Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-03 / 79. szám
O 1978. április 3., hétfő Országos plakátkiállítás nyílt meg Békéscsabán Hosszú, mintegy másfél éves előkészületi munka előzte meg a békéscsabai Munkácsy Mihályy Múzeumban április 2-án, tegnap délután 2 órakor megnyílt I. országos alkalmazott grafikai biennále plakátkiállítását. A sikerhez hat rendező szerv összehangolt munkájára volt szükség, s a megvalósítók közül is érdemes kiemelni Aba-Novák Judit művészettörténész és Papp ' Gábor grafikusművész nevét, akik a házigazdák, a Munkácsy Mihály Múzeum munkatársaival közösen valóban színvonalasan oldották meg az országos jelentőségű plakátkiállítást. Békéscsaba város Tanácsa és a biennále rendező bizottsága déli 12 órakor a békéscsabai múzeumban sajtóbemutatót rendezett, ahol a szakma legjobbjai és a sajtó képviselői előtt Fekete Jánosné, a városi tanács elnökhelyettese tartott rövid, tájékoztatást a rendezvénysorozat céljáról, jövőjéről, s a biennálénak otthont adó megye, város nyomdai hagyományairól. Ezt követően Csohány Kálmán, grafikusművész, a kiállításon szereplő alkotásokat értékelő nemzetközi zsűri elnöke megköszönte a rendező szervek áldozatos munkáját. A sajtóbemutatót követően a békéscsabai ifjúsági és úttörőházban Békéscsaba város tanácselnöke fogadást adott a zsűritagok, az alkotók és a rendező szervek képviselőinek. Zsúfolásig megtelt a kiállítóterem délután 2 órakor, a biennále ünnepélyes megnyitójára. Araczki János, a városi tanács elnöke megnyitó beszédében utalt a város csaknem két évtizedes hagyományra visszatekintő törekvésére, amely- lyel minden esztendőben a felszabadulás ünnepét jelentős képzőművészeti eseménnyel teszi még rangosabbá. Többek között szólt e jelentős képzőművészeti esemény Békés megyei kötődéséről is. Ezt követően dr. Becsei József, a Békés megyei Tanács osztályvezetője átnyújtotta a — csehszlovák, NDK, lengyel, szovjet és magyar grafikusművészekből álló nemzetközi zsűri által odaítélt — díjakat. A Békés megyei Tanács és Békéscsaba város Tanácsa által felajánlott egyenként 20 ezer forintos díjakat Oláh György, Papp Gábor —-sa napokban Érdemes Művész elismerő címmel kitüntetett —, Szilvásy Nándor grafikusművészek nyerték el alkotásaikkal. A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa különdíjában Sándor Margit grafikusművész részesült. Koszta-kiállítás Tegnap este hat órakor Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központban „Emlékek a Szovjetunióról” címmel nyílt meg Koszta Rozália festőművész kiállítása. Az MSZMP városi bizottságának első titkára, dr. Marsi Gyula mondott ünnepi beszédet a gyulai születésű és Gyulán élő festőművész tárlatán. Koszta Rozália nemcsak főiskolai tanulmányait végezte a Szovjetunióban (Le- ningrádban), mint 1 alkotó- művész is gyakran látogatott a Kárpátaljára, a Krím-félszigetre és Penza megyébe. Az utak élményvilágát festményein örökítette meg, amelyekből április 26-ig láthatunk kiállítást a gyulai művelődési központ előcsarnokában. Részlet Koszta Rozália Kárpátaljai emlék című képéről W Ats Gyula Jászai-díjas Szombaton délelőtt Budapesten, a Fészek Művész- klubban vette át a Jókai Színház tagja, Áts Gyula művészi munkája elismeréséül a Jászai-díjat. A művészi elismerés a békéscsabai vezetőszínész hosszú éveken át nyújtott kiemelkedő színvonalú teljesítményét jutalmazta. Tegnap délben köszöntötte a Jókai Színház igazgatósága a Jászai-díjas Áts Gyulát, valamint a Szocialista Kultúráért Érdemérem kitüntetettjeit: Gyurcsek Sándor színművészt és Holpert János zenei vezetőt. A színház három másik dolgozója kapta 'a kulturális miniszter „Kiváló Dolgozó” elismerését. Araczki János, Békéscsaba tanácselnöke ünnepi megnyitó beszédét mondja Fotó: Gál Edit Nyílt szívvel A/AAAAAAAAAAAAA AAA/ / A/ £ A családi életre ne- ; velés elvi kérdéseiről ; egy korábbi cikkünkben már szóltunk. Most a legilletékesebbek, a diákok véleményét : hallgattuk meg, ellátogatva a békési Szegedi ; Kiss István Gimnázium s egyik negyedik osztá- í lyának osztályfőnöki ' órájára. Az óra témá- £ ja: párválasztás és há- > zasság. A 34 lány — a ; ma diákjaira jellemző S módon — őszintén be- í s szélt, kertelés nélkül > > fogalmazta meg elvárá- ^ ^ sait jövendőbelijükkel > £ szemben. Az óra elején beszámoltak osztályfőnöküknek az előző nap lezajlott orvosi előadásról, amelyen a homoszexualitás, a nemi betegségek, a nemi ösztön korai kiélésének problémáiról hallották szakelőadást. Egységesen tartalmas, valóban új információkat közlő tájékoztatónak tartották a tegnapi „rendhagyó” órát. Az osztáiyfőnöknő, Pap Istvánné bevezető kérdései után a lányok hamar belemelegedtek — a nem egyszer különböző vélemények miatt vitává terebélyesedő — beszélgetésbe. A továbbiakban igyekszünk az elhangzott véleményeket à közlés sorrendjében átadni olvasóinknak, mert úgy érezzük, sokunk számára most új oldaláról mutatkozik \ be ifjúságunk. MÁRIA : Hogy milyen párt szeretnék magamnak? Legyen vonzó külsejű, ugyanakkor művelt ember. Tudjon a körülményeknek megfelelően viselkedni. ILONA: Ápolt legyen, adjon magára. Tévesen hiszik a felnőttek, hogy mi a torzonborz, elhanyagolt külsejű srácokat szeretjük. Legyen véleménye, s elvárom, hogy vitatkozzon még velem is, ha más elgondolásai vannak, mint nekem. Ugyanakkor ne legyen törtető (!), hagyjon másokat is érvényesülni. JULI: Hallom sokszor a felnőtt férfiakat úgy nyilatkozni, hogy vagy - csak a szőke, töltött galambokat, vagy csak a fékete, sovány nőket szeretik. Hát az én emberem ne legyen ilyen! A társat, az embert keresse bennem, ne csak a fizimiskám nézze! Egyszer egy srác úgy akart jó lenni náFjodor Abramov: Pelageja 12. — így is elmész te. Ha moziba mész, jegyet veszel, most meg potyázni akarsz? — Na és, mibe kerül a te jegyed? i — Eredj, eredj isten hírivei. Nincs nékem időm veled cicázni. Harmadszor is találkoztak. Megint csak a folyóparton, és megint csak az öblítésnél. Az asszony ekkor már látta: Olesa figyeli őt. — Na, mondd meg, mibe kerül a jegyed? — gyújtott rá a nótájára. — Sokba! Nincs neked annyi pénzed. — Dehogyis nincs! — Nincs. — De ha mondom, hogy van! — Hát akkor szerezzél be a túlpartra, a sütödébe — ingyen is megmutatom. Hogy jutott ez akkor az eszébe, fogalma sincs róla, S azt még kevésbé hitte, hogy Olesa komolyan veszi a beszélgetést. Pedig komolyan vette. — Jól van, felvétetlek. Mutasd. — Nem, először elő a bugyellárissal, aztán megtapogathatod az árut. — Ekkor Pelageja, hogy, hogy nem, elnevette magát, maga is rettentően csodálkozott rajta, és csintalanul hátrahúzta a kendőjét — az a disznó, biztosan megcsiklandozta. ÉS Olesa majd megveszett örömében : — Hej, ha megengeded, hogy kialudjam magam a hajadon, isten bizony — egy héten belül a sütödében dolgozol. Nem tréfálok. — Én se tréfálok — válaszolt Pelageja. Egy hét múlva már a pékségben dolgozott — Olesa betartotta a szavát. Kiemelte a jószágudvarból, ledöntött minden akadályt — hogy meg tud szédülni egy férfi. De az asszony is betartotta a szavát — rögtön az első napon a sütödében aludt. Reggel pedig, amikor kikísérte Olesát, azt mondta: — Na, most aztán felejtsd el a hajam. Kvittek vagyunk. És eszedbe ne jusson leváltani. Harapós vagyok... Mennyi idő telt el azóta, mennyi víz folyt le a folyón!'' És vajon hol van most Olesa? Vajon él-e? Emlékszik-e még a túlparti aranyhajú péknére? Az asszony elfelejtette. Méghozzá azon nyomban elfelejtette, amikor becsukta