Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-28 / 99. szám
1978. április 28., péntek Csaknem 50 millió forint munkavédelemre ülésezett a KPVDSZ megyei bizottsága Talicska és betonkeverő gép Április 27-én Békéscsabán, az SZMT-székházban tartotta ülését a KPVDSZ Békés megyei bizottsága. Elsőként az 1977. évi jövedelmek alakulását, az idei béremelések lehetőségeit vitatta meg a testület. Az írásos beszámoló hangsúlyozta : a vállalatok, szövetkezetek, pénzintézetek tervszerű bérgazdálkodást folytattak az elmúlt esztendőben. Ehhez hozzájárult az áruforgalom, a betétállomány növekedése, a második félévben bevezetett műszak- pótlék kedvező hatása, ösz- szességében a KPVDSZ-fiez tartozó dolgozók jövedelme egy év alatt 6—10 százalékkal emelkedett. A tanácsi kiskereskedelmi vállalatok a kedvezményeket, a bérfejlesztési lehetőségeket jól használták ki. A vendéglátóipari vállalatnál átlagosan hét százalékkal növelték a fizetéseket. Az élelmiszer- kiskereskedelmi vállalatnál jó a béremelés megoszlása is. A fizikai dolgozók 7,9, az adminisztratívak pedig 5,6 százalékos fizetésemelésben részesültek. A fogyasztási szövetkezetek 85 százaléka 6—7 százalék közötti adómentes bérfejlesztést valósított meg. A megyei bizottság úgy foglalt állást, hogy az 1978. évi bérfejlesztéseknél különös figyelemmel kell lenni a vendéglátóipari dolgozók fizetésének alakulására. Mindenütt tartani szükséges az alsó és a felső bérhatárok ez évre tervezett ütemét, hogy a feszültségek megszűnjenek. Második napirendi pontként a vállalati, szövetkezeti munkavédelmi és szociálpolitikai tervek 1976—77. évi végrehajtását, az idei feladatokat összegezte a megyei bizottság. Az értékelés alapján megállapították: az V. ötéves tervben a vállalatok 19, a szövetkezetek 11,6 százalékkal többet terveztek munkavédelmi és szociálpolitikai célokra, mint az előző tervidőszakban. finnek kedvező hatása máris érzékelhető, hiszen az elmúlt két évben csaknem 50 millió forintot fordítottak a munkavédelem korszerűsítésére. Mindez könnyítette az anyagmozgatást, segítette a biztonságos munkavégzést. Sok helyen megoldották az üzletek megfelelő szellőztetését, fűtését, világítását. Javultak a tisztálkodási lehetőségek, jobb lett a védőruha-ellátás. Ezután került sor a mun- kaverseny-szabályzat módosításának végrehajtásáról, az 1978. évi feladatok szervezéséről készült beszámoló megtárgyalására. Húszéves a Kondorosi Takarékszövetkezet A közelmúltban ünnepelte megalakulásának huszadik évfordulóját a Kondorosi Takarékszövetkezet. A két évtized alatt e pénzintézet szép eredményeket ért el. Tagságának száma 741-ről négy és fél ezerre nőtt S amíg 1962- ben, vagyis megalakulásának harmadik évében 1 millió 834 ezer forintos betétállományt kezelt a szövetkezet egyetlen dolgozója, 1977-ben a pénzintézet 11 fős kollektívája 3575 betétes, 56 millió 345 ezer forintját őrizte. A múlt évben különösen kiemelkedő eredményt ért el a három községben — Kondoroson, Kétsopronyban, Kamaton — tevékenykedő takarékszövetkezet. Ez abban jutott kifejezésre,-hogy 1977- ben a tervezett 4 millió 800 ezer forinttal szemben 10 millió 123 ezer forintos betétállomány-növekedést értek el. És miközben 1962-ben a takarékszövetkezet igazgatósága 598 ezer forint kölcsönt tudott tagjainak folyósítani, 1977-ben már 8 millió 550 ezer forinttal segítette régi és új tagjait. E tetemes összegből csaknem 2 millió 600 ezer forintot a háztáji kisgazdaságok termelését szolgáló célokra adott a szövetkezet. Csak a legjellemzőbb számokkal próbáltuk bizonyítani, hogy meddig jutott húsz év alatt a Kondorosi Takarék- szövetkezet, melynek ügyvezetője, majd elnöke 17 éven át Vári János volt. Három év óta Závogyán János az elnöke a Kondorosi Takarékszövetkezetnek. Nem kis büszkeséggel újságolta, hogy a pénzintézet 1977. évi eredményeivel sikeresen pályázta meg a Kiváló Takarékszövetkezet cím elnyerését. Balkus Imre Emberölés miatt életfogytig tárté szabadságvesztést szabott ki a megyei bíróság Két napon keresztül tárgyalta a gyulai Megyei Bíróság Csatai Pál miskolci lakos , bűnügyét. A 28 éves, többszörösen büntetett előéletű férfi emberölés és lopás miatt került a vádlottak padjára. A vádlott a múlt évben Miskolcról Szarvasra költözött a szüleihez. Testvérei azonban kifogásolták italozó életmódját. Közölték vele, hogy tovább nem tartózkodhat a lakásban. Közben megismerkedett K. Irén szarvasi lakossal. Sőt hamarosan hozzáköltözött. A lány arra kérte, hogy vásároljon karikagyűrűket és kössenek házasságot. Csatai megígérte, hogy testvéreitől pénzt kér kölcsön és beszerzi a karikagyűrűket. Ez év január 22- én délután eltávozott a lakásból. De nem a testvéreihez ment, hanem a szarvasi Dózsa Termelőszövetkezet istállójába, ahonnan két darab takarót vitt el, s az éjszakát is ott töltötte. Másnap reggel elhatározta, hogy felkeresi a közeli tanyában egyedül élő, 73 éves Paluska Pált. Mégpjedig azzal a céllal, hogy pénzt kér tőle. Ha szép szóval nem kapja meg, akkor megöli az idős embert. Nappal a cselekmény végrehajtását azonban nem tartotta megfelelőnek. Úgy érezte, hogy szándékának végrehajtásához szeszes italt kell fogyasztania, mert annak hatása alatt bátrabbá válik. A tsz gépműhelyében elbeszélgetett a dolgozókkal, majd délután 5 óra tájban, a Szarvasról Kondorosra vezető műút mellett levő autócsárdába ment be. Hat korsó sört és három deci ptólinkát fogyasztott el. A szakvélemény szerint az italtól súlyos alkoholos állapotba került. A csárda előtt levő megőrzőből ellopott egy kerékptórt, s azon Paluska Pál tanyájába hajtott. Az idős ember az istállóban tartózkodott. A vádlott kopogott az ajtón. Paluska Pál kinyitotta, de óvatosságból kezébe vette a villát is. A vádlott hirtelen elkapta a villa két középső ágát, s maga előtt tolva belépett az istállóba. Majd egy ütést mért az idős ember arcára. Paluska Pál a villát elejtette és hanyatt esett. Csatai a sértett mellkasára és bal kezére térdelt. Ezután egyik kezével nagy erővel megszorította az idős ember nyakát, ugyanakkor több ütést mért az arcára. Paluska Pál védekezésül 'belekapaszkodott a vádlott ruházatába. A megtermett Csatai azonban köny- nyűszerrel felegyenesedett, s még a sértettet is magával x húzta. Ezt követően több ízben belerúgott. Csak akkor hagyta abba, amikor meggyőződött, hogy az idős ember meghalt. Az orvosszakértők véleménye szerint a halál oka fulladás volt, amihez társult a sérülésekkel együtt járó traurrtás sokk. Csatai az istállóban levő fekhelyen p>énzt keresett. A takarók alatt egy nylon zacskót talált, amelyben iratok és egy irattárca is volt. Az irattárcában 11 ezer forint lapult, a zacskóban pjedig 2600 forintot talált. A p>énzt magához vette és eltávozott. K. Irénnek 11 ezer forintot adott át, mégp>edig azzal, hogy a p>énzt a testvéreitől kapta. Másnap azt mondta az élettársának, hogy elmegy munkát keresni. Kondorosra utazott és ott nadrágot és cipőt vásárolt, meg egy karórát. Majd felült a vonatra, hogy meglátogatja Miskolcon lakó előző élettársát, s megajándékozza a karórával. A szolnoki pályaudvaron azonban megismerkedett egy másik lánnyal és neki adta át az ajándékot. Tegnap, április 27-én hirdetett ítéletet a megyei bíróság. Dr. Vermes Vilmos büntető tanácsa Csatai Pált előre kitervelt módon, nyereségvágyból elkövetett emberölés és lopás bűntette miatt életfogytig tartó szabadság- vesztésre ítélte. Mellékbüntetésként tíz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Ezenkívül 20 ezer forint vagyonelkobzással is sújtotta. A szabadságvesztést a vádlottnak fegyházban kell letöltenie. Enyhítő körülményként értékelte a bíróság a vádlott beismerő vallomását. Súlyosbító körülményként vette figyelembe az elkövetés brutális módját. Az ügyész az ítéletet tudomásul vette. A vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. A megyei bíróság Csatai Pál előzetes fogva tartását a jogerős ítélet meghozataláig fenntartotta. —di Jubileumi zászló a Béke brigádnak A brigád, amelyből hárman hiányoznak A helyszín. Az éles szeműek innen is látják Sárrét ’„fővárosának”, Szeghalomnak tornyait, emeletes lakóházait. A környék vigasztalanul kietlen, egy fa sem árválkodik a közelben. Szikes, verejtékcsorgatóan kötött a talaj, amivel még a gép is nehezen bír. Egy sietve összeeszkábált kunyhóféle, egyik oldala hiányzik. Ez lenne az ajtó. Deszkákból készült, kátránypjapír a fedele, hogy valamiféle árnyékot nyújtson a napsugár ellen, de az most még nem tűz annyira, hogy el kellene bújni előle. A betonkeverő gép zakatol. Műtárgy készül, a csatorna falát betonozzák. Most ez a munkahelye a KÖVIZIG sarkadi szakaszmérnökség Béke Szocialista Brigádjának. Valamikor az 50-es években még kubikosok voltak valamennyien. Azóta sokat változott a világ, nem igen van szükség laptótra, csákányra, ásóra. Helyükbe gép, fűrész, ácsszekerce került. Az emberek és a kitüntetések. Inas, napjszítta arcú emberek, nem a fiatalabb korosztályból valók. Közelebb vannak a nyugdíjkorhatárhoz. A brigádvezető Molnár Ferenc. A csápját tagjai: Tóth István, Papp Ferenc, Balogh Sándor, Szilágyi Mihály, Kaszai Mihály, B. Varga István. Beteg Molnár János, meg Tóth József. Egy másik munkahelyre kérték kölcsön Sipjos Lajost. Több mint másfél évtizede van együtt a brigád, öt éven keresztül folyamatosan kiérdemelték a „Szocialista” címet. A zászlót 1968-ban. A két rákövetkező évben bronz, aztán újabb két éven át ezüst fokozat, öt „aranyos” év következik, és 1973-ban már a Vállalat Kiváló brigádja. A felfelé vezető lépcsőfokon nincs megtorpanás. 1974-ben és 1976-ban a szakmai kiválói. Most pedig az MSZMP KB jubileumi oklevele az övéké, mellé harmadszor a Szakma Kiválója kitüntetés. Beszélgetés az árokparton. A gépkezelő megállítja a csühögő masinát, hogy értsük is a szót. A szemekben kíváncsiság bújkál. — Kezdjük az elején — javaslom, amikor már pa- rázslanak a cigretták, amelyekre szinte vezényszóra gyújtanak rá. Talán egy lélegzetvételnyi szünetet szeretnének nyerni. Nincsenek a sok beszédhez szokva. Itt fél szavakból is megértik egymást, talán még szemvillanásból is. Leülünk az árokpjartra. Nem messze a szépjen, szinte mérnöki pontossággal kizsaluzott támfalhoz. — Mikor határozták el, hogy brigádot alakítanak? Felengednek az idegességből. Látni az arcokon a megkönnyebbülést. A brigádvezető úgy érzi, neki címezték a kérdést, így hát neki kell vinni a szót. — Pontosan 1962 tavaszán. Jöttek a központból, hogy „emberek, alakítsanak brigádot !” Vésztőiek vagyunk mindnyájan, nem esett nehezünkre, hisz addig is brigában dolgoztunk, itt egy ember semmire sem megy. — Mennyi volt akkoriban a kereset? Hát bizony, ennek utána kell gondolni. — Ügy 1600—1700 körül. — Most? Ez már könnyebben megy. — Három-négyezer között van. Attól függ, milyen munkán vagyunk. Itt is van jobban, meg gyengébben fizető. Mikor melyiket fogjuk ki. — Azt látom, hogy itt még tábori konyhájuk sincs. — Tarisznyából eszünk mi. Ide nem tudják kihozni az ebédet. Amikor úgy adódik, hogy közelebb vagyunk valamilyen lakott helyhez, akkor még csak sor kerül rá. Megszoktuk már. — Az asszonyok mit szólnak ehhez a vándorélethez? Ügy néznek rám, mint akik nem értik a kérdést. — Mindenhez hozzá lehet szokni. Ebből a munkából van a megélhetés, a pjénzért el kell menni. Apáink még Dunántúlra is el- karikáztak a talicskával. A kubikos asszonya ebbe az életbe nőtt bele. — Az asszonyok is így összetartanak? — Amikor elmegyünk minden évben kirándulni, akkor ők is velünk jönnek. Egyedül nem éreznénk jól magunkat. Meg hát kell nekik is az ismerkedés. Mi többet vagyunk egymással, mint az asszonyokkal. — A szórakozásban is ösz- szetartanak? — Mire gondol? — kérdezik vissza. — Mondjuk egy pjohár italra. — Mi csak néha, fizetéskor megyünk kocsmába. Akkor sem az ital, inkább a barátság kedvéért. Köztünk nincs egy részeges sem, nem is tűrnénk magunk között. — Küldtek már ezért el valakit a brigádból? — Ezért még senkit. — Hát másért? — Volt már, aki nem bírta megszokni ezt a közös életet. Annak nem sokáig volt maradása. — Ugyan miről beszélgetnek munka közben, meg ebédidőben? Egymásra néznek, mosolyognak. — Hát mindenféléről. Még földrajzról is. Van aki iskolába jár, azt kifaggatjuk, mit tanul. — Mindenkinek megvan a nyolc osztálya? — Kettőnek nincs. — Hány ptórttag van a brigádban? — Egy sirifcs, de amúgy mindenki ptórttag itt. Utólag sajnálom, hogy miért nem kérdeztem meg, hogyan értik ezt. De aztán megértettem mire gondolnak, hiszen a jubileumi zászló odaítélése válasz a kérdésre. Béla ott6 A szakszervezeti tömegpolitikai oktatás előkészületei A SZOT elnöksége értékelte a szakszervezeti oktatás eddigi tapasztalatait és meghatározta a további feladatokat. Ennek alapján az SZMT kulturális, agitációs és propaganda osztálya már szervezi az ősszel kezdődő tömegpolitikai oktatás 1978— 79. évfolyamát. A jövőben egymásra épülő alap- és továbbképző tanfolyam biztosítja a szakszervezeti tagok politikai ismeret- szerzését. Az alapismereteket a kétéves Társadalmunk kérdései tanfolyam nyújtja. Az I. évfolyamon általános politika, gazdasági és világnézeti kérdésekkel, a II. évfolyamon a legalapvetőbb szakszervezeti ismeretekkel foglalkoznak a résztvevők. Erre az alapra épül az évente változó és a hallgatóknak témaválasztási lehetőséget biztosító Időszerű kérdések továbbképző tanfolyam. Az alap- és a továbbképző tanfolyam együttesen alkotja majd a tagság tömegpolitikai oktatásának a rendszerét, melynek bevezetése 1978—79. oktatási évtől fokozatosan történik. Megkezdődik a Társadalmunk kérdései I. évfolyama, de lesz még A világ- politika időszerű kérdései tanfolyam is. Békés megyében tavaly kezdődően 800 tanfolyamon 18 ezer 500-an tanultak, várhatóan az idén hasonló lesz a jelentkezők száma. A tankönyvek a Szakszervezeti Könyvkiadótól megrendelhetők.
