Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-21 / 118. szám

1978. május 21., vasárnap o Aranykoszorús a Gyopár Klub Együtt a két klub a Gyopárban Zárul a diákújságfrók tanfolyama Vizsgaújság készül A KISZ Békés megyei bizottsága és a Békés me­gyei Népújság KlSZ-alap- szervezete által szervezett diákújságíró-stúdió elérke­zett a záró foglalkozások­hoz. Május 24-én, délután fél három órakor, a békés­csabai Kulich Gyula Ifjúsá­gi és Üttörőházban az ifjú toliforgatók mintegy „vizs­gamunkaként”, stencil újsá­got készítenek, amely egy­ben igazolja a tanfolyam eredményes elvégzését. A tanfolyam során a diákújság- és rádiószerkesz­tők megismerkedtek az új­ságírói műfajokkal, a szer­kesztés elméletével, és gya­korlatával, a rádiós riport­műsorok tulajdonságaival. A képzés sikere az újságok és rádiók színvonalán mér­hető le, mennyit változtak a december óta minden hó­napban megtartott előadá­sok hatására. Nemcsak a stúdióban hal­lott tanácsokért, ötletekért volt érdemes a diákoknak a foglalkozásra rendszere­sen eljárniuk, mert a nyári országos táborban, amelyet augusztusban tartanak a Kaposvár melletti Kiskor­pádon, a legjobban műkö­dő újságok, rádiók szer­kesztőségeinek egy-egy tag­ja vehet részt. A klubmozgalom legmaga­sabb kitüntetését elnyerni nem is olyan egyszerű. De a KISZÖV öt esztendeje mű­ködő békéscsabai Gyopár Klubja a megye klubmozgal­mában betöltött vezető és bázis szerepe alapján is rá­szolgált az Aranykoszorús Klub címre. A 90 állandó tagot számlá­ló klub tevékenységének leg­főbb jellemzője az önmaguk­kal szemben támasztott ma­gas követelményrendszer. A klub agilis, hozzáértő vezető­je, Tőkés Gyula nem elég­szik meg a klubtagok passzív részvételével. A „gyopáro- sok” (hatan klubvezetői tan­folyamot is végeztek) aktív kezdeményezőként és végre­hajtóként tevékenykednek a kulturális és sportrendezvé­nyek, az országjárások meg­valósításában. Igaz, nagy segítség szá­mukra, hogy Békéscsaba ipa­ri szövetkezetei minden tá­mogatást megadnak munká­jukhoz. Az is sokat számít, hogy terveiket saját pince­klubokban valósíthatják meg. A klub kisugárzása, jelentő­sége pedig csak nő azzal, hogy nem csupán a klubta­gok, de általában az ipari szövetkezete^ dolgozóinak közművelődési tevékenységét irányítja, szervezi és fogja össze. Rendszeresen látogat­ják a Jókai Színház előadá­sait. s a komoly zenét is kedvelik. A közösség igazán a belföldi és külföldi túrák során alakult ki. Ma már a vetélkedőket, játékos délutá­nokat maguk a klubtagok is rendezik. Széles körű tevékenységük­re jellemző az a kedves öt­let is, amelyet a Lencsési- és Kulich-lakótelepi gyerekek szórakoztatására ötlöttek ki. Ma délután 3 órakor aszt- falt-rajzversenyt rendeznek számukra. Békésen, a művelődési központ Körös Szövetkezeti Ifjúsági Klubja fiatal klub. Nemcsak a 25 klubtag 20 év körüli átlagéletkora miatt, hanem mert mindössze két és fél esztendeje alakult. Ahogyan Domokos István, a klub fáradhatatlan vezetője megfogalmazta: „egyelőre fő célunk: az ifjúság szórakozva művelődését megszervezni, irányítani.” A zenés irodal­mi műsorok, a pol- és folk­beat, a tanulmányi kirándu­lások vonzzák a klubtagokat. ; De sort kerítenek azért a drámatörténeti sorozat meg- ; rendezésére, vagy a három város: Békés, Békéscsaba és Gyula hivatásos és amatőr képzőművészeinek, filmesei­nek bemutatására is. Sőt, egyre gyakrabban tartanak ; politikai, közéleti témájú ankétokat is. Érdemes meg­említeni, hogy irodalmi szín­paduk megyeszerte ismert. A kitüntetés arra ösztönzi őket, hogy testvérklubjuk, a Gyopár mintájára, még jobb, magasabb igényű közösséggé szerveződjenek, s tovább erő­sítsék aktív, baráti kapcsola­taikat az ország, a megye jónéhány ifjúsági klubjával. B. S. E. Gratulálunk! Hamburg. Zürich, Hilton. Szarvas... Top ’74: Univerzális zenét játszani! Vendéglátóipari zenekaruk­ról nem szoktunk írni, s hogy most kivételt teszünk, annak oka: fiatalok valla­nak munkájukról, akik hosz- szabb ideig nyugati nagy­városokban játszottak, Ele­kes István 1966 óta hivatá­sos zenész, ebből hét eszten­dőt töltött külföldön, közben cirkuszi zenekarban is ját­szott. Szemenyei Jenő tíz éve él zenélésből, négy esztende­ig orgonáit, zongorázott, énekelt az NSZK-ban és Svájcban. Mindketten Gyu­láról indultak el annak ide­jén. Hamburg, Dortmund, Mainz, Basel éjszakai és haj­nali szórakozóhelyein húzták a talpalávalót. Tavaly ősz­szel, amikor hazatértek, a Hilton és a Gellért Szálló lett a munkahelyük, most pedtá a szarvasi ÁFÉSZ Ár­pád éttermében szórakoztat­ják a vendégeket. (Szó volt arról is, hogy a békéscsabai Körös Szállóban helyezked­nek el, de aztán végül nem jött létre a szerződés.) Augusztustól ismét Zürichbe mennek. A Night Club Te- rasse elnevezésű szórakozó­helyre szerződtek. — Ha már szóba kerül­tünk, említsd meg dobosun­kat, Vécsei Antalt is, aki Top ’74 elnevezésű zeneka­runk harmadik állandó tag­ja. — Mi kell ahhoz, hogy va­laki külföldre szerződhes­sen? — Először is érettségi bi­zonyítvány, OSZK-működési engedély, aztán B kategóriás vizsga. Nem utolsósorban zenei tehetség. És persze szerződtető partner, akinek megfelel az illető zenekar tu­dása. Szerződni az Interkon- cert közvetítésével lehet. — Ha mindez megvan? — Akkor létrejön a bolt. Legszívesebben az univerzá­lis zenét játszó együtteseket szerződtetik. Ez nagyon fon­tos követelmény. — 24 dobogón játszotta­tok, akkor ugyancsak van körforgás. — Igen, és ez a jó! Ná­lunk. itthon éppen itt van a kutya elásva. Anélkül, hogy bántanánk valakit, főleg eb­ben látjuk a magyar ven­déglátói zene alacsony szín­vonalát. Ha valaki elkezd valahol játszani, onnan akár nyugdíjba is mehet. Ugyan ki kényszeríti rá, hogy újít­son, mást csináljon, képezze magát? Na persze a másik probléma, hogy kevés a ze­nész és még kevesebb a jó zenész... — Milyen feltételek kö­zött játszottatok, mondjuk Zürichben? — Az ottani Night Club Terasse még a svájciaknak is elég drága hely, ezek után érthető, hogy jó feltételek között dolgoztunk. Viszont ennek másik oldala is van. A 10—16 pontból álló szer­ződést betűről betűre be kell tartani. — Például? — Egy korty szeszes italt sem lehet inni, a zenekari dobogót nem lehet elhagyni, egyenruha, színpadkép köte­lező. szünet kétszer lehet 15 —15 percig. Hasonlóak a kö­vetelmények másutt is. — Fizetés? — Száznyolcvan forint es­ténként. Ja, hogy kint?Meg­fizetnek rendesen, bár he­lyenként változó. — A fiatalok csak discóba járnak? — Kialakult az élőzené­nek és gépzenének a kevere­déséből egy sajátos szórako­zási forma. Az úgynevezett Discothekokban felváltva játszanak állandóan cserélő­dő rockzenekarok és mulat­tatnak ügyes discósok. Van fantázia benne. Az egyik tizenöt, perc le­telt. Elekesék Szarvason, az Árpádban is betartják a szü­netet. ... (fábián) Termelési és plakátverseny- gyöztesek A Szarvasi Állami Tan­gazdaságban a közelmúltban megtartott küldöttgyűlésen került sor az elmúlt moz­galmi évben meghirdetett betakarítási versenyek, va­lamint a plakátverseny győzteseinek jutalmazására, és a 10—15, illetve 17—18 éve a KISZ-ben tevékeny­kedő fiatalok köszöntésére. A búzabetakarítási ver­seny győztese Csompora György, az örménykuti alapszervezetből. A rizsbeta­karítási versenyt Varga Mi­hály, a rózsási kerület KISZ-alapszervezet tagja nyerte. A forradalmi ifjúsá­gi napok keretében meg­hirdetett plakátverseny leg­jobbja Kriska Judit, a rizsfeldolgozó KlSZ-alap- szervezetének tagja. A ver­senyek helyezettjei vásár­lási utalványt kaptak jutal­mul. A küldöttgyűlésen külön köszöntötték azokat a fia­talokat, akik tíz, vagy an­nál több éve részt vesznek az ifjúsági mozgalomban. A leghoszabb ideje, 1961. óta tartozik a KISZ-tagok sorá­ba Tóth Lajos, az örmény­kuti alapszervezet tagja, to­vábbá Stefanik László, az üzemi KISZ-bizottság csa- bacsüdi KlSZ-alapszerveze- tének tagja, és Ruzsicska Andor az üzemi KISZ-bi- zottság titkára, akit * e kül­döttgyűlésen ismét — immár negyedszer is — az üzemi KISZ-bizottság élére vá­lasztott meg az Állami Tan­gazdaság 162 KISZ-tagját képviselő 50 küldött. R VIT elült Hibában Tudósítónk: Plavecz Pál Nem volt alkalmam igény­be venni a budapesti Hilton szolgáltatásait, de gondolom, az sem lehet impozánsabb, kényelmesebb, fényűzőbb. El kell mondani erről a szállo­dáról, hogy 1957-ben kubai munkásokkal az amerikai maffia építtette, s mire el­készült, győzött a forrada­lom, az első vendégek a harcokban megfáradtt mili- cisták voltak. Megérdemel­ten. Más kontinens, más szo­kások, más vérmérséklet, kedvesen idegen dallamos nyelv. A nyitott liftajtó előtt böngészem a spanyol— magyar szótárt, a tizenkettes számot keresem. Legnagyobb meglepetésemre a liftes néni megkérdi: hová? Csak így, magyarul. — A tizenkettedikre. — mondom, és tátva marad a szám. lasztom. Felhívom telefonon Fort Pétert, az MTI havan­nai tudósítóját, hogy közös megbízatásunknak, mun­kánknak mielőbb a végére járhassunk. Tört angolsá­gom némi kívánnivalót hagy maga után, de sikerül meg­értetnem a telefonszámot a központtal. Fél óra múlva már egy 1500-as Toyotával járom ezt a csodálatos vá­rost, nem győzöm a kérdése­ket és nem győzöm cserélni a fényképezőgépben a filmet. Egyfolytában izzadok a rö­vid nadrág és a pólóing elle­nére. Még nem sikerült át­állni, sportnyelven aklimati- zálódni. No, majd a focis­táink Argentínában! „Világ fiataljai. Kuba a hazátok!” Az említett mon­dat mellett sok más, hason­ló tartalommal megtöltött jelmondat látható az utcá­kon, az országutak szélén, A VIT idején itt is sportrendezvényeket bonyolítanak le — Dose — mondja ő, és mutatja is a kezével, hogy spanyolul így van a tizen­kettő. Kiderül, hogy a fia negyedéves orvostanhallgató az állatorvosin, Magyaror­szágon. Ettől kezdve vidá­man köszönhetünk egymás­nak, napjában tíz-tizenkét- szer, 6 magyarul, én spanyo­lul. Elvégre is magyar me­nye lesz! Már alig várja, hogy havat tapinthasson. Kifaggat, hogy milyen az, mert olyat még csak TV-ben látott. Nekem természetes, és ezért nem is olyan köny- nyű megmagyarázni hogy mi a hó. A szokatlan számomra : kezemből kiveszik a csoma­got, és mire a gyorslifttel felérek a tizenkettedik eme­letre, már a szobámban ta­lálom. A poggyászra az út további részében nincs gon­dom. A borravaló sértés­számba megy. Csokoládéval rágógumival, cigarettával le­het kedveskedni, osztatlan sikert aratok a csemegerágó- val és a sima Simphoniám- mal, később még a szivar­gyárban is. Hatkor sikerül lefeküdni, kilenckor reggeli. Kitűnő volt napközben is az étkezés. Kiválóan főznek a kubaiak. Az ízesítés teljesen hazai, csak az alapanyag más. Hal- paprikásszerű valami, kide­rül, hogy rákpörkölt, rántott­galamb, de császármadárból, rósejbni — banánból, görög­dinnye jégbehűtve — papaya. Sorolhatnám még tovább, de minek, a VIT-en levők majd megízlelik. A csoport tagjai megismerkedhettek egymás­sal egy „Dájkeri” koktél, vagy egy „Mohitó” mellett, amit az IBUSZ reprezentált ez alkalomból. Ezután szabad program, majd városnézés? Én az egyéni megoldást vá­házf alakon — Havannában, a fővárosban, de kis telepü­léseken is országszerte — hirdetve, hogy Kuba az 1978-ban megrendezendő VIT vendéglátó házigazdája ko­molyan veszi a világ haladó ifjúságának elképzeléseit, gondolkodását. Céloz a jel­mondat arra is, hogy ebben a Latin-Anyrikai országban a teljes egyenlőség alapján sok fiatal vesz részt felelős­ségteljesen a közelgő 20 éves fennállását ünneplő népi ha­talom további sikereinek biz­tosításában. „Minden kubai a VfT ak­tivistája!” Ezt a jelmondatot ott Kubában mindenki a szó szoros értelmében fogja fel, beleértve az orvosokat, a diá­kokat, a cukornádvágó mun­kásokat, a szivargyáriakat és minden olyan tevékenységet, amely az ország fejlődését szolgálja. Értem ez alatt az anyagi (gazdasági), politikai, erkölcsi, egyszóval szocialis­ta társadalomfejlesztő tény­kedést, forradalmi tettéket, az amerikai kontinens első, és jelen pillanatban egyetlen szocialista fejlődés útján ha­ladó közösségének életében lüktető felhívást, amelyre az egész ország reagált. A fejlődő gazdaság számá­ra roppant nagy tehertételt jelent egy ilyen nagyarányú fesztivál megrendezése, hi­szen több ezer emberről kell gondoskodni — most nem a programokra gondolok, mert ezt a fiatalok megcsinálják maguknak —, de ha figye­lembe vesszük, hogy a világ minden kontinenséről és szinte minden országból ér­keznek küldöttek, akkor ta­lán megérthetjük, hogy min­denki valóban a VIT aktivis­tájaként dolgozik. (Folytatás a Minimagazin következő számában)

Next

/
Oldalképek
Tartalom