Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-27 / 98. szám

1978. április 27., csütörtök NÉPÚJSÁG SZERKESSZEN VELÜNK! Űszik az utca Lehetne A figyelmes buszvezető Gálik István, orosházi ol­vasó olyan esetről ír, amely példázza : figyelmesek, ud­variasak is lehetünk egymás­sal. Békéscsabán, a Kis-szik utca közepe felé az útburkolat lejt. Így két irányból az eső­víz mind ide folyik. Sajnos, az Itt levő csatorna ezt leve­zetni képtelen. így rendsze­resen mintegy 15 méteren, az erre haladó járműveknek 10—20 centiméter mély ví­zen kell keresztül haladni ‘AAAAAAA/V\AAA\AA\AA\\/VAAAAA/VWV\AA\\AAA.\AAAA\AA/\AAAAAAAA A minisztérium válasza Több olvasónk az öregsé­gi nyugdíjra jogosultságot szerzett dolgozók tovább­foglalkoztatásának ösztön­zéséről szóló Miniszterta­nács 40/1977." (XII. 21.) szá­mú rendelet értelmezésével kapcsolatban fordult szer­kesztőségünkhöz. Vajon a nyugdíjas dolgozók tovább- dolgozása esetén a pótsza­badság melyik időponttól jár? Attól-e, amikor a ren­delet életbe lépett (azaz ja­nuár 1-től), vagy pedig a továbbdolgozás kezdetének időpontjától? Szerkesztősé­günkhöz forduló nyugdíja­sok nagy része már a nyug­díjjogosultság megszerzése után egy, vagy két éve dol­gozik. Nyilván a pótszabad­ság mértéke másként ala­kul, ha a rendelet életbe­lépésének időpontját vesz- szük alapul, ugyancsak más­ként, ha a számítást a to­vábbdolgozás kezdetének időpontjától vesszük. Mivel megfelelő magya­rázattal szerkesztőségünk -sem szolgálhatott, a kér­dést a munkaügyi miniszté­riumhoz továbbítottuk. A következő választ kaptuk. „Az öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett és a nyugdíj megállapítása nél­kül teljes munkaidőben to­vább foglalkoztatott dolgo­zók pótszabadsága a 49/1977. (XII. 21.) Mt. számú rende­let hatálybalépésétől, 1978. január hó 1. napjától jár, de a pótszabadság mérté­két a korábban szerzett, tovább dolgozásnak számító időkre is figyelemmel kell megállapítani. A fentiek szerint járó és a további foglalkoztatási évek számá­hoz igazodó mértékű pótsza­badság megállapításánál a továbbfoglalkoztatás első, második stb. évein naptári évet kell érteni. Ehhez ké­pest a nyugdíjjogosultság megszerzésének — mint a továbbfoglalkoztatás első — naptári évében a dolgozót a 3 munkanap pótszabadság, illetve annak időarányos része megilleti. A részlete­sen indokolt állásfoglalás a Bírósági Határozatokban je­lenik meg és annak szöve­gét közli majd a Munkaügyi Közlöny, illetve a Munka­ügyi Szemle is.” Dideregtünk Harangozó György Újkí­gyósról küldött levelet szer­kesztőségünkbe. „össze! vá­sároltam az újkígyósi ÁFÉSZ üzletében egy olajkályhát. Hamarosan rájöttünk, hogy nem működik tökéletesen. Panaszunkkal az üzlet dol­gozóihoz fordultunk, ők azon­ban a békéscsabai kályha­javító szervizhez irányítot­tak. Ide panaszlevelet küld­tem 1978. január 25-én. A mai napig sem válaszoltak, így egész télen dideregtünk.” Vtgre megnyílik a mnzi Petneházi István jó hírről számol be levelében: hama­rosan befejezik a mozi fel­újítását Békésen. Mint írja, ő és a város többi lakója örömmel figyelik azt a moz­golódást, amely az épület körül folyik: a békési mo­ziüzemi vállalat dolgozói társadalmi munkában taka­rítanak. Remélhetőleg a ki­jelölt időpontban megnyílik a mozi. udvariasabban „Március 8-án Békéscsa­bán vásároltam az Univer- zál Aruház egyik földszin­ti részlegében” — írja Séllei Gyuláné Elekről, aki mi­közben a vásárolt holmit fizette a pénztárnál, csú­nya jelenetnek volt fülta­núja: „Egy ötven év körüli bolti dolgozónő „mosta a fejét” egy fiatalabbnak. Szegény szóhoz se tudott jutni. Az idősebb hölgyből buzogott a szakmai fölény, miközben lelki prédikációt tartott A pénztárosnő udvariasan köz­beszólt, mire a szidalmazó őt is durván rendre utasí­totta. Akkor beszélj, ha kérdezlek! — mondta és még folytatta is. Legalább nőnapon lehetnénk udvaria­sabbak egymással” — fejezi be a levélíró, s bizonyára nem ő az egyetlen vásárló, aki megbotránkozott a je­lenéten. Rossz az áruellátás „Szépen fejlődik Mezőhe­gyes” — írja Büki János — „az áruellátás azonban saj­nos, igen rossz. Az élelmi­szer-, a hús- és zöldségbolt gyakran üres. A téli vásár alkalmával alig lehetett kap­ni leértékelt árut. Mi lesz, ha átadják az új lakásokat? Hol fogunk vásárolni akkor, hiszen most is a mezőkovács­házi üzletekbe járunk?” — kérdi az olvasó, a község többi lakója nevében is. „Március elején Békéscsa­bára utaztam. A hivatalos megbeszélések elhúzódtak, félő volt, hogy nem érem el a visszainduló vonatot. Meg­tudtam, hogy a közelben áll meg a 8-as autóbusz, amely elvisz a kötöttárugyárig. On­nan már csak pár perc a vasútállomás. Hiába siettem, mire odaértem a megállóhoz, a busz elindult. A vezető azonban észrevett, kinyitot­ta az ajtót és intett, hogy szálljak fel. Figyelmessége annyit jelentett, hogy nem kellett több mint két órát rostokolnom az állomáson a következő vonat indulásáig. Az utasoktól megtudtam, hogy a buszvezetőt Szalai Zoltánnak hívják.” Hz utca nem raktár! Városának szeretete csen­dül ki K. M. gyulai olva­sónk leveléből, amelyben le­írja: e kedvelt üdülőhelyen sokszor látható az, hogy a szenet és az építőanyagot az utcán tárolják. Olvasónk szerint akad olyan lakóház is, ami már tíz éve felépült, de előtte az utca félig el van zárva. „Ha a szemben lakók is hasonlóan járnának el, ki lehetne tenni az ilyen he­lyekre a zsákutcát jelző KRESZ-táblát” — jegyzi meg ironikusan K. M.. s hoz­záteszi : akár fényképekkel bizonyítja az egyébként ren­dezett városban szinte ha­gyománnyá váló efajta kirí­vó tényeket. Reméljük, erre nem kerül sor, mert akik magukra ismernek, rendet teremtenek házuk előtt, még az idegenforgalmi főszezon előtt, de már csak saját kör­nyezetük szebbé tétele érde­kében is. Tönkretették a járdát Több éves áldatlan állapot miatt ragadtam tollat. Bé­késcsabán a Rózsa Ferenc utcában egészen a Báthori utcáig 1972-ben építettek járdát. Még abban az évben a Szegfű utcától a kocsiutat kövesét építése céljából ala­posan feldúrták. Majd a tél beálltával minden maradt a régiben. A kocsiút járhatat- lansága miatt minden jármű a járdára szorult. Azon köz­lekedett autó, lovas kocsi, zetor és gyalogos. Azt hi­szem nem kell leírni, hogy nézett ki a járda. Azóta a fagy és a belvíz is még job­ban tönkretette. A felfa­gyott aszfalt darabokra tö­redezett. Nem túlzás, hogy alig lehet közlekedni. Gyer­mekkocsival szinte lehetet­len elmenni a gödrök és a gyakori víz miatt. Vajon mi­kor fogják rendbetenni ezt az utat? Békészki András , Békéscsaba Szerkesztői üzenetek Szocialistabrigád-mozgaloni a MÍV-nál Mohácsi János, Békéscsa­ba: Felvetésére nem tudunk érdemleges választ adni, ezért panaszát továbbítottuk a mezőtúri rendőrkapitány­sághoz. Á. R„ Orosháza: Az a tény, hogy házastársa már két hónapja nem tért vissza a közös lakásba, ez nem azt jelenti, hogy le is mon­dott volna róla. Figyelembe kell venni azt is, hogy mi kényszerítette erre az elha­tározásra. A családjogi tör­vények szerint ugyanis, ha az egyik házastárs a lakást nem a végleges elköltözés szándékával hagyta «1 és távozását a másik házas­társ tűrhetetlen magatartása idézte elő, az eset körülmé­nyei alapján továbbra is igényt tarthat a lakás meg­osztott, vagy kizárólagos használatára. Takács László, Sikonykert: Panaszát kivizsgálásra to­vábbítottuk a Békés megyei Földhivatalhoz. Kiss Zoltán, Tompapuszta: A hagyatékkal kapcsolatban először a mezőtúri közjegy­zőhöz forduljon. Csak ez­után keresse fel az illetékes járásbíróságot. Boldizsár Gyula, a békés­csabai MÁV Pályafenntartá­si Főnökség szocialista bri­gádjának munkájáról számol be levelében. „A brigádmozgalomba 1977- ben 27 szocialista brigád ne­vezett be. A vállalások tel­jesítése alapján kettő kapott arany-, öt ezüst- és 6 bri­gád bronz jelvényt, 8-an pe­dig elnyerték a Szocialista Brigád címet. Tizenegy fiatal nevezett be az ifjúsági ver­senymozgalomba, hárman i kapták a Szakma Ifjú Mes­tere címet, egy fő pedig Ki­váló Ifjúmunkás lett. A szo­cialista brigádtagok összesen több mint 5 ezer óra társa­dalmi munkát végeztek. Öcskavasgyűjtésben is kivet­ték a részüket, csaknem 200 kilogrammot sikerült össze­gyűjteni. Az újítási verseny­ben a 67 beadott újítással el­ső helyezést értek el. Előre­lépés mutatkozik a tovább­tanulásban is. Az elmúlt év­ben húszán végezték el az általános iskola 7—8. osztá­lyát.” JOGÁSZUNK válaszol Zelenyánszki Jánosné Kétsoprony: A családi pótlék megilleti a termelőszövet­kezeti tagot is. Az anya jo­gán akkor lehet megállapí­tani a családi pótlékot, ha egyedülálló és ezen a cí­men magasabb összegű pót­lékra jogosult, mint ameny- nyi az apát saját jogán meg­illeti. Az anya jogán kell a családi pótlékot megállapí­tani akkor is, ha az apa gyermekeiről már legalább két hónapja nem gondosko­dik. Ha az együttélő szülők közül az apa családi pótlék­ra bármilyen okból nem jo­gosult, akkor is az anya jo­gán állapítják meg a csalá­di pótlékot. A folyósításnak azonban több együttes felté­tele van. A jogosultság ak­kor áll fenn, ha az előző év­ben legalább 80 munkanapot teljesített a termelőszövet­kezetben. Ha ennél kevesebb tízórás munkanapot- dolgo­zott, a kővetkező év első nap­jától csak annyi hónapra jogo­sult családi pótlékra, ahány­szor hét munkanapot vég­zett az előző évben. E felté­tel fennállása esetén a csa­ládi pótlék is csak arra a naptári hónapra jár, amely­ben 21 napot biztosításban töltött. Ez azt jelenti, hogy az év első napjától az előző évben teljesített munkana­pok számával arányosan minden naptári hónapban jogosult családi pótlékra, ha ez idő alatt tagsága alapján biztosítása is fennállt. Általános szabály, hogy csak két vagy több gyermek után jár a családi pótlék. Egy gyermek után akkor jo­gosult, ha egyedülálló. Ez a jogosultság akkor is fennáll, ha ezt a gyermeket is figye­lembe véve 1971. november hónapot követően két vagy több gyermek után már meg­illette a családi pótlék. A jogosultság szempontjából azt a gyermeket kell figye­lembe venni, aki még nem töltötte be a 16. életévét, vagy 16 évesnél idősebb, de 19 évesnél fiatalabb és alsó­vagy középfokú oktatási in­tézmény nappali tagozatán tanul, illetve tartósan beteg. Az igényt a termelőszövet­kezetnél kell bejelenteni, ha ott családi pótlékot megálla­pító és folyósító kifizetőhely működik, egyébként pedig a társadalombiztosítási igazga­tóságnál vagy kirendeltség­nél. Az igényt a kifizetőhely köteles az előírt formanyom­tatvány felhasználásával írásba foglalni függetlenül attól, hogy a bejelentés szó­ban, vagy írásban történt A nyomtatvány kitöltéséről igazolást kell adni. Ha a ter­melőszövetkezet foglalkozik a családi pótlék megállapítá­sával és folyósításának ügy­vitelével, természetesen az ön igényének elbírálása is a szövetkezet hatáskörébe tar­tozik. Az intézkedés ellen a döntés kézbesítését követő 15 napon belül a szövetke­zet székhelye szerint illeté­kes társadalombiztosítási igazgatósághoz szólalhat fel. Többeknek: A közelmúlt­ban jelent meg a belkeres­kedelemről szóló 1978. évi első törvény. A vásárlók minőségi kifogásainak inté­zésére vonatkozó rendelkezé­seket július 1-től minden üz­letben jól látható helyen ki kell függeszteni. Az áru mi­nőségi hibája miatt bejelen­tett kifogásokat az üzletben gondosan, meg kell vizsgálni és a jogszabályban megfelelő módon kell intézkedni. A vá­sárlók bejegyezhetik a köny- nyen hozzáférhető helyen el­helyezett vásárlók könyvébe az üzlet munkájával kapcso­latos panaszokat, közérdekű bejelentéseket és javaslatai­kat. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadá­lyozni vagy befolyásolni ti­los. A bejegyzést érdemben meg kell vizsgálni és az in­tézkedésről a vásárlót tájé­koztatni kell. (dr. Serédi) MIT MOND A JOGSZABÁLY? Az építési engedélyek módosításáról Ha az építtető az engedé­lyezett helyszínrajztól vagy műszaki tervtől úgy akar el­térni, hogy ezzel érinti az épület helyszínrajzi elhelye­zését vagy alaprajzi elren­dezését, rendeltetését, szer­kezeti megoldását vagy a külső megjelenését, illetőleg az eltérés veszélyeztetheti az állékonyságot, az egészséget, az élet- vagy a közbiztonsá­got, kérni kell az építési en­gedély módosítását. Az épí­tési engedély módosításához írásbeli kérelem szükséges. A módosítás engedélyezését az első fokú építésügyi ha­tóságtól kell kérni. Pontosan meg kell jelölni az építtető nevét, címét, az építési en­gedély számát, keltét. Rövi­den meg kell jelölni a mó­dosítás célját és jellegét. Az engedélyezett tervtől való eltérés jellege szerint a kö­vetkező mellékletet kell csa­tolni: ha a helyszínrajzi el­helyezés módosul, módosí­tott helyszínrajzot; ha az alaprajzi elrendezést kíván­ják módosítani, minden mó­dosított épületszint teljes alaprajzát; ha az épület magasságát vagy homlokza­tát módosítják, a teljes met­szetrajzot és a homlokzati rajzokat is tartalmazó' 1 :100 méretarányú módosított mű­szaki terveket; ha az eredeti méretezési adatai változnak, módosított szilárdságtani szá­mításokat; a műszaki leírás adatainak változása esetén műszaki leírást. Ha az épí­tésügyi hatóság úgy ítéli meg, hogy a módosítás több részletre is kiterjed, vagy a módosítás miatt nehezen te­kinthetők át az eredeti ter­vek, új műszaki tervek be­nyújtására hívhatja fel az építtetőt. A módosítás mér­téke szerint a? építésügyi hatóság vagy módosítja az eredeti építési engedélyt, vagy ha a változás jelentős, az építési engedélyt vissza­vonhatja, és új építési enge­délyt adhat ki. Ha az épít­kezést más akarja megvaló­sítani, mint aki kapta az építési engedélyt, az ilyen változást az engedélyes jog- tudónak írásban kell beje­lentenie az építésügyi ható­ságnak. Az építési engedély a jog­erőre emelkedéstől számított két évig érvényes. Ha e két éven belül megkezdték az építkezést és folyamatosan végzik, az építési engedély az építkezés befejezéséig érvé­nyes, azt nem kell meghosz- szabbítani. Az építtető az építési engedély érvényessé­gének meghosszabítását kér­heti. A hosszabbítási kérel­met az építésügyi hatóság attól függően teljesíti, hogy az építési engedély kiadása­kor érvényes szabályok idő­közben megváltoztak-e vagy sem. Ha nincs változás, az építési engedély érvényessé­gét meghosszabbíthatja egy évre. Ilyen hosszabbítás több alkalommal is adható.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom