Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-28 / 99. szám

Éljen a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan, testvéri barátsága! Lobogózzuk fel a házakat! A Hazafias Népfront városi bizottsága kéri Békéscsaba város és város környéki községek lakosságát, hogy május 1-re, a munkásosztály nemzetközi ünnepére a lakó­házakat piros és nemzetiszínű zászlókkal lobogózzák fel. Rendkívüli ülést tartott a Hazafias Népfront megyei elnöksége Szikszai Ferenc az új megyei titkár Tüdőgyógyászok tanácskozása Korányi Frigyes-emlékérmeket adtak át Százötven külföldi és több mint 300 hazai tüdőgyógyász szakember részvételével ma délelőtt megkezdődött a Korányi Frigyes Tbc és Tüdőgyógyász Társaság 41. kongresszusa Budapesten, az MTESZ székházában. A tbc elleni nemzetközi unió európai régiójával kö­zösen rendezett tudományos tanácskozáson az orvosszak­értők a krónikus hörghurut­tal kapcsolatos gyógymódo­kat, a megelőzés, a felkuta­tás módszereit, e „civilizáci­ós” légzőszervi megbetegedés elleni küzdelem fajtáit, lehe­tőségeit tárgyalják meg. Mi­vel a betegség keletkezésé­ben a dohányzás is fontos szerepet tölt be, a konferen­cián külön foglalkoznak e kérdéssel. Megtárgyalják a tüdőgyógyászat legújabb ku­tatási eredményéit, a bcg- oltások és a tuberkulin-szű- rés jelentőségét a tuberkuló­zis, a gümőkór felszámolásá­ban. A kongresszus megnyitó­ján adták át a. Korányi Fri­gyes-emlékérmet a tüdőbe­tegségek elleni küzdelemben, valamint a társaságban vég­zett kimagasló munkájuk el­ismeréséül dr. Mihóczy László egyetemi tanárnak, a Debreceni Orvostudományi Egyetem tüdőklinikája igaz­gatójának, valamint Vadász Imre főorvosnak, a tbc-elleni nemzetközi unió európai ré­giója főtitkárának. Tegnap délelőtt tartotta közgyűlését a Körösök Vi­déke Területi Tsz-szövet- ség Kétsopronyban, a köz­ségi művelődési házban, amelyen részt vett őr. Né­methi László, a TOT sze­mélyzeti osztályvezetője, Balogh János, a megyei pártbizottság munkatársa és Murányi Miklós, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályveze­tője. Az első napirendi pont­ban Sóityi János, a szövet­ség elnökhelyettese ismer­tette a terület 1977. évi gaz­dasági tevékenységét, s az 1978. évi tervek minősítését, amely napirendi ponthoz A Hazafias Népfront Bé­kés megyei elnöksége ápri­lis 27-én rendkívüli ülést tartott Békéscsabán dr. Hor­váth Éva elnökletével. Ez al­kalommal a testület szemé­lyi kérdésekben döntött. Az elnökség Nyári Sándort, a Hazafias Népfront Békés megyei bizottságának titká­rát érdemei elismerése mel­lett felmentette a megyei el­nökségi tagsága és a megyei titkári beosztása alól. Nyári Sándor a továbbiakban fon­tos állami területen haszno­sítja mozgalmi tapasztalatait. nyolcán szóltak hozzá. Mint ismeretes, a Körösök Vidé­ke Területi Tsz-szövetséghez 48 termelőszövetkezet, 2 szakszövetkezet és 8 társu­lás tartozik. Eredményeik közűi ki kell emelni, hogy az elmúlt évben termelésük dinamikusan növekedett, amely 11 százalékos emel­kedésben realizálódott, an­nak ellenére, hogy az év­tized legnagyobb természeti csapása érte megyénk észa­ki részét. A 40 ezer hektá­ros áprilisi belvíz, majd az utána következő kéthónapos aszály, a korai fagy, és a sűrű jégverés csaknem 400 millió forintos kárt okozott a területen. Éppen ezért Az elnökség egyöntetű sza­vazattal tagjai sorába koop­tálta Szikszai Ferencet, az MSZMP Békés megyei bi­zottságának munkatársát, majd ezt követően Szikszai Ferencet megválasztotta a Hazafias Népfront Békés me­gyei bizottságának titkárá­vá. A testületi ülésen részt vett és felszólalt dr. Szent- istványi Gyuláné, az MSZMP KB tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkára és Gyulavári Pál, az MSZMP Békés megyei bi­zottságának titkára. tavaly nagyarányú differen­ciálódás mutatkozott mind a nyereség, mind a fejlesz­tési alapnál a szövetkezetek között. így 21 tsz-nél csapó­dott le a nyereség 83 szá­zaléka. Mindamellett meg kell állapítani, hogy az össztermelési érték megkö­zelítette a 4,8 milliárd fo­rintot. A jó munka elismeréséül 12 tsz és egy társulás ka­pott kiváló címet. A jó eredmények mellett azon­ban meg kell állapítani azt is, hogy 6 termelőszövetke­zetet szanálni kellett. A második napirendi pontban az ellenőrző bizott­ság beszámolóját hallhatta a csaknem 120 küldött, majd a nőbizottság ismertette az elmúlt évi tevékenységét. Ezután dr. Oláh József, a szövetség titkára ismertette az idei küldöttközgyűlési és elnökségi munkaprogramot, majd értékelték az elmúlt évi költségvetés teljesítését. Nagyarányú fejlesztések Tavaly: 4,8 milliárd termelési érték a Kőrös-vidéki földekről A mezőgazdasághoz tartozó intézmények támogatást ígérnek a BAGE-nek A Békéscsaba és Környé­ke Agráripari Egyesülés székházában a mezőgazda­sághoz tartozó intézmények vezetői részére tájékoztatót tartottak tegnap. Az egyesü­lés tevékenységéről, felada­tairól Nagy Mihály igazgató szólt. A kísérleti jelleggel 1977. január 1-gyel alakult agráripari egyesülés vezetői kidolgozták a főbb felada­tokat, célkitűzéseket, s je­lentős sikereket értei el az üzemek munkájának össze­hangolásában. Az iparszerű mezőgazdasá­gi termelés új szervezeti ke­rete az agráripari egyesülés, amely kedvező feltételeket biztosít a szakosodáshoz. Így a Békéscsaba és Környé­ke Agráripari Egyesülés gazdaságaiban a fejlesztések a korábbinál nagyobb arányban, a vetőmag-, a zöldség-, a sertéshústermelés területén, valamint a szarvas­marha-ágazaton belül való­sulnak meg. A vetőmagtermő-terület az elmúlt évben 2000 hektárral nőtt. Zöldséget az V. ötéves terv végéig 7000 hektáron termesztenek majd, s az 2000 hektárral több a jelenlegi­nél. Az NK—14 öntözőfürt elkészülte után a 65 ezer hektár szántóból 25 ezer ön­tözése valósulhat meg. A zöldség üvegházi és fólia alatti termesztését 60 hektá­ron tervezik. A sertéstelepek felújításá­val ezek éves kibocsátó ké­pessége 100 ezerről 300 ezer­re nő. A ZÖLDÉRT húsüze­mén kívül, amely 100 ezer sertést dolgoz fel évente, jut tehát a Gyulai Húskombinát vágóhídjaira is. A szarvas­marha-tenyésztés területén a tervidőszak végéig felépül a Hidasháti ÁG, a Békéscsabai ÁG és a kondorosi Lenin Tsz tehenészeti telepe. Az egyesülés bővíti szol­gáltatásait is. Kilencvenmil- lió forintos beruházással há­rom' agrokémiai állomás épül. Központi gépjavító műhely kialakítását tervezik, mezőgazdasági repülőgéppar­kot hoznak létre. A számító­gépek alkalmazásával meg­oldják a gépi adatfeldolgo­zást, szervezést és a prog­nosztizálást. E nagyarányú fejlesztések sikere elképzelhetetlen olyan intézmények segítsége nél­kül, mint az állategészség­ügyi, a növényvédelmi állo­más, az öntözéses kutatóinté­zet, a számítástechnikai köz­pont, a haltenyésztési kuta­tóintézet, stb. Az intézmé­nyek megjelent vezetői tá­mogatásukról biztosították az egyesülést, s felajánlották kutatóik segítségét e mun­kában. Fotó: Veress Erzsi Környezetrendezés május elsejére Békéscsabán, a MÁV-állo- más kereskedelmi szolgálatá­nak három szocialista bri­gádja társadalmi munkában környezetrendezést kezdetné-- nyezett május elseje tiszte­letére. Az állomás minden szocialista brigádja bekap­csolódott a munkába, melyet az éves vállaláson felül vé­geztek. A brigádtagok abla­kokat tisztítottak, virágokat ültettek, padokat festettek és gyomtalanították a 19-esek terét. Április 26-án befejez­ték a környezetrendezést, így a vasútállomás és környéke tisztán, rendezetten várja az ünnepet. Boldizsár Gyula A Volán tájékoztatója A Volán értesíti az uta­zóközönséget, hogy Békés­csaba városközpontjából a Szabadság tér és István ki- • rály tér átépítése miatt el­terelt helyi autóbuszjárato­kat 1978. május 1-én a déli óráktól — a felvonulás be­fejezésétől függően — ismét eredeti útvonalukon közle­kedteti, tehát a járatok a Szabadság téren és a szín­ház előtti megállóhelyeken állnak meg. A rend O ájus elsején új belke­reskedelmi miniszteri rendelet lép hatályba. Az élelmiszer-kereskedelem­ben és a vendéglátásban egy­séges pótlékot fizetnek azok­nak a dolgozóknak, akik megfelelő takarítószemélyzet hiányában maguk tartják tisztán az üzletet. Ez előre­láthatólag évente 55—60 mil­lió forint többletkiadást je­lent az államnak, amelyből 10—15 milliót a vállalatok­nak, szövetkezeteknek kell előteremteni. Mindezekből világosan látszik: milyen nagy jelentősége van éle­tünkben a rendnek, a tiszta­ságnak. Nem véletlen az a megállapítás, miszerint egy ország gazdasága, népének kulturáltsága a renddel, a fegyelemmel mérhető iga­zán. Éppen ezért — elismer­ve a rendelkezés ösztönző hatását — nem árt megje­gyezni: a jóérzésű kereske­delmi, vendéglátóipari dolgo­zókat nem kizárólag a taka­rítási pótlék összege befolyá­solhatja, hogy seprűt, felmo­sóruhát fogjanak. A kultu­rált ember egyszerűen nem érezheti jól magát olyan környezetben, ahol minden a feje tetején áll, piszkos az edény, a munkaeszköz, elha­nyagoltak a szociális helyi­ségek, és így tovább. A Belkereskedelmi Minisz­térium lapjában, a Kirakat­ban olvastam: a tárca veze­tői úgy döntötték, hogy ez­után a vállalatok, szövetke­zetek éves munkájának érté­kelésénél figyelembe veszik: mit tettek a vezetők, a dol­gozók a környezeti kultúra színvonalának emeléséért. És itt van az a pont, ahol el kell kanyarodnunk a keres­kedelem és a vendéglátás kétségtelenül nagy gondjától. Ugyanis általános érvényű rend nélkül nem lehetne még azt a 60 millió forintot sem „elővarázsolni”. Lehet-e eredményes gazdálkodásról, üzemi vagy bármiféle de­mokráciáról, jó munkahelyi légkörről beszélni ott, ahol nincs rend és szervezettség; kapkodás, felületesség jel­lemzi a munkát. Rendkívül fontos gondolatsor ez! Pár­tunk XI. kongresszusának határozata egyértelműen ki­mondja : a demokratizmuson alapuló jogok és kötelességek a gyakorlatban akkor érvé­nyesülhetnek, ha rend van, magas fokú a szervezettség, mindenki tudja: mi a köte­lessége, mit várnak tőle, mi­ért felel. Sajnos, ezek az alapelvek sok helyütt még hiányoznak a gyakorlatban. A Központi Bizottság április 19—20-i ülésén értékelte e határozatok végrehajtását. Gazdasági építőimunkánk eredményei mellett rámuta­tott, hogy jelenleg sok idő megy veszendőbe, egyrészt anyagellátási, szervezési hi­bák, másrészt a sok helyen megtűrt lazaságok miatt. En­nek a helyzetnek a megvál­toztatása elsősorban a mun­kahelyi vezetőkre ró felada­tokat. Biztosítani kell a fo­lyamatos munkavégzés tech­nológiai és munkaszervezési feltételeit, a normák rend­szeres karbantartását, a munkaidő fegyelmezett le­dolgozását. Igen. A rendnek feltételei vannak. Nem elég erről csak beszélni, utasításokat adni. Tettekre van szükség, hogy valóban elmélyüljön a mun­kásokban a tulajdonosi ér­zés, szemlélet. Fiatal szak­munkások mesélték: eszter- gálás helyett egyszerű prés­gépeken dolgoztak hetekig, amit a betanított munkások is vígan meg tudtak volna csinálni. Másutt a művezető erélyesen kijelentette: agyár bajban van, tessék többet dolgozni! A munkások meg csak mosolyogtak, hiszen a késztermékek eladatlanul he­vertek a raktárakban. Ha a szavaknak nincs súlyuk, hitelük, valójában a társa­dalmi érdekeket sértik! Túl merevnek, egysíkúnak látszik e megállapítás, de tulajdon­képpen igaz, és kár lenne hallgatni róla. Mint ahogy nem lenne helyénvaló a rendről, a fegyelemről csupa nagy dolgok kapcsán beszél­ni. Az élet apró rezdülései­ben, tevékenységünk millió mozzanatában benne foglal­tatik e két fogalom, csak az a kérdés, hogyan tudjuk megvalósítani. Lényegében már a kisgyermekkorban el­dőlhet: szeretjük-e a rendet körülöttünk vagy sem. Per­sze, ennek ismét csak felté­tele van, nevezetesen az; ho­gyan nevelnek bennünket. Egyik óvónőtől hallottam a történetet: az óvodában az»a rend, hogy a gyerekek ott­honról nem hozhatnak játé­kot maciikkal, hiszen ha megengednék, az a rend és a fegyelem felbomlásához ve­zetne. Ennek ellenére két- három csöppség mindig akad, akiknek a szülei mitseon törődnek ezzel. A dolognak az lett a vége, hogy az egyik fiúnak megtetszett a beho­zott játékok egyike és a zsákjába rejtette. Amikor a nevelő ezt megtudta, vissza­vette a játékot és átnyújtot­ta gazdájának. Az előbbi gyerek szülei pedig felhábo­rodva, fenyegetődzve az óvó­nőt támadták. Miféle szokás ez? Fütyülnek az egészre, az ő fiúkat ne molesztálja sen­ki ilyesmiért! S mindezt a gyerek végighallgatta. □ tapasztalatok tehát ar­ra intenek, hogy egyé­ni életünkben, társa­dalmi méretekben egyaránt néhol még hiányzik a rend. A boltban, ahol piszkos a műanyag kosár, a vendéglő mellékhelyiségeiben a mos­dókagyló. A műhelyben, ahol nem megfelelő az anyagellá­tás, a hivatalban az ügyfelek felvilágosítása. Ugyanakkor a fejekben sem árt olykor rendet teremteni. Ma már mindez követelmény: szocia­lista fejlődésünk, gondolko­dásunk egyik legfontosabb záloga! Seres Sándor Mentesítő vonatok A hét végi kettős ünnepen ismét több mentesítő vona­tot indít a MÁV Szegedi Igazgatóság: Április 28-án, pénteken Békéscsabáról 14 óra 25 perces és 18 óra 20 perces indulással mentesítő gyorsvonatokat; 29-én, szom­baton 6 óra 50 perckor sze­mély-, 14 óra 25 perckor pe­dig gyorsvonatot; május 1- én, hétfőn 14 óra 25 perckor gyorsvonatot, 18 óra 05 perc­kor helyjegyes gyorsvonatot közlekedtet Budapestre. Ugyancsak hétfőn Lököshá- záról 23 óra 41 perces indu­lással személyvonat közleke­dik Budapest Keleti pálya­udvarra. Május 2-án kedden 6 óra 50 perckor újabb sze­mélyvonat indul a főváros­ba. Budapestről az említett napokon több mentesítő sze­mély- és gyorsvonat érkezik Békéscsabára. Gyomáról 28-án, pénteken 21 és 22 óra között mentesí­tő személyvonat indul Vész­tőre, május 1-én és 2-án (hétfőn és kedden) pedig Vésztőről 12 óra 50 perces indulással közlekedik sze­mélyvonat Gyomáig. A vonatok közlekedéséről bővebb felvilágosítást a vas­útállomásokon adnak. „Ez a mi kis házi majálisunk...”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom