Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-21 / 118. szám

1978. május 21., vasárnap Barátaink életéből Határidő — 1983 Iparközpont és város a Baikal—Amur vasútvonal mellett Képünkön a Bajkál—Amur vasútvonal elkészült szakasza APN A Jakut Autonóm Szocia­lista Köztársaság gazdasági fejlődésében minőségileg új fordulatot hozott a gazdag déli szénlelőhelyek feltárása. A Szovjetunió gazdaságfej­lesztési irányelveiben az 1976—80 közötti időre ez áll: „El kell kezdeni a dél-jaku- tiai ipari területi komplexum kialakítását. Ki kell építeni a Tinda—Berkakit vasútvo­nalat. Fel kell fejleszteni a nyerjungri szénbányát és dúsítóüzemet, valamint a vízerőművet. A dél-jakutiai szénbányá­szati komplexum elsőszü­löttje a BAM vonzási öveze­te természeti erőforrásai hasznosítására készült nép- gazdasági programnak. A hatalmas, kokszolható, igen jó minőségű szénkész­letek távlatokban évi 150 millió tonna szén kitermelé­sét ígérik. Az első lelőhely a nyerjungri, a teljes üzem­be állás idején évi 13 millió tonnát fog termelni. Nyer- jungritól északra és nyugat­ra, az Aldan és Gsaro-tok- kin vidékén vasérclelőhe­lyek vannak. Az Aldan mel­lett nemrégiben hatalmas apatitbánya nyílt — ez az egyik legfontosabb nyers­anyaga a foszforalapú mű­trágyáknak. óriási erdők vannak itt, s az Aldan, az Olekme és az Ucsur nagy víz- és energiatartalékokkal rendelkezik. A szénmedence kiaknázása az első szakasz a területi ipari komplexum kialakítá­sához vezető úton. Az SZKP XXV. kongresszusa határozatai konkrétan meg­fogalmazzák ennek a sza­kasznak a tennivalóit. Befe­jeződik a BAM—Tinda— Berkakit vasúti mellékvonal építése. Fölépül a JAKU- TUGLESZTROJ kombinát, ennek munkásai fogják ki­építeni a bánya táróit, a dú­sítóüzemet, a szállítási és raktározási objektumokat, a karbantartóüzemet, az épí­tő- és lakásépítőipar bázisait, s ők fogják felépíteni magát a várost is. A szénmedence elektromos ellátására első­sorban a nyerjungri vízerő­mű szolgál majd. A szénter­melés 1979-ben indul, 1983- ra pedig mind a bánya, mind a dúsítóüzem tervezett teljes kapacitásával üzemel. Ezek a tervek. Az ipari létesítmények mellett a nyolcvanas évekre fölépül az új város, mely a korszerű városépítési köve­telményeknek mindenben megfelel. A várost festői fenyves övezi. Nyerjungri, az ideiglenes település — ha csak megelőlegezve is — már megkapta a város el­nevezést. A mostani telepü­lés lakója már városi pol­gárnak érzi magát. Gazdája mindannak, ami itt van: a folyóknak, az erdőknek, a házaknak, s leendő házak fundamentumának, melyet majd ő épít. Nagy tervek ezek, s bár­melyiket nézzük is, mind­egyik nullpontról indul. Az első fejszecsapástól, az első köbméter megmozgatott földtől. Megvalósítani mind­azt, ami a tervekben szere­pel, betartva a határidőket, ez most a jakutiai pártszer­vezetek, a minisztériumok és országos hatóságok legfőbb gondja. Ami az építés természeti, klimatikus körülményeit il­leti, ez a terület leginkább a távoli északhoz hasonlítható, a Sztanovoj hegyláncai kö­zött fekszik, ahol igen gya­koriak a földrengések. Na­gyon fontos, hogy azok az emberek, akik először ke­rülnek a zord tajgára, mi­nél gyorsabban urai legye­nek a helyzetnek, megtanul­ják leküzdeni a nehézsége­ket, s hasznos munkát vé­gezzenek az eleddig lakatlan vidéken. Néhány röpke hó­nap alatt fel kellett készülni több ezer ember fogadására és elhelyezésére. Az első év végére Nyerjungriban már állt az ott élő 5000 munkás számára épült ideiglenes „lakótelep”. A nyerjungri városi párt- szervezet nyilvántartásában jelenleg mintegy háromezer kommunista van, akiknek nyolcvan százaléka közvet­lenül a termelésben dolgozó bányász, építő, szállító. Há­rom pártbizottságot, 52 alap­szervezetet, 30. műhely- és 67 pártcsoportot alakítottak. A kommunisták, az építke­zés legfelelőségteljesebb munkahelyein mindenütt a munkáskollektívák magvát alkotják. Az új városhoz tartozó te­rület határa északon 200 ki­lométernyire közelíti meg az amuri területet, itt vannak Nagomij, Zolotyinka és Csulman települések. A fia­tal kollektívák területi szét­szórtsága, a „kis BAM” épít­kezésének mozgó jellege nagyfokú rugalmasságot kö­vetel a kérdések megoldásá­ban, szervező- és nevelő munkát a brigádokban, a munkahelyeken és a mun­kásszállásokon. A szétszórt pártszervezetek ereje egyesí­tésének érdekében létrejöt­tek a pártszervezetek titká­rainak tanácsai. A nyerjungri városi párt- bizottság egyik ülésén meg­vizsgálta, hogyan teljesítik az SZKP KB határozatát, a vezetők és a műszaki értel­miségi munkatársak részvé­teléről a cserepovecki fém­ipari üzemben a kollektíva ideológiai-politikai nevelésé­ben. Ezen az ülésen többek között a nyerjungri szénbá­nya pártszervezetének tevé­kenységéről is szó volt. Az új építkezéseken szé­les körű támogatásra talál­nak a szocialista munkaver­seny új formái, az élmunká­sok kezdeményezései. Több mint nyolcezer ember ver­senyez a „Munkások garan­tálják a minőség ötéves ter­vét” mozgalom jelszava alatt. Négy és fél ezren vesz­nek részt a „Senki nem ma­radhat le a sorból” mozga­lomban, háromezren készí­tettek egyéni felajánlásokat és terveket, s mintegy négy­ezer ember versenyez a „Kommunista munka élmun­kása” címért. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfor­dulója tiszteletére a fiatal város, Nyerjungri munkásai teljesítették az ipari termé­kek termelésének kétéves tervét. Több mint egy éve, októ­ber 29-én futott be Berkakit állomásra az első munkásvo­nat. Leonyid Iljics Brezsnyev személyes üdvözletét küldte a munkásoknak, műszakiak­nak, alkalmazottaknak, a párt-, a szakszervezet és a Komszomol munkatársainak, a BAM—Tinda—Berkakit vasútvonal építkezése min­den résztvevőjének. Köszön­tötte őket a 60. évforduló tiszteletére elért munkasike­reikért, vállalásaik teljesíté­séért, átadták a rendszeres forgalomnak a BAM—Tinda vonalat, s határidő előtt meg­indult a próbaüzem a Tinda —Berkakit vonalszakaszon is. Az SZKP KB 1977 decem­beri határozatainak teljesíté­se érdekében az SZKP KB, a Szovjetunió miniszterta­nácsa, a Szovjetunió szak- szervezeteinek központi ta­nácsa, a Komszomol KB ez év januárjában megjelent felhívására a vasútvonal és a szénkombinát építői is be­kapcsolódtak a nyerjungri bányából határidő előtt szál­lított első vagon szénért fo­lyó vensenybe. V. Basanyec, az SZKP jakutiai területi bizottsága titkára Miről ír a Magyar Szó? űz újvidéki napilap Békéscsaba és Zrenjanin művelődési kapcsolatairól A közelmúltban több alka­lommal is vendégszerepeitek Zrenjaninban illetve Békés­csabán békéscsabai és zren- janini együttesek, kulturális küldöttségek. Legutóbb az Üj Auróra írói és a Balassi Együttes járt jugoszláviai testvérvárosban, azt meg­előzően pedig a Békés me­gyei Jókai Színház játszott a bánáti városban. Szűcs Imre, a Magyar Szó munkatársának tollából 1978. május 10-én összefoglaló cikk jelent meg ezekről az eseményekről, és a kapcsola­tok bővítésének további le­hetőségéről. Kollégánk a többek között — ezeket ír­ta: „A naplókban háromtagú békéscsabai íróküldöttség járt Zrenjaninban, író-olvasó ’ találkozókon, fogadásokon és munkajellegű, baráti be­szélgetéseken vett részt, ja­vaslatokat terjesztett elő, s mivel a vendégeket fogadó zrenjanini írók, könyvtáro­sok, képzőművészek, színhá­zi szakemberek és a műve­lődési érdekközösség képvi­selői is sok jó ötlettel álltak elő: örömmel kell megálla­pítanunk, hogy a két város művelődési kapcsolatai a már hagyományossá és köl­csönössé vált megmozdulá­sokon, rendezvényeken túl bővülnek, egyre tartalma­sabbá válnak. E kapcsolatok gazdagításá­nak, elmélyítésének lehető­sége, sőt szükségessége ta­valy novemberben is szóba került, amikor a zrenjanini író-küldöttség tartózkodott Békéscsabán, ámde a na­piokban már nemcsak a Bé­késcsabán megkezdett pár­beszédet folytatták Zrenja­ninban, hanem jó néhány el­gondolás valóra váltásában is megállapodtak. így például a többi között leszögezték, hogy az évi együttműködési tervekbe ik­tatott öt-hat