Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-21 / 118. szám
1978. május 21., vasárnap Barátaink életéből Határidő — 1983 Iparközpont és város a Baikal—Amur vasútvonal mellett Képünkön a Bajkál—Amur vasútvonal elkészült szakasza APN A Jakut Autonóm Szocialista Köztársaság gazdasági fejlődésében minőségileg új fordulatot hozott a gazdag déli szénlelőhelyek feltárása. A Szovjetunió gazdaságfejlesztési irányelveiben az 1976—80 közötti időre ez áll: „El kell kezdeni a dél-jaku- tiai ipari területi komplexum kialakítását. Ki kell építeni a Tinda—Berkakit vasútvonalat. Fel kell fejleszteni a nyerjungri szénbányát és dúsítóüzemet, valamint a vízerőművet. A dél-jakutiai szénbányászati komplexum elsőszülöttje a BAM vonzási övezete természeti erőforrásai hasznosítására készült nép- gazdasági programnak. A hatalmas, kokszolható, igen jó minőségű szénkészletek távlatokban évi 150 millió tonna szén kitermelését ígérik. Az első lelőhely a nyerjungri, a teljes üzembe állás idején évi 13 millió tonnát fog termelni. Nyer- jungritól északra és nyugatra, az Aldan és Gsaro-tok- kin vidékén vasérclelőhelyek vannak. Az Aldan mellett nemrégiben hatalmas apatitbánya nyílt — ez az egyik legfontosabb nyersanyaga a foszforalapú műtrágyáknak. óriási erdők vannak itt, s az Aldan, az Olekme és az Ucsur nagy víz- és energiatartalékokkal rendelkezik. A szénmedence kiaknázása az első szakasz a területi ipari komplexum kialakításához vezető úton. Az SZKP XXV. kongresszusa határozatai konkrétan megfogalmazzák ennek a szakasznak a tennivalóit. Befejeződik a BAM—Tinda— Berkakit vasúti mellékvonal építése. Fölépül a JAKU- TUGLESZTROJ kombinát, ennek munkásai fogják kiépíteni a bánya táróit, a dúsítóüzemet, a szállítási és raktározási objektumokat, a karbantartóüzemet, az építő- és lakásépítőipar bázisait, s ők fogják felépíteni magát a várost is. A szénmedence elektromos ellátására elsősorban a nyerjungri vízerőmű szolgál majd. A széntermelés 1979-ben indul, 1983- ra pedig mind a bánya, mind a dúsítóüzem tervezett teljes kapacitásával üzemel. Ezek a tervek. Az ipari létesítmények mellett a nyolcvanas évekre fölépül az új város, mely a korszerű városépítési követelményeknek mindenben megfelel. A várost festői fenyves övezi. Nyerjungri, az ideiglenes település — ha csak megelőlegezve is — már megkapta a város elnevezést. A mostani település lakója már városi polgárnak érzi magát. Gazdája mindannak, ami itt van: a folyóknak, az erdőknek, a házaknak, s leendő házak fundamentumának, melyet majd ő épít. Nagy tervek ezek, s bármelyiket nézzük is, mindegyik nullpontról indul. Az első fejszecsapástól, az első köbméter megmozgatott földtől. Megvalósítani mindazt, ami a tervekben szerepel, betartva a határidőket, ez most a jakutiai pártszervezetek, a minisztériumok és országos hatóságok legfőbb gondja. Ami az építés természeti, klimatikus körülményeit illeti, ez a terület leginkább a távoli északhoz hasonlítható, a Sztanovoj hegyláncai között fekszik, ahol igen gyakoriak a földrengések. Nagyon fontos, hogy azok az emberek, akik először kerülnek a zord tajgára, minél gyorsabban urai legyenek a helyzetnek, megtanulják leküzdeni a nehézségeket, s hasznos munkát végezzenek az eleddig lakatlan vidéken. Néhány röpke hónap alatt fel kellett készülni több ezer ember fogadására és elhelyezésére. Az első év végére Nyerjungriban már állt az ott élő 5000 munkás számára épült ideiglenes „lakótelep”. A nyerjungri városi párt- szervezet nyilvántartásában jelenleg mintegy háromezer kommunista van, akiknek nyolcvan százaléka közvetlenül a termelésben dolgozó bányász, építő, szállító. Három pártbizottságot, 52 alapszervezetet, 30. műhely- és 67 pártcsoportot alakítottak. A kommunisták, az építkezés legfelelőségteljesebb munkahelyein mindenütt a munkáskollektívák magvát alkotják. Az új városhoz tartozó terület határa északon 200 kilométernyire közelíti meg az amuri területet, itt vannak Nagomij, Zolotyinka és Csulman települések. A fiatal kollektívák területi szétszórtsága, a „kis BAM” építkezésének mozgó jellege nagyfokú rugalmasságot követel a kérdések megoldásában, szervező- és nevelő munkát a brigádokban, a munkahelyeken és a munkásszállásokon. A szétszórt pártszervezetek ereje egyesítésének érdekében létrejöttek a pártszervezetek titkárainak tanácsai. A nyerjungri városi párt- bizottság egyik ülésén megvizsgálta, hogyan teljesítik az SZKP KB határozatát, a vezetők és a műszaki értelmiségi munkatársak részvételéről a cserepovecki fémipari üzemben a kollektíva ideológiai-politikai nevelésében. Ezen az ülésen többek között a nyerjungri szénbánya pártszervezetének tevékenységéről is szó volt. Az új építkezéseken széles körű támogatásra találnak a szocialista munkaverseny új formái, az élmunkások kezdeményezései. Több mint nyolcezer ember versenyez a „Munkások garantálják a minőség ötéves tervét” mozgalom jelszava alatt. Négy és fél ezren vesznek részt a „Senki nem maradhat le a sorból” mozgalomban, háromezren készítettek egyéni felajánlásokat és terveket, s mintegy négyezer ember versenyez a „Kommunista munka élmunkása” címért. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére a fiatal város, Nyerjungri munkásai teljesítették az ipari termékek termelésének kétéves tervét. Több mint egy éve, október 29-én futott be Berkakit állomásra az első munkásvonat. Leonyid Iljics Brezsnyev személyes üdvözletét küldte a munkásoknak, műszakiaknak, alkalmazottaknak, a párt-, a szakszervezet és a Komszomol munkatársainak, a BAM—Tinda—Berkakit vasútvonal építkezése minden résztvevőjének. Köszöntötte őket a 60. évforduló tiszteletére elért munkasikereikért, vállalásaik teljesítéséért, átadták a rendszeres forgalomnak a BAM—Tinda vonalat, s határidő előtt megindult a próbaüzem a Tinda —Berkakit vonalszakaszon is. Az SZKP KB 1977 decemberi határozatainak teljesítése érdekében az SZKP KB, a Szovjetunió minisztertanácsa, a Szovjetunió szak- szervezeteinek központi tanácsa, a Komszomol KB ez év januárjában megjelent felhívására a vasútvonal és a szénkombinát építői is bekapcsolódtak a nyerjungri bányából határidő előtt szállított első vagon szénért folyó vensenybe. V. Basanyec, az SZKP jakutiai területi bizottsága titkára Miről ír a Magyar Szó? űz újvidéki napilap Békéscsaba és Zrenjanin művelődési kapcsolatairól A közelmúltban több alkalommal is vendégszerepeitek Zrenjaninban illetve Békéscsabán békéscsabai és zren- janini együttesek, kulturális küldöttségek. Legutóbb az Üj Auróra írói és a Balassi Együttes járt jugoszláviai testvérvárosban, azt megelőzően pedig a Békés megyei Jókai Színház játszott a bánáti városban. Szűcs Imre, a Magyar Szó munkatársának tollából 1978. május 10-én összefoglaló cikk jelent meg ezekről az eseményekről, és a kapcsolatok bővítésének további lehetőségéről. Kollégánk a többek között — ezeket írta: „A naplókban háromtagú békéscsabai íróküldöttség járt Zrenjaninban, író-olvasó ’ találkozókon, fogadásokon és munkajellegű, baráti beszélgetéseken vett részt, javaslatokat terjesztett elő, s mivel a vendégeket fogadó zrenjanini írók, könyvtárosok, képzőművészek, színházi szakemberek és a művelődési érdekközösség képviselői is sok jó ötlettel álltak elő: örömmel kell megállapítanunk, hogy a két város művelődési kapcsolatai a már hagyományossá és kölcsönössé vált megmozdulásokon, rendezvényeken túl bővülnek, egyre tartalmasabbá válnak. E kapcsolatok gazdagításának, elmélyítésének lehetősége, sőt szükségessége tavaly novemberben is szóba került, amikor a zrenjanini író-küldöttség tartózkodott Békéscsabán, ámde a napiokban már nemcsak a Békéscsabán megkezdett párbeszédet folytatták Zrenjaninban, hanem jó néhány elgondolás valóra váltásában is megállapodtak. így például a többi között leszögezték, hogy az évi együttműködési tervekbe iktatott öt-hat rendezvényen kívül a kisebb, egy-kétnapos, spontán találkozókat is szorgalmazni fogják, akárcsak a két város íróinak, költőinek, műfordítóinak közös bemutatkozását az olvasók előtt, vagy a fiatal és a már neves alkotók meghívását az írók, olvasók és képzőművészek táborozásaira. Újdonságnak számít a különféle bibliofil-kiadványok cseréje, és az is, hogy a zrenjanini Zarko Zrenjanin Városi Könyvtár és a Békéscsabai Megyei Könyvtár támogatásával egy olyan szerb és magyar nyelvű közös kiadványt jelentetnek meg, amely — maradandó értékként — a testvérvárosokban alkotó írók, költők, műfordítók műveivel ismerteti meg az olvasókat. A békéscsabai- Üj Auróra és a zrenjanini Ulaznica című irodalmi folyóirat minden évben 25—30 oldalnyi terjedelmű válogatással szintén ehhez a kölcsönös tájékoztatáshoz járul hozzá, mint ahogy már eddig is elég sok szép példa volt erre. Igen, volt, mert a két város között ezek a baráti és művelődési kapcsolatok idestova már egy évtizede tartanak. Tartanak olyan értelemben is, hogy mindkét város művelődési életének hordozói a kultúra decentralizálásáért, a provinciális igénytelenség, kisszerűség, elzárkózás és beszűkülés ellen küzdenek, hiszen ahogy most is hangsúlyozták: „A provinciát nem a térképen kell keresni, hanem az emberekben!” E kapcsolatok jellegéről, tartalmáról és értékéről, kisugárzásáról beszélgetve lényegre tapintó megállapításként jegyeztük fel továbbá azt, hogy „a testvérvárosi és művelődési kapicsolatoknak csak úgy van értelmük, ha évről évre továbbfejlődnek”. H TETT (j)TTF=AAA. Nem egy rejtélyes matematikai egyenletről van szó, hanem fogalmak egybekapcsolásáról. A rejtély pedig így oldódik fel: a jelenkori technikaitudományos forradalom egyenlő az atomenergiával, az automatikával és az asztronautikával. Mindez pedig a bukaresti HÉT című heti" lap mellékletének, a TETT- nek egyik tanulmánya ,a Remények, félelmek, kilátások fejtegetése, amely szerzője Róth Endre. A negyedik TETT-kiad- vány, amely negyedévenként jelenik meg a HÉT ismeretterjesztő mellékleteként, igen nagy visszhangot váltott ki és igen fontos funkciót tölt be a romániai magyarság természettudományos műveltségének fejlesztésében, másrészt az anyanyelvi kultúra fejlesztésében. De nem csupán ilyen aspektusból értékes a TETT. hanem a szerkesztési elvek teszik azzá. Abból kell kiindulnunk, hogy a bukaresti HÉT jól átgondolt szerkesztési elvek alapján készül, és ez a következetesség már eleve széles olvasótábort teremtett magának. No persze nem csupán ismeretterjesztésről van szó, hiszen a román Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács kiadványaként megjelenő lap rendeltetése szerint társadalmi, politikai és művelődési hetilap. Jószerével az élet minden területét áttekintik, nemcsak a hazai dolgokat, hanem tárt ablakkal tekintenek a világra. Ismeretterjesztő kiadványaik, amelyekben ez ideig főleg biológiai, természet és orvostudományi ismeretek széles körű terjesztésére vállalkoztak, a negyedikben az ember és a technika kapcsolata, azok összefüggései, a jelen és a jövő kerül előtérbe. Szó van még a kiadványban a vasút jövőjéről. a formatervezés szükségességéről, a régészeti kutatások új lehetőségeiről, a műanyagok felhasználásáról, ,a közvetlen energiaátalakítás ipari megoldásainak lehetőségeiről, és az új üzemanyagokról. —fb— Bulgáriai képek Egyre több elektromos energiát szolgáltat Bulgáriának a kozloduji atomerőmű. A szovjet segítséggel, szovjet tervek alapján felépített Duna-partl erőmű bővítését tovább folytatják. Képünkön: a központi irányítóterem (Fotó: Szófia Pressz — KS) A bolgár ipar egyik büszkesége a várnai Georgi Dimitrov hajógyár. A fekete-tengeri város legfontosabb üzeme nemcsak a Bolgár Népköztársaság kereskedelmi és halászflottája számára, de Magyarországnak is készít nagy teherbírású tengeri áruszállító hajókat (Fotó: Szófia Pressz — KS)