utána az ajtót. Minek is emlékezne rá. Nem kedvtelésből, szórakozásból feküdt le idegen férfival. És ha most ez, a csaknem két évtizede emlékezete mélyén lappangó történet hirtelen feltört, csak azért, mert amint éjszakára kibontotta kis varkocsát a tarkóján — lám mi lett a régi aranyból —, eszébe jutott az iménti beszélgetése a Fatuskó Vaszkával. Pavel már aludt, horkolt. Pelageja, mint rendesen, a forralt vízzel teli kancsót a zsámolyra tette, a tablettákat az üvegfiolába rakta, és végre ő is lefeküdt. A földre terített dunyhára —, hogy mindig kéznél legyen, ha kell valami a beteg férjének. Már hozzászokott Pavel horkolásához (míg beteg nem lett, addig is horkolt), de ez a mostani horkolás valahogy nem tetszett neki, mintha fojtogatnák, és az álomtól már elnehezült fejét küszködve felemelte, hogy még megnézze a férjét. Felemelte, és — minek? miért? — ma már másodszor vagy harmadszor, megint a múltra gondolt. Azon tűnődött: vajon akkoriban Pavel sejtette-e, mi történt Olesával? Mindenesetre másnap reggel, amikor az asszony hazament, semmivel sem árulta el magát. Egyetlen szemrehányás, egyetlen kérdés. Talán csak amikor a fürdőről beszélt, mintha kissé görbén nézett volna rá. — Ma fürdőnap van — mondta akkor Pavel. — Mikor mész? Tán elsőnek a forróba? — Abba — felelte Pelageja. Azon a reggelen két nyír- favesszőnyalábot csapkodott szét a testén. Sült, főtt, hogy ne csak a testéből — az emlékezetéből is kitörölje annak az éjszakának a mocskát. Mégis nyoma maradt. Az a legkevesebb, hogy most egészen váratlanul azon tűnődött, vajon Pavel tudott vagy nem tudott a bűnéről. Ez mind semmi — kit érdekel most már, hogy mi történt annyi évvel ezelőtt. De mitévő legyen, ha időnként a lányára pillantva, Olesára gondol, és mint anya, számolgatni kezdi a hónapokat? Nehezen lélegző férjéről le nem véve a szemét, Pelageja most ezzel a számolgatással volt elfoglalva. A sütödébe augusztusban lépett be. 11-én. Alka április 15-én született... Ez nyolc hónap... Nem, sóhajtott fel megköny- nyebbülten, nyolc hónapra nem születnék, hét hónapra igen, .de azokban alig pislákol az élet. Atkáról pedig igazán nem mondhat ilyesmit. Könnyen hozta a világra, szinte kipottyantotta. És Alka egyetlen gyérekbetegsé- get se kapott meg. (Folytatjuk) a párválasztásról Milyen párt szeretnék magamnak? — tűnődik el Marika, az osztály titkár Fotó: Gál Iám, hogy büszkén felsorolta, kiket vert már meg. (Mert nagyon erősnek tartotta magát!) Mondanom sem kell, „elsöprő sikere” volt nálam. ERZSIKÉ: Az én választottam legyen jó szakember, de ne szakbarbár. Ugyanakkor fő tulajdonságának a becsületességet és őszinteséget tartom. Ügy érzem, párválasztásnál végleges döntéshez hosszabb idő kell. Közben szóba került a tévében nemrég játszott „Érettségi bankett” című szovjet film is, amelyben az egyik fiúszereplő hozzá sem mert nyúlni 'a lányhoz, még akkor sem, mikor az meztelenül jelent meg előtte. MÁRIA: Egy év az sok az ismerkedéshez, a három lépés távolsághoz, de az sem jó persze, ha egy discó után rögtön lerohanják az embert. Szerintem nem egyszerűen máié volt az a filmben látott srác. EDIT : Szerintem pedig az ilyen fiúk pszichésen sérültek. Ilyesmikről már œak a fiatal költők áradoznak verseikben. Nem hiszem, hogy egy egészséges srácban ne ébredne fel eny- nyi idő alatt a szexuális vágy. Vagy, akkor nem volt igazán szerelmes. MARGIT: Nem egészen így van. Attól lehet egészséges valaki, kívánhatja a másikat, csak az egyiknek rövidebb, a másiknak hosz- szabb idő kell a feloldódáshoz. (A vitát fékezendő itt már közbe szólt a tanárnő is. mintegy összegezve és új témára terelve a beszélgetést.) OSZTÁLYFŐNÖK : A kor, századunk életritmus- ; változása hozta magával, hogy már elképzelhetetlen I szexuális vonzódás nélkül a í fiatalok közti kapcsolat. I Hiszen partnereitekkel í zömmel egy iskolába jár- ;; tok, reggeltől késő délutá- » nig együtt vagytok. Inkább az a probléma, hogy a kel- í léténél korábban történnek i a dolgok! Most a követke- I ző kérdésem részben eh- ; hez is kapcsolódna: — Mi I a véleményetek, köthető-e I korhoz a házasság? MAGDI : Elvileg egyetlen ‘ feltétel van, a biológiai érettség. Ez viszont ma már ; sokadrangú kérdés. A leg- fontosabb, az anyagi biz- I tonság. 1 KATI : A házassággal vi- i; gyázni kel. Hiszen a mi korunkban 17—18 évesen például egy év alatt is rengeteget változik az ízlésünk, véleményünk az életideálról, jóról és rosszról. Tehát szerintem a házassághoz először is szellemi érettségre van szükség. JULI : Ugyanakkor sokan úgy ugranak bele, hogy előtte nem szórakozzak ki magukat, s mi lesz a dolog vége? A sok ide-oda szórakozásból válás lesz. TANÁRNŐ: Mi a véleményetek? Meddig tartson a házasság előtti kapcsolat? Szabad-e nekiindulni „lesz ahogy lesz” gondolattal? MARGIT : A kapcsolat ideje pontosan nem hatá-' rozható meg, az a fontos, hogy úgy érezzük, elég alaposan ismerjük már egymást. Ehhez jó,a sok-sok véleménycsere, vita. Hiszen nem lehet — szerintem legalábbis — jó férj az, aki mindig azt mondja, amit a felesége, mert az olyan, mintha a tükrének beszélne az ember. EDIT: Én olyan férjet akarok, aki a ház körüli munkákat ügyesen elvégzi. Mert mit érék vele, ha egy észkombájnhoz megyek és közben két balkeze van. És még valamit. Szerintem teljesen más egy partnerkapcsolat. Ha férjhez akarok menni, akkor előtte alaposan átgondolom az érdekeimet. Ezért kell házasságig több sráccal is járni, s ha nem felelnek meg, egyszerűen otthagyjuk . őket. Én tudatosan készülök a házasságra. Ha a jelöltnek több komoly hibája van, mint férj, nem jöhet már számításba, de mint szórakoztató partner igen. Az idő nagy úr. Lejárt a 45 perc. kicsöngettek, vége az órának. A lányok vidáman felpattantak a csengő- szóra, s kezükben már a következő óra tankönyvével mentek ki a napsütötte iskolaudvarra. Mi még néhány szóban értékeltük az osztályfőnöknővel az elhangzottakat, aki egészen más füllel hallgatta lányait, hiszen ismeri a gyermekek szüleit és családi életüket. — A gyerekek házasságról, párválasztásról alkotott helyes, vagy téves nézeteiket — mondotta — a szülők házaséleténék jó vagy rossz példáján leszűrve alakítják ki. A szülök élete mindenképpen meghatározó a gyermekek párválasztási döntésében és későbbi házaséletében is. B. Sajti Emese Tapasztalatcsere a művelődésről _ Két járás párt- és álla- I mi vezetői találkoztak csü- I törtökön délelőtt az oroshá- I zi járási pártbizottságon. A I szeghalmi járásból érkezett I vendégeket Ceglédi Mi- ! hály, a járási pártbizottság ? osztályvezetője köszöntöt- S te, majd ismertette az oros- I házi járás közművelődési I életének főbb jellemzőit, a 1 községek kulturális életét. I Orbán János, az orosházi I járási hivatal művelődés- I ügyi osztályának vezetője ! és a járási pártbizottság l vezető munkatársai kalau- I zolták a vendégeket a I nagyszénási Caabán Samu I Művelődési Házba, ahol I Kaczkó Mihály tanácselnök 1 irányításával megismerkedtek a nagyközség kulturális életével, a művelődési házban folyó munkával. A délutáni órákban az egységes irányítású csorvá- si kultúrházba és iskolába látogattak a szeghalmi és orosházi vezetők. Itt Szilágyi Menyhért tanácselnök és Miklya Sándor igazgató tájékoztatta a résztvevőket az újszerű közművelődési forma gondjairól és hasznosságáról. A megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője, dr. Becsei József összegezte a találkozó végén a nap programjának tanulságait.
