Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-27 / 123. szám

Mérlegen a szakszervezeti munka Pénteken, május 26-án délelőtt ai SZMT elnöksé­ge megtárgyalta Nagy Ist­ván vezetőtitkár írásbeli jelentése alapján az 1975. évi VIII. megyei küldöttér­tekezlet óta végzett szak- szervezeti munkát, amelyet június 8-án terjesztenek a Szakszervezetek Békés me­gyei Tanácsa elé. A átfogó jelentés megálla­pítja, hogy a megye gazdál­kodó szervei az V. ötéves tervet időarányosan telje­sítették, néhol túl is szár­nyalták. A gazdasági ered­ményeket jól szolgálta a szocialista munkaverseny. A felszabadulási és a kong­resszusi, valamint a jubileu­mi munkavállalások jó eredményeket hoztak. A megalapozott, körültekintő előkészítés főleg a tervek teljesítését, a termelékeny­ség növelését, a minőség ja­vítását, a költségcsökken­tést, az export fokozását szolgálta. Előtérbe kerültek a szállítási határidők betar­tására, a takarékosságra, az újításokra tett vállalások. A tervidőszak egyik legfonto­sabb feladata a dolgozók életszínvonalának a növelé­se, az élet- és munkakörül­mények javítása. Az SZMT elnöksége rendszeresen fi­gyelemmel kísérte a bérek és a jövedelmek alakulá­sát. Megyénkben az átlag­bérek 1976-ban 6,5, egy év­vel később 8—8,5 százalék­kal emelkedtek. Ugyanakkor jelentős központi bérintéz­kedések láttak napvilágot a textil-, a ruházati, ' a villa­mosenergia-iparban. Mű­szakpótlékot vezettek be több szakmában, emelték a pe­dagógusok, az egészségügyi dolgozók bérét. Fejlődött a szakszervezeti tömegpolitikai oktatás rend­szere is. A számszerű növe­kedés mellett sokkal jelen­tősebb az oktatás szervezett­ségének, tartalmi színvona­lának az emelése. A tanfo­lyamokon szerzett ismeretek hatása megmutatkozik az üzemi demokrácia fórumai­nak tartalmasabb műkö­désében, a szakszervezeti jog- és hatáskörök gyakor­lásában. A napirendet megvitatták és kiegészítésekkel elfogad­ták, majd az ülés bejelen­tésekkel ért véget. Hz Elnöki Tanács ülése Az Elnöki Tanács pénte­ken ülést tartott. Meghall­gatta és jóváhagyólag tudo­másul vette Losonczi Pál­nak, az Elnöki Tanács elnö­kének beszámolóját Moham­mad Reza Pahlavival, Irán sahjával folytatott tárgyalá­sairól. Az Elnöki Tanács megál­lapította, hogy a magyar— iráni kapcsolatok a két or­szág népeinek javára a köl­csönös előnyök alapján ked­vezően fejlődnek és további lehetőségek vannak az együttműködés sokoldalú szélesítésére. Az Elnöki Ta­nács egyetértését fejezte ki, hogy a korábbi egyezménye­ink kedvező feltételeket te­remtettek a kapcsolatok di­namikusabb kiszélesítéséhez. Aláhúzta továbbá annak szükségességét, hogy a ma­gyar—iráni gazdasági kap­csolatok fejlesztése érdeké­ben a két ország hatóságai és intézményei kölcsönösen erősítsék gazdasági együtt­működésüket, folytassák tár­gyalásaikat, határozzák meg a további együttműködés konkrét feltételeit. Az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és választott meg, majd folyamatban le­vő ügyekben határozott. 5 »Megnyílt az ünnepi könyvhét Az ünnepi könyvhét me­gyei megnyitója tegnap dél­után volt Gyulán, a műve­lődési központban. Házi­gazdaként Dér Lajos ta­nácselnök-helyettes köszön­tötte a megnyitó vendégeit, ünnepi beszédet dr. Csende Béla, a Békés megyei Ta­nács osztályvezető-helyet­tese mondott (lásd fenti ké­pünkön). A műsorban a gyulai román gimnázium irodalmi színpada szerepelt, majd író-olvasó találkozót rendeztek Csorba Győző köl­tő és Fekete Gyula író rész­vételével. BUDAPESTEN az ünnepi könyvhetet kö­szöntő megnyitójában Ben­jamin László emlékeztetett arra, hogy Angyalföldön, a magyar munkásosztály és munkásmozgalom egykori fellegvárában saját tapasz­talatai alapján ismerte meg a munkásmozgalom és a könyv régmúltba gyökere­ző kapcsolatát. Az' ünnepi könyvheteknek több mint negyedszázados hagyomá­nya van már. örvendetes, hogy évről-évre nő az új­donságok száma: az idén 135 művel, több mint 2,7 millió példányban találkozhatnak az olvasók. Ugyanitt hirdették ki a Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetsége, valamint a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülé­se pályázatának eredménye­it is. Az első díjat Lázár István, a Tiszatájban, az Élet és Irodalomban és az Üj Tükörben megjelent írá­saiért kapta. A pályázat külön díjat ítélt oda Pernye Andrásnak zenei ismeretter­jesztő írásaiért és kottabírá­lataiért. — Az MHSZ-klubok ered­ményesen működnek me­gyénk üzemeiben, gazdasá­gaiban, intézményeiben — állapította meg Gyulavári Pál. — Az elismerés és a tisztelet hangján szólunk a sok ezer társadalmi aktivis­ta munkájáról, az oktatók, edzők, pedagógusok, techni­kusok, ifjúsági vezetők, a fegyveres erők tisztjei önzet­len segítéséről. A pártunk és államunk által támasztott követelményekhez híven az MHSZ számottevő részt vál­lal és sikeresen dolgozik honvédelmi politikánk meg­valósításáért. Sajátos eszkö­zeivel jól munkálkodik if­júságunk szocialista tudatá­nak formálásáért, a hazához való hűség, a testvéri szo­cialista közösséghez való ra­gaszkodás, a haladás erőivel való szolidaritás elmélyíté­séért. — Az MHSZ tevékenysé­gében igen jelentős a bevo­nulás előtt álló fiatalok szakképzése — folytatta Gyulavári Pál, majd arról beszélt, hogy a szövetség egyre magasabb színvonalon elégíti ki a fegyveres erők gépkocsivezetői, rádiós, ejtő­ernyős és könnyűbúvár elő- képzési igényeit. Az MHSZ büszke lehet rá, hogy a Csillagváros első magyar la­kói, a nemzetközi űrhajós legénység leendő magyar tagjai Békéscsabán, a köz­ponti motorosrepülő-iskolán vezettek először önállóan re­pülőgépet. A megyei pártbizottság titkára hangsúlyozta: — A honvédelmi szövet­ség a fiatalok tízezreit ta­nítja meg olyan szakmai, technikai ismeretekre, ame­lyeket katonai szolgálatuk idején mesterfokra emelhet­nek, leszerelésük után pedig a népgazdaság különböző te­rületein jól hasznosíthatnak. Ismertette az előadó az MHSZ sportéletét, s elisme­réssel szólt a termelőmunká­ban való helytállásra neve­lésről. Beszéde végén továb­bi sikereket kívánt a jubilá­ló szövetség vezetőinek, ak­tivistáinak, társadalmi mun­kásainak. Az ünnepi beszéd után hozzászólásokra, kitüntetések átadására került sor, majd a gyulai Körös Néptáncegyüt­tes adott műsort. A Magyar Honvédelmi Szövetség megalakulásának 30. évfordulója alkalmából tegnap délután ünnepséget tartottak Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban. A rendezvényt a Magyar Sza­badságharcos Szövetség egy­kori megyei titkára, dr. Oláh László nyitotta meg, s köszöntötte az elnökségben helyet foglaló Stock János vezérőrnagyot, Nagy Jánost, a megyei tanács elnökhelyet­Ünnepi beszédet Gyulavári Pál, az MSZMP Békés me­gyei bizottságának titkára mondott. Ismertette a jelen­levőkkel, hogy a népköztár­saság Elnöki Tanácsa Vörös Csillag Érdemrend kitünte­tést adományozott az MHSZ- nek három évtizedes jó munkája elismeréseként. Gyulavári Pál ezután meg­emlékezett az alapító tagok áldozatos munkájáról, a Ma­gyar Szabadságharcos Szö­Gyulavári Pál, az MSZMP Békés megyei bizottságának tit­kára ünnepi beszédét mondja Fotó: Veress Erzsi tesét, dr. Fekete Antalt, az MSZMP békéscsabai városi bizottságának első titkárát, Araczki Jánost, a békéscsa­bai Városi Tanács elnökét, Szabó Miklóst, a KISZ me­gyei bizottságának első tit­kárát, Ivicz Imre alezredest, az MHSZ megyei titkárát, valamint a párt-, állami és társadalmi szervek, a fegy­veres erők más képviselőit. vétségről, amely 1949. febru­ár 29-én alakult, s az MHSZ jogelőd szervezete­ként tevékenykedett a hon­védelemre való felkészítés, a hazaszeretetre nevelés érde­kében. Ezt követően beszélt az előadó a nemzetközi hely­zetről, társadalmi, gazdasá­gi, politikai fejlődésünkről, hazánk honvédelméről. BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1978. MÁJUS 27., SZOMBAT Ara: 80 fillér XXXHL ÉVFOLYAM, 123. SZÁM Előtérben: Hz üzemi kezdeményezések Kunágotai eredmények az országos távlati tervben Dr. Bíró Ferenc, az OT elnökhelyettese a Bercsényi Tsz ünnepén Tulajdonképpen ünnepi küldöttközgyűlésnek szán­ták a Kiváló Termelőszövet­kezeti cím átvételének ren­dezvényét, a kunágotai Bercsényi Tsz-ben. S, hogy nem az lett, hanem egy munka-küldöttközgyűlés, annak egyszerűen ez a ma­gyarázata : Gyalogh Mihály tsz-elnök előadásába a ta­valyi gazdasági eredmények túlszárnyalásának lehető­sége került, és dr. Bíró Fe­renc, az Országos Tervhiva­tal elnökhelyettese is na­gyobb részt a jövőről beszélt felszólalásában. Ez a szövet­kezet 1976-hoz képest 13 százalékkal növelte árbe­vételét, azaz 163 millió fo­rint értékű árut adott a nép­gazdaságnak 1977-ben. E kiemelkedő teljesít­ménynek számtalan összete­vője volt, melyek közül a legfontosabbra, a szocialista brigádmozgalomra ebben az esztendőben is számít a tsz politikai és társadalmi veze­tése. Külön érdeme ennek a szövetkezetnek, hogy a bú­zából Kunágotán termeltek a megyében elsőnek 60 má­zsát hektáronként. Az idei érdemek közűi- a kukorica vetésterületének növelését, a népgazdasági érdek tény­leges szolgálatát emelhet­jük ki, mivel 1300 hektárról 1750 hektárra növelték a termőterületet. A gazdasági intézkedések mellett több szociálpolitikai feladatot is megvalósított a Bercsényi Tsz. Létrehozta és állandó jelleggel üzemelteti — a mezőkovácsházi járásban el­sőnek — éttermét. A kultu­rális életből is jelentős részt vállalt. Segíti a szövetkezet tagjait a művelődéspolitikai párthatározatból adódó fel­adatok ellátásában. Az OT elnökhelyettese örömét fejezte ki azért, hogy a tsz-elnök beszámo­lójában külön foglalkozott az 1977. évi tényleges és az 1978-ra tervezett költségek­kel. Kifejezte azt a meg­győződését, hogy az elem­ző munka révén tovább javul a gazdaságosság, és ha valamennyi termelőszö­vetkezet követi ezt a pél­dát, akor előnyösen megvál­tozhat a magyar áruk piaci kínálata. Dr. Bíró Ferenc átadta a Kiváló címet tar­talmazó oklevelet, Tóth Sándorné növényápolónak, Mag Pál traktorosnak, és Albertus István kombáj- nosnak, a Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést, Tom­pa László tehenésznek pe­dig a TOT plakettjét nyúj­totta át. Tízen kaptak Kivá­ló Tsz-tag jelvényt, 21 tsz- tagot pedig az 1977. évi mun­káért pénzjutalomban ré­szesített a szövetkezet veze­tése. Szép színfoltja volt a kül­döttközgyűlésnek az 1913-as kunágotai Petőfi úttörőcsa­pat küldöttségének köszön­tője. Az úttörőktől Gyalogh Mihály tsz-elnök és dr. Bí­ró Ferenc, az OT elnökhe­lyettese hatalmas rózsacsok­rot kapott ajándékba. D. K. A közgazdasági elemzése­ken alapuló tervezéssel az eddiginél jobban elő kell ké­szíteni a döntéseket a mező- gazdaságban és az élelmi­szeriparban; nem engedhető meg, hogy ismételt „garan­ciális javításon” essenek át különböző szintű intézkedé­sek, tervek — mondotta Borbély Sándor, a Központi Bizottság titkára pénteken a MÉM-ben, az MSZMP KB határozataiból adódó fel­adatokkal foglalkozó nagy­aktíván. A KB titkára rámutatott: nem elegendő, ha egy-egy tervkoncepció megalapozásá­nál csupán nagy vonalakban foglalkoznak a problémák­kal, s helytelen, hogy sok­szor felületesen átsiklanak olyan gazdasági jelenségek felett, amelyek mélyreható elemzése megmutatná a he­lyes vállalati, gazdasági dön­tésekhez vezető utat. Egye­bek között a hatékonyság javításáért kell többet ten­niük a gazdaságoknak és a feldolgozóipar üzemeinek úgy, hogy felkarolják a kez­deményezőkészségről tanús­kodó és kellő közgazdasági tartalommal bíró helyi ja­vaslatokat, illetve úgy, hogy nagyobb üzemi, vállalati ön­állóságot adnak azoknak, akik ugyan jól szervezett tröszti rendszerben dolgoz­nak, de nincsen önelszámo­lási lehetőségük, és emiatt kisebb fejlesztési összeghez jutnak. Ünnepi megemlékezés Békéscsabán az MHSZ jubileuma alkalmából

Next

/
Oldalképek
Tartalom