rendezvényen kívül a kisebb, egy-kétnapos, spontán találkozókat is szor­galmazni fogják, akárcsak a két város íróinak, költőinek, műfordítóinak közös bemu­tatkozását az olvasók előtt, vagy a fiatal és a már neves alkotók meghívását az írók, olvasók és képzőművészek táborozásaira. Újdonságnak számít a kü­lönféle bibliofil-kiadványok cseréje, és az is, hogy a zren­janini Zarko Zrenjanin Vá­rosi Könyvtár és a Békés­csabai Megyei Könyvtár tá­mogatásával egy olyan szerb és magyar nyelvű közös ki­adványt jelentetnek meg, amely — maradandó érték­ként — a testvérvárosokban alkotó írók, költők, műfor­dítók műveivel ismerteti meg az olvasókat. A békéscsabai- Üj Auróra és a zrenjanini Ulaznica cí­mű irodalmi folyóirat min­den évben 25—30 oldalnyi terjedelmű válogatással szin­tén ehhez a kölcsönös tájé­koztatáshoz járul hozzá, mint ahogy már eddig is elég sok szép példa volt erre. Igen, volt, mert a két vá­ros között ezek a baráti és művelődési kapcsolatok ide­stova már egy évtizede tar­tanak. Tartanak olyan érte­lemben is, hogy mindkét vá­ros művelődési életének hor­dozói a kultúra decentrali­zálásáért, a provinciális igénytelenség, kisszerűség, elzárkózás és beszűkülés el­len küzdenek, hiszen ahogy most is hangsúlyozták: „A provinciát nem a térképen kell keresni, hanem az em­berekben!” E kapcsolatok jellegéről, tartalmáról és értékéről, ki­sugárzásáról beszélgetve lé­nyegre tapintó megállapítás­ként jegyeztük fel továbbá azt, hogy „a testvérvárosi és művelődési kapicsolatoknak csak úgy van értelmük, ha évről évre továbbfejlődnek”. H TETT (j)TTF=AAA. Nem egy rejtélyes matematikai egyen­letről van szó, hanem fogal­mak egybekapcsolásáról. A rejtély pedig így oldódik fel: a jelenkori technikai­tudományos forradalom egyenlő az atomenergiával, az automatikával és az aszt­ronautikával. Mindez pedig a bukaresti HÉT című heti" lap mellékletének, a TETT- nek egyik tanulmánya ,a Re­mények, félelmek, kilátások fejtegetése, amely szerzője Róth Endre. A negyedik TETT-kiad- vány, amely negyedéven­ként jelenik meg a HÉT is­meretterjesztő melléklete­ként, igen nagy visszhangot váltott ki és igen fontos funkciót tölt be a romániai magyarság természettudomá­nyos műveltségének fej­lesztésében, másrészt az anyanyelvi kultúra fejleszté­sében. De nem csupán ilyen aspektusból értékes a TETT. hanem a szerkesztési elvek teszik azzá. Abból kell ki­indulnunk, hogy a bukaresti HÉT jól átgondolt szerkesz­tési elvek alapján készül, és ez a következetesség már eleve széles olvasótábort te­remtett magának. No persze nem csupán ismeretterjesz­tésről van szó, hiszen a ro­mán Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács kiadvá­nyaként megjelenő lap ren­deltetése szerint társadalmi, politikai és művelődési heti­lap. Jószerével az élet min­den területét áttekintik, nemcsak a hazai dolgokat, hanem tárt ablakkal tekinte­nek a világra. Ismeretterjesztő kiadvá­nyaik, amelyekben ez ideig főleg biológiai, természet és orvostudományi ismeretek széles körű terjesztésére vál­lalkoztak, a negyedikben az ember és a technika kapcso­lata, azok összefüggései, a jelen és a jövő kerül előtér­be. Szó van még a kiadvány­ban a vasút jövőjéről. a for­matervezés szükségességé­ről, a régészeti kutatások új lehetőségeiről, a műanyagok felhasználásáról, ,a közvet­len energiaátalakítás ipari megoldásainak lehetőségei­ről, és az új üzemanyagok­ról. —fb— Bulgáriai képek Egyre több elektromos energiát szolgáltat Bulgáriának a kozloduji atomerőmű. A szovjet segítséggel, szovjet tervek alapján felépített Duna-partl erőmű bővítését tovább folytat­ják. Képünkön: a központi irányítóterem (Fotó: Szófia Pressz — KS) A bolgár ipar egyik büszkesége a várnai Georgi Dimitrov hajógyár. A fekete-tengeri város legfontosabb üzeme nem­csak a Bolgár Népköztársaság kereskedelmi és halászflottája számára, de Magyarországnak is készít nagy teherbírású ten­geri áruszállító hajókat (Fotó: Szófia Pressz — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom