Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-21 / 118. szám
1978. május 21., vasárnap o Aranykoszorús a Gyopár Klub Együtt a két klub a Gyopárban Zárul a diákújságfrók tanfolyama Vizsgaújság készül A KISZ Békés megyei bizottsága és a Békés megyei Népújság KlSZ-alap- szervezete által szervezett diákújságíró-stúdió elérkezett a záró foglalkozásokhoz. Május 24-én, délután fél három órakor, a békéscsabai Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörőházban az ifjú toliforgatók mintegy „vizsgamunkaként”, stencil újságot készítenek, amely egyben igazolja a tanfolyam eredményes elvégzését. A tanfolyam során a diákújság- és rádiószerkesztők megismerkedtek az újságírói műfajokkal, a szerkesztés elméletével, és gyakorlatával, a rádiós riportműsorok tulajdonságaival. A képzés sikere az újságok és rádiók színvonalán mérhető le, mennyit változtak a december óta minden hónapban megtartott előadások hatására. Nemcsak a stúdióban hallott tanácsokért, ötletekért volt érdemes a diákoknak a foglalkozásra rendszeresen eljárniuk, mert a nyári országos táborban, amelyet augusztusban tartanak a Kaposvár melletti Kiskorpádon, a legjobban működő újságok, rádiók szerkesztőségeinek egy-egy tagja vehet részt. A klubmozgalom legmagasabb kitüntetését elnyerni nem is olyan egyszerű. De a KISZÖV öt esztendeje működő békéscsabai Gyopár Klubja a megye klubmozgalmában betöltött vezető és bázis szerepe alapján is rászolgált az Aranykoszorús Klub címre. A 90 állandó tagot számláló klub tevékenységének legfőbb jellemzője az önmagukkal szemben támasztott magas követelményrendszer. A klub agilis, hozzáértő vezetője, Tőkés Gyula nem elégszik meg a klubtagok passzív részvételével. A „gyopáro- sok” (hatan klubvezetői tanfolyamot is végeztek) aktív kezdeményezőként és végrehajtóként tevékenykednek a kulturális és sportrendezvények, az országjárások megvalósításában. Igaz, nagy segítség számukra, hogy Békéscsaba ipari szövetkezetei minden támogatást megadnak munkájukhoz. Az is sokat számít, hogy terveiket saját pinceklubokban valósíthatják meg. A klub kisugárzása, jelentősége pedig csak nő azzal, hogy nem csupán a klubtagok, de általában az ipari szövetkezete^ dolgozóinak közművelődési tevékenységét irányítja, szervezi és fogja össze. Rendszeresen látogatják a Jókai Színház előadásait. s a komoly zenét is kedvelik. A közösség igazán a belföldi és külföldi túrák során alakult ki. Ma már a vetélkedőket, játékos délutánokat maguk a klubtagok is rendezik. Széles körű tevékenységükre jellemző az a kedves ötlet is, amelyet a Lencsési- és Kulich-lakótelepi gyerekek szórakoztatására ötlöttek ki. Ma délután 3 órakor aszt- falt-rajzversenyt rendeznek számukra. Békésen, a művelődési központ Körös Szövetkezeti Ifjúsági Klubja fiatal klub. Nemcsak a 25 klubtag 20 év körüli átlagéletkora miatt, hanem mert mindössze két és fél esztendeje alakult. Ahogyan Domokos István, a klub fáradhatatlan vezetője megfogalmazta: „egyelőre fő célunk: az ifjúság szórakozva művelődését megszervezni, irányítani.” A zenés irodalmi műsorok, a pol- és folkbeat, a tanulmányi kirándulások vonzzák a klubtagokat. ; De sort kerítenek azért a drámatörténeti sorozat meg- ; rendezésére, vagy a három város: Békés, Békéscsaba és Gyula hivatásos és amatőr képzőművészeinek, filmeseinek bemutatására is. Sőt, egyre gyakrabban tartanak ; politikai, közéleti témájú ankétokat is. Érdemes megemlíteni, hogy irodalmi színpaduk megyeszerte ismert. A kitüntetés arra ösztönzi őket, hogy testvérklubjuk, a Gyopár mintájára, még jobb, magasabb igényű közösséggé szerveződjenek, s tovább erősítsék aktív, baráti kapcsolataikat az ország, a megye jónéhány ifjúsági klubjával. B. S. E. Gratulálunk! Hamburg. Zürich, Hilton. Szarvas... Top ’74: Univerzális zenét játszani! Vendéglátóipari zenekarukról nem szoktunk írni, s hogy most kivételt teszünk, annak oka: fiatalok vallanak munkájukról, akik hosz- szabb ideig nyugati nagyvárosokban játszottak, Elekes István 1966 óta hivatásos zenész, ebből hét esztendőt töltött külföldön, közben cirkuszi zenekarban is játszott. Szemenyei Jenő tíz éve él zenélésből, négy esztendeig orgonáit, zongorázott, énekelt az NSZK-ban és Svájcban. Mindketten Gyuláról indultak el annak idején. Hamburg, Dortmund, Mainz, Basel éjszakai és hajnali szórakozóhelyein húzták a talpalávalót. Tavaly őszszel, amikor hazatértek, a Hilton és a Gellért Szálló lett a munkahelyük, most pedtá a szarvasi ÁFÉSZ Árpád éttermében szórakoztatják a vendégeket. (Szó volt arról is, hogy a békéscsabai Körös Szállóban helyezkednek el, de aztán végül nem jött létre a szerződés.) Augusztustól ismét Zürichbe mennek. A Night Club Te- rasse elnevezésű szórakozóhelyre szerződtek. — Ha már szóba kerültünk, említsd meg dobosunkat, Vécsei Antalt is, aki Top ’74 elnevezésű zenekarunk harmadik állandó tagja. — Mi kell ahhoz, hogy valaki külföldre szerződhessen? — Először is érettségi bizonyítvány, OSZK-működési engedély, aztán B kategóriás vizsga. Nem utolsósorban zenei tehetség. És persze szerződtető partner, akinek megfelel az illető zenekar tudása. Szerződni az Interkon- cert közvetítésével lehet. — Ha mindez megvan? — Akkor létrejön a bolt. Legszívesebben az univerzális zenét játszó együtteseket szerződtetik. Ez nagyon fontos követelmény. — 24 dobogón játszottatok, akkor ugyancsak van körforgás. — Igen, és ez a jó! Nálunk. itthon éppen itt van a kutya elásva. Anélkül, hogy bántanánk valakit, főleg ebben látjuk a magyar vendéglátói zene alacsony színvonalát. Ha valaki elkezd valahol játszani, onnan akár nyugdíjba is mehet. Ugyan ki kényszeríti rá, hogy újítson, mást csináljon, képezze magát? Na persze a másik probléma, hogy kevés a zenész és még kevesebb a jó zenész... — Milyen feltételek között játszottatok, mondjuk Zürichben? — Az ottani Night Club Terasse még a svájciaknak is elég drága hely, ezek után érthető, hogy jó feltételek között dolgoztunk. Viszont ennek másik oldala is van. A 10—16 pontból álló szerződést betűről betűre be kell tartani. — Például? — Egy korty szeszes italt sem lehet inni, a zenekari dobogót nem lehet elhagyni, egyenruha, színpadkép kötelező. szünet kétszer lehet 15 —15 percig. Hasonlóak a követelmények másutt is. — Fizetés? — Száznyolcvan forint esténként. Ja, hogy kint?Megfizetnek rendesen, bár helyenként változó. — A fiatalok csak discóba járnak? — Kialakult az élőzenének és gépzenének a keveredéséből egy sajátos szórakozási forma. Az úgynevezett Discothekokban felváltva játszanak állandóan cserélődő rockzenekarok és mulattatnak ügyes discósok. Van fantázia benne. Az egyik tizenöt, perc letelt. Elekesék Szarvason, az Árpádban is betartják a szünetet. ... (fábián) Termelési és plakátverseny- gyöztesek A Szarvasi Állami Tangazdaságban a közelmúltban megtartott küldöttgyűlésen került sor az elmúlt mozgalmi évben meghirdetett betakarítási versenyek, valamint a plakátverseny győzteseinek jutalmazására, és a 10—15, illetve 17—18 éve a KISZ-ben tevékenykedő fiatalok köszöntésére. A búzabetakarítási verseny győztese Csompora György, az örménykuti alapszervezetből. A rizsbetakarítási versenyt Varga Mihály, a rózsási kerület KISZ-alapszervezet tagja nyerte. A forradalmi ifjúsági napok keretében meghirdetett plakátverseny legjobbja Kriska Judit, a rizsfeldolgozó KlSZ-alap- szervezetének tagja. A versenyek helyezettjei vásárlási utalványt kaptak jutalmul. A küldöttgyűlésen külön köszöntötték azokat a fiatalokat, akik tíz, vagy annál több éve részt vesznek az ifjúsági mozgalomban. A leghoszabb ideje, 1961. óta tartozik a KISZ-tagok sorába Tóth Lajos, az örménykuti alapszervezet tagja, továbbá Stefanik László, az üzemi KISZ-bizottság csa- bacsüdi KlSZ-alapszerveze- tének tagja, és Ruzsicska Andor az üzemi KISZ-bi- zottság titkára, akit * e küldöttgyűlésen ismét — immár negyedszer is — az üzemi KISZ-bizottság élére választott meg az Állami Tangazdaság 162 KISZ-tagját képviselő 50 küldött. R VIT elült Hibában Tudósítónk: Plavecz Pál Nem volt alkalmam igénybe venni a budapesti Hilton szolgáltatásait, de gondolom, az sem lehet impozánsabb, kényelmesebb, fényűzőbb. El kell mondani erről a szállodáról, hogy 1957-ben kubai munkásokkal az amerikai maffia építtette, s mire elkészült, győzött a forradalom, az első vendégek a harcokban megfáradtt mili- cisták voltak. Megérdemelten. Más kontinens, más szokások, más vérmérséklet, kedvesen idegen dallamos nyelv. A nyitott liftajtó előtt böngészem a spanyol— magyar szótárt, a tizenkettes számot keresem. Legnagyobb meglepetésemre a liftes néni megkérdi: hová? Csak így, magyarul. — A tizenkettedikre. — mondom, és tátva marad a szám. lasztom. Felhívom telefonon Fort Pétert, az MTI havannai tudósítóját, hogy közös megbízatásunknak, munkánknak mielőbb a végére járhassunk. Tört angolságom némi kívánnivalót hagy maga után, de sikerül megértetnem a telefonszámot a központtal. Fél óra múlva már egy 1500-as Toyotával járom ezt a csodálatos várost, nem győzöm a kérdéseket és nem győzöm cserélni a fényképezőgépben a filmet. Egyfolytában izzadok a rövid nadrág és a pólóing ellenére. Még nem sikerült átállni, sportnyelven aklimati- zálódni. No, majd a focistáink Argentínában! „Világ fiataljai. Kuba a hazátok!” Az említett mondat mellett sok más, hasonló tartalommal megtöltött jelmondat látható az utcákon, az országutak szélén, A VIT idején itt is sportrendezvényeket bonyolítanak le — Dose — mondja ő, és mutatja is a kezével, hogy spanyolul így van a tizenkettő. Kiderül, hogy a fia negyedéves orvostanhallgató az állatorvosin, Magyarországon. Ettől kezdve vidáman köszönhetünk egymásnak, napjában tíz-tizenkét- szer, 6 magyarul, én spanyolul. Elvégre is magyar menye lesz! Már alig várja, hogy havat tapinthasson. Kifaggat, hogy milyen az, mert olyat még csak TV-ben látott. Nekem természetes, és ezért nem is olyan köny- nyű megmagyarázni hogy mi a hó. A szokatlan számomra : kezemből kiveszik a csomagot, és mire a gyorslifttel felérek a tizenkettedik emeletre, már a szobámban találom. A poggyászra az út további részében nincs gondom. A borravaló sértésszámba megy. Csokoládéval rágógumival, cigarettával lehet kedveskedni, osztatlan sikert aratok a csemegerágó- val és a sima Simphoniám- mal, később még a szivargyárban is. Hatkor sikerül lefeküdni, kilenckor reggeli. Kitűnő volt napközben is az étkezés. Kiválóan főznek a kubaiak. Az ízesítés teljesen hazai, csak az alapanyag más. Hal- paprikásszerű valami, kiderül, hogy rákpörkölt, rántottgalamb, de császármadárból, rósejbni — banánból, görögdinnye jégbehűtve — papaya. Sorolhatnám még tovább, de minek, a VIT-en levők majd megízlelik. A csoport tagjai megismerkedhettek egymással egy „Dájkeri” koktél, vagy egy „Mohitó” mellett, amit az IBUSZ reprezentált ez alkalomból. Ezután szabad program, majd városnézés? Én az egyéni megoldást váházf alakon — Havannában, a fővárosban, de kis településeken is országszerte — hirdetve, hogy Kuba az 1978-ban megrendezendő VIT vendéglátó házigazdája komolyan veszi a világ haladó ifjúságának elképzeléseit, gondolkodását. Céloz a jelmondat arra is, hogy ebben a Latin-Anyrikai országban a teljes egyenlőség alapján sok fiatal vesz részt felelősségteljesen a közelgő 20 éves fennállását ünneplő népi hatalom további sikereinek biztosításában. „Minden kubai a VfT aktivistája!” Ezt a jelmondatot ott Kubában mindenki a szó szoros értelmében fogja fel, beleértve az orvosokat, a diákokat, a cukornádvágó munkásokat, a szivargyáriakat és minden olyan tevékenységet, amely az ország fejlődését szolgálja. Értem ez alatt az anyagi (gazdasági), politikai, erkölcsi, egyszóval szocialista társadalomfejlesztő ténykedést, forradalmi tettéket, az amerikai kontinens első, és jelen pillanatban egyetlen szocialista fejlődés útján haladó közösségének életében lüktető felhívást, amelyre az egész ország reagált. A fejlődő gazdaság számára roppant nagy tehertételt jelent egy ilyen nagyarányú fesztivál megrendezése, hiszen több ezer emberről kell gondoskodni — most nem a programokra gondolok, mert ezt a fiatalok megcsinálják maguknak —, de ha figyelembe vesszük, hogy a világ minden kontinenséről és szinte minden országból érkeznek küldöttek, akkor talán megérthetjük, hogy mindenki valóban a VIT aktivistájaként dolgozik. (Folytatás a Minimagazin következő számában)
