazók többsége betartja a vám- és deviza- szabályokat. Egyesek azon­ban megpróbálják az utazást munka nélküli jövedelem- szerzésre felhasználni. A fel­derített jogszabálysértő cse­lekmények száma ez év első négy hónapjában a múlt év azonos időszakához képest hat százalékkal emelkedett. Két alapvető rendelkezést szegnek meg leggyakrabban az utazók. Az egyik az, hogy a megengedettnél lényege­sen több forintot és aján­déktárgyat kísérelnek meg kivinni külföldre. A másik pedig, hogy a kiutalt külföl­di fizetőeszközt nem az en­gedélyezett célra, hanem áruvásárlásra fordítják. — Melyek az utasforga­lomra vonatkozó fontosabb devizarend elkezések ? — A devizatörvény sze­rint Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK, Ro­mánia és a Szovjetunió va­lutáiból a magyar állampol­gárok személyenként 400 fo­rint értékű, a többi ország valutáiból legfeljebb 200 fo­rint értékű külföldi fizető- eszközt tarthatnak engedély nélkül birtokukban. Ezek a valuták külföldi utazás ese­tén az ország területéről en­gedély nélkül kivihetők. Ám ezen országok belső rendel­kezései szerint még 400 fo­rint érték alatti valutához is engedély kell a bevitelhez, ezért az illetékes valutaki­szolgáltató helyeknél kivite­li engedélyt kell kérni. Az engedély díjmentes. Ezenkí­vül ugyancsak engedély nél­kül külföldre lehet vinni személyenként 400 forintot, 100 forintnál nem nagyobb címletű bankjegyekben. Ha az utazás valamilyen okból elmaradt, a kiutalt valutát a kiviteli engedély lejáratát követő nyolc napon belül vissza kell váltani forintra. — Mit vihet ki az utas en­gedély nélkül? — Engedély nélkül lehet kivinni az utazás célját és időtartamát figyelembe véve a személyes használatra szolgáló tárgyakat, amelye­ket kereskedelmi célra nem lehet felhasználni. Így töb­bek között két fényképező­gép 10 tekercs filmmel, egy keskenyfilm-felvevő ugyan­csak 10 tekercs filmmel, lát­cső, hordozható zenegép, le­mezjátszó, magnetofon, rá­dió. Ugyancsak engedély nél­kül vihető személyenként három napra való élelmi­szer, de zsír- és húsfélesé­gekből összesen csak két ki­logramm. Ezen belül is faj­tánként fél kiló. Ezt azért tartom szükségesnek meg­említeni, mert a megyénk­ből a kiutazók általában csak csabai és gyulai kol­bászt visznek magukkal. A személyi útiholmin és úti élelmen kívül a belföldi utasok személyenként ezer forint fogyasztói árat meg nem haladó és szokásos mennyiségű ajándéktárgya­kat vihetnek ki. Az ajándék- tárgyak nem lehetnek arany­ból, platinából és ezüstből, sem muzeális értékűek, bé­lyegek, sőt gyógyszer se le­het közöttük. De szalámit és kolbászárut sem lehet aján­dékként kivinni. — Milyen árutárgyak kivi­teléhez kell kérni engedélyt? — Csak a Magyar Nemzeti Bank engedélyével lehet ki­vinni nemesfémet nemes­fém tárgyat, aranyérmét, az engedély nélkül birtokban tartható, s az előbb már em­lített mennyiséget meghala­dó külföldi fizetőeszközt, ér­tékpapírt, biztosítási köt­vényt, takarékbetétkönyvet, négyszáz forinton felüli bankjegyet, s az 1000 forin­tos együttes értéket megha­ladó ajándéktárgyat. Növé­nyek és a növényi eretű áruk kiviteléhez is engedély kell. A vágott virágot vi-, szont engedély nélkül lehet vinni. Kutyát is ki lehet vinni, de ehhez először be kell szerezni a Magyar Eb­tenyésztők Országos Egye' sületétől az ezzel kapcsola­tos bizonylatot és a hatósági állatorvosi bizonyítványt. Az országos Széchényi Könyv­tár engedélye kell az 1957. év előtt kiadott könyvek, folyó­iratok, hírlapok, térképek, s ezek másolatainak kivitelé­hez. Nem kell viszont enge­dély az utas által művenként legfeljebb három példányban, útiholmiként, vagy ajándé­kozási célra kivitt könyvek­re, ha azokat Magyarorszá­gon vagy más szocialista or­szágban 1957. után adták ki. — Milyen kötelességei és jogai vannak az utasnak Magyarországra való vissza­utazáskor? — Az utas az általa beho­zott áruik vámkezelését áru- nyilatkozattal köteles kérni. Szóban kérheti a vámmente­sen behozható útiholminak, továbbá azoknak az áruknak a vámkezelését, amelyeknek együttes belföldi forgalmi értéke az ötezer forintot nem haladja meg, s nem minősül kereskedelmi meny- nyiségnek. A társasutazás­ban résztvevők esetében ez az értékhatár kétezer fo­rint. De ha az utas Albá­niába, Bulgáriába, Cseh­szlovákiába, NDK-ba, KNDK-ba, Mongóliába, Kí­nába, Lengyelországba, Ro­mániába, Szovjetunióba és a VDK-ba szervezett társas- utazásból tér vissza, az ér­tékhatár ugyancsak ötezer forint. Részletes árufelsoro­lással kiállított, írásbeli áru- nyilatkozat szükséges, ha a behozott áruk együttes bel­földi értéke személyenként az ötezer forintot, a kapita­lista országokba szervezett társasutazás esetén a két­ezer forintot meghaladja. Az ötezer, illetve társasutazás esetén a kétezer forint érté­ket meghaladó áruk után vá­mot kell fizetni. A vám ál­talában az áru belföldi for­galmi értékének 40 százalé­ka. — A repülőgéppel utazók hogyan adnak árunyilatkoza­tot? — Annak az utasnak, aki repülőgépen érkezik, saját döntése szerint joga van a zöld, vagy a Piros folyósón távozni a repülőtéren. A zöld folyósón távozhat az utas, ha nem hozott vámkö­teles, illetőleg egyéb korlá­KISZ-védnökség A békéscsabai Városi Ta­nács egyesített egészségügyi intézményei, kórháza re- kostrukciója felett vállalt KISZ-védnökség végrehajtó szerve, az operatív bizottság a közelmúltban ülést tar­tott. Az ülés napirendjén az 197b. évi tervek szerepeltek. Az operatív bizottság leg­fontosabb feladatának a rekonstrukciós munkák üte­mes végrehajtásának, eset­leges anyaghiányok, szerve­zési nehézségek leküzdésé­tozás alá eső árut és nincsen feladott poggyásza. Minden más esetben a piros folyósót kell igénybe vennie. — Mikor nem kell vámot fizetni? — Abban az esetben, ha az utas által behozott, vagy külföldön feladott áruk együttes belföldi forgalmi értéke személyenként az öt­ezer forintot, a kapitalista országokba szervezett társas- utazásból visszatérők esetén a kétezer forintot nem ha­ladja meg. A vámmentesség a 16 éven aluli és a szülők útlevelébe bejegyzett gyer­mekeket nem illeti meg. A vámkedvezmény gépjármű­vekre nem alkalmazható és ugyanazzal az áruval kap­csosában még az együtt uta­zó családtagok esetében sem vonható össze. A vámmente­sen behozott nemesfém tár­gyakat csak a vám megfize­tése után szabad eladni. Az Utas Vámtarifa rendelkezései a szesz és szeszes ital vám­kezelését sem teszi lehető­vé. — Mennyi lehet az áru összértéke, amit az utas ha­zahozhat? — A belföldi utas külföld­ről összesen 10 ezer forint forgalmi értékű árut hozhat be engedély nélkül, ezen fe­lül a Magyar Nemzeti Bank engedélye szükséges. A sa­ját, tehát nem kereskedelmi célt szolgáló és vámkezelhető áru mennyiségét az Utas Vámtarifa áz alábbiakban határozza meg. Gépjármű és azok fő alkatrészei; gyógy­szerből, gyógyászati segéd­eszközökből a hatósági or­vosi bizonyítványban előírt mennyiség ; egyéb árukból fajtánként 100 forint egyedi értékig legfeljebb 500 forint összértékűt, 200 forint egye­di értékig legfeljebb 1000 fo­rint összértékűt. Annak az árunak, amelynek egyedi ér­téke az ötezer forintot még­haladja, fajtánként csak egy hozható be. A vámot a köz­léstől számított 30 napon belül kell megfizetni. Az ezt követő időre már kama­tot is felszámítanak. A ka­mat összege viszont a vám 50 százalékát nem haladhat­ja meg. A kiszabott vám összege ellen 15 napon belül a vámot megállapító hivatal­nál fellebbezni lehet. Serédi János a kórházért nek segítését tekinti. A kór­házszárnyak építése gépesí­tett, így jelenleg nincs lehe­tőség a fiatalok tevőleges részvételére. Az építkezés előrehaladtával, valószínű­leg április második felében lesz arra alkalom, hogy a védnökségben munkát vál­laló alapszervezetek tagjai teljesíthessék vállalásaikat. Nagyobb arányú fizikai munka igénybevételére a be­ruházás végső stádiumában számíthatnak a KISZ-tagok. JEGYZET Varrjuk be a zsebeket? Még jó, hogy a televízió nem közvetítette azt az elő­adást, amelyen az egyik szó­nok könyékig süllyesztve ke­zét hol az egyik, hol a má­sik zsebében kotorászott. E manuális tevékenység lát­tán több hallgatóban is fel­merülhetett a gyanú: talán az illető ezzel a „kivagyisá­gának” akart-e nagyobb nyomatékot adni? De az is lehet, hogy a beszéd hevüle­tében megfeledkezett magá­ról és a tömeg előtti szerep­lése miatt keletkezett lám­palázát kívánta ily módon leplezni. Nem tudom! Tény, ami tény. A mondanivaló ér­tékét nem kis mértékben csökkenti, ha valaki zsebre dugott kézzel áll a közönség elé. Nem szeretnék nagy feneket keríteni a dolognak, hiszen ennél sokkal kirívóbb esetek is előfordulnak. Aki viszont egy kicsit is ad ma­gára, az ügyel arra, hogy a hallgatók bizalmát meg­nyerje. Igyekszik mondani­valóját érthetően, lényegre- törően pózolás nélkül kifej­tem úgy, hogy még mások­nak is hagyjon időt a fel­szólalásra. A következő véleményt nem vallom: csakis az szó­laljon fel, aki spártai fe­gyelemmel tud uralkodni magán és a lehető legtelje­sebb nyugodtsággal képes előadást tartani. Sőt, tovább- menve: a g'esztikulálás is — épp a hatás fbkezása cél­jából — bizonyos keretek között megengedhető. Azt is el lehet fogadni, ha valaki a beszed közben írószerszá­mot forgat a kezében, vagy ujjai között cetlit sodorgat- va fel- és alá sétál. Vagy: kabátját bizonyos időközön­ként be- és kigombolva pró­bálja idegességét levezetni. Ám kicsit visszás jelen­ségnek tűnhet, ha a közön­ségnek megtiltják a dohány­zást, de maga az előadó égő cigarettával a kezében állva szónokol. Nem kívánok illemszabá­lyokat ismertetni, és nem is tenném szóvá a fenti esetet. Csakhogy ez a negatív ma­gatartási forma egyre job­ban kezd elharapódzni. Még egy kis túlzással élve azt is mondhatnám: ha így haladunk, megélhetjük, hogy néhány előadó tökmaggal vagy rágógumival a szájá­ban jelenik meg a pódiu­mon. Néha elgondolkodom azon, vajon csak nekem tűnik visszatetszőnek az ilyen ki­állás? Lehet, iskolai élmé­nyeim is közrejátszanak a morfondírozásban. Akadtak ugyanis olyan tanáraim, akik valósággal .„utaztak” arra, hogy ha valamelyik tanulót zsebredugott kézzel meglát­ták a folyosón, vagy az ud­varon. Akkor ilyeneket kér­deztek tőle: „Fázik a ke­zed?”, vagy még merészeb­ben : „Fiam, mennyi az eredmény?”. Emlékszem az egyik „delikvens” azért ka­pott osztályfőnöki figyel­meztetést, mert „visszavic­celt”: „Kettő null a jobb . zsebem javára, tanár úr!” No, de hagyjuk a tréfát. Komolyra fordítva a szót, csak azt mondhatom, amit valószínű, az emberek több­sége is vall. Aki közönség elé áll, ügyeljen külső meg­jelenésére, magatartására ; kerülje a modorosságot, s szerénységével pedig tisztel­je meg azokat, akik őt is megbecsülik azzal, hogy fi­gyelmesen és csendben vé­gighallgatják. —y—n Húszezer betegvizsgálat

Next

/
Oldalképek
Tartalom