Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-21 / 118. szám
1978. május 21., vasárnap o IZHilUKTltö flz üvegipar ifjú mesterei Idegen, ám nagyon is hozzáértő kezeknek engedelmeskedtek a hét végén az Orosházi Üveggyár esztergagépei, a lakatosműhely szerszámai. Május 19—20- án ugyanis itt rendezte meg az Üvegipari Művek, az orosházi gyár gazdasági vezetésével és KlSZ-bizottsá- gával közösen a fiatal esztergályos és lakatos szakemberek országos versenyét, melyet háziversenyek előztek meg az országnak mind a 12 üvegipari gyárában. Az üvegiparban 1970 óta rendezik rendszeresen — összesen öt szakmában — ezeket az egyéni versenyeket, melyeken 30 év alatti szakmunkások vehetnek részt. Az ötből kettő; az esztergályos- és a lakatosszakma országos döntőjének volt a színhelye az orosházi gyár. Nagy a sürgés-forgás a két műhelyben; 20 esztergályos, és 20 lakatos fiatal méri össze tudását. Délelőtt volt az elméleti verseny, most pedig a gyakorlati feladatokat hajtják végre a szakmák legjobbjai. Hajdú Károly „hazai pályán” versenyez; az orosházi gyár vasipari-forgácsoló tmk-műhelyében dolgozik, s ő volt a háziverseny győztese. — Hetvenöt perc alatt kell egy tengelyt esztergálni, — mondja, miközben befogja az anyagot az esztergagépbe —, a másik munka pedig egy üvegforma készítése. Ez utóbbi nekem elég idegen, mert mi a műhelyben egyáltalán nem készítünk formákat, csak acélmunkával foglalkozunk. De azért azt hiszem, sikerült. A lakatosműhelyben is feszült figyelemmel összpontosítanak a munkadarabra a versenyzők, közöttük a négy orosházi fiú — Tarján János — akinek ez már nem az első versenye — fel sem pillant, úgy mondja: — Ez egy olajszivattyú- fedél lesz, 240 perc a munkaideje. Ha hamarabb elkészülök, plusz pontot szerezhetek. Hántol, aztán fut a tusir- laphoz, ellenőrizni, elég sima, egyenletes-e már a vasfelület. S hogy végül is a 40 fiatal közül ki az a tizenkettő — szakmánként a hat-hat legjobb —, aki elnyerte az Üvegipar Ifjú Mestere címet, s a vele járó pénzjutalmakat, azt a május 20-i, tegnap délelőtti eredmény- hirdetésen tudták meg a résztvevők : az esztergályosok közül az orosházi Zsó- tér János lett az első. Második Dács László, Sajó- szentpéter, harmadik Puskás Tihamér, Orosháza. A lakatosok versenyét Skara Skara Antal, a lakatosok legjobbja. Fotó: Veres Erzsi Antal, szintén orosházi fiatal nyerte (képünkön ő látható), második a pásztói Balogh Gyula, harmadik pedig az orosházi Tarján János. A további helyezettek között is több orosházi versenyző neve szerepel. A magas színvonalú, szoros versenyen tehát jó példával jártak elöl a vendéglátók. Tóth I. Juhtenyésztési társaság alakult A közelmúltban tartotta alakuló ülését Füzesgyarmaton a Vörös Csillag Termelőszövetkezet székházában a Körösvidéki Juhtenyésztési Gazdasági Társaság. Munkájában részt vesznek a bucsai, a bihar- ugrai, a dévaványai Aranykalász és Lenin, az ecseg- falvi, endrődi, a füzesgyarmati, a Szeghalmi Állami Gazdaság, a Sárréti Tsz, kö- rösladányi, újkígyósi és vésztői termelőszövetkezetek. A társaságnak csaknem 40 ezer anyajuha van. Ez az állomány képezi a jövő fejlesztésének alapjait. A társaság elnökének Csirik Imrét, a füzesgyarmati Vöröscsillag Termelő- szövetkezet elnökét választották, operatív vezetőjének pedig Kenyeres Imre agrármérnököt. „Gyertek hozzánk vendégségbe” Pályabemutaté Orosházán A Békés megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet, a Békés megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya, a Csongrád megyei és Szeged megyeivárosi PTI, valamint a Békés megyei mezőgazdasági szakmunkásképző iskolák rendezésében mezőgazdasági szakmákból pályabemutatókra került és kerül sor a hónap folyamán. Tegnap, május 20-án délelőtt 9 órai kezdettel az orosházi mező- gazdasági szakközépiskolában egy új szakmáról, az állattartótelepi gépész és a már ismertebb baromfitenyésztő szakmából rendeztek Honfoglalok A közelmúlt estéjén félálomból vert fel a televízió Jogi esetek műsora. Ismételten napirendre került a „telekfoglalási” ügy. Egy egész álmatlan éjszakát okozott, de reggelre kitisztult minden. Rádöbbentem, milyen egyszerű, de nagyszerű módon lehetek telektulajdonos, ugyanis az utóbbi harminc évben erre nem volt lehetőségem időhiány és anyagi háttér hiányában. Nos, ki is néztem három földterületet, amelyeken a következő tíz évben rajta tartom a szemem. Nem árulom el pontos helyüket, mert esetleg az idő lejártával pereskednem kell majd érte. Ezért csak körülAz egyik itt, szűkebb hazánkban, Békéscsaba mellett található, a gáton túl, ahol a kurta- farkú sem túr. Az őszies időjárás és a fagyosszentek ellenére méteres a gaz rajta. A kis kulipin- tyó oldalán pereg a vakolat. Rozsdás lakat fityeg az ajtaján. Még kerítés sincs körülötte. Éppen ez az apropóm. Mindennap kicihelek egy téglát, s azt egymás mellett sorban lehelyezem, mígnem körbe nem éri a telket, s kerítés nem lesz belőle. Tíz év múlva, ha . bekerítettem, a birtok az enyém lesz. A másik kiszemelt földterület — ezt sem árulom el melyik — egy termelőszövetkezet. Már tavaly feltűnt, hogy egy részét — több hektárt — elfelejtettek megművelni, az idén pedig már burjánzik. Gazdája nem kezeli. Ha családom netán olyan népes lesz, ezt fogom megigényelni. A harmadik: nem is olyan messzire innen, itt Kisázsiában van. Egy demilitarizált övezet, vagyis a senki földje. Egy-két girhes kecskén és sivatagi rókán kívül senki sem használja. 1988-ban oda költözöm, s elfoglalom. Talán még olajat is ad a föld mélye. Csak egy dologra várok: remélem tíz év múlva nemzetközileg is elfogadott lesz a magyar specialitás, s hivatalosan is a nevemre írják. Addig is hallgassunk hollétéről. — jávor — „Gyertek hozzánk vendégségbe” címmel iskolaismertető rendezvényt. A tartalmas pályabemutatót Bagyinka Mihály, a Békés megyei Tanács munkaügyi osztályvezető-helyettese nyitotta meg, majd a szak- középiskola igazgatója, Fekete Sándor tartott szakmaismertető előadást. Ezután bemutatták a közel 60 hetedik osztályos tanulónak, a szülőknek és általános iskolai tanároknak az iskolát, s a programot — az általános iskolában elsajátított élővilág- és gyakorlati ismeretekre alapozva —, játékos szellemi totóval is színesítették. 10 óra után a vendégekkel üzemlátogatásra indult a vendéglátó iskola, és a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet megyei munkatársai. Olyan üzemeket kerestek fel, ahol a bemutatásra kerülő szakmák nagyüzemi technológiájával ismerkedhettek meg a résztvevők. Így Tótkomlóson, a Tojástermelő Közös Vállalkozás baromfi- telepét tekintették meg, majd ellátogattak az Orosházi Állami Gazdaság korszerű sertéstelepére is. Békéscsabai siker Az Országos Közlekedés- biztonsági Tanács pályázatot hirdetett olyan plakátok tervezésére, amelyek a két keréken közlekedők fokozott óvatosságára és védelmére mozgósítanak. Tizenöt hivatásos és 86 amatőr grafikus és festő küldte be pályázatait a bírák elé, akik a Képző és Iparművészeti Lektorátus szakembereiként döntöttek. Megyénkből Jelinek Lajos plakátjai a negyedik helyezést nyerték el, így a tíz első helyezett között az ő munkái is eljutnak az azonos témájú nemzetközi plakátkiállításra Brüsszelbe. A Közlekedésbiztonsági Tanács az idén rendezendő kerékpáros hét alkalmából megjelenteti Jelinek Lajos plakátjait is. Harisnyagyári hírek A gyulai harisnyagyár és a dobozi, valamint a szeghalmi telep dolgozói a csepeliek felhívásához való csatlakozás eredményeként a termelékenységet 13,2 százalékkal, a minőséget pedig 2,1 százalékkal teljesítették túl a tervezettnél. A 62 szocialista brigád közül kettő érte el a vállalat kiváló, egy pedig a gyáregység kiváló brigádja megtisztelő címet. Rajtuk kívül 17 arany, 11 ezüst ; és nyolc brigád bronz fokozatot ért el. Egyéni teljesítmény alapján 71-en kapták meg a kiváló dolgozó jelvényt. Három jelentős újítást is elfogadtak az elmúlt esztendőben a gyulai gyárban, amelyek bevezetésével csaknem százezer forintot takaríthatnak meg. A „Dolgozz hibátlanul” mozgalom is eredményesnek bizonyult, hiszen a dolgozók számos problémára hívták fel a figyelmet a hatékonyabb termelés érdekében. Több mint 300 ezer forintot fizettek ki különböző segélyként a gyulai gyárban és telephelyein. A főidényben nem elegendő SZOT-be- utalót kapnak, s ezen problémát úgy oldják meg, hogy a jóléti alapból vállalati üdültetést biztosítanak. Vggat helyett aatébusz A MÁV Szegedi Igazgatóságától kapott tájékoztatás szerint pályafenntartási munkálatok miatt május 22., 23., 24. és 25-én Csárdaszállás és Mezőberény állomások között egyes vonatok helyett vonatpótló autóbuszokat közlekedtetnek. A változás a Budapest Józsefváros pályaudvarról 9 óra 15 perckor, és a Békéscsabáról 12 óra 25 perckor induló vonatokat érinti. Az említett napokon Békéscsabáról a 6603 sz. gyorsvonat helyett a 6603/b számút közlekedtetik 14 óra 25 perces indulással. A változásról bővebb felvilágosítást a vasútállomásokon adnak. Színvonalas amatörök A KISZÖV Békés megyei elnöksége, a megyei szövetkezeti bizottság és a KISZÖV szakszervezeti bizottsága második alkalommal hirdetett pályázatot a megye ipari szövetkezeteiben dolgozó amatőr művészek számára. A második amatőr szövetkezeti képző- és népi iparművészeti pályázatra idén 373 alkotás érkezett, amelyből a hivatásos szakértőkből álló zsűri 115 művet tartott bemutatásra érdemesnek. A tegnap délelőtt 10 órakor megnyíló kiállításnak a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központ adott otthont. A nagyszámú érdeklődő közönség előtt Fodor Endréné dr., a KISZÖV Békés megyei elnökség vezetője mondott megnyitó beszédet. Ezt követően Kiszely Pál osztály- vezető adta át a kategóriagyőztesek díjait, majd Koszta Rozália festőművész értékelte a bemutatott alkotásokat.-V?/ Részlet a kiállításról Fotó: Kovács Erzsi Tíz év mérlege ékés megye Tanácsa értékelte az elmúlt év költségvetési gazdálkodásának eredményeit. Ez volt la tizedik év, amelyet a megyei tanács és a helyi tanácsok közvetett gaz- daságix-ányítás útján, a korábbinál nagyobb önállóság mellett sikerrel zártak. Tíz év alkalmas a visszapillantásra, értékelésre. A tanácsok költségvetési gazdálkodásának két jellemzőjét említem meg; a központi irányítást és a helyi önállóságot, a kezdeményezést. Az elmúlt (tíz évben mindkettő fejlődött. Gondot jelentett az önálló gazdálkodás kezdetén a követelményeknek megfelelő szemlélet kialakítása és a személyi feltételek biztosítása. E két feltétel nélkül nem lett volna mód a helyi tartalékok feltárására sem. Hiszen a tanácsoknál alapvető cél a lakosság érdekeinek érvényesítése, az életkörülmények folytonos javítása, a kommunális, egészségügyi és kulturális intézményi szolgáltatás állandó fejlesztése. Hogy milyen sikereket értünk el az elmúlt tíz év alatt, azt nemcsak e sorok keretében lehet értékelni, a lakosság maga saját tapasztalatain keresztül is megítélhette. A kormányzati szervek irányítása és segítése az eredmények egyik tényezője. Bővült a tanácsi intézmény- hálózat, vele együtt a felelősség a szakmunkásképzésnek, egyes szakközépiskoláknak, tűzoltóságnak, földhivatalnak, sporthivatalnak tanácsi hatáskörbe történő leadásával. A tanácsok fejlesztési tevékenységei, lakás- programjai, intézményberu- házásai is évről évre növelték a költségvetési feladatokat. Énnek számottevő része az alapfokú ellátáshoz kapcsolódott. így a városi, nagyközségi és községi tanácsok feladatai is nagymértékben növekedtek. Míg 1968. évben megyénkben a költségvetések összege 710 millió forintot tett ki, addig az 1977. évi már 1720 millió forint volt. Az elmúlt tíz év alatt a tanácsi tulajdonú lakások száma 2600-zal, a középiskolai diákotthonok helyei 880- nal, az általános iskolai diákotthonok 570-nel, az óvódák 4800-zal, a bölcsődéké 960-nal nőtt. A felsorolás nem teljes, s ezeken kívül a kórházi ellátás, a szociális gondoskodás, a gyermekélelmezés, könyvtárhálózat, kultúrintézmények területén jelentősen növekedtek a feladatok. Nemcsak a tanácsok, hanem az intézmények gazdálkodásában is erősödtek az önálló vonások. Nagyon fontos elemet kívánók kiemelni az önállóság keretéből, a helyi anyagi érdekeltséget. A kiadások fedezetét képező bevételek mintegy 22—24 százalékát is a tanácsok maguk teremtették elő. Ahol többet tettek a célszerű gazdálkodás érdekében és a tartalékok feltárására, ott a lakosság számára is többet nyújtották. Szerencsésen kapcsolódott ehhez a települések nagy részében az a társadalmi munka, mely a lakókörnyezet szebbé tételében, egyes karbantartási munkák elvégzésében nyilvánult meg. Ez évről évre növekvő tendenciát mutatott és 1977-ben elérte a 87 millió forintot. A tanácsi költségvetésből is maradéktalanul teljesítették azokat a központi akaratot tükröző célkitűzéseket, amelyek a bérpolitikával, tanyai lakosság életkörülményeinek javításával, belvízkár elhárításával, az oktatási szemléltető eszközök gyarapításával kapcsolatosan jelentkeztek. Meghatározták bizonyos mértékig a tanácsi költségvetés gazdálkodásának pénzügyi kereteit a népgazdaság anyagi lehetőségei. A költségvetés finanszírozására fordított összegek évről évre átlagosan 7—9 százalékkal emelkedtek. Ám a társadalmi igények mindig nagyobbak, mint amit a rendelkezésre álló pénzügyi eszközökből biztosítani tudnak. Így volt ez mindig, így lesz ez még sokáig. A jogos igények előbbrejárása törvény- szerű, s a fejlődés rugója. Ezt azonban nem kívánság szerint lehet figyelembe venni a költségvetés készítése során. Az igények fontosság alapján történő rangsorolása, az egyes feladatok helyes arányának kialakítása követelmény. A jövőben is csak így biztosítható az egyensúly, a zavartalan ellátás. Szólni kell azokról a gondokról is, amelyek az eredmények ellenére megmaradtak és feszítenek. Joggal igénylik a dolgozó családanyák, a bölcsődei és óvodai helyek számának további bővítését, több gyermek napközi otthoni elhelyezését. A lakótelepek köztisztasági feladatait is csak részben tudták a tanácsok megoldani. Éppen ezért nem mondhatjuk, hogy elégedettek vagyunk a helyzettel. Tovább kell keresni a területi jogos igények nagyobb mérvű kielégítéséhez az utat. Azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy megyénkben is hatnak a költségvetési gazdálkodásra a népgazdaság szabályozói is. Az emelkedő költségek (építési anyagok, energiahordozók stb. árának növekedése) takarékosságra ösztönöznek, amit igen körültekintően oldottak meg az elmúlt tíz évben a tanácsok és intézmények. Elmondhatjuk, hogy az 1968. január 1-től érvényes tanácsi költségvetvési szabályozó rendszer megfelelt a várakozásnak, jól szolgálta a lakosság érdekeit. Nem állíthatjuk azonban, hogy a szabályozó rendszer adta lehetőséget teljesen kihasználtuk és minden tartalékot mozgósítottunk. Most a tanácsi, intézményi feladatoknak csak pénzügyi oldaláról esett szó. A célok eléréséhez azonban a pénzen kívül jó szervezettség és szakmai munka is szükséges. A lakosság jobb ellátása nemcsak a pénzügyi háttértől függ. Elmondhatom, hogy a tárgyi és személyi feltételek jobb kihasználására is van még lehetőség. Egészségügyi és oktatási ágazatban nagyobb létszám foglalkoztatására van lehetőség, de a szakember hiánya állandó gond. Például 1977. év végén 297 betöltetlen állás volt. A jövőben tovább növekednek a feladatok. Belső megoszlásukban a változás megkezdődött, a helyi tanácsokhoz további feladatok kerülnek át a megyétől. Intézményi gazdálkodásban is ésszerűsítenek, összevonások lesznek. Nem került le napirendről az ügyvitel egyszerűsítése sem. A megmaradó feladatoknak elektronikus számítógépen való feldolgozása és nyilvántartása már kipróbált, bevezetett folyamat. A megnövekedett költségvetési feladatokat minden bizonnyal kevesebb létszámmal és nagyobb hatékonysággal kell elvégezni. Ehhez nagyobb szakmai ismeret és rendszeres továbbképzés szükséges, amelyhez a tervek már elkészültek. gy vélem, hogy részünkről tovább kell segíteni — a tanácsok gazdálkodási önállósága mellett — a helyi tanácsi és intézményi dolgozok költség- vetési munkáját, ennek egyik fontos eszköze a rendszeres, átfogó pénzügyi revízió. Továbbra is gondosan rangsorolni szükséges a jelentkező igényeket. Nem maradhat el a további társadalmi munka bevonása, szervezése egyetlen településen sem. Éppen ezért a jövőben is figyelemmel kell kísérni a lakosság észrevételeit, mert csak a fejlettebb tanácsi költségvetési munka fog megfelelni a gazdaságpolitikai célkitűzéseknek és a lakosság elvárásának. Erre ösztönöz a tanácsi költségvetési gazdálkodás egy évtizede. Dr. Romvári László, megyei tanács vb pénzügyi osztályvezető