Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-27 / 98. szám

NÉPÚJSÁG 1978. április 27., csütörtök Legfőbb aranytartalék az ember Együttes ülést tartott a Mezöhegyesi Állami Gazdaság szakszervezeti tanácsa ás bizalmi küldüttsége Együttes ülést tartott ked­den délután a Mezöhegyesi Állami Gazdaság szakszerve­zeti tánácsa és bizalmi kül­döttsége. A 120 szakszerve­zeti tisztségviselőn kívül ott voltak az SZMT, aMEDOSZ Békés megyei bizottságának képviselői, az állami gazda­ság párt- és gazdaságvezetői. Fő napirendi pontként a szakszervezet elmúlt kétévi tevékenységét értékelték, s megvitatták a további tenni­valókat. Az írásos beszámolóból, Resetár József vszb-tiikár szóbeli kiegészítőjéből és a megannyi felszólalásból ki­derült : hazánk legöregebb állami gazdasága fennállása óta 1977-ben ért el legki­emelkedőbb eredményt, s eb­ben nem kis szerepe volt a több ezer tagot számláló szakszervezet szervező, irá­nyító, mozgósító munkájá­nak. A húszezer hektáros állami gazdaság 1977-ben 926 mil­lió 100 ezer forint termelési értéket produkált, 149 mil­lióval többet, mint az előző esztendőben. A nyereség meghaladta a 100 millió fo-, rintot. Ez az egyetlen gazda­ság egyebek között 16 ezer 792 tonna búzát, 78 ezer ton­na cukorrépát, kétezer 360 tonna hibridkukorica-vető­magot, több mint 10 millió liter tejet, kilencezer 18 ton­na húst adott a népgazda­ságnak. Innen indult el az országos tejtermelési ver­senyfelhívás, s ebben a ver­senyben Mezőhegyesen az egy tehénre jutó tejhozam 851 literrel emelkedett a múlt esztendőben. A növénytermesztésben, az állattenyésztésben, a gyü­mölcstermesztésben csökkent az önköltség, nőtt a haté­konyság. Az egy munkavál­lalóra jutó üzemi termelési érték egyik évről a másikra 274 ezer 255 forintról 322 ezer 70 forintra emelkedett. A siker titkáról egyöntetű volt a felszólalók véleménye. Év közben több alkalommal megvitatták a szocialista munkaverseny állását, ha valahol lemaradást tapasz­taltak, időben mozgósítottak a feladatok teljesítésére. Ér­demes szólni az állami gaz­daság csaknem másfél ezer törzsgárdatagjáról, a félezer­nél több, fegyelmezetten dol­gozó, minden területen jól aktivizálható fiatal munka­erőről. A szakszervezet ki­emelt feladatként kezelte a gazdaság párt- és gazdaság­vezetőivel együtt a dolgozók állandó szakmai és politikai képzését, így a legmodernebb technikát, technológiai be­rendezést hozzáértő szak­munkásokra bízhatták. A Mezöhegyesi Állami Gazdaság szakszervezeti ta­nácsa nemcsak a munkára mozgósít, hanem komoly gondot fordít a dolgozók élet- és munkakörülményei­nek állandó javítására. Köz­ismert, hogy a régi állami ménesgazdaságtól „örökölt” lakásviszonyok javítása az el­múlt évtizedekben sok millió forintot emésztett fel. De ma is laknak még kedvezőtlen körülmények között. Sokan költöztek azonban új lakás­ba, s állandóan tovább épül, szépül Mezőhegyes. 1977-ben például 30 munkáslakás ke­rült átadásra, megkezdődött újabb 180-nak az építése. Tavaly 86 elavult lakást szá­moltak fel, az idén újabbak kerülnek selejtezésre. A terv­időszakban több száz lakás épül Mezőhegyesen, s az ál­lami gazdaság lakásépítésre, lakásvásárlás támogatására több mint 33 millió forintot fordít, megoldja a nagycsa­ládosok lakásgondját, segíti a fiatal szakemberek letele­pedését. Sokat javult a munkahelyi légkör, a dolgozókról való gondoskodás. A munkakörül­mények javítására a megle­vő munkahelyek korszerűsí­tésére, felújítására az elmúlt években több millió forintot költöttek. Két év alatt a gazdaság balatonszárszói és csopaki üdülőjében, a SZOT gyulai gyógyszállójában ösz- szesen 734 mezöhegyesi dol­gozó pihent a szovjetunió- és NDK-beli csereüdültetésen pedig 176-an vettek részt. Autóbuszt, anyagi támoga­tást ad a gazdaság ahhoz, hogy a dolgozók