Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-03 / 79. szám
IZHiUMŒ----------------------------------------------------Miről írt a Szabad Nép és a Szabadság? 1978. április 3„ hétfő 1945. április 4. — a korabeli sajtéban Egyre távolabb kerülünk időben hazánk fel- szabadulásának nagy napjától, 1945. április 4- től. Talán nem érdektelen, ha két nagy napilap a — Szabad Nép. és a Szabadság — 1945. április 4-i számait fellapozva, hirt adunk arról: mi foglalkoztatta 33 évvel ezelőtt a. közvéleményt, a háború szörnyűségeiből éppen csak felocsúdó magyar társadalmat? Szándékosan nem a nagy címeket idézzük; például azt — a Szabad Népből —. hogy „Magyarország a teljes fel- szabadulás előtt. Wiener- Neustadtot elfoglalta a Vörös Hadsereg”. Mert 1945. április 4-nek a történelmi jelentősége csak a következő, április 5-i lapokban jelentkezett; a Magyar Kommunista Párt központi lapja első oldalas szalagcímében ekkor közölte: „Egész Magyarország felszabadult!” Lássuk hát, miről írtak az április 4-i lapok. * Mikor lesz * a városnak '* kenyere? A Szabad Nép ezzel a címmel közölt kis kéthasábos tudósítást a IX. kerületi MKP-szervezet első nagygyűléséről. A többi között ezt írja: „A városnak lesz kenyere, ha a föld azé, aki megműveli! Ennek a gondolatnak a jegyében tartotta meg pártunk IX. kerületi szervezete első nagygyűlését, amelyen hatszáz ferencvárosi elvtárs jelent meg”. Ugyancsak az e napi lapból tudjuk meg, hogy „Budán megindul a gázszolgáltatás.” A közleményből: „Néhány héten belül a budai oldal északi területén egészen a Széchenyi hegyig megindul a gázszolgáltatás. A Gázművek felhívják a fogyasztóközönséget, hogy a lezárt gázmérőket mindaddig, amíg a házmegbízott útján a kinyitásra a lakók nem kapják meg az engedélyt, ne nyissák fel. Az engedély után a fogyasztási tárgyak minden csapját gondosan le kell zárni, azután kinyitjuk a gázmérő csapot, majd a fogyasztótárgyak előtti csapot és végül a kezelőcsapokat. Az ablakokat jól ki kell nyitni és körülbelül fél percig hagyjuk áramlani szabadon a gázt. Ezután lehet csak a készülékeket használatba venni...” A Szabadság című déli lapban jelent meg a „Női házmegbízottak” című közlemény. : ,,Az Egészségügyi Tanács a következő határozatot hozta. Elsőrendű közérdekből szükség van arra, hogy speciálisan egészség- ügyi és tisztasági rendelkezések végrehajtására és ellenőrzésére Budapest területén házanként az eddig választott házmegbízottak mellett női megbízottat is válasszanak. A női megbízott feladatához tartozik a tetvetlenítés, a fertőtlenítés, a közös ruha- kifőzés és vasalás, egyéni tisztálkodás megszervezése, gyermekvédelem, napközi otthon, bölcsőde felállítása, stb. Az Egészségügyi Tanács felhívja a lakosságot, hogy a női megbízottak választását haladéktalanul hajtsa végre. Felkéri a Magyar Nők Demokratikus Szövetségét, hogy a nőmegbízottak munkájának egységes irányítását, feladatkörének ismertetését végezze el. A megválasztott női ház- és tömbmegbízottak teendőik megbeszélése végett a Nőszövetség kerületi székházaiban jelentkezzenek”. * Miről szóltak * az apró* hirdetések? A Szabadság 1945. április 4-i számában nagy keretes hirdetés hívja fel ® figyelmet: „Tífusz elleni oltások a Szervita Rendelőintézetben megkezdődtek. IV., Szervita tér 1.’ (Szénássy-ház.) Rendelés délelőtt 9—11, délután 3—5.” Ezekben a hetekben, hónapokban az országban mozgásban volt minden. Nem csoda hát, ha a lapban szin-\ tén nagyobb hirdetés adja tudtul : „Fuvarozást vállal helyben és vidékre- Péterffy Sándor utca 37. I. 9.” (Lehet, hogy a vállalkozó szellemű fuvarozó politikai érettségét jelzi már. hogy a nevét el- konspirálta?) A Szabad Népből néhány jellemző apróhirdetés: ,Astra kábel- és gumiárugyár Rt. felhívja összes volt alkalmazottait, hogy az üzemi bizottság megválasztása és számbavételük végett f. évi április hó 5-én 9 órára a gyárhelyiségben feltétlen jelenjenek meg”. „Perl üzletházból (Thököly út) fosztogatás alkalmával elvitt 11 darab festmény, valamint egy bronz relief őrzőit magas jutalom, valamint büntetlenség biztosítás® ellenében felhívom, hogy azoÁprilis 1-én délelőtt ünnepélyes keretek között adták át • Szeghalmon a 2,5 millió forintos költséggel épült OTP-fiókot. ! Képünkön Martincsek László, az OTP megyei igazgatója és : az új létesítményt átvevő Kozák Sándor nagyközségi tanács- • elnök Fotó: Nagy Mária i kát haladéktalanul szolgáltassák vissza. Nyomravezető illő jutalomban részesül. A képek alkotói: Csók, Koszta, Vaszary, Glatz, Mednyánsz- ky, Iványi-Grünwald, Hatvány, Chrétien. Perl Ödön, VII., Damjanich u. 7. sz.” „Vízvezetéki és fűtési szerelőt. valamint szak-segédmunkásokat alkalmazásra keresünk. Legmagasabb fizetést és lehetőség szerint étkezést nyújtunk. Magyar Fűtés, Bpest. IX., Márton u. 35/A”. „Orosz nyelvtanítás, társalgás, nyelvtan, helyesírás. Hivatalos iratok, levelek fordítása, tanárnál, VII., Kisfaludy u. 6. II. em. 3.” Nagy keretes hirdetés: „Ablaküvegezést vállalok lakáson is, — ha van üveg. Érdeklődni: 3—6-ig. Fleisch- mannál, V., Tátra u. 44. IV. 1.” — Vagy egy másik: „Schmoll-pasta pénzért kapható. ha a gyárból elviszi!” Még egy-két jellemző apróhirdetés a Szabadságból: „Kis Ernőt Hódmezővásárhelyről szülei keresik. Aki tud róla, értesítse Oláh Imre asztalost. VIII., Karpfenstein u. 31—33.” — „Tabuber Pál üzen Budapestre és Pécsre, hogy egészséges. Debrecenben dolgozik: Auguszta- szanatórium, étterem”. •— „Keresem Delincseff Illést, aki február 19-én átment Budára. Aki tud róla, értesítse feleségét. Ferenc körút 44. III. 3.” — Ságvári internálótáborból deportált visszaérkezettek címét kérem. Kávás, Vilmos császár út 15/B”. — „Aki tud valami hírt Somlyó Györgyről, aki Budán volt, utolsó értesítés tőle II. 27-én jött. közölje aggódó édesanyjával. Kovács Sán- dorné, József körút 86.” * Megy * a gőzös — *■ Békéscsabára A Szabad Nép 1945. április 4-i számából: „Kedden dél felé vidám felvonulásra lettek figyelmesek a körút járókelői. Nagy táblákat vittek hosszú sorokban apró emberek: „Utazunk Békéscsabára!” — állt az egyiken, sokszínű betűkkel. A másikon: „Mamák, papák örüljetek, jó helyen lesz gyereketek!” Egy csöppség nagy mulatságot keltő táblát visz: „Megyünk nyaralni!” A menet élén egy gimnazista nagyfiú: „Terézvárosi gyerekek”. A lyukas tetőzetű Nyugati pályaudvar megtelik a vidám gyerekzsibongással, amint az összes kerületből érkező menetek összetalálkoznak. Tizenöt vasúti kocsit tölt meg a kilencszáz gyerek, akit a Nemzeti Segély legújabb szállítmánya Békéscsabára visz le, oda, ahol oldalas szalonnákkal, nagy karéj kenyérrel és főleg meleg szívvel már várják őket. Ugyanakkor, amikor a városokból a munkásság, a kommunista párt legjobb fiait küldi falura, hogy a parasztságnak a földosztásban segítsenek, a falvak népe segít a városnak az ország jövőjét, a gyermekeket megtartani. felnevelni. —Ez már az ötödik gyermekvonatunk, — mondja Hőgye Mihály főtisztelendő, a Nemzeti Segély egyik vezetője. — Szeged, Debrecen, Nyíregyháza és Orosháza után, ha most Békéscsaba is megkapja pesti gyerekeit, összesen hatezer-hétezer gyereket helyezünk el vidéken. A szétrombolt ország és közlekedés bizony sok nehézséget állított elénk, de m® már sokat javult a helyzet. Az orosz parancsnokságnak valóban hálásak lehetünk, hogy mindenben segítségünkre van a szerelvények továbbításában. Hiszen köztudomású, hogy az oroszok, hogy szeretik a gyerekeket... „Majd írunk haza!” — kiabál közben egyik kisfiú már a vonat ablakából az édesanyjának”. U. L. Hétköznapok az Április 4. brigádnál Sok szocialista brigád választotta névadójául felszabadulásunk dátumát, április 4-ét. Közülük egy, a bat- tonyai Május 1. Tsz állat- tenyésztésben dolgozó kollektívája, akiket Venczel Pálné vezet. Ok 14-en tehenészek, bomyászok, takarmánykezelők és apaállat-gonodozók. Hármójukkal találkoztunk egy tavaszelői napon, meséljenek magukról, valljanak életükről. A brigád vezetője, Erzsiké 14 éve tejkezelő a tsz- ben. Majd a nyakunkba ugrott, mikor látta, nem férfiak jöttek az újságtól: — Valahogy könnyebb az egy- nembeliekkel megértetnem magam. Persze így is zavarban vagyok, mert semmi különös nincsen a mi életünkben, amivel a nyilvánosság előtt dicsekedhetnék. A brigádban hárman vagyunk nők, a többi mind férfi, aztán mégis én lettem a vezetőjük. Frankó József tehenész a másik beszélgetőtársunk. Munkaruhában jött a találkozóra, mert innen a tsz- irodából egyenesen az istállóba vezet az útja. Nehezen kezdi a szót, jól meggondol minden mondatot: — Ven- czélné kezdte a szocialista brigádalakítást három esztendeje. Ha már sikerült összeszednie az embereket, úgy gondoltuk, a vezetőnk is ő legyen. Nem teszünk mi különbséget férfi és nő között. csak az a fontos: jól dolgozzon, hitele legyen a szavának, akkor hallgat » rá mindenki. Alig ért még két évtizedet Ármán György, az állattenyésztési telep egyik vezetője, ö is brigádtag, persze még nem régen. Orosházáról jött, frissen végzett szakember. A Kossuth Mezőgazdásági Szakközépiskolában töltötték ki az érettségi bizonyítványát: — Hazajöttem tavaly augusztusban. Szeretem ezt a pályát, megtaláltam a helyem a brigádban. Folytatni is akarom a tanulást levelezőn a hódmezővásárhelyi állat- tenyésztési főiskolán. A vezetőség megígérte, hogy segít. Igaz, hogy itt a tsz-ben „Mióta géppel fejünk, a mi ban az Április 4. brigád még nincsenek olyan korszerű körülmények, mint amiről a könyvekből tanultunk, de a mi dolgunk is, hogy átváltoztassuk azokat. Nem volt túlságosan gazdaságos eddig még a szarvasmarha-tenyésztésünk. Az állattenyésztés vezetői azonban egyre több gondot fordítanak a takarmányozásra, mert az az alapja mindennek. Így aztán az eredményeink is javulnak, a pénztárcába is egyre több kerül majd hó végén. Frankó József: — Tizenhét éves koromtól dolgozom a tsz-ben, apámtól tanultam a fejős-gulyás mesterséget. Etetés, pucolás, fejés, almo- zás, reggel háromtól negyed kilencig, délután újra háromtól este negyed 7-ig. Aki végiggondolja ezt a munkaidőt, sejtheti, hogy nem sok szabadságot enged az állatok körüli dolog. Otthon is vár a jószág: disznó, galamb, baromfi. Este, mikor hazaérek, ha négy személyre való kávét kapok, akkor is lecsukódik a szemem a tévé előtt. Az egyetlen dolog, ami ébren tart, az a jó könyv. Van úgy, hogy olyan olvasmány kerül este a kezembe, amit le se teszek addig, míg újra dolgoznom nem kell. Több cserép — kevesebb tégla Nehéz negyedévet zárt a tégla- és cserépipar A mezőgazdaság után a tégla- és cserépipar termelését befolyásolja legnagyobb mértékben az időjárás. Erről sajnos elég gyakran meggyőződhetnek a Békés—Csongrád megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat dolgozói is, mert a termelés még jórészt elavult körülmények között folyik. A legtöbb helyen például a nyersárut szabad levegővel szárítják, ezért egy hűvös, esős időjárás komoly fennakadást okozhat. Így volt ez az idei I. negyedévben. A rossz márciusi időjárás megnehezítette a bányászatot és emiatt nem tudták teljesíteni nyerstéglatervüket. Fokozza a nehézségeket, hogy a magas páratartalom miatt az elkészített nyerstéglák sem száradtak ki, azért csaknem 2 millióval kevesebb téglát gyártottak március végéig, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Hogy mennyire a külső körülmények befolyásolják a termelést, arra jó példa a cserépgyártás, ahol a tervet egymillióval teljesítették túl. Ez elsősorban a békéscsabai III. számú cserépgyár dolgozóinak érdeme, ahol korszerű körülmények között az időjárástól függetlenül termelhettek. Ez a mintegy 2 milliós lemaradás elég jelentős, de pótolható. A vállalat vezetősége már elkészítette a terveket arra, hogy a következő negyedévben mintegy egymillióval csökkentik a hátrányt. Az év további részében pedig nemcsak a még hiányzó egymilliót, hanem ennél többet is szeretnének elkészíteni az időszakos terveken felül Ez nem lesz könnyű, mert a vállalat létszámhiánnyal küzd. Jelenleg is 140—150 dolgozóra lenne szükségük, elsősorban a téglagyártásban. Mivel több munkaerőre a közeljövőben sem számíthatnak, ezért rekonstrukcióval és új" gyár építésével kívánnak segíteni a nehézségeken. Már megkezdődött a békéscsabai IV. számú téglagyár beruházása, amely 322 millió forintos költséggel valósul meg. Ebben a gyárban mindössze 63 dolgozó készít évente 40 millió téglát. Az új beruházással párhuzamosan folyik a II. számú téglagyár rekonstrukciója, melyben szintén korszerű berendezéseket szerelnek fel, s ezek elsősorban a nehéz fizikai munkát könnyítik és a létszámszükségletet csökkentik. Ez a két gyár egyébként már az időjárási hatásoktól függetlenül dolgozhat, így üzemelésük után már egyenletes lehet a termelés. L. L. életünk is könnyebb.” Munkáló tó : Gál Edit Talpon vagyok olyankor is a többiekkel együtt. Ne csak akkor legyen legény az ember, ha szórakozni akar! Biliárd, rexasztal van az italboltban, s néha a játék hevében elfelejtik az idő múlását az emberek. Másnap persze nehezebben megy a munka Mondom, a brigád gondja ez is, mert magunk közt beszéljük meg az ilyesmit. Ügy többre megyünk, mintha másokra bíznánk egymás okítását! Venczelné: — Reggelenként, munkakezdéskor a kávé mellett gyors tanácskozást rendezünk: kinek mi a baja. gondja, hol tartunk a szocialista brigádvállalásokkal. Mert amióta megkaptuk a szocialista címet, jobban összetartunk: beteglátogatás, névnapi ünnep, politikai oktatás, pártnap, mindenütt ott vagyunk. Színházba, moziba ritkán juthatunk el a munkaidő miatt. Én is majd minden' este 9 óra körül kerülök haza. Hát kinek van ideje, ereje akkor még öltözni, menni valamerre vagy tévét nézni? A közművelődési vetélkedővel azért megbirkózunk, közösen a brigáddal. Minden évben jelentkezünk. Józsi az irodalmárunk, ő segít az olvasásban. A többi tudnivalókra is együtt készülünk. Csak az idő. az idő... ! Szórakozás? Az állatok nevelését mindenekfelett szeretem, 21 disznót gondozok odahaza. Ha pihenni akarok, kézimunkázom. Frankó József: — Ügy lettünk mi Április 4. brigád, hogy amikor alakultunk, akkor volt 30 éves a felszabadulás. Meg aztán a mi községünk lett szabad először az országban, így választottuk ezt a nevet. Apám mesélte, hogy a Belicai-alsónál jöttek be a szovjet katonák, ö meg tűzszerész volt, fel kellett volna robbantania a vasúti hidat, de nőn tette. Aztán ő lett a tolmácsa a község szovjet parancsnokának. Ügy mondta, hogy nagy kár nem esett a községben, csak az aknák miatt nehezen tudták betakarítani a termést. Ármán György: — Azt az én szüleim is mondták, hogyan volt akkor. Most lesz 100 éves Erdélyi Rózsi néni, aki virággal várta a szovjet katonákat. Az utolsó pillanatban sebesí tették meg a németek, szerencsére meggyógyult ö a legidősebb ember ma Battonyán... Én szabadabb vagyok, mint a többiek a brigádból. Szeretem a zenét, a beatet és a komolyat is. A művelődési házban gyakran megfordulok. Otthon tévézek, olvasok, de szívesen próbálom ki a munkában, hogy menynyit okosodtam az iskolában. A battonyai Április 4. Szocialista Brigád tagjai nem különleges emberek. Élnek, dolgoznak, mint sok százezren mások. Egy csapat a hétköznapok formálóinak sorából. Bede Zsóka