kirándul­hassanak hazánk legszebb tá­jaira, múzeumokba, színházi előadásokra járhassanak, ta­nuljanak, művelődjenek. Sokat segít a munkások ügyes-bajos dolgainak inté­zésében a jogsegélyszolgálat. Társadalmi bíróságok, keres­kedelmi, társadalmi ellen­őrök tevékenykednek. A nő­bizottsággal, a KISZ-szel igen jó kapcsolatot tart a szakszervezet, a szabad idő eltöltésében, szakmai és po­litikai képzésben pedig a különböző klubok segítenék sokat. A felszólalók beszéltek egyebek között arról is: to­vább kell szélesíteni az újí­tómozgalmat, még nagyobb gondot fordítson a szakszer­vezet a munkavédelmi ellen­őrzésre, a munkavédelmi ok­tatásra, hogy az eddiginél is kevesebb baleset történjék. Többen szóvá tették: a ver­senymozgalom igen aktív a gazdaságban, most inkább a minőség javítására fordítsa­nak minden eddiginél na­gyobb gondot. Hangsúlyoz­ták: a mezőgazdaság sok mindenben az időjárás függ­vénye. A természeti adottsá­gok végesek. Az emberi jobb hozzáállással, még jobb mun­kaszervezéssel, fegyelemmel lehet az új gazdasági évben további sikerekre számítani. Találóan jegyezte meg Mis- kucza Péter, az állami gaz­daság pártbizottságának tit­kára : legfőbb aranytartalék az ember. Ary Róza Hat évtized az építőknél A hunyai vállalkozás Békés megyében tavaly 92 millió tojást vettek át az ÁFÉSZ-ek a kistermelőktől. A felvásárolt mennyiségnek mintegy felét a szakcsopor­tok termelték meg. Az 1960- as évek végétől ugyanis az egyre jelentősebb szerephez jutó szakcsoportok a tojás­termelés területén fokozato­san tértek át az intenzív to­jóhibridek tartására. Ehhez a TETRA—SL tenyészjérce alapianyagot a Bábolnai Me­zőgazdasági Kombinátból vá­sárolták. Évente mintegy 160 ezer darabot. A tenyészjércék szállítása azonban költséges, s ez megdrágítja a termelést. A fuvardíjat a tenyésztők és az ÁFÉSZ-ek közösen vál­lalják ugyan, de még így is jelentős összegről van szó, nem is beszélve a több száz kilométeres szállítást követő elhullásról. A költségek a tenyészjér­cék Békés megyei nevelésé­vel csökkenthetők, s erre a hunyai Hunyadi Termelő- szövetkezet vállalkozott. A gazdaságban adottak a felté­telek. vagyis az eszközök és a tenyésztéssel foglalkozó szakemberek. Remélhetően már ebben az évben megta­karíthatják az ÁFÉSZ-ek, a kistermelők a szállítási költ­ségeket. Remélhetően ... Az egyetlen akadály ugyanis, hogy a termelőszövetkezet­nek mind ez ideig nem sike­rült megállapodnia a fo­gyasztási szövetkezetekkel a tenyészjérce „új” árában. Alig van olyan megbíza­tás egy vezetőségben, amit Paulik János békéscsabai nyugdíjas hosszú szakszerve­zeti munkája alatt be ne töl­tött volna. Fiatalon magához vonzotta a mozgalom és az 1918-as belépiése óta mindig az első sorokban harcolt. Szó szerint is, hiszen harc volt a javából az, ami a múlt rendszerben egy szakszerve­zeti tagra hárult, és ő min­dig egész szívvel teljesítette azt, amit az építőknél magá­ra vállalt. Akkor is, később is. Élete a veteránok életút­ja. A századvégen, 1897-ben született, édesapja napszám­ból tartotta el a családot, és a jófejű, értelmes gyerek még be sem fejezte egészen a hat elemit, bizonyítvány- osztás előtt kőművesinas lett. Azért siettek vele a szülők, hogy mások meg ne előzzék, biztosan leszerződhessen. A távolság és az ifjúság sem szépíti meg ezt az időt, nem szívesen emlékszik az inas­évekre. Aztán az első vi­lágháború következett, mind­járt a friss segédlevéllel a zsebben. Három év a monar­chia haditengerészeténél. Ti­zennyolcban hazatért szülő­városába, majd innen jelent­kezik a budapiesti Vörös Flottillához. A Tanácsköztár­saság bukása után bujká­lás, később pedig a szűkös évek jöttek a szakmában, és a „mozgalmasak” a mozga­lomban. Nagyon nehéz idők voltak, sok nélkülözéssel. Kevés munka — kis kereset. A fil­lérek is számítottak, hiszen ekkor az építőipar szezonja tavasztól őszig tartott. De csak ha volt munka. Első megbízatása: ellenőrző bi­zottsági tag. Aztán 1924—27- ig a MÉMOSZ helyi csoport jegyzője. Mert akkor ilyen funkció is volt, s ez minden­féle írásos tennivalót jelen­tett a szervezetben. Az egé­szen bizalmasakat is. A har­mincas években a sztrájkok és követelések szervezője és irányítója. Már nem fiatal, amikor el­jön a felszabadulás, közel van az ötven évhez, de ereje teljében. Negyvenötben a kommunista párt tagja lesz és tovább folytatja a szak- szervezeti munkát, csak már más körülmények között. Az állami építőipari vállalat­nál dolgozik és innen megy nyugdíjba 1957-Jben. De csak a vállalati munkát hagyja abba, a szakszervezetit nem. Továbbra is a helyi csoport I titkára, majd elnöke, később I pedig gazdasági felelőse. S j éppúgy, mint máskor, ott f találni szerdán, szombaton és j vasárnap az építők békéscsa- j bai kultúrotthonában. Hu- I szonöt évig egyfolytában. Nyolcvankettedik évében jár, sokat megért, megélt. Élete összeforrott az építő­munkások szakszervezetével, amelyben hatvan évet töltött el tevékenyen. Vass Márta Mit kell tudni róla? Állomás a mezőgazdaság kemizálásáért Kukoricavetőmag-tételeken a károsító gombákat termosztátban, speciális táptalajon tenyész- ® Fotó: Veress Erzsi Az egy-másfél évtizeddel ezelőtti tavaszi riportok kez­dő képsoraiban ilyentájt pezsgett a határ, lázas munka folyt a földeken, benépesültek a szántók. S valóban így is volt. Kapások lepték el a kisebb-nagyobb táblákat, parcellákat, irtották a haszonnövényekkel együtt kelő gyomokat. S mi van ma? A szántóföldek hatalmas, feketére ba­rázdált tengerén csak itt-ott ring-mozog egy-egy nagy gép. S a kézi kapásokat alacsonyan szálló repülők, heli­kopterek váltották fel. Ezek szórják a gyomirtó és nö­vényvédő szereket. A gyomirtásnak, a nö­vényvédelemnek és az ezek­hez társuló agrokémiai fel­adatoknak megyénként szer­vezett — a szakmai tudást, az anyagi eszközöket oksze­rűen összpontosító — külön központjai vannak már. Ezek a növényvédelmi és agroké­miai állomások. Jelentőségü­ket, szerepüket talán nem is kell külön hangsúlyozni, ami viszont nem jelenti azt, hogy tevékenységükkel jobban megismerkedni érdektelen lenne. I Hörcsüg, pocok, aranka A Békés megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Állo­más feladatai értelemszerűen megegyeznek a többi me­gyei állomáséival. Ennek nagyon hivatalos megfogal­mazása így hangzik: Leg­alapvetőbb a szakterületre vonatkozó jogszabályokban meghatározott növényvédel­mi és agrokémiai, valamint a termőtalaj védelmével kap­csolatos feladatok végrehaj­tása, a növényvédelmi és ag­rokémiai munkák szervezé­se, irányítása, illetve ellen­őrzése a megyében. Minden­nek a Békés megyei állomás alig 100 emberrel tesz eleget. A hörcsögről, a mezei po­cokról, az arankáról, mint a kultúrnövények legveszedel­mesebb kártevőiről már mindenki hallott. Nem isme­retlen sajnos az amerikai fe­hér szövőlepke sem, és kár­tételénél fogva ide kell so­rolnunk a fenyércirkot, illet­ve a disznóparajféléket is a megyében nagyobb területen fejét felütő gyomok közül. Ezt a felsorolást csupán azért tartottuk szükségesnek, mert önmagában is jól érzé­kelteti milyen hadjárat szer­vezője és irányítója évről évre az állomás azokban az akciókban, amelyeket együt­tesen így nevezünk: növény- védelem. S ha mindehhez még hozzátesszük, hogy az elmúlt esztendőben a hör­csögök mintegy 66 ezer hek­táron, a mezei pockok 30 ezer hektáron, a fenyércirok hétezren, a parajfélék két­ezren jelentek meg, akkor már ebből a példából is fel­mérhetjük a tennivalók nagyságát. Az állomásra vár egyéb­ként minden esztendőben az időszerű növényvédelmi vé­dekezési feladatok meghatá­rozása, végrehajtásuk irányí­tása és ellenőrzése is. Utób­biba beletartozik a növény- védőszer-raktárak és a for­galmazóboltok ellenőrzése is. De ide lehetne sorolni azo­kat a vizsgálatokat is, ame­lyekkel a belföldi fogyasz­tásra, illetve az exportra szánt termékek növényvédő­szer-maradék tartalmát ál­lapítják meg, megakadályoz­va, hogy az egészségre ártal­mas termények forgalomba kerüljenek. I Műtrágya ás laboratórium A gyomok és egyéb kárte­vők elleni küzdelem, a nö­vényvédelem mellett leg­alább ilyen fontos az a szer­vező és irányító munka, amelyet a megyei állomás az egységes tápanyag-gazdálko­dás rendszerének kiépítésé­ért végez. Ennek komplexu­mában vizsgálja az állomás üzemenként a talajok táp­anyagtartalmát a megfelelő mütrágyaadagok megállapí­tásához. Figyelemmel kíséri és ellenőrzi a műtrágyatáro­lás szakszerűségét. Űjabban pedig a műtrágya-felhaszná­lás tervezésével a megyei át­lagnál lényegesen kisebb fel- használásra készülő üzemek­ben vizsgálja a lemaradás okait. így sikerült legutóbb elérnie azt, hogy ezek a gaz­daságok csaknem 2000 tonna vegyes hatóanyag pótmeg­rendelést adtak föl. Itt ismét érdenjes — a fel­adat nagyságát bemutatandó — néhány számadatot is­mertetni. Megyénkben áz el­múlt esztendőben csaknem 357 ezer hektáron műtrá­gyáztak. Ezzel egy időben nőtt a lombtrágyázott terület is, megközelítve a 278 ezer hektárt. Utóbbiban legjelen­tősebb az őszi búza termőte­rületek részesedése, amely meghaladja a 153 ezer hek­tárt, a sorban e mögqtt a ku­koricatáblák állnak, ame­lyekből tavaly 50 ezer hek­tárt lombtrágyáztak. Ugyan­akkor kedvező az is, hogy 1977-ben az üzemek vala­mennyi szerves trágyát fel­használták. Az agrokémiai feladatok szakszerű megfelelő ellátásá­hoz igen nagy szükség van egy külön erre a célra fel­szerelt, kialakított laborató­riumra. amelynek építését az országban elsők között kezd­ték meg Békéscsabán, a me­gyei Növényvédelmi és Ag­rokémiai Állomás telephe­lyén. Ez év februárjától fo­lyamatos a laboratórium mű­szereinek beszerelése és sze­mélyzetének munkába állítá­sa. Az új agrokémiai la­boratórium így az itt felso­roltak mellett az állomás egyéb munkáinak — környe­zetvédelmi, előrejelzési, ka­ranténhatósági — feladatai­nak meghatározásában is rö­videsen alapvető kiinduló bázis lesz. I Karanténtól az elürejelzéslg A növényvédelmi és agro­kémiai állomás természete­sen mindennek aligha tudna eleget tenni, ha a mezőgaz­dasági üzemekben nem ta­lálna megfelelő partnerra. Ehhez azonban az szükséges, hogy minden gazdaságban jól képzett szakemberek lás­sák el a növényvédelmi, ag­rokémiai teendőket. Érthető hát, ha az állomás segítséget nyújt új szakemberek kikép­zésében, a szakemberellátás javításában, és külön szer­vezője az alapképzések mel­lett az üzemben dolgozó be­tanított munkások tovább­képzésének is. Az elmúlt esztendőben 178 növényvédő betanított mun­kásnak szerveztek kéthetes továbbképzést Tarhoson. Ugyanennyi üzemi szakirá­nyító vett részt Szarvason agrokémiai továbbképzésen az állomás közreműködésé­vel, 38 üzemi középvezető Orosházán, 56 növényvédő szert árusító-eladó pedig Bé­késcsabán ismerkedett meg a legfontosabb új tudniva­lókkal. A szerves trágya robbantásos terítéséhez ugyancsak az állomás szer­vezésében képezték ki a rob­bantásvezetőket. A hatásában különösen nagy jelentőségű munkáról — amit a Békés megyei Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Állomás végez — mindez tu­lajdonképpen csak ízelítő. A teljesség igénye nélkül e cikk keretében csak arra vállal­kozhattunk, hogy bemutas­suk, miképpen dolgozik me­gyénkben az a szervezet, amelytől nagymértékben függ a mezőgazdaságban egyre nagyobb tételekben al­kalmazott kémiai hatóanya­gok ésszerű felhasználása és hasznosulása. Kőváry E. Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom